Gige Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16 § (1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, - az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) az alábbi képviselőtestületi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

1. A rendelet területi hatálya Gige község közigazgatási területére terjed ki és a Dr. Fazekas Sándorné vezető településtervező által készített 4/2003 jelzőszámú külterületi és belterületi szabályozási tervvel együtt alkalmazható.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

3. E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

4. A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

5. A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel, - a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók. A helyi védelemre vonatkozó előírások változtatásához előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét.

6. A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
   • a település igazgatási határát,
   • a meglévő és javasolt belterületi határt,
   • a szabályozási vonalakat,
   • az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
   • a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket,
   • az építési vonalat, építési határvonalat.

Kötelező szabályozási elem, továbbá, a védelmi területek és a védőtávolságok lehatárolása csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.

7. A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megtörténjen.

8. A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés végezhető. Bontás esetén, az új épület, a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendig építhető, az oldalkertre, a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben sem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét.

9. A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kielégíteni.

10. A mérnökgeológiai tárgyú problémák jelentkezésekor, valamint az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba, szakhatóságként be kell vonni:
    • négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű épület létesítésénél,
    • a csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
    • 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
    • továbbá azon esetekben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenségeket észlel.

11. Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

12. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a vonatkozó törvény^[1] előírása alapján a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

13. A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

14. A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
15. A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

16. Állattartó épületek és trágyatároló a lakó és intézmény épületektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhetők el.

17. A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül különálló adótorony nem létesíthető.

18. Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.

19. A község területén a csapadékvíz elvezetéséről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről a vonatkozó törvény^[2] alapján kell gondoskodni.

20. Az építési vonalat a kialakult állapothoz igazodva kell megállapítani, a tervezett épület elhelyezéséhez.

21. Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény és önkormányzati rendelet szabályozza^[3].

22. Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2. §

A település igazgatási területe tagozódik:

1. Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

2. Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterületek

3. §

1. A területen, - a lakóépületen kívül, - kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

2. A kialakult, 14 méternél keskenyebb, oldalhatáron-álló beépítésű telkeknél az oldalkert felé a tűztávolság 4,0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.

3. Megengedett legnagyobb építménymagasság, új építés esetén, az Lf₁ övezetben maximálisan 5 m, az Lf₂ és Lf₃ övezetben 4,5 m lehet. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.

4. Új lakóház csak 32-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel; cserép, betoncserép, műemléki pala, bitumenes zsindely héjazattal építhető.

5. 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettsége a telek beépített területének, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyított aránya. A beépítési % ennek %-ban meghatározott értéke.

6. A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %.

7. A területen, - a telek beépítettségébe be nem számíthatóan, - az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetők.

8. A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévő belterületi kertek, a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetők; a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék- valamint a gáztároló kivételével.

9. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni, amíg ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztározókban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.

10. A lakóövezetek beépítési előírásai az alábbiak:

Az Lf1 lakóövezetre meghatározott 5 m-es maximális építménymagasság csak az utcaképi illeszkedési szabályok betartása mellett engedélyezhető. Az utcaképi illeszkedést a tervezett beépítés két oldalán álló 2-2 épület homlokzatát is feltüntető utcakép ábrázolásával kell igazolni, melyet az építési engedély-kérelem műszaki dokumentációjához csatolni kell. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek vonatkozásában vizsgálandó, illetve igazolandó.

Településközpont vegyes terület

4. §

1. A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

2. A területeket teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

3. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.

4. A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 10%.

5. A településközpont vegyes terület beépítési előírásai az alábbiak:

6. A településközpont vegyes területre meghatározott 7 m-es maximális építménymagasságot csak az utcaképi illeszkedési szabályok betartása esetén lehet engedélyezni. Ezt a 3. § (13) pontjában leírtak szerint kell igazolni.

Gazdasági terület.

5. §

1. A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

2. A község területén:
   • Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
   • Ipari és mezőgazdasági üzemi terület és állattartó telep (Gipm)
   • Ipari terület (Gip) kialakítására került sor.

(3) A területeket teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombos fa telepítendő. Ezt a kötelezettséget az építési engedélyben kell előírni és a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig kell teljesíteni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. A területen már meglévő faállományt a kötelezettség előírásánál figyelembe kell venni.

(5) Az előkertben porta építhető.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

6. §

1. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség és a kialakult telekméret figyelembevételével a szabályozási terv tartalmazza.

2. A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 30 %-a.

3. A területen történő beépítéseknél az OTÉK 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

4. A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz a lakóterületre előírtnál nagyobb környezetterhelést.

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:

Ipari-, mezőgazdasági üzemi gazdasági területek.

7. §

1. Az ipari-, a mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területek a község külterületének, beépítésre kijelölt részei (Gip, Gipm), ahol jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek helyezhetők el.

Beépítési előírásuk a következő:

2. A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésben felsorolt létesítmények és állattartó telepek helyezhetők el. A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

3. A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.
4. Állattartó telepek engedélyezési eljárásaiba a környezetvédelmi, az egészségügyi és az állategészségügyi szerveket szakhatóságként be kell vonni.

5. Az utak mentén, a telken belül minimum 10 m-es előkertet kell kialakítani, ez az előírás nem vonatkozik a meglévő malom épületére.

Különleges területek

8. §

1. A különleges területek közé soroltak a sportpálya területe (Ks) és a temető (Kt).

2. A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

3. A temető (Kt) területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el.

4. Azokat a területeket, ahol szennyvízkibocsátás keletkezik teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

9. §

1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu – közutak, KÖ – közmű)

2. A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

3. A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások^[4] és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

4. Az utak, védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az út kezelőjének szakvéleményét be kell szerezni.

5. A közlekedési, és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26.§ (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

6. Az újonnan nyitott utcákban az út szilárd burkolattal történő ellátása, a közművek és a közvilágítás kiépítése, a csapadékvíz elvezetés megoldása, továbbá az utca fásítása kötelező.

7. Az utcai fásításnál ültetett fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re kerülhetnek.

8. A műemléki környezeten belül légvezeték nem építhető. Ettől eltérni csak a Képviselőtestület szakmai és gazdasági körülményeket mérlegelő döntése esetén lehet.

9. Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

Zöldterületek

10. §

1. A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) sorolt.

2. A közpark a község állandóan növényzettel fedett közterülete, amelynek közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

3. A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

4. Temetők melletti zöldterületen emlékmű, szobor és parki berendezési tárgyak (pad, hulladékgyűjtő, ivókút) kivételével egyéb építmények és berendezési tárgyak nem helyezhetők el.

5. Azokat az épületeket, amelyeknél szennyvízkibocsátás keletkezik teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

6. Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

Erdőterületek

11. §

1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

2. A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg. Védelmi erdőterületeken (Ev) épületet elhelyezni tilos a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények kivételével.

3. A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen, - legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő rendeltetésének megfelelő épületeket, szolgálati lakással és vadászházzal.

4. Az erdők területén a telekalakítási-, a területfelhasználási- és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami Erdészeti Szolgálatot szakhatóságként be kell vonni.

5. Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

Mezőgazdasági területek

12. §

1. A mezőgazdasági területek a növénytermelés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

2. A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
   • Mezőgazdasági általános területek (Má)
   • Be nem építhető mezőgazdasági területek (M0)
   • Kertes mezőgazdasági területek (Mk)

3. Azokat az épületeket, amelyeknél szennyvízkibocsátás keletkezik teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

4. A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölt terület-felhasználása megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.

Általános mezőgazdasági árutermelő területek

13. §

1. Az általános mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má)

2. A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

3. 3000 m²-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei helyezhetők el, 3 %-os beépítettséggel. Lakóépületek csak a 6000 m²-t meghaladó teleknagyság esetén építhető úgy, hogy a megengedhető 3 %-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t nem haladhatja meg.

Kert, szőlő és gyümölcsös területek.

14. §

1. A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk-ként jelöltek.

2. A területeken kialakítható legkisebb beépíthető földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

3. A már korábban kialakított:

• 720 m²-nél kisebb, illetve 12 m-nél keskenyebb földrészleten építmény nem helyezhető el,
• 720 – 1500 m² közötti területen a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
• Az 1500 m²-t meghaladó területeken maximum 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

4. Gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t.

5. A meglévő épületek a 720 m² – 1500 m², vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. A 720 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

6. A területen egytömegű, szabadon álló, vagy a kialakult beépítési mód szerinti, magas tetős, 32°-45° közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával.

7. Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.

15. §

1. A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven M0-val jelöltek.

2. A művelési ág, külterületen elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

3. A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

4. A területen már meglévő építmény a 3 %-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthető, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek.

Vízgazdálkodási területek.

16. §

1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V)-vel jelöli.

2. A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

3. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó^[5].

4. A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

5. A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők^[6].

III. FEJEZET

Környezet- táj-, természet-, kulturális örökség védelem.

17. §

A környezet-, a táj-, a természet-, a műemlék- és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

18. §

1. A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

2. A helyi környezetvédelemről szóló külön rendeletben a rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

3. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
   1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
   2. megelőzze a környezetszennyezést,
   3. kizárja a környezetkárosítást.

4. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban^[7] meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.
5. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezését kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

6. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

7. Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

8. A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

9. A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint kevésbé érzékeny területnek minősül.*

10. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A településen érvényes zajhatárértékeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

11. Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető. A szennyezett csapadékvíz előtisztítását a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározottak szerint az üzem területén kell elvégezni, az erre szolgáló létesítmény vízjogi engedély köteles.

12. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

13. Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

14. A dögkonténertől 300 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, - raktározó, - kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

15. Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

16. Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

17. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

18. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények, - a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével, - közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

19. A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv alapján az engedélyezési terv alapján az engedélyezési eljárás során kell érvényesíteni.

Természetvédelem

19. §

1. A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

2. Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál a térségben honos fafajták alkalmazását kell segíteni.

3. A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

4. A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

Tájvédelem

20. §’

1. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

2. Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

3. Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

4. Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály^[8] alapján meg kell őrizni.

Kulturális örökség védelme

21. §

1. A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, és egyéb objektumait, nyilvántartott régészeti területét, és régészeti érdekű területeit a szabályozási terv és a rendelet 1. számú melléklet tartalmazza.

2. A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt művi értékeket a képviselőtestület helyi védelemben részesíti.

3. A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodájának (KÖH) hatáskörébe tartozik.

4. A szabályozási terven műemléki környezetként (M) és régészeti területként (R) jelölt, körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

5. Régészeti leletek és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a KÖH-t a leletről, vagy jelenségről soron kívül értesíteni kell.

6. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág változáshoz, építéshez, 30 cm-t meghaladó mélységű földmunkához a KÖH előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

7. Régészeti érdekű területet érintő munkálatok esetén a KÖH előzetes véleményét be kell szerezni.

8. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani^[9].

9. Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani.

1. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

2. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

3. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

4. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

10. A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, építészeti szakvélemény alapján a képviselőtestület rendelettel dönt.

11. A helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

IV. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere.

Építésjogi követelmények

22. §

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

2. A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:
   • a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
   • közérdeket nem sért,
   • az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

3. A szabályozási tervben jelölt helyeken, a területre vonatkozó építési engedélyben az építési hatóság beültetési kötelezettséget köteles előírni, melynek teljesítését a használatbavételi engedélykérelem kiadásakor kéri számon.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

23. §

1. A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

2. Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

3. Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy azt a tulajdonos kérelmére kártalanítás mellett igénybe kell venni.

4. Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

24. §

1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

2. A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezések

25. §

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

2. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

3. A 6/2, a 9 és a 185 hrsz.-ú ingatlanok, szabályozási tervben jelölt határa mentén a területet érintő építési engedély kiadásával egyidejűleg az építési hatóságnak beültetési kötelezettséget kell előírnia. Ezt a kötelezettséget az érintetteknek a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kell teljesíteni.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

26. §

E rendelet 2005. 01 hó 01. napjától lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.

Gige, 2004. december 9.

körjegyző                                                                  polgármester