Gige Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004.(XII.15.) önkormányzati rendelete
Gige község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 06. 14- 2019. 06. 24Gige Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004.(XII.15.) önkormányzati rendelete
Gige község helyi építési szabályzatáról
2019-06-14-tól 2019-06-24-ig
Gige Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16 § (1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, - az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) az alábbi képviselőtestületi rendeletet alkotja.
I. FEJEZET
Általános előírások
1. §
- A rendelet területi hatálya Gige község közigazgatási területére terjed ki és a Dr. Fazekas Sándorné vezető településtervező által készített 4/2003 jelzőszámú külterületi és belterületi szabályozási tervvel együtt alkalmazható.
- A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.
- E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
- A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
- A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát,
- a meglévő és javasolt belterületi határt,
- a szabályozási vonalakat,
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket,
- az építési vonalat, építési határvonalat.
Kötelező szabályozási elem, továbbá, a védelmi területek és a védőtávolságok lehatárolása csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.
- A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megtörténjen.
- A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés végezhető. Bontás esetén, az új épület, a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendig építhető, az oldalkertre, a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben sem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét.
- A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kielégíteni.
10. [2]
- Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.
- A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
- A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.
- Állattartó épületek és trágyatároló a lakó és intézmény épületektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhetők el.
- A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül különálló adótorony nem létesíthető.
- Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.
- A község területén a csapadékvíz elvezetéséről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről a vonatkozó törvény[5] alapján kell gondoskodni.
- Az építési vonalat a kialakult állapothoz igazodva kell megállapítani, a tervezett épület elhelyezéséhez.
II. FEJEZET
Településszerkezet, terület-felhasználás.
2. § [8]
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Falusias lakóterületek
3. §
- A területen, - a lakóépületen kívül, - kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.
- A kialakult, 14 méternél keskenyebb, oldalhatáron-álló beépítésű telkeknél az oldalkert felé a tűztávolság 4,0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.
- Megengedett legnagyobb építménymagasság, új építés esetén, az Lf1 övezetben maximálisan 5 m, az Lf2 és Lf3 övezetben 4,5 m lehet. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.
- Új lakóház csak 32-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel; cserép, betoncserép, műemléki pala, bitumenes zsindely héjazattal építhető.
- 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettsége a telek beépített területének, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyított aránya. A beépítési % ennek %-ban meghatározott értéke.
- A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %.
- A területen, - a telek beépítettségébe be nem számíthatóan, - az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetők.
- A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévő belterületi kertek, a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetők; a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék- valamint a gáztároló kivételével.
- A területet teljes közművesítéssel kell ellátni, amíg ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztározókban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.
- A lakóövezetek beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény-magasság Max. (m) | Beépítettség Max. % | Legkisebb telekméret (m2) | Telekszéles-ség (m) | Telekmélység (m) |
Lf1 | o | 5 | 30 | 1200 | K | K |
Lf2 | o | 4,5 | 30 | 1000 | K | K |
Lf3 | o | 4,5 | 30 | 800 | K | K |
Az Lf1 lakóövezetre meghatározott 5 m-es maximális építménymagasság csak az utcaképi illeszkedési szabályok betartása mellett engedélyezhető. Az utcaképi illeszkedést a tervezett beépítés két oldalán álló 2-2 épület homlokzatát is feltüntető utcakép ábrázolásával kell igazolni, melyet az építési engedély-kérelem műszaki dokumentációjához csatolni kell. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek vonatkozásában vizsgálandó, illetve igazolandó.
Településközpont vegyes terület
4. §
- A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
- A területeket teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
- A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.
- A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 10%.
- A településközpont vegyes terület beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele | Beépítési mód | Építmény- magasság Max. (m) | Beépítettség max. % | Legkisebb telekméret (m2) | Telekszélesség (m) | Telekmélység (m) |
Vt | K | 7,0 | 80 | 500 | K | K |
- A településközpont vegyes területre meghatározott 7 m-es maximális építménymagasságot csak az utcaképi illeszkedési szabályok betartása esetén lehet engedélyezni. Ezt a 3. § (13) pontjában leírtak szerint kell igazolni.
Gazdasági terület.
5. §
- A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
- A község területén:
- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
- Ipari és mezőgazdasági üzemi terület és állattartó telep (Gipm)
- Ipari terület (Gip) kialakítására került sor.
(3) A területeket teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombos fa telepítendő. Ezt a kötelezettséget az építési engedélyben kell előírni és a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig kell teljesíteni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. A területen már meglévő faállományt a kötelezettség előírásánál figyelembe kell venni.
(5) Az előkertben porta építhető.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
6. §
- A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség és a kialakult telekméret figyelembevételével a szabályozási terv tartalmazza.
- A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 30 %-a.
- A területen történő beépítéseknél az OTÉK 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
- A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz a lakóterületre előírtnál nagyobb környezetterhelést.
- A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság Max. (m) | Beépítettség max. % | Legkisebb telekméret (m2) | Telekszélesség (m) | Telekmélység (m) |
Gksz | SZ | 5 | 30 | 2000 | K | K |
Ipari-, mezőgazdasági üzemi gazdasági területek.
7. §
- Az ipari-, a mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területek a község külterületének, beépítésre kijelölt részei (Gip, Gipm), ahol jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek helyezhetők el.
Beépítési előírásuk a következő:
Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság Max. (m) | Beépítettség max. % | Legkisebb telekméret (m2) | Telekszélesség (m) | Telekmélység (m) |
Gipm | SZ | 10 | 30 | 3000 | 30 | 50 |
Gip | SZ | 5 | 30 | 2000 | 25 | 50 |
- A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésben felsorolt létesítmények és állattartó telepek helyezhetők el. A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
- A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.
- [9]
- Az utak mentén, a telken belül minimum 10 m-es előkertet kell kialakítani, ez az előírás nem vonatkozik a meglévő malom épületére.
Különleges területek
8. §
- A különleges területek közé soroltak a sportpálya területe (Ks) és a temető (Kt).
- A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság Max. (m) | Beépítettség max. % | Legkisebb telekméret (m2) | Telekszélesség (m) | telekmélység (m) |
Ks | SZ | 4,5 | 10 | Nem osztható | K | k |
- A temető (Kt) területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el.
Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság Max. (m) | Beépítettség max. % | Legkisebb telekméret (m2) | Telekszélesség (m) | telekmélység (m) |
Kt | SZ | 4,5 | 10 | K | K | k |
- Azokat a területeket, ahol szennyvízkibocsátás keletkezik teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
9. §
- A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu – közutak, KÖ – közmű)
- A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.
- A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások[10] és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
- A közlekedési, és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26.§ (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
- Az újonnan nyitott utcákban az út szilárd burkolattal történő ellátása, a közművek és a közvilágítás kiépítése, a csapadékvíz elvezetés megoldása, továbbá az utca fásítása kötelező.
- Az utcai fásításnál ültetett fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re kerülhetnek.
- A műemléki környezeten belül légvezeték nem építhető. Ettől eltérni csak a Képviselőtestület szakmai és gazdasági körülményeket mérlegelő döntése esetén lehet.
- Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.
Zöldterületek
10. §
- A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) sorolt.
- A közpark a község állandóan növényzettel fedett közterülete, amelynek közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
- A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.
- Temetők melletti zöldterületen emlékmű, szobor és parki berendezési tárgyak (pad, hulladékgyűjtő, ivókút) kivételével egyéb építmények és berendezési tárgyak nem helyezhetők el.
- Azokat az épületeket, amelyeknél szennyvízkibocsátás keletkezik teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
- Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.
Erdőterületek
11. §
- A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.
- A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg. Védelmi erdőterületeken (Ev) épületet elhelyezni tilos a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények kivételével.
- A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen, - legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő rendeltetésének megfelelő épületeket, szolgálati lakással és vadászházzal.
- Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.
Mezőgazdasági területek
12. §
- A mezőgazdasági területek a növénytermelés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
- A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
- Mezőgazdasági általános területek (Má)
- Be nem építhető mezőgazdasági területek (M0)
- Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
- Azokat az épületeket, amelyeknél szennyvízkibocsátás keletkezik teljes közművel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető a 3. § (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
- A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölt terület-felhasználása megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.
Általános mezőgazdasági árutermelő területek
13. §
- Az általános mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má)
- A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
- 3000 m2-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei helyezhetők el, 3 %-os beépítettséggel. Lakóépületek csak a 6000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén építhető úgy, hogy a megengedhető 3 %-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t nem haladhatja meg.
Kert, szőlő és gyümölcsös területek.
14. §
- A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk-ként jelöltek.
- A területeken kialakítható legkisebb beépíthető földterület 1.500 m2, melynek legkisebb szélessége 12 m.
- A már korábban kialakított:
- 720 m2-nél kisebb, illetve 12 m-nél keskenyebb földrészleten építmény nem helyezhető el,
- 720 – 1500 m2 közötti területen a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
- Az 1500 m2-t meghaladó területeken maximum 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
- Gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t.
- A meglévő épületek a 720 m2 – 1500 m2, vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. A 720 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.
- A területen egytömegű, szabadon álló, vagy a kialakult beépítési mód szerinti, magas tetős, 32°-45° közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával.
- Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.
15. §
- A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven M0-val jelöltek.
- A művelési ág, külterületen elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
- A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
- A területen már meglévő építmény a 3 %-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-el bővíthető, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek.
Vízgazdálkodási területek.
16. §
- A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V)-vel jelöli.
- A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
- A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó[13].
- A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
III. FEJEZET
Környezet- táj-, természet-, kulturális örökség védelem.
17. §
A környezet-, a táj-, a természet-, a műemlék- és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
18. §
- A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.
- Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
- a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
- megelőzze a környezetszennyezést,
- kizárja a környezetkárosítást.
- Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban[16] meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.
- A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezését kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
- Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
- A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
- A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint kevésbé érzékeny területnek minősül.*
- A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A településen érvényes zajhatárértékeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
- Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető. A szennyezett csapadékvíz előtisztítását a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározottak szerint az üzem területén kell elvégezni, az erre szolgáló létesítmény vízjogi engedély köteles.
- Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.
- Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.
- A dögkonténertől 300 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, - raktározó, - kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
- Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.
- Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
- A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
- A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények, - a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével, - közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
- A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv alapján az engedélyezési terv alapján az engedélyezési eljárás során kell érvényesíteni.
Természetvédelem
19. §
- A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.
- Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál a térségben honos fafajták alkalmazását kell segíteni.
- A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.
- A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.
Tájvédelem
20. §’
- Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
- Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
- Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
- Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály[18] alapján meg kell őrizni.
Kulturális örökség védelme
21. §
- A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, és egyéb objektumait, nyilvántartott régészeti területét, és régészeti érdekű területeit a szabályozási terv és a rendelet 1. számú melléklet tartalmazza.
- A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt művi értékeket a képviselőtestület helyi védelemben részesíti.
- Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani.
- Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
- Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
- A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
- Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
- A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, építészeti szakvélemény alapján a képviselőtestület rendelettel dönt.
- A helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.
IV. FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere.
Építésjogi követelmények
22. § [25]
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
23. § [26]
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
24. § [27]
Településrendezési kötelezések
25. § [28]
V. FEJEZET
Záró rendelkezések
26. §
E rendelet 2005. 01 hó 01. napjától lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
1995. évi LIII. Tv. 47.§ (1) és 48. § (3)
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Elektromos vezetékek esetében az MSZ 151 számú szabvány előírásai
Gázvezetékek mentén a 6/1982.(V.6.) Ip.M.
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
46/1999.(III.18.) számú Korm. rendelet a parti sávok és vízjárta területek használatáról és hasznosításáról
120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásáról
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
47/2004.(III.18.számú Korm. rendelettel módosított) 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
A termőföldről szóló 1994. évi LV törvény
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től
Hatályon kívül helyezte a 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2019. 06. 14-től