Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2007. 06. 15- 2023. 09. 14Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről1
Gige Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) – (2), 5. § (3), 6. § (3), 13. § (5), 21. § (3), 22. § (6), 24. § ((3), 28. § (2), 32. § (2), 34. § (3), 35. § (1) és (3), 36. § (2), 37. § (2), 42. § (2), 54. § (1) – (3), 58. § (2) – (3), 62/B. § (2), 80. § (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános szabályok
1. § (1) A rendelet hatálya Gige Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás)
a) ideértve a szociális-, a költség-, valamint a piaci alapon az egyes önkormányzati feladat vagy tevékenység ellátásához kötött munkakörökhöz kapcsolódó lakásokat (a továbbiakban: szolgálati lakás), továbbá
b) a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogok a képviselő-testületet illetik meg, aki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogviszonyával összefüggő jogok gyakorlására, kötelességek teljesítésére, valamint a hatóságok és más jogi személyek előtti képviseletre a polgármestert (a továbbiakban: bérbeadó) bízza meg, aki e jogát az önkormányzat nevében és helyett gyakorolja.
(3) A képviselő-testület és a polgármester hatáskörébe utalt ügyek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a körjegyzőség végzi, aki az önkormányzat tulajdonában álló lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről nyilvántartást vezet.
(4) A képviselő-testület az Ltv. 91/A. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket változtatás nélkül alkalmazza.
A lakásbérlet szabályai
A lakások bérbeadásának általános szabályai
2. § (1) A lakásbérleti jogviszony a képviselő-testület – mint bérbeadó – által kijelölt bérlővel írásban megkötött bérleti szerződésnek a bérlő és a polgármester által történő aláírásával keletkezik.
(2) Önkormányzati lakás határozott és határozatlan időre egyaránt bérbe adható.
(3) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(4) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétének időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a távollét alatti elérhetőséget, valamint – az azonnali károk elhárítása miatt – a lakásba való bejutás lehetőségét.
(5) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
(6) A család lakásigényének méltányolható mértéke – az együttlakó, fiatal házaspár esetében legfeljebb két vállalt gyermekkel együtt számításba vett személyek számától függően – a következő:
a) két személyig: egy – két lakószoba,
b) három személy esetében: másfél – két lakószoba,
c) négy személy esetében: kettő – három lakószoba,
d) Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.
(7) A bérlő az általa bérelt önkormányzati lakást – vagy annak egy részét – nem adhatja albérletbe.
(8) A bérbeadó a bérlő kötelezettségeinek teljesítését – különösen e rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségére – évente egyszer ellenőrzi, amelyet a bérlő szükségtelen háborítása nélkül kell elvégezni hétköznap 8órától 18 óráig terjedő időszakban.
A lakások szociális alapon való bérbeadásának feltételei
3. § (1) Önkormányzati lakás szociális alapon való bérleti jogviszonyára bérlőként történő kijelölését az a nagykorú személy kérheti, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum)
a) a családban élők esetében 70 %-át,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő, mozgáskorlátozott, valami állami gondoskodás keretében felnőtt esetében 60 %-át,
c) gyermektelen fiatal házaspár, valamint egyedül élő személy esetében 90 %-át nem haladja meg és vagyoni körülményei folytán lakhatását más módon megoldani nem tudja, továbbá egyik esetben sem rendelkeznek a kérelem benyújtását megelőző évben a (2) bekezdésben meghatározott mértékű vagyonnal.
(2) Jövedelem alatt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagyon alatt az Sztv. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy a vagyon meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a munkavégzésre szolgáló egy gépjárművet.
(3) A jövedelmet a kérelmező és vele együtt költöző családtagjai tekintetében
a) SZJA munkáltatói elszámolással, adóbevallással, munkáltatói kereseti igazolással,
b) társadalombiztosítási-, vagy önkormányzati szerv, illetőleg a területileg illetékes munkaügyi központ ellátás folyósítását megállapító határozatával kell igazolni.
(4) Kérelmezővel együtt költöző család alatt az Sztv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, közeli hozzátartozó alatt az Sztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyeket kell érteni.
(5) A jövedelemszámítás időszaka a kérelem benyújtását megelőző egy év, vállalkozó esetében egy adóév.
(6) Főiskolai, egyetemi tanulmányokat nappali tagozaton végzetteknél a tanulmányaik befejezését követő első munkába álláskor megállapított jövedelmet kell figyelembe venni.
(7) Önkormányzati lakást szociális alapon bérlők lakbérének mértékét és a lakások övezeti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Lakbértámogatás
4. § (1) Aki e rendelet 1. mellékletében meghatározott szociális alapon bérelt lakás lakbérének megfizetésére nem képes, lakbértámogatás megállapítását kérheti.
(2) Támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek a lakásfenntartással kapcsolatos költségei meghaladják az egy háztartásban élők összjövedelmének 30 %-át, és az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét (továbbiakban: rászoruló). Az egy főre jutó jövedelem megállapítása e rendelet 3. § (1) - (6) bekezdései, míg a költségek körére az Sztv. 38. § (10) bekezdése rendelkezései az irányadók.
(3) A lakbértámogatási kérelmet a kérelmező a körjegyzőséghez nyújthatja be minden év április 30-ig. A támogatást a képviselő-testület állapítja meg minden év május 31-ig.
(4) A képviselő-testület a lakbértámogatást a lakbér összegének csökkentésével nyújtja, amelynek mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Szolgálati lakáshoz juttatás rendje
5. § (1) Szolgálati lakás – figyelemmel e rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra – az az önkormányzati lakás, amelyet az önkormányzat épületével egybe építettek, vagy az önkormányzat ingatlanán találhatók, valamint azok, amelyeket a képviselő-testület e célra kijelöl. Ezek a lakások csak az önkormányzat és intézményei feladatai ellátásához szükséges szakemberek elhelyezésére szolgálhatnak.
(2) A szolgálati lakás iránti kérelmet az igénylőnek – munkahelyi vezetőjének véleményével – a polgármesternek címezve kell benyújtania. A polgármester a kérelmet 30 napon belül a képviselő-testület elé terjeszti. A szolgálati lakások lakbérének mértékét e rendelet 3. melléklete szabályozza.
(3) A bérbeadásnál előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki:
a) kettő vagy ennél több gyermeket nevel,
b) gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli,
c) munkahelyén öt éves vagy ennél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik.
(4) A szolgálati lakásban történő elhelyezés legfeljebb a szolgálati jogviszony időtartamáig szólhat.
Lakások bérbeadása költségalapú lakbérrel
6. § (1) Aki e rendelet 3. §-a szerint önkormányzati lakás bérletére nem jogosult, továbbá jövedelmi és vagyoni viszonyai nem haladják a 3. § (1) – (2) bekezdésében előírt jövedelem határok kétszeresét és akinek, illetve a vele együttköltözőknek nincs a tulajdonában beköltözhető, lakhatásra alkalmas ingatlana, költségelven megállapított lakbérű bérlakást igényelhet. A bérlőt a képviselő-testület jelöli ki.
(2) A képviselő-testület a bérlő kijelölésekor figyelembe veszi a kérelmező és a vele együttköltözők vagyoni és jövedelmi viszonyait, mióta dolgozik a településen, illetve rendelkezik-e a bérbeadó által e rendelet 11. §-ában átvállalt kötelezettségek ellenében megállapított magasabb összegű lakbér fizetésére alkalmas jövedelemmel. A képviselő-testület e jövedelmi és vagyoni viszonyokat e rendelet 3. § (1) – (6) bekezdései szerint állapítja meg.
(3) A bérlő kijelölés során előnyben kell részesíteni azt, aki
a) önmagát ellátni képtelen szülőjéről vagy gyermekéről gondoskodik,
b) 10 évnél több, a településen eltöltött munkaviszonnyal rendelkezik,
c) nem rendelkezik e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonnal.
(4) A képviselő-testület döntéséről annak meghozatalát követő 15 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt.
(5) A lakbér mértékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Lakások bérbeadása piaci jelleggel
7. § (1) Piaci alapon megállapított lakbérrel annak lehet önkormányzati lakást bérbe adni, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján sem e rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, sem a 7. §-ának (1) bekezdése szerinti lakásra nem jogosult. A bérlőt a képviselő-testület jelöli ki.
(2) A képviselő-testület a jövedelmi és vagyoni viszonyokat e rendelet 3. § (1) - (6) bekezdései szerint állapítja meg. A kérelmező a jövedelmi és a vagyoni helyzet igazolása mellett kérelmében nyilatkozik arról, hogy mennyi időre kívánja a lakást bérbe venni.
(3) A bérlő kijelölésekor előnyben kell részesíteni azt, aki hosszabb időre kívánja bérbe venni a lakást.
(4) A piaci alapon bérbe adható lakások lakbérének mértékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelességei
8. § A bérlő az e rendelet 1. mellékletében, valamint 3–5. mellékleteiben meghatározott lakbért és – a bérleti szerződésben kifejezetten megjelölt – külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni.
9. § (1) A szociális alapon bérbe adott lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.
(2) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
10. § (1) A költségelvű és a piaci elvű lakások bérbeadása esetén a bérbeadó és a bérbevevő megállapodása szerint a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről az e rendelet hatályba lépését követő bérbeadás esetén akkor köteles a bérbeadó gondoskodni, ha a bérlő vállalja az ennek megfelelő magasabb lakbér megfizetését.
(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a magasabb összegű lakbér összegét. Az átvállalható kötelezettségek megnevezését és az azokhoz kapcsolódó magasabb összegű lakbért e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.
11. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérbeadó akkor adhatja hozzájárulását, ha az átalakítás a lakás rendeltetésszerű használatát elősegíti, illetve a lakás értékét növeli.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:
a) konkrét megjelölését,
b) befejezésének határidejét,
c) költségeit és azok megfizetése feltételeit, valamint azt, hogy
d) a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
(3) A bérbeadó – a bérlő kérésére – csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.
(4) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.
A lakáshasználati díj
12. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Ltv. 75. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a lakás e rendelet 1. mellékletében meghatározott bérének a lakáshasználat kezdetét követő 2-4 hónap között a 1,5 –szeres, az 5-6 hónapban a 2 –szeres, míg ezt követően a 3 –szoros összege.
(4) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személy esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
A bérlőtársi jogviszony
13. § (1) Önkormányzati lakást több bérlő együttesen is bérelhet (bérlőtársak).
(2) Önkormányzati bérlakásra alanyi jogon bérlőtársi szerződést az köthet, akit az Ltv. 21. § (1) és (2) bekezdése alapján a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhat a lakásába.
(3) Más személlyel kötendő bérlőtársi szerződéshez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a kérelmező 5 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, illetve a lakás jellegétől függően maga is jogosult lenne a bérleti jogviszony folytatására.
A társbérlet
14. § (1) Ha a bérleti szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiséget pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő.
(2) A megüresedett társbérleti lakás társbérleti jellegét meg kell szüntetni és a lakrészt a lakásban maradó bérlőtárs részére kérelmére bérbe kell adni.
A befogadás és az elhelyezési kötelezettség
15. § (1) A bérlő az önkormányzati lakásba más személyt – házastársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke is), unokája, valamint szülője kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) Az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőnek a lakással kapcsolatos lakbér- illetve közüzemi tartozása van.
(3) A bérbeadó a befogadáshoz kért hozzájárulást megtagadhatja, ha
a) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik,
b) a bérleti jogviszony fennállása vitás,
c) a befogadással a lakásban lakók létszáma meghaladná a jogos lakásigény mértékét.
(4) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásbérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül kötelesek a lakásból kiköltözni.
(5) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az önkormányzati lakásból 8 napon belül a vele együtt lakó valamennyi személlyel együtt kiköltözik.
A jogcím nélkül visszamaradt személyek elhelyezése
16. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó jogcím nélküli személlyel akkor köthet lakásbérleti szerződést, ha
b) az elhelyezésére e rendelet alapján kötelezettséget vállalt.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett jogcím nélkül visszamaradó személyekkel bérleti szerződést a bérbeadó nem köthet, az ilyen személyekkel kapcsolatos eljárásra e rendelet 12. § (4) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés
17. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés megszüntetését a bérbeadó kezdeményezi, úgy a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel úgy szüntethető meg, hogy a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizet.
(2) Nem illeti meg a bérlőt pénzbeli térítés, ha határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott önkormányzati bérlakást ad le vagy a bérleti szerződés megszüntetését a bérlő kezdeményezi.
(3) A pénzbeli térítés mértéke:
a) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén a visszaadott lakás 12 havi összege,
b) határozott idejű bérleti jogviszony esetén a visszaadott lakás lakbérének 6 havi összege.
A bérleti jogviszony meghosszabbítása
18. § (1) A határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a határozott idő lejártát – a szolgálati lakások esetében a foglalkoztatási jogviszony megszűnését – követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban a bérbeadó rendelékezésére bocsátani, kivéve, ha a bérleti jogviszonya meghosszabbításra került. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) A képviselő-testület a bérlő kérelmére a bérleti jogviszonyt 5 évre meghosszabbíthatja. A meghosszabbításra irányuló kérelmet legkésőbb a határozott idő lejárta előtt 30 nappal adhatja be a kérelmező. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye az elmulasztott határidőtől számított 15 napig.
(3) A szociális alapon bérbe adott lakás esetén a bérleti jogviszony meghosszabbítására akkor kerülhet sor, ha a kérelmező továbbra is jogosult szociális alapon önkormányzati bérlakásra, vagy alaposan feltételezhető, hogy lakhatását saját erőből megoldani nem képes úgy, hogy szociális helyzete ne romoljon.
(4) A bérleti jogviszony meghosszabbítása költségalapon vagy piaci alapon bérbe adott lakás esetében akkor lehetséges, ha a bérlőnek lakbér tartozása nincs és a lakást rendeltetésszerűen használta.
(5) A szolgálati lakás esetében a bérleti jogviszony abban az esetben hosszabbítható meg, ha a foglalkoztatási jogviszony továbbra is fennáll és a bérlő önhibáján kívüli okok miatt nem tud másik elhelyezésről gondoskodni.
A bérleti jogviszony felmondása
19. § (1) A lakásbérleti szerződést a bérbeadó írásban felmondhatja, ha:
a) a bérlő a lakbért vagy a külön szolgáltatás díját a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,
b) a bérlő a szerződésben vagy más jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget rongálják, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják,
d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lényeges kötelezettségszegésnek minősül:
a) a bérbeadó tilalma ellenére vagy a bérbeadó hozzájárulása nélküli lakásba történő befogadása más személynek,
b) a lakásban építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése,
c) a bérlő által vállalt lakáskorszerűsítésre vonatkozó előírások be nem tartása,
d) bármely adat, bizonyíték, szolgáltatási kötelezettség bérlői oldalról történő elmulasztása,
e) a bérlő a lakását folyamatosan 2 hónapot meghaladó időn túl nem használja.
A helyiségbérlet szabályai
A helyiségek bérbeadásának általános szabályai
20. § (1) Az önkormányzat e rendelet 7. mellékletében felsorolt önkormányzati tulajdonban lévő helyiségeket bérbeadás útján hasznosítja.
(2) A képviselő-testület egyetértése szükséges a bérbeadói nyilatkozat megtételéhez, ha a bérbeadás időtartama az 5 évet meghaladja.
(3) Helyiség bérbeadására csak a bérleti díj 3 havi összegének megfelelő óvadéknak a szerződéskötéssel egy időben történő megfizetése esetén kerülhet sor.
(4) Az óvadékból a Ptk. szabályai szerint az önkormányzat felé a bérleti jogviszonyból eredő lejárt követelés közvetlenül kielégíthető. A bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a bérlőnek tartozása nincsen -, akkor az óvadék teljes, ellenkező esetben a lejárt követeléssel csökkentett összege visszajár.
(5) A bérlő a helyiségbe mást nem fogadhat be, a helyiségre bérlőtársi, albérleti szerződést nem köthet.
Helyiségek bérbeadása pályázat útján
21. § (1) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget az e rendelet 24. §-ának b) pontjában szabályozott kivételtől eltekintve csak pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám, helyrajzi szám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,
b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérleti szerződés – határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó – időtartamát,
d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
e) a pályázni jogosultak körét,
f) a fizetendő bérleti díj legkisebb mértékét, az emelés módját, az óvadék fizetési kötelezettséget,
g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
(3) A pályázati hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláin 15 napra ki kell függeszteni. A kifüggesztés és levétel időpontját a hirdetmény eredeti példányán rögzíteni kell.
(4) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét (cégnevét) és címét (székhelyét, telephelyét), a folytatni kívánt tevékenység leírását, a tevékenység folytatására feljogosító hatósági engedélyek másolatát, a képviseletre jogosult személy megnevezését,
b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,
c) magánszemély kivételével a cégbírósági bejegyzés vagy a vállalkozói igazolvány fénymásolatát,
d) a bérleti díj összegére tett ajánlatot.
(5) Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) a jegyzőkönyvvezető nevét,
b) a bérbeadó részéről jelenlévő személy nevét, beosztását (esetleges meghatalmazását mellékelni kell),
c) az ajánlattevők nevét és címét,
d) az időpontot és helyszínt,
e) a bérbe adni kívánt helyiség megnevezését,
f) a minimális bérleti díj és óvadék összegét,
g) a benyújtott ajánlatok számát,
h) az ajánlattevők felsorolását (név, cím és székhely vagy telephely megjelöléssel),
i) az érvényes ajánlatot tevők által ajánlott bérleti díj összegét,
j) azt, hogy amennyiben a bérleti szerződés nem jön létre a legmagasabb ajánlatot tevővel az ő hibájából, akkor a bérbeadó a sorrendben következővel köt szerződést.
(6) Egyenlő feltételek esetén a bérbeadó lehetőséget a három legmagasabb érvényes bérleti díj ajánlatot tevő pályázónak a benyújtott bérleti díj ajánlat egy alkalommal felfelé történő módosítására. Ha így sincs különbség a pályázók ajánlata között, akkor a bérbeadó dönt.
(7) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezik, akkor a bérbeadó dönt az ajánlat elfogadásáról vagy új pályázat kiírásáról.
22. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni és azt a bérlő átadáskori állapotban és felszereltséggel – leltár szerint – köteles visszaadni a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül.
(2) A bérlő feladata, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
(3) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével összefüggésben keletkezik.
(4) A bérbeadó a (3) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha bérlő a munkák értékével megemelt díj megfizetését vállalja.
Helyiségek bérbeadása pályázati rendszeren kívül
23. § A bérbeadó a helyiséget pályázati rendszeren kívül akkor adhatja bérbe, ha:
a) a helyiség bérbeadására irányuló pályázat eredménytelen volt,
b) a határozott időre szóló bérleti szerződéssel hasznosított helyiséget ismét a korábbi bérlő részére adja bérbe, feltéve, hogy a bérlő az újabb bérbeadás feltételeit vállalja és a bérleti jogviszonnyal összefüggő tartozása nincs.
A bérleti szerződés megkötése és a bérleti jogviszony megszűnése
24. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni
a) aki a bérleti jogot pályázati úton elnyerte,
b) aki számára a bérbeadó az újbóli bérbevételt lehetővé teszi,
c) akit pályázat nélkül a bérbeadó a helyiség bérlőjéül kiválaszt,
d) akit az Ltv. 40. §-a alapján a bérlő jogutódjának kell tekinteni.
(2) A nem lakás célú helyiségekre vonatkozó bérleti jog – pályázati eljárás mellőzésével – a bérlő kérésére a bérlet lejárta előtt írásban benyújtott kérelem alapján meghosszabbítható. Az erre vonatkozó döntést a bérbeadó hozza meg a kérelem benyújtását követő 30 napon belül.
(3) A bérleti jogviszony megszűnik, ha:
a) a felek a bérleti szerződést közösen megszüntetik,
b) a szerződésben meghatározott idő lejártával,
c) a helyiség megsemmisülésével,
d) az arra jogosult felmondásával,
e) a bérlő természetes személy meghal és a helyiségre vonatkozó bérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálát követő legalább 15 napon belül nem jelenti be igényét a bérleti jog folytatására,
f) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik,
g) a bérleti jog cseréjével, átruházásával,
h) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységhez szükséges engedélyt visszavonták, vagy azt a bérlő visszaadta,
i) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
j) a bérlő a korábbi tevékenységet megszünteti és az új tevékenység végzéséhez a bérbeadó nem kívánja a helyiséget biztosítani,
k) a bérlő helyiségbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti.
A jogcím nélküli helyiséghasználat
25. § (1) Ha a helyiség használója a használatra érvényes jogcímet nem szerzett, vagy az bármilyen ok folytán megszűnt, jogcím nélküli helyiséghasználónak minősül.
(2) A jogcím nélküli helyiséghasználó köteles a helyiséget kiüríteni és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni a felszólítást követő 8 napon belül.
(3) Mindaddig, amíg a jogcím nélküli használó a helyiséget a bérbeadónak vissza nem adja, használati díjat köteles fizetni.
(4) A használati díj mértéke
a) az első hónapban a helyiségre a legutolsó alkalommal kötött érvényes bérleti szerződéssel megállapított bérleti díj 10 %-a,
b) a második hónapban a bérleti díj 25 %-a,
c) minden ezt követő hónapban a bérleti díj 50 %-a, növelve a bérleti díj összegével.
(5) A bérbeadó a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a helyiség kiürítése iránt ügyvédi felszólítás kibocsátásáról gondoskodni.
(6) Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben meghatározott felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül a helyiséget nem üríti ki, úgy a bérbeadó a helyiség kiürítése érdekében pert indíthat.
Az önkormányzati lakások eladásának szabályai
A lakások eladásának általános szabályai
26. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.
(2) Az elidegenítésre kerülő lakás vételára a helyi forgalmi érték.
(3) A helyi forgalmi értéket ingatlanforgalmi értékbecslés alapján a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke szerint kell megállapítani.
(4) Az önkormányzati lakások helyi forgalmi értéke megállapításánál forgalmi értéknövelő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az ingatlan központi belterületi fekvése,
b) az ingatlanok orvosi rendelőhöz, kereskedelmi és szolgáltató egységhez, kulturális intézményhez való közelsége, tömegközlekedési eszköz igénybevételének lehetősége, teljes közmű ellátottsága,
c) az épület jellemzői alapján:
ca) 1980 után épült,
cb) 15 éven belül részleges vagy teljes felújítással érintett ingatlan,
cc) egyedi gázfűtéses ingatlan,
cd) az ingatlanon önálló gépjárműtároló van, vagy a lakással egybeépített gépjárműtároló van, amelyet a bérlő használ,
ce) egyedülálló családi ház,
cf) az ingatlan nem országos közút mellett fekszik, ha az egyébként zajártalomtól mentes, nyugodt lakókörnyezetben van.
(5) Az önkormányzati lakások helyi forgalmi értéke megállapításánál forgalmi értékcsökkentő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az ingatlan nem a település központi belterületi részén, hanem külterületen vagy zártkertben fekszik,
b) az ingatlan orvosi rendelőtől, kereskedelmi és szolgáltató egységtől, kulturális intézménytől jelentős távolságra van,
c) közművekkel csak kis mértékben ellátott,
d) az épület 1980 előtt épült,
e) az épület 15 éven belül teljesen vagy részlegesen felújítva nem volt.
(6) Az önkormányzati lakások helyi forgalmi értéke megállapítása során a bérlő ténylegesen meg nem térült igazolt ráfordításainak összegét a vételárból le kell vonni.
Lakás eladása elővásárlási joggal rendelkező személy részére
27. § (1) A teljes vételár egy összegben történő megfizetése esetén az elővásárlási joggal rendelkező bérlőt 10 % vételárengedmény illeti meg.
(2) Az elővásárlási joggal rendelkező bérlő részére – kérelmére – a vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetése után a fennmaradó vételárra 15 éves futamidőre 8 %-os ügyleti kamat felszámítása mellett részletfizetés adható.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt kedvezményt a bérlő kizárólag akkor veheti igénybe, ha a saját maga részére kíván elővásárlási jogával élni. Ha elővásárlási jogukkal az Ltv. 49. § (1) bekezdésében említett személyek kívánnak élni, akkor be kell csatolniuk a bérlő írásbeli beleegyezését tartalmazó dokumentumot, illetve a lakást csak úgy vásárolhatják meg, ha a vételár 30 %-át a szerződéskötéskor, a fennmaradó összeget 15 éven belül egyenlő részletekben a (2) bekezdésben felszámított ügyleti kamat mellett fizetik meg.
(4) Ha az elővásárlási joggal rendelkező vevő az ügyleti kamattal terhelt vételár hátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt egy összegben kiegyenlíti, őt a vételárhátralék 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg.
(5) A határidőben be nem fizetett törlesztő részletek utána vevő az ügyleti kamaton felül a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A vételárhátralék és a késedelmi kamat megfizetése alól felmentés nem adható.
28. § A nyugdíjas bérlők a vételár egészére vonatkozó – a rendelet 27. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésében előírt feltételekkel – az elővásárlási joggal rendelkező bérlőt megillető részletfizetési kedvezménnyel vásárolhatják meg a bérelt lakást. A fenti kedvezmény csak akkor illeti meg őket, ha a saját maguk részére vásárolják meg az ingatlant.
29. § A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére az adásvételi szerződésben kikötött elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A vételárhátralék erejéig a lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni, melynek költségét a vevő viseli. A jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia.
30. § A vevő az önkormányzattól vásárolt lakást a vételárhátralék teljes kiegyenlítéséig
a) nem idegenítheti el,
b) nem köthet rá a tulajdonjog változását eredményező szerződést,
c) nem terhelheti meg.
31. § (1) A képviselő-testület a lakás eladásáról szóló döntést követő naptól számított 30 napon belül köteles a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosult részére megküldeni, melyhez a kézhezvételt követő 30 napig kötve van.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás ingatlan nyilvántartási adatait, címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
b) a tételes forgalmi értékbecslést,
c) a lakás vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
d) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,
e) a fizetési feltételeket.
(3) Ha az elővásárlásra jogosult az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel annak kézhezvételét követő 8 napon belül nem él vagy arra nem nyilatkozik, akkor a lakást csak a bérlő beleegyezésével lehet értékesíteni.
Üresen álló lakások eladása
32. § (1) Az üres lakás vételára a helyi forgalmi értéknél alacsonyabb nem lehet. Az üresen álló lakást versenytárgyalás útján kell értékesíteni.
(2) A lakás eladásáról hirdetményt kell 15 napra az önkormányzat hirdetőtábláján közzétenni, mely tartalmazza:
a) a lakás címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, felszereltségét
b) a pályázat benyújtásának helyét és idejét,
c) a versenytárgyalás helyét és idejét,
d) a nyertes által a helyszínen fizetendő előleg összegét,
e) a lakás vételárának indulási értékét,
f) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról, a fizetési feltételeket.
(3) A versenytárgyalást a polgármester szervezi és tartja, melyre az érvényesen pályázókat meg kell hívni. A versenytárgyalást a lakás helyi forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani, melyet e rendelet 27. §-ának (3) – (5) bekezdése szerint kell megállapítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre e rendelet 22. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A nyertes pályázónak a vételár 10 %-át, mint vételárelőleget a versenytárgyaláson, a fennmaradó összeget a képviselő-testület által meghozott döntés kézhezvételét követő 30 napon belül kell megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a polgármester azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ekkor a lakást ismét meg kell pályáztatni.
(5) Amennyiben a versenytárgyalásra csak egy ajánlat érkezik, akkor új versenytárgyalást kell tartani. Ha újra csak egy ajánlat érkezik, akkor a képviselő-testület eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, illetve elfogadhatja az ajánlatot.
Az önkormányzati tulajdonú helyiségek eladásának szabályai
Helyiség eladásának általános szabályai
33. § (1) Elidegenítésre az e rendelet 7. melléklete szerinti helyiségeket lehet kijelölni.
(2) Nem idegeníthetők el azok a helyiségek, amelyek
a) olyan épületben találhatók, amelynek közcélú hasznosítását, lebontását vagy funkcióváltását már jóváhagyott rendezési, fejlesztési tervek tartalmazzák,
b) az önkormányzat és szervei, valamint a körjegyzőség elhelyezésére szolgálnak.
(3) A helyiség elidegenítéséről – amely helyi piaci forgalom értéken történik – a képviselő-testület dönt.
(4) A helyiség helyi piaci forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslés alapján, különösen a helyiség településen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembe vételével, valamint a hasonló adottságú helyiségek eladása során elért értékkel történő összevetés útján kell meghatározni. A bérlő, illetve a jogszerű használó által eszközölt beruházások igazolt összegével a piaci forgalmi értéket csökkenteni kell, feltéve, ha a bérlő igényét – bérbeszámítás útján – még nem érvényesítette.
Üresen álló helyiségek eladása
34. § (1) Elidegeníteni kizárólag üresen álló helyiségeket lehet és csak versenytárgyalás útján.
(2) Az üresen álló helyiség eladásáról hirdetményt kell 15 napra az önkormányzat hirdetőtábláján közzétenni, mely tartalmazza
a) helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait, címét, helyrajzi számát, alapterületét, komfortfokozatát, felszereltségét,
b) a pályázat benyújtásának helyét és idejét,
c) a versenytárgyalás helyét és idejét,
d) a nyertes által a helyszínen fizetendő előleg összegét,
e) az ingatlan vételárának indulási értékét,
f) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,
g) a fizetési feltételeket.
(3) A kifüggesztés és a levétel időpontját a hirdetmény eredeti példányán rögzíteni kell.
(4) A versenytárgyalás kiindulási ára a helyiség piaci forgalmi értéke, melynek meghatározására e rendelet 34. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Az adásvételi szerződést a legmagasabb ajánlatot tevő vevővel kell megkötni. A versenytárgyalással elért vételár 5 %-át, mint vételárelőleget, míg a vételár fennmaradó részét a döntésnek a vevő általi kézhezvételét követő 30 napon belül kell megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a polgármester jogosult azonnali hatállyal felmondani az adásvételi szerződést. A helyiséget ekkor újra meg kell pályáztatni. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre e rendelet 21. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
35. § (1) Ha az üresen álló helyiség elidegenítése két alkalommal meghirdetett versenytárgyalás ellenére is meghiúsult, a helyiség következő alkalommal fizetési kedvezménnyel is pályáztatható a képviselő-testület döntése alapján. Az adásvételi szerződést ebben az esetben is a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel kell megkötni.
(2) A vételár részleteket a következők szerint kell megfizetni:
a) az első részlet a vételár 10 %-a, amelyet az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárba be kell számítani,
b) a fennmaradó vételárat 3 hónap alatt egy összegben kell megfizetni.
(3) Egyetlen pályázó esetén, amennyiben pályázata a pályázati eljárás feltételeinek megfelelt, az eljárás eredményesnek minősíthető. Ha a képviselő-testület a pályázatot nem minősíti eredményesnek, akkor ismét ki kell írni a pályázatot.
Vegyes és záró rendelkezések
A bírósági végrehajtás során elővásárlásra felkínált lakás vételére vonatkozó szabályok
36. § (1) A bírósági végrehajtó által az önkormányzat részére megküldött elővásárlási jog gyakorlásáról szóló ajánlat kézhezvételét követő 10 napon belül az érintett ingatlant meg kell tekinteni az önkormányzat részéről. A megtekintést követő 5 napon belül írásbeli javaslatot kell tenni a képviselő-testület felé, aki arról 10 napon belül dönteni köteles. A képviselő-testület döntését 5 napon belül el kell juttatni az ajánlatot megküldő végrehajtónak.
(2) A képviselő-testület az ingatlant akkor veheti meg, ha arra a költségvetésében biztosított anyagi fedezetet. Ennek kimerítését követően a képviselő-testület csak abban az esetben veheti meg az ingatlant, ha a költségvetést módosítja és erre a célra ismételten biztosít anyagi eszközöket.
Adatvédelmi rendelkezés
37. § A körjegyzőség – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a tudomására jutottak.
Záró rendelkezések
38. § (1) A rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott rendelkezések csak e rendelet hatálybalépését követően megkötött szerződésekre alkalmazhatóak.
(2) E rendelet hatálybalépésével Gige Község Önkormányzatának a lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 12/2000.(XII.29.), valamint az azt módosító 5/2003.(VIII.8.) számú rendelete hatályát veszti.
39. § Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Összkomfortos lakás Kossuth, Rákóczi utcában 25 Ft/m2/hó
2. Összkomfortos lakás Petőfi utcában 22 Ft/m2/hó
3. Komfortos lakás Kossuth, Rákóczi utcában 20 Ft/m2/hó
4. Komfortos lakás Petőfi utcában 17 Ft/m2/hó
5. Félkomfortos lakás Kossuth, Rákóczi utcában 15 Ft/m2/hó
6. Félkomfortos lakás Petőfi utcában 12 Ft/m2/hó
7. Komfort nélküli lakás Kossuth, Rákóczi utcában 10 Ft/m2/hó
8. Komfort nélküli lakás Petőfi utcában 7 Ft/m2/hó
2. melléklet a 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. 1 fő esetében a lakbértámogatás a lakbér 10 %-a,
2. 2 fő esetében a lakbértámogatás a lakbér 20 %-a,
3. 3 vagy több fő esetében a lakbértámogatás a lakbér 30 %-a.
3. melléklet a 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Összkomfortos lakás 50 Ft/m2/hó
2. Komfortos lakás 40 Ft/m2/hó
3. Félkomfortos lakás 30 Ft/m2/hó
4. Komfort nélküli lakás 20 Ft/m2/hó
4. melléklet a 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez2
1. Összkomfortos lakás 170 Ft/m2/hó
2. Komfortos lakás 125 Ft/m2/hó
3. Félkomfortos lakás 100 Ft/m2/hó
4. Komfort nélküli lakás 50 Ft/m2/hó
5. melléklet a 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez3
1. Összkomfortos lakás 180 Ft/m2/hó
2. Komfortos lakás 160 Ft/m2/hó
3. Félkomfortos lakás 130 Ft/m2/hó
4. Komfort nélküli lakás 100 Ft/m2/hó
6. melléklet a 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Amennyiben a bérbeadó átvállalja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartását, akkor a bérlő a megállapított lakbért 10 %-kal megemelt mértékben köteles fizetni.
2. Amennyiben a bérbeadó átvállalja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartását és felújítását, akkor a bérlő a megállapított lakbért 20 %-kal megemelt mértékben köteles fizetni.
3. Amennyiben a bérbeadó átvállalja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartását, felújítását, valamint pótlását vagy cseréjét, akkor a bérlő a megállapított lakbért 30 %-kal megemelt mértékben köteles fizetni.
7. melléklet a 16/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Varroda (Kossuth u. 5.)
2. Általános Iskola volt épülete (Kossuth u. 11.)
Az önkormányzati rendeletet a Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. szeptember 15. napjával.
A 4. melléklet a Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.