Gige Községi Önkormányzat

11/2013.(XII.13.)  

önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott, valamint a személyes gondoskodást nyújtó

szociális ellátásokról

​

Gige Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.      §

​

A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. 

Értelmező rendelkezések

3. §

A képviselőtestület az Szt. 4. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket változtatás nélkül alkalmazza.

Eljárási rendelkezések

4. §

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó, e rendelet 26.§-ának b. c. d. e. pontjában meghatározott szociális alapszolgáltatásokat a társult önkormányzatokkal közösen fenntartott Kaposmérő székhelyű Szociális Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: központ) útján látja el.

(2) E rendelet 11, 16, 18, 25. §-ában meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatás megállapítása iránti kérelmet Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet a hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni

(4) Az (1) – (2) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatás igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét e rendelet 26. §-ának b-e pontjában meghatározott szociális alapszolgáltatás tekintetében a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

5. §

(1) A kérelmező a kérelmében a saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, tovább a vagyoni és jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. §-ának a.) c.) és h.) pontjában szereplő adatokat.

(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a.) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemről szóló munkáltatói igazolást;

b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem személyi jövedelem alapjáról szóló, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal által kiállított igazolást;

c.) a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) által kiállított igazolást;

d.) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatát;

e.) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes sajátos igazolások és bizonyítékok köre az adott ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 36. §-ának(2)– (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(5) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt lehet készíteni.

(6) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a hivatal bármely ügyben 6 hónapon belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. §

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az önkormányzat házipénztárából történik. A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a házipénztárból történő kifizetés a döntést követően azonnal megtörténhet.

7. §

Az önkormányzati segély, valamint a rendszeres szociális segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

8. §

(1) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel alaposan feltételezhető, hogy a készpénz formájában nyújtott önkormányzati segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor azt a házi szociális gondozó, vagy a családsegítő szolgálat gondozója részére kell kifizetni.

(2) A házi gondozó, vagy a családsegítő szolgálat gondozója a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére elsősorban élelmiszert, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt vagy gyógyászati készítményt, ruhaneműt, tisztítószereket, tüzelőt, továbbá a háztartás viteléhez nélkülözhetetlen egyéb dolgokat vásárolhat, valamint kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 30 napon belül kell a támogatást megállapító részére számlákkal elszámolni.

9. §

(1) Amennyiben a jogosult, akinek a részére az önkormányzat lakásfenntartási támogatást folyósít a szolgáltató tájékoztatása szerint legalább 3 havi vízdíj vagy áramdíj kifizetésével késedelembe esett, a támogatást az önkormányzat közvetlenül a szolgáltató számlájára utalja mindaddig, amíg a keletkezett hátralék teljes mértékben kiegyenlítésre nem kerül. Erre a jogosultat a támogatást megállapító határozatban figyelmeztetni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közüzemi díjak kiegyenlítése után fennmaradó összeget a jogosult részére a 7. §-ban megállapított módon kell kifizetni.

10. §

(1) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

(2) Természetbeni szociális ellátásként – védelembe vett gyermekenként – a jogosult részére megállapított rendszeres szociális segély összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható.

(3) A jogosult a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátásként való folyósítása iránti igényét – a rendszeres szociális segély (2) bekezdésében meghatározott mértékig – e rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtásával egy időben jelenti be, s egyidejűleg csatolja a szolgáltató azon számláit, amelynek megfizetésével késedelembe esett.

(4) Amennyiben a jogosult, akinek részére az önkormányzat rendszeres szociális segélyt folyósít, a szolgáltató tájékoztatása szerint legalább három havi vízdíj vagy áramdíj kifizetésével késedelembe esett, a rendszeres szociális segélyt az önkormányzat közvetlenül a szolgáltató számlájára utalja mindaddig, amíg a hátralék teljes mértékben kiegyenlítésre nem került. Erre a jogosultat a támogatást megállapító határozatban figyelmeztetni kell.

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

11. §

(1) A képviselőtestület a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak jogosulti körének meghatározására, a segély megállapítására, folyósítására, megszüntetésére, szünetelésére, összegére, felülvizsgálatára és hajléktalan személyek részére történő megállapítására az Szt. rendelkezéseit alkalmazza.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni.

Az együttműködés eljárási szabályai

12. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelöl szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

- az együttműködésire kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre

- - beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére

- -a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaposmérő

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a/ figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásnak megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenéskor nyilvántartásba veszi

b./ tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Sztv.37/D.§.(2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő programelkészítésének menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól

c./a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt

d./ folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását

e./ legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot

f./ jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget

g./ az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról

h./ az előírt határidők be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására

i./ vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e

j./ elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k./ az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

- életmódformáló tanácsadás

-életvezetési tanácsadás

- szociális, mentális képességek fejlesztése

Az együttműködési kötelezettség megszegése

13. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

- aktív korúak ellátásnak megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása

- - megjelenési kötelezettség elmulasztása

- képzésen való részvétel elmulasztása

- előírt programban való részvétel elmulasztása

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

14.§.

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

Gazdálkodást segítő támogatás

15.§.

(1) Az Önkormányzat Képviselőtestülete az aktív korú és munkaképes lakosság szociális problémáinak segítésére családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatást biztosíthat.

(2) Az önkormányzat eszközeivel, szervezési munka végzésével elősegíti, részt vesz a Szociális Földprogram működtetésében.

(3) A támogatás formájáról, mértékéről, tartalmáról a Képviselőtestület alkalmanként dönt.

Ápolási díj

16.§

A képviselőtestület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy a családban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

17. §

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A központ – a házi gondozó közreműködésével - az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

Önkormányzati segély

18.§

(1) Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 130%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként minimum 5.000 Ft, maximum 50.000 Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, beiskoláztatás és nyugdíjasok támogatása, valamint hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély.

(4) Hozzátartozó halála miatt kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(5) Az e paragrafusban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(6) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

19. §

(1) Önkormányzati segély állapítható meg azon személyek részére:

a.) akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak,

b.) akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel:

ba.) betegség miatt,

bb.) elemi kár bekövetkezése miatt,

bc.) iskoláztatás biztosítása érdekében,

bd.) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

be.) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

bf.) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

bg.) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

bh.) nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők támogatására,

bi.) haláleset miatt.

(2) Önkormányzati segély megállapítható:

- kérelemre;

- hivatalból;

- oktatási intézmény jelzésére.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A képviselő – testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 110.000 Ft összegben határozza meg.

19. §

(1) Önkormányzati segély állapítható meg azon személyek részére:

a.) akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak,

b.) akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel:

ba.) betegség miatt,

bb.) elemi kár bekövetkezése miatt,

bc.) iskoláztatás biztosítása érdekében,

bd.) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

be.) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

bf.) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

bg.) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

bh.) nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők támogatására,

bi.) haláleset miatt.

(2) Önkormányzati segély megállapítható:

- kérelemre;

- hivatalból;

- oktatási intézmény jelzésére.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A képviselő – testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 110.000 Ft összegben határozza meg.

20. §

Helyi lakásfenntartási támogatás

(1) Gige Község Önkormányzat Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 250%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérő költséghányad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:

- lakbér vagy albérleti díj

- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete

- villanyáram költsége

- víz-és gázfogyasztás díja

- tüzelőanyag költsége.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet Hivatalban lehet benyújtani minden év 03.31-ig és 10. 31-ig.

21.§.

(1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot, a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását.

(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3) Megszűnik a támogatás:

a. a megállapított idő elteltével,

b. a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

22.§

E rendelet 7. §-ában meghatározott pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók

Köztemetés

23. §

(1) A polgármester az Szt. 48. § (1) bekezdésének a.) vagy b.) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezése esetén – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) A képviselőtestület

a.) mentesíti az Szt. 48. § (3) bekezdésének b.) pontjában meghatározott személyt a köztemetés költségei 50 %-ának megtérítése alól, ha

aa.) a megtérítésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 60 %-át, valamint

ab.) a család hasznosítható vagyonnal nem rendelkezik;

b.) mentesíti az Szt. 48. § (3) bekezdésének b.) pontjában meghatározott személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

ba.) a megtérítésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 30 %-át, valamint

bb.) a család hasznosítható vagyonnal nem rendelkezik.

Közgyógyellátás

24. §

A jegyző – méltányosságból – az Szt. 50. §-ának (1) – (2) bekezdésében meghatározottakon kívül annak a személynek állapít meg közgyógyellátásra való jogosultságot, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár a nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a nyugdíjminimum összegének 25 %-át meghaladja.

Szociális célú tűzi juttatás

25. §

(1) A képviselő-testület szociális célú tűzifa juttatásban részesítheti azt az önkormányzati segélyre jogosult kérelmezőt, aki tűzifa juttatásra nyújtott be kérelmet. A döntés meghozatalakor előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki

a./ az Szt. 33-37/C. §-ában szabályozott aktív korúak ellátására, azaz rendszeres szociális segélyre vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra

b./ az Szt. 32/B-E §-ában szabályozott időskorúak járadékára

c./ az Szt. 38-39. § alapján lakásfenntartási támogatásra

(2) Az (1) bekezdés c.) pont szerinti lakásfenntartási támogatásban részesülő személy szociális tűzifa juttatása nem számítható be a részére megállapított lakásfenntartási támogatás ellátásába.

(3) Az szociális célú tűzifa juttatás magában foglalja a rászorulókhoz való eljuttatás költségét is.

(4) Háztartásonként egy fűtési szezonban legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítására kerülhet sor.

(5) A jogosultsági feltételek megléte esetén kérelem elutasítására nem kerülhet sor az adott évre szóló jogszabály alapján Gige Község Önkormányzat rendelkezésére álló kiegészítő támogatásból beszerzett tűzifa készlet erejéig.

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

26. §

Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a személyes gondoskodás keretében a következő szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a.) falugondnoki szolgáltatás,

b.) étkeztetés,

c.) házi segítségnyújtás,

d.) családsegítés,

e.) nappali ellátás.

Falugondnoki szolgáltatás

27. §

Az önkormányzat a falugondnoki szolgáltatást az Szt. 60. §-ában foglaltak figyelembe vételével megalkotott, a falugondnoki szolgálatról szóló rendelete, valamint a falugondnoki szolgálat szakmai programja szerint látja el.

Étkeztetés

28. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a.) koruk,

b.) egészségi állapotuk,

c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d.) szenvedélybetegségük, vagy

e.) hajléktalanság

miatt.

(2) Amennyiben a szociálisan rászorult az (1) bekezdés b.) pontja alapján igényli az ellátást, akkor azon állapot fennállását, amely szerint önmaga ellátására nem képes, háziorvosi igazolással kell alátámasztani.

(3) Az (1) bekezdés c.) pontja alapján fogyatékosságra hivatkozva annak a szociálisan rászorultnak lehet az ellátást biztosítani, aki a Magyar Államkincstár által kiállított igazolást benyújtja arról, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22. §-a alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Az (1) bekezdés c.) pontja alapján pszichiátriai betegségre hivatkozva annak a szociálisan rászorultnak lehet az ellátást biztosítani, aki ezen állapot fennállását szakorvosi igazolással alátámasztja.

Házi segítségnyújtás

29. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a.) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b.) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c.) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdése szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján a központ vezetője, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a központ vezetője tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a központ vezetőjének döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) A képviselőtestület a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

Családsegítés

30. §

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a.) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b.) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c.) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d.) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e.) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f.) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a.) a kiskorú családtagjainak ellátása a családsegítés keretében indult, és

b.) a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

Nappali ellátás

31. §

(1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a.) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b.) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c.) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

(2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akikre nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

Szociálpolitikai kerekasztal

32. §

Az önkormányzat – e rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott központot működtető társulás tagjaként a társult önkormányzatokkal együtt – szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre és működtet, amelynek feladata elsősorban a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

Az ellátás igénybevétele

33. §

(1) E rendelet 26. §-ának b.) – c.) és e.) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevétele iránti kérelemről a központ vezetője dönt.

(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható az ellátás, ha annak nyújtása azonnal indokolt. A kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(3) A központ vezetője külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki e rendelet 4. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogszabály 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

A központ vezetője és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

34. §

A központ vezetője az ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) érkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára;

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

35. §

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.) a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az ellátás megszüntetése a központ vezetőjének hatásköre, aki az ellátás megszűnéséről írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

A térítési díj mértéke, a térítési díj fizetésére kötelezettek köre, csökkentésének, elengedésének esetei, módjai, a térítési díj megfizetése

36. §

(1) E rendelet 28-29. §-ában, valamint – a hajléktalan személyek kivételével – a 31. §-ában meghatározott szolgáltatásokért a e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott mértékű térítési díjat kell fizetni.

(2) E rendelet 27. és 30. §-ában meghatározott szolgáltatás térítésmentes.

(3) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) e rendelet 28. és 29. §-ában meghatározott szolgáltatás esetében, akinek a családja jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) a központ vezetője konkrét összegben – figyelemmel az érintett önkormányzatok képviselőtestületei által megállapított intézményi térítési díjra – állapítja meg és arról a szolgáltatást igénylőt a szolgáltatás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

37. §

(1) A szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) e rendelet 28. – 29. §-ában meghatározott szolgáltatás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén –a b) pont szerinti kivétellel – a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25 %-át e rendelet 28. §-a szerinti szolgáltatás,

b) 20 %-át e rendelet 29. §-a szerinti szolgáltatás,

c) 30 %-át, ha e rendelet 29. §-ában meghatározott szolgáltatás mellett étkezést is biztosítanak,

esetében.

(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi – idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott – jövedelmének 15 %-át nappali ellátás, illetve 30 %-át nappali ellátás és ott étkeztetés nyújtása esetén.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve e rendelet 28. – 29. §-ában meghatározott szolgáltatás esetében a családja jövedelme

a.) olyan mértékben csökken, hogy az Szt-ben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.

38. §

A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja a nyugdíjminimum összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

39. §

(1) A központ vezetője – e rendelet mellékletében meghatározott kedvezményen kívül - a személyi térítési díj 50 %-ig terjedő további térítési díjkedvezményt ad annak az ellátottnak,

a.) akinek egészségi állapotában – háziorvosi vagy szakorvosi igazolással alátámasztottan – állapot rosszabbodás következett be,

b.) aki vagyon elleni bűncselekmény következtében 50.000 Ft, vagy ezt meghaladó mértékű kárt szenvedett,

c.) akit e rendelet 18. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben – az építésügyi hatóság által igazoltan – 500.000 Ft-ot meghaladó mértékű kár ért.

(2) Az (1) bekezdés

a.) b.) pontja alapján a térítési díjkedvezmény legfeljebb 3 hónap,

b.) c.) pontja alapján a térítési díjkedvezmény legfeljebb 1 év

időtartamra adható.

(3) A központ vezetője mentesíti a személyi térítési díj megfizetése alól azt az ellátottat,

a.) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 35 %-át,

b.) aki egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át.

40. §

(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2) Az ellátások igénybe vételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell bejelenteni a központ vezetőjének.

Záró rendelkezések

41. §

(1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált – folyamatban levő – ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatályba lépésével Gige Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a pénzbeli és természetben nyújtott, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 6/2012.(IV.11.) rendelete hatályát veszti.

(4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Gige, 2013. december 10.

Koszti Sándor Dr. Bálint Ildikó

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve: 2013.december 13-án.

Dr. Bálint Ildikó

jegyző