Gige Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és temetkezésről
Hatályos: 2021. 01. 01- 2023. 09. 14Gige Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és temetkezésről1
Gige község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999.évi XLIII. törvény 41. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján annak végrehajtására kiadott 145/ 1999. X.1. Kormányrendeletre, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34 / 1999. IX. 24. BM-EÜM-IM együttes rendeletre figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1) Ezen rendelet hatálya kiterjed a Gige község közigazgatási területén fekvő köztemetőre, valamint annak fenntartásával és a temetéssel kapcsolatos összes tevékenységre.
(2) A temető címe: Gige
(3) A temető helyrajzi száma: 85/2 hrsz.
(4) A temető elnevezése: Hagyományos, és urnatemető.
(5) A temető területének nagysága: 2.525, ha.
2. § (1) Gige Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő köztemető fenntartásáról.
(2) Az önkormányzat által fenntartott temető köztemető, melyben az önkormányzat biztosítja az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélküli eltemetését.
(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
(4) Köztemetők létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről Gige Község Önkormányzata gondoskodik, a törvény és a végrehajtási rendelet szabályainak betartásával.
(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt az önkormányzat jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.
(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezésről számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.
3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.
(2) A jegyző az /1/ bekezdésben meghatározott jogkörében:
a) felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,
a) szabálysértési eljárást folytat le.
4. § (1) Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.
(2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése - pályázat útján - az önkormányzat képviselő-testületének a hatásköre.
(3) A /2/ bekezdésben foglalt kegyeleti közszolgáltatási szerződés / a továbbiakban: szerződés/ tartalmát a törvény előírásai alapján a képviselő-testület határozza meg.
(4) A szerződés csak a vonatkozó törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozóval köthető meg.
(5) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.
A temető
5. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.
(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.
(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.
(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.
(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a temető üzemeltetője gondoskodik.
(6) A vízvételt vízvezeték útján kell megoldani. Sírgondozás céljára a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkező hulladékot, koszorú- és virágmaradványt az erre kijelölt lerakóhelyen díjtalanul lerakhatja. A ravatalozó épületében kialakított illemhelyet a temetőlátogatók díjtalanul használhatják.
(7) A temetőt körülkerítő kerítés állapotát a műszaki főelőadó félévente ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.
(8) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.
(9) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről a halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.
(10) Mozgássérültek, egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek a temetőben kiépített utakat gépjárművel ingyenesen használhatják.
A temető üzemeltetése
6. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, ezen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.
7. § A temető üzemeltetője:
a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;
c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
d) biztosítja a ravatalozó, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;
e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;
f) megőrzi a nyilvántartó könyveket;
g) tájékoztatja a temetőlátogatókat;
h) kijelöli a temetési helyeket;
i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítást;
j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;
k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;
m) gondoskodik az ügyfélfogadásról.
8. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.
9. § (1) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet.
Temetési hely
10. § (1) A temetőt sírhelytáblákra /parcella/, a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.
(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.
(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.
(4) A temetőben lévő sírhelyek méretei:
11. § (1) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.
(2) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.
(3) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.
(4) A sírbolt, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.
(5) A sírok egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek, a gyermek síroknál 30 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.
12. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke /kolumbárium /, urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.
(2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, melyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet.
(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30x30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.
(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában /használati idő / különböznek egymástól.
(5) A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.
13. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.
(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltűntetni.
(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevét is fel lehet tüntetni.
14. § (1) Az önkormányzat a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.
(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.
(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újbóli használatbavétele
15. § A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újbóli használatbavételére az önkormányzat a törvény és a végrehajtási rendelet szabályait alkalmazza.
Sírnyitás
16. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.
(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.
17. § (1) A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve - további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített, az intézet által engedélyezett számú, 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát az intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.
(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.
Temetés
18. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés, hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi, vagy világi szertartás mellett.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.
(3) Az elhunyt életében tett rendelkezés hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.
(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.
(5) Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az önkormányzat gondoskodik - illetékességi területén belül.
19. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.
(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.
(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.
Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama
20. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama /használati idő /:
Díjak
21. § (1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A temetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni a temető üzemeltetőjének.
(3) A temetői létesítmények igénybevételéért a temetkezési szolgáltatónak díjat kell fizetni.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt díjak mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A temető használatának rendje
22. § (1) A temető fenntartójának a temetőről térképet kell készítenie, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.
(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.
(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.
23. § (1) A nyitvatartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja.12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.
(2) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.
(3) A temetőben lévő síremléket, sírjelet felállítani és bontani csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes – a rendelkezési jogosulttól származó írásbeli nyilatkozattal – bejelentés után, szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet. A temető területéről sírkövet, síremléket, fejfát - vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.
(4) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.
(5) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang- vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.
24. §
Értelmező és záró rendelkezések
25. § (1) Ezen rendeletet alkalmazni kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.
(2) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Az önkormányzati rendeletet a Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 26. §-a hatályon kívül helyezte 2023. szeptember 15. napjával.