1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak szerveire (polgármester, bizottságok, óvoda) terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület a címrendet a (2) bekezdés szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat költségvetésében szereplő „Nem intézményi kiadások és bevételek” az 1. címet, a „Gige Gerlefészek Óvoda” mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a 2. címet alkotja.

3. § ^[1] (1) A képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2020. évi költségvetését 130 443 874 Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 170 365 118 Ft tárgyévi költségvetési kiadással, 42 014 941 Ft finanszírozási bevétellel és 2 093 697 Ft finanszírozási kiadással állapítja meg. Ezen belül:

• a) a működési célú bevételt 113 286 937 Ft-ban, ebből
  • aa) kapott támogatás 58 712 049 Ft-ban,
  • ab) működési célú támogatásértékű bevétel 48 688 261 Ft-ban,
  • ac) közhatalmi bevételek 1 810 524 Ft-ban,
  • ad) intézményi működési bevétel 3 643 650 Ft-ban,
  • ae) működési célra átvett pénzeszköz 432 453 Ft-ban
• b) a működési célú kiadásokat 130 842 171 Ft-ban, ebből
  • ba) a személyi juttatások kiadásait 61 121 122 Ft-ban
  • bb) a munkaadókat terhelő járulékokat 7 450 258 Ft-ban
  • bc) a dologi kiadásokat 37 602 891 Ft-ban
  • bd) az ellátottak pénzbeli juttatásait 9 275 504 Ft-ban
  • be) egyéb működési célú kiadások 3 979 429 Ft-ban
  • bf) tartalék 11 412 967 Ft-ban
• c) a felhalmozási célú bevételt 17 156 937 Ft-ban, ebből
  • ca) felhalmozási célú támogatások 17 156 937 Ft-ban
  • cb) egyéb felhalmozási bevételek 0 Ft-ban
  • cc) felhalmozási célra átvett pénzeszköz 0 Ft-ban
• d) a felhalmozási célú kiadást 39 522 947 Ft-ban, ebből
  • da) a beruházások összegét 22 815 042 Ft-ban,
  • db) a felújítások összegét 16 707 905 Ft-ban,
  • dc) egyéb felhalmozási célú kiadások 0 Ft-ban,
• e) finanszírozási bevételeket 42 014 941 Ft-ban, ebből
  • ea) pénzmaradványt 39 850 739 Ft-ban,
  • eb) államháztartáson belüli megelőlegezések 2 164 202 Ft-ban,
• f) finanszírozási kiadásokat 2 093 697 Ft-ban, ebből az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetését 2 093 697 Ft-ban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő bevételek és kiadások az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását szolgálják. Kivételt képez ez alól az egyéb működési célú kiadások soron szereplő összegből 250.000 Ft, mely a Civil szervezetek támogatására fordított, és önként vállalt feladat.

(3) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt, vállalkozási maradványt működési, illetve felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban az 5. melléklet - MÉRLEG - alapján hagyja jóvá.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló, finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban 0 Ft-ban hagyja jóvá.”

4. § (1) A helyi önkormányzat konszolidált költségvetési bevételeit e rendelet 5. melléklete bevételi oszlopa tartalmazza. A nem intézményi bevételeit a 6. melléklet bevételi oszlopa, míg a részletes bevételeit és finanszírozási bevételeit az 2. és 4. melléklet szerint állapítja meg. Az intézményi (Óvoda) bevételeit a 7. melléklet bevételi oszlopa tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzat konszolidált költségvetési kiadásait e rendelet 5. melléklete kiadási oszlopa tartalmazza. A nem intézményi kiadásait 6. melléklet kiadási oszlopa, míg a részletes kiadásokat és finanszírozási kiadásokat a 1. és 3. melléklet szerint állapítja meg. Az intézményi (Óvoda) kiadásai a 7. melléklet kiadási oszlopa tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzat nevében végzett beruházások kiadásait beruházásonként és Címenként e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzat nevében végzett felújítások kiadásait felújításonként e rendelet 9. melléklete tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális jellegű ellátásokat e rendelet 1. melléklete – Ellátottak juttatásai – oszlopa tartalmazza.

(6) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programokat a 12. és 13. melléklet mutatja be.

(7) A képviselő-testület az önkormányzati hivatal (közös hivatal) költségvetését a 7. melléklet szerinti mérleggel hagyja jóvá.

(8) A képviselő-testület a nem intézményi, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint közfoglalkoztatottak tervezett és engedélyezett létszámát e rendelet 10. melléklete szerint állapítja meg.

(9) Olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése szükséges, nem tervez.

(10) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek és a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek arányát e rendelet elfogadásával egyidejűleg elfogadott határozat tartalmazza.

(11) Az önkormányzat konszolidált költségvetési mérlegét, mely működési bevétel és kiadás, valamint felhalmozási bevétel és kiadás szerinti bontásban szerepel, e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében kiegészítő hitel forrás felvételét nem tervezi. A legfeljebb 1 éves időtartamra – éven belül - felvehető folyószámla hitel összege 10.000 e Ft.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeret megállapodásnak a bankszámla-szerződésben rögzített 2020. évi kondíciókkal történő aláírására, illetve amennyiben a likviditási helyzet indokolja a számlavezető banktól munkabér és más rövid lejáratú hitel felvételére.

6. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 20.000.000 Ft-ig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

7. § ^[2] (1) A képviselő-testület az önkormányzat tartalékát 11 412 967 Ft összegben határozza meg, melyből működési tartalék 11 412 967 Ft, felhalmozási tartalék 0 eFt.

(2) A képviselő-testület a 3.000 e Ft-ot meg nem haladó mértékű általános tartalékkal való rendelkezés jogát a polgármesterre ruházza, aki a tartalékkal való rendelkezésről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.”

8. § A képviselő-testület többéves kihatással járó feladatokat nem tervez.

9. § A 2020. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 11. melléklet tartalmazza.

10. § Az önkormányzat által közvetett támogatásokat tartalmazó kedvezményeket nem biztosít.

11. § (1) A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási, bevételi előirányzatok közötti és a tartalék terhére történő átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

• a) személyi kiadások között 500 eFt-ig
• b) munkaadókat terhelő adók, járulékok között 110 eFt-ig
• c) dologi kiadások között 500 eFt-ig
• d) működési hozzájárulások között 0 eFt-ig.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.

(3) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekeltek negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.

(4) A képviselő-testület a polgármester által kezdeményezett rendelet-módosításáról a 15. § (2) bekezdésben foglalt módon dönt.

12. § (1) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

13. § A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a képviselő-testület zárszámadásában hagyja jóvá.

14. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő önkormányzati hivatal (Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal).

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő megállapodás alapján - a költségvetési szervként működő önkormányzati hivatal (Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal).

(3) A Gige Gerlefészek Óvoda gazdálkodásának végrehajtó szerve szintén az önkormányzati hivatal (Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal).

15. § (1) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A képviselő-testület a (1) bekezdés alapján - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

16. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások előirányzatának módosításáról, a kiadási és bevételi előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési szervek a költségvetésben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, a kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthatnak végre a (3) – (6) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

(3) Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére kivéve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 36. §. (2) bekezdésében foglalt eseteket.

(4) A költségvetési szervek a gazdálkodási év során elért többletbevételeiket – kivéve választással összefüggő többletbevételeket – 500 eFt értékhatárig saját hatáskörben felhasználhatják.

(5) Az értékhatárt meghaladó többletbevételek felhasználásról - a költségvetési szervek vezetői által benyújtott kérelem alapján a képviselő-testület dönt.

(7) A költségvetési szervek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat, valamint a többletbevételek felhasználáshoz kapcsolódó módosításokat kötelesek az irányító szervnek beterjeszteni, melyről a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. Az önállóan működő költségvetési szervek e kötelezettségüknek a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv adatszolgáltatása útján tesznek eleget.

17. § (1) A költségvetési szerv által jutalmazásra tervezett előirányzat (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának maximum 12 %-a.

(2) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(3) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(4) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

18. § A Képviselő-testület a támogatások megítéléséről, civil szervezetek és non-profit szervezetek támogatásáról külön rendeletet alkot, tekintettel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (1) bekezdésére.

19. § A költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerülnek kiutalásra.

20. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy az által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a ötven millió forintot, és e tartozását két hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, a képviselő-testület a költségvetési szervhez – az Áht. 71. § (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja

• a) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,
• b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,
• c) a költségvetési szerv vezetője.

(4) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

21. § (1) A képviselő-testület az átmeneti időszak gazdálkodásáról külön rendeletet nem alkotott, a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.