1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak szerveire (polgármester, bizottságok, óvoda) terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület a címrendet a (2) bekezdés szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat költségvetésében szereplő „Nem intézményi kiadások és bevételek” az 1. címet, a „Gige Gerlefészek Óvoda” mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a 2. címet alkotja.

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2020. évi költségvetését 92.114.797 Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 129.248.003 Ft tárgyévi költségvetési kiadással és 37.133.206 Ft költségvetési pénzmaradvánnyal állapítja meg. Ezen belül:

• a) működési célú bevételt 109 275 591 Ft-ban
  • aa) finansz. célú pénzügyi műv.(pénzmaradvány is) 17 160 794 Ft-ban
  • ab) vállalkozási maradványt 0 Ft-ban
• b) a működési célú kiadásokat 109 275 591 Ft-ban
  • ba) a személyi juttatások kiadásait 57 788 435 Ft-ban
  • bb) a munkaadókat terhelő járulékokat és adók 7 609 956 Ft-ban
  • bc) a dologi kiadásokat 27 434 241 Ft-ban
  • bd) az ellátottak pénzbeli juttatásait 8 752 750 Ft-ban
  • be) egyéb működési célú kiadásokat (tartalék nélkül) 2 035 876 Ft-ban
  • bf) tartalékát 3 560 636 Ft-ban
• c) a felhalmozási célú bevételt 19 972 412 Ft-ban
  • ca) finansz. célú pénzügyi műveleteket (pénzmar.) 19 972 412 Ft-ban
  • cb) vállalkozási maradványt 0 Ft-ban
• d) a felhalmozási célú kiadást 19 972 412 Ft-ban
  • da) intézményi beruházások összegét 0 Ft-ban
  • db) intézményi egyéb felhalmozási kiadások 0 Ft-ban
  • dc) felújítások összegét 16 207 594 Ft-ban
  • dd) beruházások összegét 3 764 818 Ft-ban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő bevételek és kiadások az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását szolgálják. Kivételt képez ez alól az egyéb működési célú kiadások soron szereplő összegből 0,-Ft, mely a Civil szervezetek támogatására fordított. és önként vállalt feladat.

(3) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt, vállalkozási maradványt működési, illetve felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban a 5. melléklet - MÉRLEG - alapján hagyja jóvá.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló, finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban 0 Ft-ban hagyja jóvá.

4. § (1) A helyi önkormányzat konszolidált költségvetési bevételeit e rendelet 5. melléklete bevételi oszlopa tartalmazza. A nem intézményi bevételeit a 6. melléklet bevételi oszlopa, míg a részletes bevételeit és finanszírozási bevételeit az 2. és 4. melléklet szerint állapítja meg. Az intézményi (Óvoda) bevételeit a 7. melléklet bevételi oszlopa tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzat konszolidált költségvetési kiadásait e rendelet 5. melléklete kiadási oszlopa tartalmazza. A nem intézményi kiadásait 6. melléklet kiadási oszlopa, míg a részletes kiadásokat és finanszírozási kiadásokat a 1. és 3. melléklet szerint állapítja meg. Az intézményi (Óvoda) kiadásai a 7. melléklet kiadási oszlopa tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzat nevében végzett beruházások kiadásait beruházásonként és Címenként e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzat nevében végzett felújítások kiadásait felújításonként e rendelet 9. melléklete tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális jellegű ellátásokat e rendelet 1. melléklete – Ellátottak juttatásai – oszlopa tartalmazza.

(6) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programokat a 12. és 13. melléklet mutatja be.

(7) A képviselő-testület az önkormányzati hivatal (közös hivatal) költségvetését a 7. melléklet szerinti mérleggel hagyja jóvá.

(8) A képviselő-testület a nem intézményi, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint közfoglalkoztatottak tervezett és engedélyezett létszámát e rendelet 10. melléklete szerint állapítja meg.

(9) Olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése szükséges, nem tervez.

(10) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek és a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek arányát e rendelet elfogadásával egyidejűleg elfogadott határozat tartalmazza.

(11) Az önkormányzat konszolidált költségvetési mérlegét, mely működési bevétel és kiadás, valamint felhalmozási bevétel és kiadás szerinti bontásban szerepel, e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében kiegészítő hitel forrás felvételét nem tervezi. A legfeljebb 1 éves időtartamra – éven belül - felvehető folyószámla hitel összege 10.000 e Ft.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeret megállapodásnak a bankszámla-szerződésben rögzített 2020. évi kondíciókkal történő aláírására, illetve amennyiben a likviditási helyzet indokolja a számlavezető banktól munkabér és más rövid lejáratú hitel felvételére.

6. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 20.000.000 Ft-ig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

7. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tartalékát 3 560 636 Ft összegben határozza meg, melyből működési tartalék 3 560 636 Ft, felhalmozási tartalék 0 Ft.

(2) A képviselő-testület a 3.000 e Ft-ot meg nem haladó mértékű általános tartalékkal való rendelkezés jogát a polgármesterre ruházza, aki a tartalékkal való rendelkezésről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

8. § A képviselő-testület többéves kihatással járó feladatokat nem tervez.

9. § A 2020. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 11. melléklet tartalmazza.

10. § Az önkormányzat által közvetett támogatásokat tartalmazó kedvezményeket nem biztosít.

11. § (1) A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási, bevételi előirányzatok közötti és a tartalék terhére történő átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

• a) személyi kiadások között 500 eFt-ig
• b) munkaadókat terhelő adók, járulékok között 110 eFt-ig
• c) dologi kiadások között 500 eFt-ig
• d) működési hozzájárulások között 0 eFt-ig.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.

(3) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekeltek negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.

(4) A képviselő-testület a polgármester által kezdeményezett rendelet-módosításáról a 15. § (2) bekezdésben foglalt módon dönt.

12. § (1) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

13. § A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a képviselő-testület zárszámadásában hagyja jóvá.

14. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő önkormányzati hivatal (Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal).

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő megállapodás alapján - a költségvetési szervként működő önkormányzati hivatal (Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal).

(3) A Gige Gerlefészek Óvoda gazdálkodásának végrehajtó szerve szintén az önkormányzati hivatal (Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal).

15. § (1) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A képviselő-testület a (1) bekezdés alapján - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

16. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások előirányzatának módosításáról, a kiadási és bevételi előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési szervek a költségvetésben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, a kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthatnak végre a (3) – (6) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

(3) Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére kivéve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 36. §. (2) bekezdésében foglalt eseteket.

(4) A költségvetési szervek a gazdálkodási év során elért többletbevételeiket – kivéve választással összefüggő többletbevételeket – 500 eFt értékhatárig saját hatáskörben felhasználhatják.

(5) Az értékhatárt meghaladó többletbevételek felhasználásról - a költségvetési szervek vezetői által benyújtott kérelem alapján a képviselő-testület dönt.

(7) A költségvetési szervek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat, valamint a többletbevételek felhasználáshoz kapcsolódó módosításokat kötelesek az irányító szervnek beterjeszteni, melyről a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. Az önállóan működő költségvetési szervek e kötelezettségüknek a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv adatszolgáltatása útján tesznek eleget.

17. § (1) A költségvetési szerv által jutalmazásra tervezett előirányzat (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának maximum 12 %-a.

(2) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(3) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(4) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

18. § A Képviselő-testület a támogatások megítéléséről, civil szervezetek és non-profit szervezetek támogatásáról külön rendeletet alkot, tekintettel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (1) bekezdésére.

19. § A költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerülnek kiutalásra.

20. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy az által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a ötven millió forintot, és e tartozását két hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, a képviselő-testület a költségvetési szervhez – az Áht. 71. § (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja

• a) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,
• b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,
• c) a költségvetési szerv vezetője.

(4) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

21. § (1) A képviselő-testület az átmeneti időszak gazdálkodásáról külön rendeletet nem alkotott, a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.