1. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § Az önkormányzat

3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

5. § Az önkormányzat hivatalának

6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

7. § A település hazai és nemzetközi kapcsolatai: külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

8. § (1) Az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, mely hatásköreit – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A települési önkormányzat feladatát és hatáskörét az Mötv. tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Somogy Vármegyei Önkormányzattal, valamint a környező települések önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

10. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a választás jogerős eredményének megállapítását követő tizenöt napon belül a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről.

(3) A képviselő-testület a tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(4) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

11. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart, továbbá évente 1 alkalommal kötelezően közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület a rendes üléseinek éven belüli konkrét számát és időpontját az általa határozattal elfogadott éves munkatervében hagyja jóvá.

(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztést a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. A tanácskozási joggal résztvevők részére meghívót és a kapcsolódó napirendi pontok előterjesztéseit kell megküldeni.

(5) Az ülés időpontjáról a lakosságot a meghívó és a tervezett napirend hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, a helyben szokásos módon történő közzététellel kell tájékoztatni.

12. § A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben, ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt, képviselők legalább 1/4-ének indítványára, vagy ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság elnöke, vagy a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – fő szabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) A képviselő-testület ülését a (3) bekezdéstől eltérően a nyilvánosság biztosításával és olyan helyiségbe lehet összehívni, amely bárki számára nyitva áll.

(5) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó küldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

15. § Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak papíralapú levélküldeményként olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább négy nappal korábban megkapják. A jegyző gondoskodik valamennyi dokumentum érintettekhez való eljuttatásáról.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, azonban a 15. §-ban meghatározott határidőtől el lehet tekinteni.

(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

19. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. Jogszabály előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű többség szükséges.

(7) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van. Határozatképtelenné vált ülés esetén meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását. Erre az időre a polgármester az ülést felfüggesztheti. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem járt sikerrel, újabb ülést kell összehívni 5 napon belüli időpontra az elmaradt napirendek tárgyalására.

(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összeívása esetén az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

20. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi javaslatok, a napirend pontjai közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató. Előterjesztést nyújthat be:

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, elektronikusan, kivételes esetben szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:

(4) Az írásos előterjesztés főbb elemei:

(5) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(6) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.

(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző véleményezi.

21. § (1) Sürgősségi indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be, a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző a napirendek elfogadása előtt.

(2) A sürgősségi indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület hányadik napirendként tárgyalja.

22. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A kérdésekre adott válaszok után a polgármester megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő pedig a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Személyes megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni vele.

(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) Amennyiben a képviselő nem tesz eleget az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a mulasztás tudomásra jutását követő soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a döntést követő kettő hónapra a képviselői tisztségére tekintettel járó tiszteletdíja megvonásra kerül.

(10) A képviselők a nyílt szavazás során kézfelemeléssel szavaznak. A szavazás során a polgármester felhívására először az „igen”-nel, majd azt követően a „nem”-mel, végül a „tartózkodom”–mal szavazó képviselők emelik fel a kezüket. A szavazást követően a polgármester megvizsgálja, hogy valamennyi szavazásban résztvevő képviselő szavazott-e, majd ezt követően megállapítja a döntést.

23. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Zárt ülés tartása esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4) Titkos szavazást lehet tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(5) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a jegyző és bármely képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni

(9) A név szerinti szavazáskor a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „ nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Az adott választ a jegyző a névsor megfelelő rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(10) A képviselő-testület határozatainak sorszámát naptári évenként egytől kezdődően, folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni.

(11) A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

(12) A képviselő-testületi határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás időpontját, évét, hónapját és napját (a hónapot római számmal, a többit arab számmal) a következő formában: „Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/…. (….) képviselő-testületi határozata”.

(13) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(14) A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

(15) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

24. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén a megkérdezett köteles választ adni. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti.

(3) A képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –

(4) Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.

(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kerül sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálására az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálását is elrendelheti, ezzel megbízhatja a polgármestert vagy az alpolgármestert.

(7) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról.

(8) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartás vezet.

25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

26. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

27. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A rendelet szövegét a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni, és évente be kell köttetni 1 példányt, amelyről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell köttetni.

28. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

29. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezetet a hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője a jegyző irányításával készíti el, azonban az elkészítéssel kapcsolatos feladatokban való közreműködésre külső szakértő is megbízható.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezet tartalmához – szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, ahol figyelembe kell venni:

(5) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(6) A polgármester a rendelet-tervezetet – amennyiben sor került rá – a véleményezést követően, indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a jegyző és a polgármester írják alá és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, azt követően a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintettek tudomást szerezzenek az abban foglaltakról.

(8) A képviselő-testület rendeleteinek sorszámát naptári évenként egytől kezdődően, folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni.

(9) A képviselő-testület elfogadott rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

(10) A képviselő-testületi rendelet megjelölése tartalmazza a sorszámot, kihirdetésének időpontját, évét, hónapját és napját (a hónapot római számmal, a többit arab számmal) a következő formában: „Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/…. (….) önkormányzati rendelete a …………-ról”.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester vagy a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

(12) A jegyző köteles a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezetni, valamint ötévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, amelynek eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

30. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselőt az Mötv. 32-34. §-ában és e rendeletben rögzített jogok illetik, valamint kötelezettségek terhelik.

31. § A képviselő

32. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 7 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

33. § A képviselő köteles

34. § (1) Amennyiben a polgármester a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az alpolgármester a mulasztó polgármestert figyelmeztetésben részesíti.

(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a polgármester a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

(3) Ha a polgármester vagy a képviselő a személyes érintettségét a szavazás előtt nem jelenti be, ennek tudomásra jutását követően a döntést vissza kell vonni és új szavazást kell elrendelni.

(4) A döntést visszavonni annak végrehajtásáig vagy végső soron a döntéshozataltól számított egy évig.

35. § (1) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete önálló rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak

36. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület bizottsága: Gige Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottsága. A bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselő.

(3) A bizottság feladat- és hatásköre:

(4) A képviselő-testület nem él az Mötv. 59. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Nem határoz meg olyan előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testület részére

(5) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(6) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(7) A bizottság a létrehozását követően 30 napon belül ülést tart.

(8) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a hivatal látja el.

37. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester hatáskörét, feladatait törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

(4) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan:

(5) A polgármester egyéb jogszabályban foglalt hatáskörén túl

(6) A polgármester fogadóórája: minden hét keddi napján 10:00-14:00 óra és csütörtöki napján 10:00-14:00 óráig.

38. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, aki e feladatokat a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el.

(3) Az alpolgármester fogadóórája: minden hét keddi napján 10:00-12.00 óráig.

39. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre Csököly Község Önkormányzata Képviselő-testületével és Rinyakovácsi Község Önkormányzata Képviselő-testületével. A hivatal elnevezése: Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 7527 Csököly, Petőfi utca 100.

(2) A hivatal döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(3) A hivatal vezetője a jegyző, a hivatal képviseletében kötelezettséget a jegyző vállal.

(4) A hivatal megalakításának ideje: 2013. március 1.

(5) A hivatal önálló költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a fenntartó önkormányzatok az állami támogatáson felül a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszám arányában járulnak hozzá, amennyiben az szükséges.

(6) A hivatal igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

(7) A települési képviselő a jegyző útján igényelheti a hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(8) A hivatallal kapcsolatos, az önkormányzatok képviselő-testületeinek döntését igénylő témákat a hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésén (a továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni.

(9) Az együttes ülést Csököly község polgármestere hívja össze és vezeti a munkaterv szerint.

(10) Csököly község polgármestere tartós akadályoztatása esetén Gige község polgármestere hívja össze és vezeti az együttes ülést. Mindkettőjük akadályoztatása esetén Rinyakovácsi község polgármestere. Ha a tagok több mint a fele kéri, az együttes ülést össze kell hívni.

(11) Az együttes ülés vezetésére, tanácskozás rendjére (előterjesztésekre) a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá.

(12) Az együttes ülésen a határozatot a községek szerint kell elfogadni, a szavazatokat községenként kell megszámolni. A minősített többségi határozat hozatalához szükséges szavazatokat községek szerint kell megszámolni.

(13) Rendeletalkotást igénylő döntések esetén az együttes ülés résztvevői külön-külön községenként alkotnak rendeletet.

(14) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(15) A hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működését a hivatalt alapító önkormányzatok együttműködési megállapodása rögzíti.

40. § (1) A közös önkormányzati hivatal vezetője a jegyző. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. §. b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző az Mötv. 81 § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai: tájékoztatást nyújt a testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól; gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről; biztosítja az önkormányzati rendeletek, és határozatok érintettekkel való megismertetését, a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet; a bizottság döntéseiről nyilvántartást vezet; gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról; gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kifüggesztéséről.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, vagy akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

41. § (1) Az önkormányzatok feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

(3) A társulás létrehozható

(4) A koordináció fajtái:

(5) Azon társulások felsorolást, amelyeknek az önkormányzat tagja a 4. melléklet tartalmazza.

42. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 10 nappal előbb hirdetőtáblákon értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt

(7) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(8) A lakossági fórumról nem kell jegyzőkönyvet készíteni.

43. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

44. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.

45. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait Az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az adott évre vonatkozó Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, amely során

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.

(5) Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

46. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el a hivatal által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.

47. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.

(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – vármegyei és járási területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.

(4) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

48. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzését a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését

(3) Az önkormányzatnál és a hivatalnál a (2) bekezdés b) pontja szerinti belsőellenőrzést a Kaposvár Környéki Belsőellenőrzési Társulás által megbízott vállalkozó, vagy alkalmazott köztisztviselő végzi.

49. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat testülete (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) A nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a jegyző segíti.

50. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenes helyiséghasználatot biztosít a munkája ellátásához.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat pontos határidőket is tartalmazó megállapodásban rögzítik, amely megállapodást minden év január 31. napjáig lehet módosítani.

(3) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos egyeztetésekre a polgármestert jelöli ki kapcsolattartóként.

51. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

53. § Ez a rendelet 2025. december 20-án lép hatályba.