Rinyakovácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2002.(XII.12.) önkormányzati rendelete
Rinyakovácsi helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 06. 13Rinyakovácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2002.(XII.12.) önkormányzati rendelete
Rinyakovácsi helyi építési szabályzatáról
Rinyakovácsi község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a./ pontjában (továbbiakban: Étv.) kapott felhatalmazás alapján, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglaló - az alábbi rendeletet alkotja:
Általános előírások
1. § (1) E rendelet hatálya Rinyakovácsi község közigazgatási területére terjed ki.
(2) [1]
(3) E rendelet a mellékletét képező m = 1:2000 méretarányú belterület, és az m = 1:10.000 méretarányú külterület szabályozási tervekkel (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt. 2002. február, JSZ.: 15/2001.) együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:
a) külterületi és belterületi határvonal;
b) szabályozási vonalak;
c) terület felhasználási módok és határok;
d) övezeti határok és övezeti jelek;
e) építési övezeti előírások;
f) építési határvonalak;
g) az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek;
h) sajátos jogintézmények;
i) infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei;
j) telken belüli védőfásítás.
(2) [2]
(3) A szabályrendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti - értékvédelmi követelményeknek.
(5) [3]
(6) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(7) [4]
(8) Lakóháznál nagyobb épület építését megelőzően az érintett területrészre olyan, a mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat, és tisztázza a várható hatásokat.
(9) [5]
(10) [6]
(11) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10mnél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
Településszerkezet, terület felhasználás
3. § (1) A település igazgatási területének:
Beépítésre szánt területek
Falusias lakóterület
4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület - a belterület szabályozási terv tartalmazza.
(2) [7]
(3) A falusias lakóterület (FL) elsősorban családiházas jellegű 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.
(4) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetőkel a 2. és 8. pontban felsoroltak kivételével.
(5) [8] Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(6) A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb - meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
(7) [9]
(8) [10]
(9) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.
(10) Az elő- oldal - és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
a) az előkertet - az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
b) az oldalkertet a beépítési mód függvényében - a kialakult helyzet és az OTÉK 35. § előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő - és oldalkert előírt legkisebb méretén belül" érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
c) a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
(11) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymagasság maximum |
Telekterület minimum |
|
FL1 |
0 |
25 |
-5,0 |
1200 |
|
FL2 |
0 |
20 |
-5,0 |
1500 |
|
FL3 |
0 |
20 |
-5,0 |
2000 |
|
FL4 |
0 |
20 |
-5,0 |
2200 |
|
FL5 |
0 |
20 |
-5,0 |
2400 |
|
FL6 |
0 |
20 |
-5,0 |
2500 |
|
Különleges terület
5. § (1) A különleges területeket a külterület szabályozási terv tartalmazza. A település területén különleges területek a meglévő temetők területei. (KÜ-T)
(2) A temetők (református, katolikus; 06.hrsz) területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
(3) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(4) A parkoló szükségletet az OTÉK 42. §-a alapján telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni.
(5) Különleges területen belül a megengedett legkisebb zöldfelület 50 %.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület
6. § (1) A közlekedési és közműterületeket (K), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazza.
(2) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell figyelembe venni.
(3) A közlekedési- és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a 26. § (3) bekezdés 2., 3., 4., pontja kivételével.
(4) A közlekedési - és közműterületen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.
(5) [11] A meglévő fák, fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki, abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapot indokolttá teszi.
Zöldterület
7. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.
(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el a 27. § (4) bekezdés b. és c. pontja kivételével.
(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések - gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.
(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell, hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
(5) A zöldterületek (KP) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Erdőterület
8. § (1) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv, a tervezett erdőterületek tételes felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A település igazgatási határán belül védelmi célú (E - V) és gazdasági célú (E - G) erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. §-t kell alkalmazni.
(3) [12]
Mezőgazdasági terület
9. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák: szántó (M-SZ), gyep, rét, legelő (M-GY), kert, szőlő, gyümölcsös (M-K), belterületi kert (M-BK).
(3) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: Az OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület /megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m/:
a) az M-GY és M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el;
b) az M-K övezeti jelű területen 10.000 m2-t meghaladó nagyságú területen helyezhető el;
c) az M-SZ övezeti jelű területen 20.000 m2-t meghaladó nagyságú területen helyezhető el.
(4) A mezőgazdasági területen:
a) az M-K és M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2.
b) az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2 .
(5) A korábban kialakult, 065, 066/1-2, 067/1 hrsz.-ú szántó művelési ágú területen a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők és egy alkalommal 25 m2 - el bővíthetők.
(6) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. [13]
(7) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
Egyéb terület
10. § (1) Az egyéb terület (VT) a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, melynek területeit a szabályozási tervek tartalmazzák.
(2) Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § valamint a vonatkozó külön jogszabályok [14][15] előírásai az irányadók.
(3) A vízfolyások jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
Közhasználatra szolgáló területek
11. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak és a közparkok a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
12. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a) közműves villamosenergia-szolgáltatás;
b) közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek keretében a szükséges oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal való biztosítása);
c) közműves szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken - zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);
d) nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.
(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a csökölyi szennyvíztisztító telepre kell szállítani.
(3) [16]
(4) [17]
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
13. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a KVG. Rt. közreműködésével - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.
(2) Az esetleges állati tetemeket a csökölyi dögkútba kell szállítani.
Környezetvédelem
14. § (1) A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására illetve minimalizálására.
(2) Levegőtisztaság - védelmi szempontból, a levegőtisztaság - védelme érdekében a külön jogszabályokban[18][19][20]foglaltakat be kell tartani. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területen csekély mértékű levegőterhelést okozó tevékenység gyakorolható a vonatkozó külön jogszabályok alapján.
(3) [21]
(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről s ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék, a vonatkozó külön jogszabályok[22] [23]és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható, átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül - a területen.
(5) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban[24] előírt határértékeket.
(6) Zajvédelmi szempontból a - közlekedésből származó - megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületeken 55/45 dB.
(7) A terület a vonatkozó külön jogszabály [25]alapján-szennyeződés érzékenységi szempontból - „B" érzékeny terület.
(8) A tervezési területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(9) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el a külön jogszabályban5foglaltak alapján.
(10) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.
Természet- és tájvédelem
15. § (1) A településtől délnyugatra elhelyezkedő erdőterület természeti terület, melyet a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága - hosszabb távon - tervezett természetvédelmi területként tart nyilván.
(2) A településen a helyi jelentőségű e rendelettel védetté nyilvánított egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
(4) Táj és településkép-védelmi okokból:
a) a belterület szabályzási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;
b) útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;
c) [26]
Kulturális örökségvédelem
16. § (1) [27]
(2) A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
(3) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazzák.
(4) A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.
Sajátos jogintézmények
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
17. §[28]
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
18. §[29]
Építési követelmények
19. § A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott idő belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
Építési korlátozás
20. § A tervezési területen az Antenna Hungária Rt. meglévő, - külterületet érintő - mikrohullámú összeköttetés nyomvonalán a külterület szabályozási terven jelölt védősávban a magassági építési korlátozás 40 m.
Záró rendelkezések
21. § (1) [30]
(2) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.
1. melléklet a 9/2002.(XII.12.) önkormányzati rendelethez
1. Lakóház Fő u. 10. 47. hrsz
2. melléklet a 9/2002.(XII.12.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 9/2002.(XII.12.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 9/2002.(XII.12.) önkormányzati rendelethez