Rinyakovácsi Község Önkormányzat Képviselőtestületének

 5/2012.(IV.28.) önkormányzati rendelettel módosított

 Rinyakovácsi helyi építési szabályzatáról szóló

9/2002. (XII. 12.) számú önkormányzati rendelete

módosításokkal egységes szerkezetben

Rinyakovácsi község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdés a./ pontjában (továbbiakban: Étv.) kapott felhatalmazás alapján, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglaló - az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§

1. E rendelet hatálya Rinyakovácsi község közigazgatási területére terjed ki.

2. ^[1]

3. E rendelet a mellékletét képező m = 1:2000 méretarányú belterület, és az m = 1:10.000 méretarányú külterület szabályozási tervekkel (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt. 2002. február, JSZ.: 15/2001.) együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

2. §

1.  A szabályozási tervek kötelező elemei:

• külterületi és belterületi határvonal;
• szabályozási vonalak;
• terület felhasználási módok és határok;
• övezeti határok és övezeti jelek;
• építési övezeti előírások;
• építési határvonalak;
• az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
• sajátos jogintézmények;
• infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei;
• telken belüli védőfásítás;

2. ^[2]

3. A szabályrendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

4. Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti - értékvédelmi követelményeknek.

5. ^[3]

6. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg­ védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

7. ^[4]

8. Lakóháznál nagyobb épület építését megelőzően az érintett területrészre olyan, a mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat, és tisztázza a várható hatásokat.

9. ^[5]

10. ^[6]

11. Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10m­nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület felhasználás

3.§

1. A település igazgatási területének:

a/ Beépítésre  szánt területei  az építési használatuk  általános jellege, valamint sajátos építési használatuk  szerint:

1/ Falusias lakóterület                                                (FL)

2/ Különleges terület:             temető                        (KÜ-T)

b./ Beépítésre nem szánt területei:

1./ Közlekedési és közműterület                                             (K)

2./  Zöldterület:                       közpark                                   (KP)

3./ Erdőterület:                       védelmi                                   (E-V)

gazdasági                              (E-G)

4./ Mezőgazdasági terület:     szántó                                     (M-SZ)

gyep, legelő, rét                    (M-GY)

kert, szőlő, gyümölcsös    (M-K)

belterületi kert                      (M-BK)

5./ Egyéb terület:                    folyók és állóvizek medre és partja (VT)

viziközmű (vízműkút, víztározó) területe (VT-V)

2. A terület felhasználási egységeket, valamint azok határvonalait, a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

4.§

1. A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület - a belterület szabályozási terv tartalmazza.

2. ^[7]

3. A falusias lakóterület (FL) elsősorban családiházas jellegű 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

4.  A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetőkel a 2. és 8. pontban felsoroltak kivételével.

5. A telekkialakítások és építések engedélyezése során az építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

6. A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb - meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

7. Az épületek tömeg- és homlokzatkialakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen.

8. Az épületek tetőidoma a meglévő állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30°-45° lehet.

9. A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

10. Az elő- oldal - és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

• az előkertet - az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
• az oldalkertet a beépítési mód függvényében - a kialakult helyzet és az OTÉK 35.§ előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő - és oldalkert előírt legkisebb méretén belül" érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
• a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

11. A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

12. A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

13. A  parkolási  igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

14.  A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.

Különleges terület

5. §

1. A különleges területeket a külterület szabályozási terv tartalmazza. A település területén különleges területek a meglévő temetők területei. (KÜ-T)

2. A temetők (református, katolikus; 06.hrsz) területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

3. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

4. A parkoló szükségletet az OTÉK 42. §-a alapján telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni.

5. Különleges területen belül a megengedett legkisebb zöldfelület 50 %.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

6. §

1. A közlekedési és közműterületeket (K), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazza.

2. A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell figyelembe venni.

3. A közlekedési- és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a 26. § (3) bekezdés 2., 3., 4., pontja kivételével.

4. A közlekedési - és közműterületen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

5. Az utak mentén fasorok ültetendők. A meglévő fák, fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki, abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapot indokolttá teszi.

Zöldterület

7.§

1.  A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni.

2.  A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el a 27.§ (4) bekezdés b. és c. pontja kivételével.

3. A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések - gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

4. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell,  hogy  legyen,  melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

5. A zöldterületek (KP) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8.§

1. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv, a tervezett erdőterületek tételes felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. A település igazgatási határán belül védelmi célú (E - V) és gazdasági célú (E - G) erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. §-t kell alkalmazni.

3. ^[8]

Mezőgazdasági terület

9. §

1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

2. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák: szántó (M-SZ), gyep, rét, legelő (M-GY), kert, szőlő, gyümölcsös (M-K), belterületi kert (M-BK).

3. A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a./ Az OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület /megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m/:

1./ az M-GY és M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el;

2./ az M-K övezeti jelű területen 10.000 m²-t meghaladó nagyságú területen helyezhető el;

3./ az M-SZ övezeti jelű területen 20.000 m²-t meghaladó nagyságú területen helyezhető el.

4. A mezőgazdasági területen:

a./ az M-K és M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m².

b./ az  M-SZ és az  M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m² .

5. A korábban kialakult, 065, 066/1-2, 067/1 hrsz.-ú szántó művelési ágú területen a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők és egy alkalommal 25 m2 - el bővíthetők.

6. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése - a nagy fesztávú csarnok szerkezetek kivételével­ cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35°-45° közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek - tárolók, állattartó épületek stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepes lemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

7. A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

Egyéb terület

10. §

1. Az egyéb terület (VT) a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, melynek területeit a szabályozási tervek tartalmazzák.

2. Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§ valamint a vonatkozó külön jogszabályok ^[9][10] előírásai az irányadók.

3. A vízfolyások jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

4. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11.§

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak és a közparkok a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12.§

1. A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a./ közműves  villamosenergia-szolgáltatás;

b./ közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek keretében a szükséges oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal való biztosítása);

c./ közműves szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken - zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d./ nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.

2. A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a csökölyi szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

3. ^[11]

4. Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13.§

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a KVG. Rt. közreműködésével - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

2. Az esetleges állati tetemeket a csökölyi dögkútba kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

14.§

1. A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására illetve minimalizálására.

2. •

   Levegőtisztaság - védelmi szempontból, a levegőtisztaság - védelme érdekében a külön jogszabályokban^[12][13][14] foglaltakat be kell tartani. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területen csekély mértékű levegőterhelést okozó tevékenység gyakorolható a vonatkozó külön jogszabályok alapján.

3. ^[15]

- átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül - a területen.

5. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban^[18]  előírt határértékeket.

6. Zajvédelmi szempontból a - közlekedésből származó - megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületeken 55/45 dB.

7. A terület a vonatkozó külön jogszabály ^[19]alapján-szennyeződés érzékenységi szempontból - „B" érzékeny terület.

8. A tervezési területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

9. A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el a külön jogszabályban⁵ foglaltak alapján.

10. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.

Természet- és tájvédelem

15.§

1. A településtől délnyugatra elhelyezkedő erdőterület természeti terület, melyet a Duna­ Dráva Nemzeti Park Igazgatósága - hosszabb távon - tervezett természetvédelmi területként tart nyilván.

2. A településen a helyi jelentőségű e rendelettel védetté nyilvánított egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

4. Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ a belterület  szabályzási terven jelölt  helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;

b./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;

c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Kulturális örökségvédelem

16.§

1. ^[20]

2. A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

3. Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazzák.

4. A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

17.§^[21]

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

18.§^[22]

Építési követelmények

19.§

A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott idő belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

Építési korlátozás

20. §

A tervezési területen az Antenna Hungária Rt. meglévő, - külterületet érintő - mikrohullámú összeköttetés nyomvonalán a külterület szabályozási terven jelölt védősávban a magassági építési korlátozás 40 m.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

21.§

1.  ^[23]

2. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

3. E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

         ……………………..                                       ...…………………..

            Orbán Margit s.k.                                          Dr. Horváth Zsolt s.k.

               polgármester                                                                  körjegyző

Kihirdetve: 2002. december 12.

                                                                                  ……………………..

                                                                                  Dr. Horváth Zsolt s.k.

                                                                                           körjegyző

1. számú melléklet

Természet- és tájvédelem

1./ Helyi jelentőségű egyedi természeti értékek:

Belterület:

1. Lucfenyő (Picea abies)                                           1 db  Petőfi u. 1.       11 hrsz

2. Vadgesztenye   (Aesculus hyppocastanum)                       1 db  Béke tér             20/2 hrsz

3. Magaskőris (Fraxinus excelsior)                             1 db  Béke tér u. 9.     39/1 hrsz

4. Lucfenyő (Picea abies)                                            1 db  Fő u. 13.           57 hrsz

5. Nyír (Betula pendula)                                             6 db  Fő u. 1.             58/1 hrsz

6. 0regoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) 1 db  Fő u. 25. 76 hrsz

Külterület:

7. Lucfenyő (Picea abies)                                           1 db ref.temető          06 hrsz

8. Tölgy (Quercus robur)                                            3 db ref. temető          06 hrsz
9. Vadgesztenye  (Aesculus hyppocastanum)            1 db  ref.temető          06 hrsz

10. Tölgy (Quercus robur)                                             2 db  kat.temető         06 hrsz

11. Ezüsthárs ( Tilia tomentosa)                                      5 db   kat.temető        06 hrsz

12. Liliomfa (Magnolia soulangiana)                            1 db  kat.temető         06 hrsz