1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak szerveire (polgármester, bizottságok, önkormányzati hivatal).

2. § (1) A képviselő-testület a címrendet a (2) bekezdés szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat költségvetésében szereplő nem intézményi kiadások és bevételek az 1. címrendet alkotják. Más címrendet nem alkot.

3. § ^[1] (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetésének teljesítését 99 823 604 Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 114 369 239 Ft tárgyévi költségvetési kiadással, 15 415 997 Ft finanszírozási bevétellel és 870 362 Ft finanszírozási kiadással állapítja meg. Ezen belül:

• a) működési célú bevételt 87 516 874 Ft-ban, ebből:
  • aa) kapott támogatás 24 145 497 Ft,
  • ab) működési célú támogatásértékű bevétel 57 028 252 Ft,
  • ac) közhatalmi bevételek 2 638 883 Ft,
  • ad) intézményi működési bevétel 3 302 944 Ft,
  • ae) működési célra átvett pénzeszköz 401 298 Ft.
• b) a működési célú kiadásokat 102 062 509 Ft-ban, ebből
  • ba) a személyi juttatások kiadásait 33 871 571 Ft,
  • bb) a munkaadókat terhelő járulékok 4 530 464 Ft,
  • bc) a dologi kiadások 28 055 036 Ft
  • bd) az ellátottak pénzbeli juttatásai 6 377 940 Ft,
  • be) egyéb működési célú kiadások 3 563 127 Ft,
  • bf) tartalék 25 664 371 Ft-ban
• c) a felhalmozási célú bevételt 12 306 730 Ft-ban, ebből a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 12 306 730 Ft.
• d) a felhalmozási célú kiadást 12 306 730 Ft-ban, ebből:
  • da) a beruházások összege 1 754 168 Ft,
  • db) a felújítások összege 10 552 562 Ft.
• e) finanszírozási bevételek 15 415 997 Ft-ban, ebből:
  • ea) államháztartáson belüli megelőlegezések 896 823 Ft,
  • eb) pénzmaradványt működési célra 14 519 174 Ft,
  • ec) pénzmaradványt felhalmozási célra 0 Ft.
• f) finanszírozás kiadások 870 362 Ft-ban, ebből az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése 870 362 Ft.

(2) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt, vállalkozási maradványt működési, illetve felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban a 5. melléklet - MÉRLEG - alapján hagyja jóvá.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló, finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban 0 Ft-ban hagyja jóvá.”

4. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételeit e rendelet 5. melléklete bevételi oszlopa tartalmazza, míg a részletes bevételeit az 2. és 4. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési kiadásait e rendelet 5. melléklete kiadási oszlopa tartalmazza, míg a részletes kiadásokat és finanszírozási kiadásait az 1. számú és 3. számú melléklet szerint állapítja meg.

(3) A helyi önkormányzat nevében végzett beruházások kiadásait beruházásonként és címenként e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzat nevében végzett felújítások kiadásait felújításonként e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, települési támogatásokat, rászorultsági jellegű ellátásokat e rendelet 1. melléklete – ellátottak pénzbeli juttatásai - sora tartalmazza részletesen.

(6) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulást 1. mellékletben, valamint a külön csatolt 10., 11. és 12. számú melléklet alapján tervezi.

(7) A képviselő-testület a nem intézményi, valamint közfoglalkoztatottak tervezett és engedélyezett létszámát e rendelet 8. melléklete szerint állapítja meg.

(8) Olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése szükséges, nem tervez.

(9) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek és a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek arányát e rendelet elfogadásával egyidejűleg elfogadott határozat tartalmazza.

(10) Az önkormányzat költségvetési mérlegét, mely működési bevétel és kiadás, valamint felhalmozási bevétel és kiadás szerinti bontásban szerepel, e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében kiegészítő hitel forrás felvételét nem tervezi. A legfeljebb 1 éves időtartamra – éven belül - felvehető folyószámla hitel összege 1.000 e Ft.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeret megállapodásnak a bankszámla-szerződésben rögzített 2020. évi kondíciókkal történő aláírására, illetve amennyiben a likviditási helyzet indokolja a számlavezető banktól munkabér és más rövid lejáratú hitel felvételére.

6. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 1.000.000 Ft-ig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

7. § ^[2] (1) A képviselő-testület az önkormányzat tartalékát 25 664 371 Ft összegben határozza meg.

(2) A képviselő-testület a 3 541 856 Ft-ot meg nem haladó mértékű általános tartalékkal való rendelkezés jogát a polgármesterre ruházza, aki a tartalékkal való rendelkezésről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

8. § A képviselő-testület 2020-ban tervez többéves kihatással járó feladatokat, melyeket a 10., 11. és 12. melléklet tartalmaz. Ezek európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, melyek 100 %-os finanszírozásból megvalósuló projektek.

9. § A 2020. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 9. melléklet tartalmazza.

10. § (1) Az önkormányzat által közvetett támogatásokat tartalmazó kedvezményeket nem biztosít.

11. § (1) A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014.(XII.16.) számú önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási, bevételi előirányzatok közötti és a tartalék terhére történő átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

• a) személyi kiadások között 800 eFt-ig
• b) munkaadókat terhelő adók, járulékok között 160 eFt-ig
• c) dologi kiadások között 2.000 eFt-ig
• d) működési hozzájárulások között 500 eFt-ig.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.

(3) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekeltek negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.

(4) A képviselő-testület a polgármester által kezdeményezett rendelet-módosításáról a 13. § (2) bekezdésben foglalt módon dönt.

12. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő önkormányzati hivatal (Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal).

13. § (1) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A képviselő-testület a (1) bekezdés alapján - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

14. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási és bevételi előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési szervek a költségvetésben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, a kiadási előirányzatokon belül átcsoportosítást hajthatnak végre a (3) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

(3) Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére kivéve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 36. §. (2) bekezdésében foglalt eseteket.

15. § A költségvetési szerv által jutalmazásra tervezett előirányzat (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának maximum 12 %-a.

16. § A Képviselő-testület a támogatások megítéléséről, civil szervezetek és non-profit szervezetek támogatásáról külön rendeletet alkot, tekintettel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (1) bekezdésére.

17. § A költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerülnek kiutalásra.

18. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy az által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a ötven millió forintot, és e tartozását két hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, a képviselő-testület a költségvetési szervhez – az Áht. 71. § (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja

• a) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,
• b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,
• c) a költségvetési szerv vezetője.

(4) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

19. § (1) A képviselő-testület az átmeneti időszak gazdálkodásáról külön rendeletet nem alkotott, a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.