1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Bábonymegyer Község Önkormányzata tulajdonában lévő:

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását, és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) (3)¹

(4) A rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat költségvetésről alkotott hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) Értelmező rendelkezések: E rendelet alkalmazásában:Vagyoni értékű jog: polgári jog értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(2)² Törzsvagyon: amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy a hatáskör gyakorlását szolgálja.

(3) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

(4)³ Korlátozottan forgalomképes vagyon: a önkormányzat kizárólagos tulajdonában nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, vagy helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5)⁴ Forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon amely a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, nem terhelhető, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(7) Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára község-politikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.

(8) Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.

(9) Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró támfal, bélésfa, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.

(10) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.

(11) Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.

(12) Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt; a gázvezetékek, a nyomásszabályozó rendszerek.

(13) Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.

(14) Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.

(15) Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.

(16) Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.

(17) Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.

(18) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg. Illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.

(19) Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.

(20) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhet vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.

(21) Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.

(22) Védett természeti terület: a nemzeti park, tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, és a természeti emlék.

(23) Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák, és a természetes tavak, illetve ezek medre.

(24) Viziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, amely a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.

(25) Ingatlan: az önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő föld, földrészlet, épület, építmény.

(26) Ingó: minden olyan vagyontárgy, amely nem minősül a 25. pontban meghatározott ingatlannak.

(27) Tartósan használaton kívüli vagyontárgy minden olyan eszköz, amely az intézmény tevékenységéhez, működéséhez már nem szükséges, eredeti rendeltetésének már nem felel meg, feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés vagy egyéb ok miatt azzá vált, rongálódása, természetes elhasználódása, vagy avultsága miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmas, szavatossági ideje lejárt,és selejtezési jegyzőkönyv alapján értékesítésre kijelölésre került.

3. § (1) Az önkormányzat teljes vagyona az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2)⁵ Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség szempontjából törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll

4. §⁶ (1) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része, amely közvetlenül szolgálja a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

(3) A (2) bekezdés a/ - b/ pontjában megjelölt törzsvagyonba tartozó vagyonelemek a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik.

(4) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, mely a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezi:

(5) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a Vagyontörvény 6. § (2) és (3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel- nem idegeníthető el. Vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított szolgalom kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek:

(7) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonhoz tartozó ingatlanokat az e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, az ingó vagyontárgyakat a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásai tartalmazzák.

5. §⁷⁸ (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

(2) A korlátozottan forgalomképes ingatlan önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén fedezetül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

5/A. §⁹ (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik e rendelet 4-5. § hatálya alá (ingatlan, ingó, pénzvagyon, immateriális javak, részvények, üzletrészek).

(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, mely az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

6. § (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá.

(2)¹² A 2011. évi CXCVI. törvény (Vagyontörvény) értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt:

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselőtestületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítania. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző.

(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Az ingatlan vagyontárgy minősítése változhat, amennyiben az ingatlan nyilvántartásban megváltozik az ingatlan jellege.

7. § (1)¹⁴ Az önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – e rendeletben foglaltak figyelembevételével bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit.

(3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével korlátozott rendelkezési joggal – az önkormányzat szervei gazdálkodnak.

8. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelői (az önkormányzat hivatala, az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények) a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.

(2) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben levő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak.

(3) A vagyonkezelő szervek e rendeletben szabályozott módon jogosultak – ugyanakkor kötelesek is – a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosításra.

(4) A vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. A használatbavétel kezdő időpontja – megállapodás hiányában – a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály hatályba lépését követő év január 1 napja.A használatra való átadás és a használat térítésmentes.Az állami szerv használatra való jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(5) A használati jogát megszerző a vagyont csak a tulajdonos hozzájárulásával engedheti át másnak használatra. A vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megszűnik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladta, amelynek ellátására szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot.

(6) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.

(7)¹⁵ Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv, a továbbiakban Ptk.) közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(8) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén levő másik önkormányzat tulajdonában levő ingatlanra elővásárlási joga van.

9. § (1) A Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

10. § (1) A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása: A fogalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul, fedezetül nem használhatóak fel. Az ezekkel ellentétben kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) Az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon egyéb módon (koncesszió) hasznosítható. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése koncessziós szerződés keretében átengedhetők (a koncessziós törvény előírásai szerint.)

(4) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

(5) A levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.

(6) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vizekkel, és víziközműnek nem minősülő vizilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott – kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

(7) A polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására hozott testületi döntések végrehajtása körében a vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).

11. § (1)¹⁶ A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása: Képviselőtestület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 11. § (2)-(9) bekezdéseiben foglaltakat.

(2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a Képviselőtestület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.

(3) Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítéséről, illetve megszerzéséről a Képviselőtestület dönt. E döntés meghozatala előtt kötelező figyelembe venni a (2), (4) bekezdésekben foglaltakat.

(4) A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.

(5)¹⁷ Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő, - ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 1 évi időtartamra - ingó vagyontárgy megszerzéséről elidegenítéséről, és egyéb módon történő hasznosításáról 50.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.

(6)¹⁸ A polgármester önállóan dönt a Művelődési Ház és az önkormányzat hivatalához kapcsolódó - ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 1 évi időtartamra - ingó vagyontárgy megszerzéséről elidegenítéséről, és egyéb módon történő - hasznosításáról 50.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.

(7)¹⁹ A Művelődési ház használatáért fizetendő díjak: - A kereskedelmi, árusító tevékenységet folytató vállalkozók által fizetendő napi díj (helypénz) összege: 3000,-Ft/nap - Rendezvény céljára történő bérbevétel esetén fizetendő bérleti díj összege: 10.000,-Ft/rendezvény.

(8)²⁰ A polgármester önállóan dönt a Bábonymegyer 033 hrsz.-ú ingatlan (bábonymegyeri temető mögötti földterületrész), valamint a Művelődési Ház mögötti Bábonymegyer 247 hrsz.-ú ingatlanrész haszonbérbeadásáról, bérbeadásáról. Ezen területek maximum 5 évre adhatók bérbe, haszonbérbe azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk. 6:213 §-a alapján.

(9)²¹ Az (5)-(8) bekezdésekben nem tartozó jogügyletek estében a döntés joga a Képviselőtestületé..

12. § (1) Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása: Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a Képviselőtestület dönt.

(2) Az önkormányzati intézmény vezetője dönt – az alaptevékenység sérelme nélkül – az intézmény kezelésében levő-ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 300.000,-Ft bekerülési értékhatárig - ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 1 év időtartamra.

(3) A (2) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a Képviselőtestületé.

13. § (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállat feladatai hatékony és eredménye ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az, az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges.

(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.

(6) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A felmerülő közüzemi költségek a bérlőt terhelik.

(7)²² Beépítetlen belterület (beépítésre alkalmas földterületek) haszonbérbeadásáról, vagy bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt a rendezési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezek a területek maximum 5 évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe, azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk. 6:213 §-a alapján.

(8) A vagyon bérbeadásából származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg.

(9) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(10) Ingatlant csak vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.

(11) Az önkormányzat tulajdonába álló föld alapítványba utaláshoz a Képviselőtestület határozata szükséges.

(12) A Képviselőtestület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható, és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

(13)²³ A Képviselő-testület dönt e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok értékesítéséről az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyak elidegenítéséről, hasznosításáról, hasznosítási jogának átengedéséről, kivéve e rendelet 11. (5)-(8) és 12. § (2) bekezdésének eseteit.

(14)²⁴ A Képviselő-testület az alábbi forgalmi értéket meghaladó ingatlanokat döntésétől függően csak nyilvános árverés vagy versenytárgyalás útján értékesítheti:- 1.000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépített ingatlan, -500.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépítetlen ingatlan.A pályáztatás és a versenytárgyalás részletes szabályait a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(15)²⁵ Mezőgazdasági célú ingatlanok haszonbérbeadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni. Ezek az ingatlanok maximum 5 évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe, azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk.: 6:213 §-a alapján.

13/A. § a) Tartósan használaton kívüli vagyontárgy selejtezéséről és értékesítéséről az intézmény vezetője dönt az alábbiak szerint :- 50.000,-Ft bekerülési értéket meg nem haladó eszközöket az általa megállapított értéken értékesíti, először az intézmény dolgozói részére biztosítva a vételi lehetőséget, majd amely eszközök így nem keltek el, azokat nyilvános árverésen. Az értékesítésre nem került eszközöket selejtezi. - 50.000,-Ft és 300.000,-Ft bekerülési érték közötti eszközöket értékelteti, majd ez alapján megállapított áron azokat értékesíti, először az intézmény dolgozói részére biztosítva a vételi lehetőséget, majd amely eszközök így nem keltek el, azokat nyilvános árverésen. Az értékesítésre nem került eszközöket selejtezi.- 300.000,-Ft bekerülési érték feletti eszközöket értékelteti, majd ez alapján a tervezett hasznosításra vonatkozó javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti

b) Amennyiben az ingó vagyontárgy – az önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján – megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik tartósan használaton kívülivé a vagyonkezelő szervnél, annak hasznosításáról a polgármester gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

14. § (1) Az önkormányzati intézmények részére a képviselőtestület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.

(2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a Képviselőtestület a használatra feljogosít.

(3) Az önkormányzati intézmények a használatukban levő ingatlanokat, és ingókat – bevételeik növelése céljából – csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti szerződések egy példányát a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.

(4) Az önkormányzat intézménye részére ajándékként adott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásról rendelkezett, akkor arra – külön döntés nélkül – kell intézkedni. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

15. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet 11. §-a valamint a V. része rendelkezik.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat- gazdasági társaságot alapíthat,- alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat, - biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelhetik, - vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti, - tulajdonjogát másra átruházhatja (vagy szervei révén átengedheti).

(3) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51%-osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.

(4) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselőtestület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente két alkalommal - május 20-ai és szeptember 20-ai határidővel – köteles tájékoztatni a Képviselőtestület.

(5) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság esetében a Képviselőtestület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.

16. § (1)²⁶ Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon használatának jogát az önkormányzat ingyenesen átadhatja Képviselő-testület döntése alapján természetes személynek és a Vagyontörvényben meghatározott átlátható szervezetnek, amennyiben a vagyonelem ingyenes használatba adása közfeladat ellátása céljából történik. A használóval írásbeli megállapodást kell kötni amely tartalmazza a használat idejét, terjedelmét, és a költségek viselését.

(2)²⁷ Az önkormányzat tulajdonába tartozó üzleti vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át

(3) (3)²⁸

(4)²⁹ A követelésről való lemondásról adósónként 300.000 Ft értékhatárig a polgármestert, e fölötti értékhatár esetén a Képviselő-testületet illeti meg a döntés joga. A követelésről való lemondás érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek

(5)³⁰ Behajthatatlannak minősíthető az a követelés:

17. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2)³¹ A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv, illetve – ha a döntést hozó és a szerződést kötő személye eltér a – szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.

18. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – az arra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a jegyző alakítja ki.

(2) A vagyon- nyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal (vagyonnyilvántartó), valamint az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működésű intézményei látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

(4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként – jogszabályi keretek között – értékbecslés esetén a becsült érétken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik –névértéken tartja nyilván.

(5) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(6)³² Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992 (XI.6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a közös önkormányzati hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait.

(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

(8) Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg el kell készíteni.

(9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással (közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyezőségért a jegyző felel.

19. § (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőséről, a közzétételről a Képviselőtestület a jegyző által gondoskodik.

(5)³³ A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott tárgyi eszközöket – amelyekről, és az állományukban bekövetkezett változásokról folyamatos és részletező nyilvántartás van vezetve – a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót követően, ( az utolsó leltártól számítva) három évenként kell leltározni

20. § (1) Az adás-vételi szerződéskötéssel történő ügyletek esetén a fizetési határidő általában a szerződés aláírásának napja. Ettől eltérő határidőt a szerződéskötésre hatáskörrel rendelkező állapíthat meg, amennyiben azt a vételár megfizetésének módja indokolja.

(2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámolni, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.

(3) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyleteket, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamataiban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Bábonymegyer Község 6/1994 (VIII.25.) sz. rendelete az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól hatályát veszti.

(3)³⁴ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.