Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003. (X.27.) önkormányzati rendelete
Az állattartás szabályairól
Hatályos: 2004. 01. 01- 2011. 05. 31Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003. (X.27.) önkormányzati rendelete
Az állattartás szabályairól
2004-01-01-tól 2011-05-31-ig
Bábonymegyer Község Önkormányzatának
11/2003. (X. 27.) rendelete az állattartás szabályairól
AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL
Bábonymegyer Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 16.§ /1/ bekezdése alapján az állattartás szabályairól a közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi előírások figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:
I.
Általános és értelmező rendelkezések
1.§
/1/ E rendelet célja, hogy érvényre juttassa az állatok tartása során a járványügyi, higiéniai, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi követelményeket, továbbá szabályozza Bábonymegyer község területén az állattartást, az állattartók jogait és kötelességeit.
/2/ A rendelet hatálya kiterjed Bábonymegyer község közigazgatási területén:
a)minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, illetve akinek a tulajdonában /használatába, kezelésében, stb / lévő ingatlanon állat él:
b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.
/3/ A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre.
2.§
/1/ E rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállat: a) nagyállat: ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, sertés, juh, bivaly, kecske b) kisállat: baromfi /tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb/ és gazdasági célból tartott prémes állat /nutria, nyérc, ezüst- kék róka, nyúl stb./
/2/ Egyéb kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadár, hörcsögfélék.
/3/ Kisüzemi állattartásnak minősül az, ahol az állatok száma az 1. Számú mellékletben meghatározott állatlétszámot nem haladja meg.
/4/ Állati hulladék az állathulla, állati eredetű melléktermék és a hasznosíthatatlan állati eredetű anyag.
/5/ Az e rendeletben foglaltakat a veszélyes ebekre csak akkor kell alkalmazni, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Veszélyes eb törvényben, kormányrendeletben meghatározott kutyafajta, továbbá, amelyet a jegyző veszélyes ebnek minősít.
II. Az állattartás általános szabályai
3.§
/1/ A község közigazgatási területén az állatok az 1. számú mellékletben meghatározott védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül /zaj, bűz stb./ tarthatók.
/2/ Az állatok tartására szolgáló építmények /istálló, ól, ketrec, kifutó stb./ és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények /takarmány előkészítő, -tároló, trágya- és trágyalégyűjtő stb./ létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet, a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.
/3/ Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni, és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint környezetvédelmi erőírásokat folyamatosan betartani.
/4/ Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani, és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybe vételéről gondoskodni.
/5/ A falusias lakóterületeken tartható gazdasági haszonállatok darabszámát – a háztáji szükséglet mértékének figyelembe vételével – az 1. Számú melléklet tartalmazza.
/6/ Ha az /5/ bekezdésben meghatározott gazdasági haszonállatszám a szaporulat miatt nő, úgy a tulajdonos az állat születését követő 3 hónapon belül köteles a tartható állatok számát meghaladó tartást megszüntetni.
/7/ Gazdasági haszonállat külterületen korlátlan számban tartható.
/8/ Az állattartás céljára szolgáló létesítmények szakhatósági, továbbá községrendezési tervben és az országos településrendezési és –építési követelményekről szóló 253/1997 /XII. 20./ Korm. rendeletben meghatározott beépítési, elhelyezési feltételek és e rendelet 1. Számú mellékletében meghatározott távolságok betartásával lehet elhelyezni, építési engedély alapján.
/9/ Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről /nagyállat esetén létszámtól függetlenül, kisállat esetén 100 egyed felett/ a tevékenység megkezdéséről, ill. megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg az önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.
III. Az ebtartás szabályozása
4.§
Bábonymegyer Község Közigazgatási területén háztartásonként – az eb korától és fajtájától függetlenül – legfeljebb 2 db eb és egyszeri szaporulat 6 hónapos korig tartható.
5.§
/1/ Az ebeket tulajdonosaik úgy kötelesek tartani – szükség szerint megkötve, zárt helyen – hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.
/2/ Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet – szükség szerint megkötve, zárt helyen, biztos módon – kell tartani. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. Az eb megkötés nélkül is tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyről történő kiszabadulása biztos módon megakadályozható.
/3/ Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, ill. az ingatlan határait ne hagyhassa el.
6.§
/1/ Közterületen ebet sétáltatni csak pórázzal lehet. Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet sétáltatni csak szájkosárral és pórázzal szabad.
/2/ Közterületen való tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani. Az eb oltási könyvét szükség esetén az ellenőrzésére jogosult, ill. megharapott személy részére fel kell mutatni.
/3/ Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze.
7.§
/1/ Tilos ebet beengedni, ill. bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és az élelmiszert árusító üzletekbe.
/2/ Szolgálati és vakvezető ebek kivételével tilos ebet beengedni, ill. bevinni: a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre, b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, c) játszótérre, sportintézmények területére, d) parkokba, zöldterületekre.
8.§
/1/ Az eb tulajdonosa vagy tartója köteles nyilvántartásba vétel végett a polgármesteri hivatalban bejelenteni: a 3 hónapos kort betöltött ebet, ha a nyilvántartásban szereplő eb elhullott, elveszett vagy új tulajdonoshoz került, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, az oltási igazolás felmutatásával az oltás megtörténtét, ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén vagy az évi szervezett kötelező oltáskor részesült veszettség elleni védőoltásban.
/2/ A nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása a polgármesteri hivatal feladata.
/3/ Aki veszett vagy veszettségre utaló gyanús kóbor ebet észlel, az köteles elsősorban a területileg illetékes állatorvosnak bejelenteni.
9.§
A község területén ellenőrzött ebtenyészetet /értékesítés céljára történő tartás/ létesíteni csak a kertes családi házak udvarán, valamint a külterületen a Siófok Városi Állategészségügyi, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Siófok Városi Intézetének szakvéleményének betartásával, engedéllyel lehet. Az engedély, kártalanítási kötelezettség nélkül, visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, ill. a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg.
10.§
/1/ Az ebtartó köteles a jegyző és az állategészségügyi hatóság által szervezett és közzétett időpontban, valamint a 3 hónapos kort elért ebet veszettség elleni kötelező védőoltásban részesíteni évente, saját költségén.
/2/ Az ebtulajdonos köteles az oltást igazoló igazolványt a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, annak elveszítése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni.
/3/ Ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolvány felmutatásával a polgármesteri hivatalban be kell jelentenie.
/4/ A védőoltás alól elvont ebet, valamint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet az önkormányzat kártalanítás nélkül, a tulajdonos költségére kiirtja.
IV. Az állati hullák ártalmatlanná tétele
11.§
/1/ Állati hullát és melléktermékeket az állategészségügyi, közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni az alábbiak szerint: a) eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén – évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig – eláshatja. b) Az a) pontban felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját az Önkormányzat tulajdonában lévő dögkútban kell elhelyezni. Az elhelyezést az Önkormányzattal történt előzetes egyeztetést követően történhet.
/2/ Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa, illetőleg ha a tulajdonos ismeretlen, úgy az önkormányzat köteles gondoskodni.
/3/ Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét az állati hulladék tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismerté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.
V. Egyéb rendelkezések
12. §
/1/ Állatot a közterületen legeltetni tilos.
/2/ Állatot legelőre kihajtani a község belterületén és a hozzá tartozó külterületen az önkormányzat által kijelölt úton lehet.
VI. Átmeneti rendelkezések
13.§
/1/ E rendeletben meghatározottnál nagyobb számú állattartást, valamint az e rendelet szerint tilalom alá eső területeken, haszonállattartás esetén 2003 december 31-ig meg kell szüntetni.
/2/ Aki az állattartási tilalom alá nem tartozó területen az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatósági engedéllyel állattartás céljára szolgáló létesítményt létesített, az a jelen rendeletben előírt védőtávolság hiányában , de minden más feltétel megtartásával a létesítményt időbeli korlátozás nélkül, továbbhasznosíthatja.
VII. Szabálysértési rendelkezések
14.§
/1/ Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el és 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 3.§, 8.§, 10.§, 12.§-aiban foglaltakat megszegi, illetve kötelezettségét elmulasztja.
/2/ A szabálysértési eljárás lefolytatására az általános hatásköri és illetékességi szabályok az irányadók.
/3/ Az /1/ bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságolásra a rendőrség és a jegyző által feljogosított személyek jogosultak.
VIII. Záró rendelkezések
15.§
/1/ E rendelet 2004. január 01-én lép hatályba.
/2/ Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben e rendeletet kell alkalmazni.
/3/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Bábonymegyer, 2003. szeptember 25.
Kromek Pálné Dr. Ruff Flórián
mb. jegyző polgármester
Kihirdetve: 2003. október 27.
Kromek Pálné
mb. jegyző
1.számú melléklet
Állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésének védőtávolságai és a háztáji szükséglet szerint tartható állatszám.
Állatok Saját Hátsó Szomszéd Ásott
száma lakóépület kerítés épület kút
Baromfi 1-50 5m 3m 10m 10m
51-200 5m 6m 15m 10m
Nyúl 1-50 5m 3m 10m 10m
51-200 5m 6m 15m 10m
Sertés 1-10 8m 3m 15m 15m
11-50 10m 6m 20m 20m
Szarvasm. 1-2 5m 3m 10m 10m
3-10 5m 6m 15m 15m
Ló 1-2 5m 3m 10m 10m
3-10 5m 6m 15m 15m
Juh 10 5m 6m 15m 15m
Kecske 10 5m 6m 15m 15m
Egyéb fel nem sorolt állatfajták esetén egyedi elbírálás alapján. Trágya és trágyalétároló a fenti védőtávolságok és még további középületek, intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények védőtávolsága a fentiek kétszerese.