Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (VII.28.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Hatályos: 2012. 05. 31

Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (VII.28.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

2012.05.31.

Bábonymegyer Község Önkormányzata a környezet védelme, a természeti értékek megőrzése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdésében, és az 58. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA

1. § (1) E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják a község köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a környezeti elemek védelmét és azok szabályozását.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Bábonymegyer Község közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, gazdálkodó szervezetekre, továbbá a társadalmi szervezetekre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Avar és kerti hulladék: falomb, nyesedék, kaszálék, egyéb növényi maradványok.

(2) Csendes övezet: a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylő (egészségügyi, oktatási, művelődési, szociális) létesítményeket körülvevő terület.

(3) Hangosító berendezés: bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki.

(4) Megítélési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A megítélési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet meghaladó folyamatos 8 óra, éjszakai időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet meghaladó folyamatos félóra.

(5) Háztartási, fűtési tevékenység: gazdasági tevékenységet nem folytató személy berendezése, amely 500 kW/h bemenő hőteljesítménytől bejelentés-köteles.

(6) Mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét.

(7) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul-felüljáró)

(8) Járda: Köztisztasági szempontból az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

II. Fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. §

Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége

(1)Az önkormányzat biztosítja a környezet védelmére alkotott jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.
(2)A községben történő fejlesztések során érvényesíti a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, segíti a környezet állapotának javítását.
(3)Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, civil társadalmi szervezetekkel, gazdasági társaságokkal

4. §

A levegő tisztaságának védelme

(1)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2)Az avar és növényi hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.
(3)Amennyiben a komposztálás nem megoldható a hulladék ártalmatlanításáról a kötelező közszolgáltatás keretén belül, illetve égetéssel kell gondoskodni.
(4)Családi és kertes háznál kerti hulladékot (avart, ágakat, nyesedéket) égetni csak október 1. és április 30. között lehet, reggel 9.00 és este 19.00 óra között, kizárólag szélcsendes időben.
(5)Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.
(6)A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.
(7)Az égetés befejeztével a tüzet maradéktalanul el kell oltani, úgy, hogy parázs ne maradjon.
(8)Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait, stb.).
(9)Mezőgazdasági termelésből származó növényi hulladékot belterületen égetni tilos.
(10)Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és május 31. között lehet, ha az illetékes minisztérium tűzgyújtási tilalmat nem rendelt el. Június 1. és szeptember 30. között külterületen is tilos égetni.
(11)A gyomok, allergiakeltő növények (parlagfű) irtásáról még azok virágzása előtt kell gondoskodni, mechanikus vagy vegyszeres úton.

5. §

A víz minőségének védelme

(1)Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt vagy zárt csapadékelvezető árokba, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.
(2)A zárt csapadékvíz-elvezetőben, nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek természetes elfolyását gátolni tilos.
(3)Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.
(4)A települési folyékony hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását külön rendelet szabályozza.

6. §

A föld védelme

(1)Aki olyan tevékenységet folytat, amely eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.
(2)Azokon a területeken, ahol gépjárműforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín füvesített legyen és ne vízzáró módon (lebetonozva) kerüljön lefedésre.
(3)A közterületekre (távvezetékek alá) csak olyan fafaj ill. cserje ültethető, amelyik lassú növekedésű, metszéssel igény szerint alakítható, valamint az őszi lombhullás kivételével nem szennyezi a környezetet.
(4)Azokon a közterületeken (távvezetékek alatt) ahol a jelenleg megtalálható fafajok ill. cserék nem felelnek meg a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a városképet rontják, újakat kell ültetni, az e rendeletben foglaltak teljesítésével.
(5)A telepítések során elsősorban figyelembe veendő szempontok a következők:
- az utca jelenlegi domináló fafajai
- a fafajok alakíthatósága (metszéstűrése), vízhajtás képzési hajlama
- a távvezetékek elhelyezkedése, magassága

7. §

Zaj- és rezgésvédelem

(1)1
(1)A község egész területén, munkanapokon 8.00-16.00 óra között, pihenő és munkaszüneti napokon pedig csak 10.00-16.00 óra között folytatható mobil hangosító berendezés üzemeltetése.
(2)A mobil hangosító berendezést álló helyzetben üzemeltetni nem szabad.
(3)A megítélési időt túllépni nem szabad.
(4)2 Új hangosító berendezés, illetőleg várhatóan zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális, sportlétesítmény telepítését, illetve tevékenység folytatását a létesítmény, illetve berendezés tulajdonosa, üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően a kistérség székhelyének jegyzőjénél, mint elsőfokú hatóságnál engedélyeztetni köteles, mely zajkibocsátási határértékeket állapíthat meg.
(5)3 Az engedély iránti kérelmet a kistérség székhelyének jegyzőjénél kell benyújtani
(6)4
(6)Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területen lévő más szórakoztatóipar létesítmény és hangosító berendezés zajkibocsátását, illetve a tevékenységgel összefüggő zajterhelést is, és azok együttes zajkibocsátása sem haladhatja meg az engedélyezett határértékeket.
(7)A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, illetőleg a szabadtéri rendezvény szervezője a tevékenységét csak engedély birtokában kezdheti meg.
(8)Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell alkalmi (1-2 nap/hó) üzemeltetés esetén:
- 1 db helyszínrajzot az üzemeltetési hely 200 m-es környezetének feltüntetésével;
- a szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvény helyszínéhez 200 m-es körzetben lévő egészségügyi, vagy oktatási intézmények vezetőivel előzetes egyeztetésre vonatkozó iratokat.
(9)Zajjal járó háztartási munkát (betonkeverés, fűnyírás, gépi fűrészelés, stb.) 7.00-21.00 óra között lehet végezni.

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

8. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megmûveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegû takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik illetve vállalkozási szerződés útján látja el.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.
Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(5)A tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
(6)Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükség szerint naponta többször fel kell hinteni illetve el kell takarítani.
A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fûrészpor, kőporliszt) kell használni.
E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.
A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(7)A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

9. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(2) Jármûbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tûz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos
.

10. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4)5 Közterületen építési, bontási anyagot kizárólag a polgármesterrel a tulajdonos nevében a használóval kötött közterület-használati szerződés alapján, az abban meghatározott területen, módon és időtartamig szabad tárolni.

(5) Közterületen bárminemû burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek ártalmatlanítás, avagy hasznosítás céljából el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

11. § (1) Közterületen hulladék csak kiporzást, kiszóródást megakadályozva, környezetszennyezést kizáró módon szállítható. Ha a szállítás közben környezetszennyezés következne be, a szennyezés okozója köteles a bekövetkezett szennyezés felszámolásáról és a további szennyezés bekövetkezésének megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

12. § (1) A település közterületén tilos jármûvet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.
(2)Az önkormányzat tulajdonában álló gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

13. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos.

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.
(2)Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(3)Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Közterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.
(4)Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.
(5)Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dög elhelyezésére szolgáló létesítménybe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

14. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

15. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármû forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,
– az útkereszteződésben,
– az úttorkolatban,
– a kapubejárat elé, annak szélességében,
– a tömegközlekedésre szolgáló jármû megállóhelyénél, a jármû megállóhelye és a járda között,
III. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

1/A.6 16. §.

(1)7
IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. §

.

(1)Ezen rendelet 2004. július 28-án lép hatályba.
(1a)8 (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1

Hatályát vesztette a 17/2008. (VIII. 22.) rendelet 1.§-ával, hatálytalan 2008. augusztus 22-étől.

2

Módosította a 17/2008. (VIII. 22.) rendelet 2. §-a, hatályos 2008. augusztus 22. napjától.

3

Módosította a 17/2008. (VIII. 22.) rendelet 3. §-a, hatályos 2008. augusztus 22. napjától.

4

Hatályát vesztette a 17/2008. (VIII. 22.) rendelet 4.§-ával, hatálytalan 2008. augusztus 22-étől.

5

Módosította a 17/2008. (VIII. 22.) rendelet 5. §-a, hatályos 2008. augusztus 12. napjától.

6

Hatályát vesztette a 11/2012. (V. 31.) rendelet 6. §-ával, hatálytalan 2012. május 31. napjától.

7

Módosította a 17/2008. (VIII. 22.) rendelet 6. §-a, a 13/2011. (VI. 24.) rendelet 1. §-a, hatályos 2011. július 1. napjától.

8

Beiktatta a 13/2009. (VIII. 31.) rendelet 4. §-a, hatályos 2009. szeptember 1. napjától.