Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (IX.6.) önkormányzati rendelete

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.

Hatályos: 2013. 09. 06- 2014. 01. 08

Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (IX.6.) önkormányzati rendelete

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.

2013-09-06-tól 2014-01-08-ig

BÁBONYMEGYER KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

10/2004.(V. 25.), 1/2005.(I. 31.), 10/2005.(VI. 28.), 13/2005.(IX. 22.), 1/2006.(II. 8.) ,5/2006.(III. 30.), 11/2006.(VI. 30.), 18/2006.(XI. 30.), 1/2007.(I. 29.), a 3/2008. (II. 18.), 7/2009. (IV. 10.), 20/2009. (XII. 17.), 8/2010. (V. 28.), 4/2011. (I. 27.), 15/2011. (VIII. 23.), 2/2012. (II. 10.), 8/2012. (IV. 19.), 2/2013. (II. 18.), 8/2013. (VI. 25.), 13/2013. (IX. 6.) rendelettel módosított

6/2004. (IV. 21.)

RENDELETE

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló többszörösen módosított 11/1993. (VI. 23.) számú rendeletének módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról.

Bábonymegyer község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§.(1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv-ben /továbbiakban: Szt./ foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. rész

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

[1]/1/ Bábonymegyer község közigazgatási területén élő lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre – az Szt. 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

/2/ Az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Bábonymegyer község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

[2]/3/ Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

[3]/4/ A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról ( a továbbiakban: Szmtv.) 2007. évi I. törvény szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

[4]/5/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat tulajdonában álló és az általa fenntartott intézményekre és az általa nyújtott ellátásokra. Az ellátásokat a bábonymegyeri lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek, és a Bábonymegyer Község Önkormányzata és az érintett önkormányzatok által kötött megállapodás alapján más településeken lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok vehetik igénybe.

/6/ [5]

[6]1/A §

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) [7]

(2) [8]

(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeni és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

[9](4) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

2/A. §

A pénzbeni szociális ellátások megállapítása iránti eljárásokban az önkormányzat az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

3. §

A jogosultsági feltételek közül

/1/ A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-i.) pontjában szereplő adatokat.

[10](2) A kérelemhez csatolni kell:

havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
álláskeresési támogatásról, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
vállalkozónál lezárt adóév esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, még le nem zárt adóév esetén a könyvelő igazolását a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről,
könyvelővel nem rendelkező vállalkozó és egyéb – nem havi rendszerességgel szerzett - jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi és anyagi felelőssége mellett e rendelet 1. sz. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről,
felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíjának esetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott ösztöndíj összegéről szóló, a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást.

Amennyiben a kérelmező a b) – d) pontban meghatározott igazolást nem csatolja, írásos kérelem esetén a polgármesteri hivatal intézkedik azok beszerzéséről.

/3/ Amennyiben az igénylő, vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, akkor az ügyintéző megkeresi az APEH Megyei Igazgatóságát a jövedelemadó alapjának igazolására.

/4/ Ha az e rendelet 1.§ (4.)bekezdésének a; és b; pontja szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az EGT-ről szóló megállapodásban részes más tagállam,ill. nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges,akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (továbbiakban:Regionális Igazgatóság) jár el.

/5/ A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

[11](6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §

/1/ A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

/2/ Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

[12]5. §

Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

6. §.

(1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b) a lakásfenntartási támogatás,

c) az átmeneti segély,

d) a temetési segély.

(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 25%-a nyújtható természetben.

/3/ A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a polgármesteri hivatal pénztárában veheti át, vagy azt részére ki kell utalni.

/4/ Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor azt a házi szociális gondozó, vagy a családsegítő szolgálat gondozója részére kell kifizetni.

/5/ A házi szociális gondozó, vagy a családsegítő szolgálat gondozója a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolhat, és kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni.

[13]7. §

8. §

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni köteles, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.

9. §

/1/ A polgármester illetve bizottság által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

/2/ A fellebbezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki az iratok csatolásával a fellebbezést a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszti.

9/A. §

[14](1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek esetében az érdemi döntést megelőző eljárás során felmerült kérdésekben a végzéseket a polgármester bocsátja ki.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

„ Rendszeres szociális segély

[15]10. §.

[16]10/A §

[17]10/B. §

[18]10/C. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy – az egészségkárosodott személyek kivételével – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) köteles együttműködni (Együttműködésre kijelölt szerv).

(2) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az Alapszolgáltatási Központnál nyilvántartásba vétel céljából, és nyilvántartásba vetetni magát,

b) együttműködni az Alapszolgáltatási Központtal a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) elkészítésében,

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást írásban megkötni,

d) a folyamatos kapcsolattartásra az Alapszolgáltatási Központnál, és a megállapodásban foglalt időközönként az Alapszolgáltatási Központnál megjelenni (legalább 3 havonta),

e) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

f) az együttműködési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén, az erre vonatkozó igazolást az Alapszolgáltatási Központ felszólításának kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül hitelt érdemlő módon az Alapszolgáltatási Központ rendelkezésére bocsátani (pl.: kórházi zárójelentés, háziorvosi igazolás, hatósági, bírósági, rendőrségi, közjegyzői idézés).

(3) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a Szolgálatnál történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

[19]b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/A. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól;

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot,

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) az e) pont szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén legkésőbb a mulasztást követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

j) a benyújtástól számított 8 napon belül elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 munkanapon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(4) [20]

[21]11. §

(1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez, és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a) az Alapszolgáltatási Központtal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

[22]12 / A. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy – az egészségkárosodott személyek kivételével –

a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg az Alapszolgáltatási Központnál nyilvántartásba vétel céljából, továbbá nem veteti nyilvántartásba magát, illetve nem tart rendszeres kapcsolatot az Alapszolgáltatási Központtal,
a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást írásban nem köti meg,
nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, nem vesz részt az előírt programban,
a megállapodásban foglalt időközönként (legalább 3 havonta) az Alapszolgáltatási Központnál történő megjelenési kötelezettség elmulasztása,
képzésen való részvétel elmulasztása, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére vonatkozó képzésen való részvétel elmulasztása.

[23] 12 / B. §

[24]13. §

[25]13/A. §

[26]14. §

[27]14/A. §

Időskorúak járadéka

15. §

Bábonymegyer Község Képviselő-testülete az Szt-nek az időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

16. §

Az időskorúak járadékának havi összege az Szt-ben kötelezően előírt minimális összeg .

17. §

Az időskorúak járadékának megállapítása és megszüntetése a polgármester 2007.január 01.naptól a jegyző hatásköre.

Lakásfenntartási támogatás

18. [28]§

[29]19. §.

[30]20.§

[31]21. §

[32]22. §

[33]23. §

[34]24. §

[35]25. §

Ápolási díj

26. §

hat. kívül 1/2006.(I…) Ör.

[36]27. §

[37]27/A. §

[38]28. §

[39]28/A. §

28/B. §

(1) Bábonymegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - az e rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-t nem haladhatja meg.

(2) [40]

28/C. §

[41](1) Az ápolási díj összege a 28/B.§-ban meghatározott esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

(4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

[42]28/D.§

Átmeneti segély

29. §

Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő nagykorú személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

30. §

/1/ Átmeneti segélyben elsősorban azt a személyt lehet -kérelmére- részesíteni,akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg.

/2/ Átmeneti segélyben lehet részesíteni –kérelemre,vagy hivatalból- azokat akik önmaguk, vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni,vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások,különösen betegség,elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

/3/ Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.

a.) Az átmeneti segély gyógyszertámogatásként,ill. az egészségbiztosítás által nem,vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megállapítható,évente legfeljebb négy alkalommal.

b.) A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként nyújtható maximum 3 hónapig.

[43]c.) Évente egy alkalommal jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül a településen álladó bejelentett lakóhellyel rendelkező nyugdíjasokat a képviselő-testület átmeneti segélyben részesítheti

[44](4) Az átmeneti segély egyszeri összege a rászorultsághoz igazodva legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj összegének minimum összege lehet.

[45](5) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező jövedelmére tekintet nélkül átmeneti segélyben részesíthető.

Az így megállapított átmeneti segély egyszeri összege nem haladhatja meg a (4) bekezdés szerinti összeget.

31. §

A rászorultságról tudomást szerző személy által benyújtott kérelem esetében a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.

32. §

/1/ A polgármesteri hivatal a segélyt igénylő szociális helyzetéről az igénylőnél környezettanulmányt készíthet.

/2/ Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylő szociális helyzetéről ,ha életkörülményeit a polgármesteri hivatal az adott évben –bármely ügyben már vizsgálta és nem feltételezhető azokban lényeges változás.

33. §

/1/ A megállapított átmeneti segélyt a hatáskör gyakorlójának döntésétől függően készpénzben vagy pénzbeni ellátás helyett természetbeni ellátás formájában kell nyújtani.

/2/ Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer,ruházat,a tankönyv,a tüzelősegély,a közüzemi díj kifizetése,a gyermekintézményi díjak kifizetése.

/3/ Az átmeneti segély természetben történő nyújtása esetén a határozatban fel kell tüntetni a készpénz felvételére és felhasználására megbízott személy nevét és címét,aki a segély felhasználásáról 15 napon belül köteles elszámolni.

„Nyugdíjasok üdülési támogatása

[46]33/A §

Bábonymegyer Község Képviselő-testülete jövedelemre való tekintet nélkül évente egy alkalommal az Őszi Napfény táborban résztvevő nyugdíjasokat üdülési támogatásban részesítheti.

Az üdülési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Az üdülési támogatás megállapítása a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.”

Szociális kölcsön

[47]33/B.§

[48](1) Bábonymegyer Község Képviselő-testülete - az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg mértékéig - kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosának megfelelő összeg erejéig azt a rászoruló személyt:

a.) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori összegét eléri, de annak háromszorosát nem haladja meg és

b.) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) Nem részesíthető kölcsönben a 33/B. §. (1) – (2) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő személy, ha:

önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy
rendelkezik olyan jövedelemmel vagy vagyonnal, amellyel válsághelyzetét megoldja.

(3)Nem részesíthető kölcsönben a 33/B. §-ban foglaltaknak egyébként megfelelő személy, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.”

(4) A 33/B. § (1), (2) bekezdése szerinti kölcsönt, ha annak összege

az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg hat hónap,
az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg kilenc hónap,
az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg tizenkettő hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(6) Az e rendelet 33/B. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönben részesülőkkel az 2. számú melléklet szerinti kölcsönszerződést a polgármester köti meg.

Temetési segély

34.§

Az önkormányzat temetési segélyt nyújthat- kérelemre- annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de temetési költségek viselésére saját,ill. családja létfenntartását veszélyezteti.

/1/ Temetési segélyben az az eltemettető részesíthető, aki a haláleset időpontjában Bábonymegyer állandó lakos volt,s családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének háromszorosát.

/2/ Nem állapítható meg temetési segély ,ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994.évi XLV tv. 16.§.-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

/3/ A képviselőtestület a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségét 200 eFt-ban állapítja meg.

/4/ A temetési segély összege a helyben szokásos temetési költség 10 %-a.

/5/ A temetési segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

[49](6) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatal szociális ügyintézőjénél.

a) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a R. 3.§-ában meghatározottakon kívül:

halotti anyakönyvi kivonatot,
a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

[50]34/A. §

Bábonymegyer Község Önkormányzata Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban részesíti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló mindenkor hatályos rendelet szerint kiírt pályázat alapján a felsőoktatásban résztvevő szociálisan rászoruló hallgatókat.

(2) A pályázati kiírásról és a következő évi támogatások összegéről a pályázat kiírásával egyidejűleg, a csatlakozás feltételeként meghatározott időpontig, évente dönt a Képviselő-testület. A támogatás összegét a képviselő-testület a következő évi költségvetésében tervezi.

(3) Szociálisan hátrányos helyzetűnek azt a pályázót minősíti a képviselő-testület, akinél a vonatkozó hatályos rendelet szerinti szociális körülmények valamelyike fennáll.

(4) A kérelemhez csatolandó mellékleteket, a jövedelemszámításnál figyelembe veendő időszakot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e rendelet 3. § (2) bekezdése tartalmazza.

Természetben nyújtott szociális ellátások

35.§

Köztemetés

/1/ Az önkormányzat gondoskodik a Bábonymegyer Községben elhunyt vagyontalan személyek közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a./ nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles személy,

b./ az eltemetésre köteles személy az eltemetésről nem gondoskodik.

/2/ Az elhunyt nem bábonymegyeri lakóhellyel rendelkező személy közköltségen történő

temetési költség megtérítését a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül

kérni kell a lakóhely szerinti illetékes önkormányzattól.

/3/ Az önkormányzat az elhunyt bábonymegyeri lakos köztemetési költségét

a./ hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti,

b./ az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

/4/ A köztemetés engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.

36.§

Közgyógyellátás

(1) [51]Az Szt.50.§ (1)-(2) bek. meghatározottakon túl közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy is, akinek a családjában az egy főre jutó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja..

(2) Az (1) bek. alapján kiállított igazolványok után a települési önkormányzat térítési díjat fizet,mely az igazolvány kiállítását követő egy évre szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a,melyet a határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül át kell utalni a MEP részére.

[52]37. §

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

38. §

(1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a szociális alapszolgáltatások körében

a) hatályon kívül 1/2007.(I.29.)

b) étkeztetést,

c) házi segítségnyújtást,

d) a családsegítéshez való hozzáférést.

38/A. §

Hatályon kívül 1/2007.(I.29.)

[53]39. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani,

koruknál fogva, akik a 62. életévüket betöltötték,
egészségi állapotuk miatt, akik nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, egészségkárosodásukra tekintettel rendszeres szociális segélyben részesülnek, két hónapot meghaladóan táppénzben részesülnek,
fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
szenvedélybetegségük, vagy
hajléktalanságuk

miatt.

(2) [54]

(3) [55]

[56](4) Az önkormányzat az étkeztetést átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal látja el.”

40. §

(1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról a személyekről akik otthonukban önmaguk ellátására nem képesek, róluk nem gondoskodnak és nappali ellátást nyújtó intézmény igénybevételére nincs lehetőségük.

(2)[57].

[58](3) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal látja el.

[59]40/A. §

[60](1) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(2)[61]

(3)[62]

(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5) [63]

41. §

[64](1) Az önkormányzat a családsegítést átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal látja el.

(2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(3) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(4) A (3) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (5) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(5) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(6) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

42. §

(1) A szociális alapszolgáltatások közül a szociális információs szolgáltatást ,valamint a családsegítést az arra rászorulók térítésmentesen vehetik igénybe.

(2) [65]

(3) [66]

[67]A szociális ellátás iránti kérelmekről az a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal intézményvezetője dönt. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

Az ellátás igénybevétele

[68]42/A. §

(1) A 39. §-ban, valamint a 40. §-ban felsorolt ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani.

(2) A szociális ellátás iránti kérelmekről az intézményvezető dönt. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(3) Ha az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője az intézményvezetőjének (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az Szt. 94/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást köt, melyet 15 napon belül megküld a fenntartónak.

Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.

Az ellátás megszűnése

[69]42/B. §

(1) Az ellátás megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

(2) Az ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(3) Az intézményvezető az ellátást megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

(4) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

Térítési díjak

[70]42/C. §

[71](1) Az étkezésért, a házi segítségnyújtásért személyi térítési díjat kell fizetni, melyet az intézményvezető a vonatkozó jogszabályi előírásokra, valamint a (2)-(5) bekezdésre figyelemmel állapít meg.

[72](2) A képviselő-testület az étkeztetés intézményi térítési díját a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás, mint fenntartó döntésével összhangban 435,- Ft/ ebéd összegben határozza meg

(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott intézményi térítési díj összegét növelni kell az étel kiszállításra számított térítési díj összegével, amennyiben az igénybevevő az étkeztetést az igénybevétel helyére történő szállítás mellett veszi igénybe.

[73](4) (3) bekezdés szerinti étel kiszállításra számított térítési díj összege: 190,- Ft/ebéd.

[74](5) A képviselő-testület a házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás, mint fenntartó döntésével összhangban 200,-Ft/óra/fő-ben határozza meg.

[75]42/D. §

[76](1) A képviselő-testület az intézményi térítési díjat a következők szerint határozza meg:

Napközi otthonos óvoda 3-6 éves korig

Nettó nyersanyag-norma (Ft)

Nettó intézményi térítési díj (Ft)

Tízórai

53,2

53,2

Ebéd

135,2

135,2

Uzsonna

37,6

37,6

Összesen

226

226

Általános Iskola 6-14 éves korig

Nettó nyersanyag-norma (Ft)

Nettó intézményi térítési díj (Ft)

Tízórai

53,2

53,2

Ebéd

147,2

147,2

Uzsonna

37,6

37,6

Összesen:

238

238

(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézményi térítési díjat a mindenkori ÁFA összege növeli.

V. fejezet

Hatásköri szabályok

43. §

A Polgármester által hozott döntések ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

A fellebbezést a Polgármesteri Hivatalban kell szóban vagy írásban benyújtani.

A szükséges iratok becsatolásával a fellebbezést a Polgármester a Jegyző közreműködésével terjeszti a Képviselőtestület elé.

II. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. §

Ez a rendelet módosító rendelkezései (aláhúzással jelölve)2006.04.01.-én lépnek hatályba.

A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Bábonymegyer, 2004. április 21.

Dr. Ruff Flórián Dr. Ornódi Lívia

polgármester jegyző

Kihirdetve :

2004-04-21

Dr. Ornódi Lívia

Jegyző

Záradék:

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.

Bábonymegyer, 2013. szeptember 6.

Kiss Sándorné Dr. Szűts Dóra

polgármester jegyző

[77]1. számú melléklet

Jövedelemnyilatkozat

I. Személyi adatok

1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok:

Neve: .........................................................................................................................................

Születési neve: .........................................................................................................................

Anyja neve: ..............................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ......................................................................................................

Lakóhely: .................................................................................................................................

Tartózkodási hely: ...................................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .....................................................................................

Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................

Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást bankszámlára kéri) ............................

A folyószámlát vezető pénzintézet neve: .................................................................................

2. A kérelmező családi állapota:

□ egyedülálló

□ házastársával/élettársával él együtt

3. A házastárs/élettárs személyi adatai:

Neve: .........................................................................................................................................

Születési neve: ..........................................................................................................................

Anyja neve: ..............................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: .......................................................................................................

Lakóhely: .................................................................................................................................

Tartózkodási hely: ....................................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ....................................................................................

A kérelmezővel együtt élők (gyermekek) adatai

Név: Szül időpont Hozzátartozói minőség

……………………………………… …………………….. …………………………

……………………………………… ……………………. …………………………

II. Jövedelmi adatok:

Jövedelem típusa:	Kérelmező	Házs/élettárs	Gyermek	Gyermek	Gyermek:	Összesen:
Jövedelem típusa:	Havi jövedelme (forint)
Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás:
Kereső tevékenységből származó jövedelem
Egyéb jövedelem
Összesen:

Büntetőjogi és anyagi felelősségem tudatában kijelentem, hogy

- kérelmező:

életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

- házastárs/élettárs:

életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján - ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ................................................

................................................
kérelmező aláírása

................................................
kérelmező házastársának/élettársának és a családban élő nagykorú hozzátartozóknak az aláírása

[78]2.számú melléklet

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

Az 1993. évi III. tv. 45. § /1/ bekezdése, valamint Bábonymegyer Község Képviselő-testületének 6/2004. /IX.21/ számú rendeletének 33/B. §-a alapján:

1./ mely létrejött a Bábonymegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete /képviseli: …………………. polgármester/,

valamint …… ………………..……………… Bábonymegyer, ……………………………….

utca …… szám alatti lakos /továbbiakban: adós/, /an.: ………………………………...

szig.szám: ………………………………… / között az alábbi feltételekkel.

2./ A …….... / ……….. sz. határozattal az 1./ pontban szereplő személy ………………Ft

azaz: ……..……………………………………………………………….forint összegű

visszatérítendő szociális kölcsönbe részesül.

3./ Az 1./ pontban szereplő személy a kölcsönt ……………………………………………

céljára kapja.

4./ A szerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül, ha az adós nem a célnak megfelelően használja fel a kölcsönt.

5./ A kölcsönt az adós …….. hónap alatt köteles visszafizetni, az első törlesztő részlet 20.... ………………………15-ig esedékes összege ………………. Ft, minden további részlet a tárgyhó 15-ig esedékes összege ……………………….. Ft.

6./ Késedelmes fizetés esetén a kölcsön meg nem fizetett része egy összegben esedékessé válik, mely után az adós a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

7./ Amennyiben az adós részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az Önkormányzat jövedelméből /munkabér, nyugdíj, stb./ letiltás útján érvényesítheti a kamatokkal növelt követelését, vagy kamatokkal növelt követelése összegére fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezheti az illetékes közjegyzőnél.

8./ E megállapodásból származó egyéb vitás ügyek eldöntésére a felek a Siófoki Városi Bírósághoz fordulhatnak.

T a b, 20..... év ……………….. hó ….. nap

……………………………………. ……………………………………

adós polgármester

Előttük, mint tanúk előtt:

1.)……………………………………………………………………..

2.)……………………………………………………………………..

[79]3.számú melléklet

[80]4. számú melléklet

[81]5.számú melléklet

[82]6.számú melléklet

[83]7.számú melléklet

[84]8.számú melléklet

INDOKOLÁS

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló többször módosított 6/2004. (IV. 21.) rendelet módosításáról szóló 3 /2008. (I. 24.) rendelethez

Általános indokolás:

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény által többek között a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egyes rendelkezései is módosításra kerültek. A törvényi szabályozást érintő módosításokat, tekintettel arra, hogy azok egy része érinti a helyi rendelet szabályait, szükséges a helyi rendeleten átvezetni. Mindemellett a napi jogalkalmazás során szükségessé vált, hogy a helyi rendelet néhány rendelkezése is módosításra kerüljön.

Minderre tekintettel vált indokolttá a helyi rendelet módosítása.

Részletes indokolás:

Az 1. és 4. §-hoz:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 32/A. § (1) bekezdése értelmében a kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

A fenti jogszabályhely értelmében nem csak a lakóhellyel, hanem a tartózkodási hellyel rendelkező személyek ügyét is el kell bírálni, erre tekintettel szükséges a helyi rendelet hatályának kiterjesztése Bábonymegyer község közigazgatási területén tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

A 2. §-hoz:

Az Európai Szociális Chartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezett a jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárokról, mely jogszabály helyébe a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény. Amennyiben a központi jogszabály konkrét megjelölése nem szerepel a helyi rendeletben, úgy az ilyen jellegű központi jogszabályváltozások miatt nem kell módosítani a helyi rendeletet.

A 3. §-hoz:

Az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a külföldi állampolgár Magyar Köztársaság területén jogszerűen három hónapot tartózkodhat, így a Magyarországon jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgárok ellátását is biztosítani kell ezen időtartamon belül, melyet a helyi rendeletben is fel kell tüntetni.

A 5. §-hoz:

A helyi rendelet 1. §. (1)-(5) bekezdése kellő eligazítást nyújt a rendelet hatályát illetően, erre tekintettel (6) bekezdés hatályát veszti.

A 6. §-hoz:

Az Szt. pontos meghatározásokat ad az egyes fogalmak tekintetében, minderre figyelemmel indokolatlan a helyi rendeletben való egyidejű szerepeltetésük. Az értelmező rendelkezés hatályon kívül helyezésével elkerülhetővé válik a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet az Szt. ilyen irányú módosításával együtt járó változtatása.

A 7.§-hoz:

A Szt. kimerítő szabályozást ad a helyi önkormányzat szerveit illető szociális feladat-és hatáskörökre vonatkozóan. Minderre figyelemmel indokolatlan az Szt. módosítást nem tartalmazó rendelkezéseinek a helyi szabályozásban való egyidejű szerepeltetése. Ezen rendelkezések kiiktatásával a helyi jogszabály áttekinthetőségére vonatkozó elv érvényesül.

A 8.§-hoz:

Tekintettel arra, hogy az intézményi ellátás önkéntes, ezért kizárólag az ügyfél kérelme alapján nyújtható az ellátás. Erre tekintettel Meghatározza, hogy ezen ellátás benyújtásra a civil szervezet nem jogosult.

A 9.§-hoz:

Az Szt. 2008. január hó 1-én hatályba lépő módosítása értelmében, a jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén már nem a kérelem benyújtását megelőző három hónap, hanem a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, a törvényi módosítást szükséges a helyi rendeleten átvezetni.

A 32/1993. (II. 17.) korm. rendelet 1. sz. melléklete hatályon kívül lett helyezve, ezért az e rendelet 1. sz. mellékletét képező nyilatkozatot kell benyújtani azon jövedelmekről, amelyeket az ügyfél nem tud hivatalos irattal leigazolni. Erre tekintettel szükségessé vált a jogosultságot igénylő személy e rendelet mellékletében szabályozott formában történő nyilatkoztatása.

Az eddigi szabályozás fogyasztási egység alapján határozta meg az egy főre jutó jövedelemhatárt, melyet a Szt. csak a rendszeres szociális segély megállapításánál vesz figyelembe. Tekintettel a központi jogszabály szabályozására, ezen bekezdést szükségtelen a helyi rendeletben szabályozni.

A Ket. egyértelműen rendelkezik arról, hogy mely adatok beszerzésére nem kötelezhető az ügyfél, s ezen szabályozás az egységes jogalkalmazás érdekében beépítésre került a helyi rendeletbe.

A 10.§-hoz:

A képviselő-testület korábban meghatározta azon ellátások körét, melyek megállapítása iránt folytatott eljárás során környezettanulmányt kell készíteni. Az egyes ellátások benyújtása még nem volt jogszabályban rögzített kérelem, és egyéb formanyomtatványokhoz kötve. Tekintettel arra, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályok szigorúbb feltételekhez kötik az ellátások megállapítását, a kérelmekhez az igénylőknek többek között igazolásokat, jövedelemnyilatkozatot és vagyonhoz kötött ellátások esetén vagyonnyilatkozatot kell csatolniuk, ezért indokolatlan a becsatolt adattartalmak felülvizsgálata környezettanulmány formájában. A környezettanulmány készítésének lehetőségét azonban célszerű meghagyni azon esetre, ha az igénylő életkörülményeinek vizsgálata ezt szükségessé teszi. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások esetében pedig az ellátás visszatérítésnek van helye.

A 11.§-hoz:

A 32/1993. (II. 17.) korm. rendelet 1. sz. melléklete hatályon kívül lett helyezve, ezért az e rendelet 1. sz. mellékletét képező nyilatkozatot kell benyújtani azon jövedelmekről, amelyeket az ügyfél nem tud hivatalos irattal leigazolni, a rendelet 3.§ (2) bekezdés e) pontjának megfelelően. A központi jogszabály változás az előbbiek mellett indokolja a rendelkezés hatályon kívül helyezését.

A 12.§-hoz:

A Szt. 37./A§.-a, 37./B.§-a,. 37/C.§-a rendelkezik arról, hogy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének mik a feltételei, továbbá arra is választ nyújt, hogy kik azok a személyek, akik nem jogosultak a rendszeres szociális segély megállapítására.

Fentiekre tekintettel feleslegessé válik a helyi rendeletben szabályozni a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének eseteit a rendelkező jogszabály mellett, így elkerülhető egyben a központi jogszabály ilyen tartalmú változása esetén a helyi rendelet felülvizsgálata.

A 13.§-hoz:

2007. január 1ét követően megalakultak a régiós központok, melynek hatására az eddigi megyei szintű hivatalok regionális szinten működnek tovább. Ennek hatására a Megyei Munkaügyi Központ Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ elnevezéssel működik tovább 2007. január 1-től, melynek kirendeltsége Tabon működik. Az együttműködésre kijelölt szerv elnevezése a közelmúltban megváltozott, így eme ténynek a helyi rendeleten történő átvezetése elkerülhetetlen.

A 14.§-hoz:

A Szt. 37/D§-a rendelkezik a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködési kötelezettségéről.

Az Szt. módosított 37/D. § (5) bekezdése értelmében az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége súlyos megszegésének eseteit, valamint az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamát. A törvény szerint a maximális időtartam 6 hónap.

Jelen rendeletben a törvényi maximum felében, 3 hónapban került meghatározásra a csökkentett összeg folyósításának időtartama, tekintettel arra, hogy az eddig szabályozott 1 hónapos időtartam nem váltotta be a szankcióban részesülő támogatottak ösztönzéséhez fűzőtt reményt. Minderre figyelemmel indokolt az időtartam kiterjesztése.

A 15.§-hoz:

A Szt. 37/E §-a rendelkezik a rendszeres szociális segély összegéről, keresőtevékenység melletti továbbfolyósításának szabályairól.

A rendszeres szociális ellátások felülvizsgálatáról szintén Szt. 25.§ (4) bekezdése rendelkezik.

Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatások is szabályozásra kerültek a Szt. 37./H.§-ban:

Fentiekre tekintettel feleslegessé válik a helyi rendeletben szabályozni a rendszeres szociális segély összegét, továbbfolyósításának szabályait, a felülvizsgálat szabályait továbbá az önkormányzat által szervezett munkák szabályait - a rendelkező jogszabály mellett.

A 16. §-hoz:

A Szt. 38. § és a 39.§-ban a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit is tartalmazza.

A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit részletesen szabályozza a Szt. erre tekintettel csak hivatkozni kell e támogatási forma megállapításának lehetőségére.

A Szt. szerint felhatalmazás alapján a Helyi lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit kell részletesebben szabályozni e rendeletben.

A 17.§-hoz:

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részesetes szabályiról szóló 63/2006. (III. 27. ) Korm. rendelet (továbbiakban Kr.) 9. § (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. Ugyanakkor nem ad iránymutatást arra az esetre, ha az elhalálozott egyedül élt, ezért a szükséges ezen esetnek a helyi rendeletben történő szabályozása, az Szt. 32. § (3)-ben kapott felhatalmazás alapján, mely szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

Mind a normatív, mind a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása a képviselő-testület hatásköre, így adott a lehetőség arra, hogy a helyi rendeletében szabályozza az ellátás folyósításának szabályait, s ezzel jogszabályi hiányosságot pótolja.

A 18.§. - 19. §. - 20.§-hoz:

A Szt. részletesen szabályozza az ápolási díj megállapításának, megszűntetésének feltételeit, továbbá a folyósítandó támogatás összegét is. Erre való tekintettel e rendeletben csak a testületi hatáskörben lévő 18.év feletti tartós betegségre való tekintettel megállapított ápolási megállapításának és folyósításának feltételeit, az ápolási díj összegét kell szabályozni.

Fentiekre tekintettel feleslegessé válik a helyi rendeletben szabályozni az ápolási díj megállapításának feltételeit, összegét, továbbá a felülvizsgálat szabályait a központi rendelkező jogszabály mellett.

A 21.§-hoz:

Célszerű jelen rendeletben külön szakaszban meghatározni a szociális kölcsön megállapításának, visszafizetésének feltételeit. Tekintettel arra, hogy az ellátás az egy főre jutó jövedelem és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-os arányában lett megállapítva, két alternatíva között lehet igényelni a támogatást, annak érdekében, hogy minél több rászoruló igénylő tudja ezen ellátást igénybe venni. A kölcsön szerződés, melyet e rendelet kettő számú melléklete tartalmaz, magában foglalja a visszafizetések garanciáit.

A jelen rendelkezés módosítása az egyértelmű jogértelmezés érdekében indokolt, így ezzel pontosításra került az átmeneti segély egyszeri mértékére vonatkozó szabály.

A 22.§-hoz:

Célszerű indokolja az átmeneti segély (3) bekezdés c) pontját külön §-ban szabályozni. A megállapítás és a visszafizetés feltételei, a felvehető összeg meghatározása tekintetében, így lakosok számára érthetőbb a szabályozás. A kölcsönszerződéssel történő támogatás bevezetése pedig biztosítékot nyújt a kölcsön összegének visszafizetését, tekintettel arra, hogy így pontosan meghatározásra kerülnek a havi törlesztő részletek kifizetésének szabályai, a késedelmes fizetés szabályai, illetve maga a cél, melyre tekintettel a kölcsön összege meg lett állapítva.

A településen élő nyugdíjasok nyugdíjas napon történő segélyezését célszerű e rendeletben szabályozni. A költségvetés előirányzatának tervezésekor e segély megállapítására célszerű keretet biztosítani.

A 23.§-hoz:

A temetési segély megállapítására vonatkozóan időbeli korlátot kell állítani. A 60 napos időbeli korlátozás elegendő az ügyfelek számára arra, hogy a szükséges igazolásokat beszerezhessék a támogatás igényléséhez. A halotti anyakönyvi kivonat és a temetés költségeiről szóló eredeti temetési számla elengedhetetlen követelménye a támogatás megállapításának.

A 24.§-hoz:

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló 12/2001. (IV. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül lett helyezve, és az ösztöndíjra vonatkozó rendelkezéseket a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007 (III. 26) Korm. rendelet szabályozza. Abban az esetben, ha a helyi rendelet a jövőben is konkrét jogszabályi hivatkozást tartalmaz, a vonatkozó központi jogszabályt érintő módosítások esetén adott esetben szükséges a helyi rendelet szabályainak a módosítása is. A konkrét megjelölésű jogszabályhely kiiktatásával elkerülhető a helyi rendelt újbóli felülvizsgálata.

A 25.§-hoz:

A Szt. szabályozza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításának szabályait, mely szerint egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása 2008. január 1. napjától jegyzői hatáskörbe került-

A 26.§-hoz:

Eddig az étkeztetés igénybevételénél jogosultsági feltételként a család egy főre számított havi nettó jövedelme került meghatározásra. A Szt. 2008. január hó 1-én hatályba lépő rendelkezése értelmében a jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg, de jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg. A fentiekre tekintettel a (1) bekezdésben kerültek meghatározásra a jogosultság megállapításának feltételei, ezzel egyidejűleg a (3) bekezdést, mivel az jövedelmi helyzethez köti a jogosultságot, ezért hatályon kívül kell helyezni. A (4) bekezdés hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az (1) bekezdésben már rögzítésre kerültek azok a jogosultsági feltételek, amelyeket korábban a (4) bekezdés tartalmazott.

A 27.§-hoz:

A Szt. 2008. január 1-én hatályba lépő módosítását követően a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell az ellátott gondozási szükségletét, melyre szakértői bizottságot kell felállítani. Az ellátás három hónapon túl csak akkor nyújtható, ha a szakértői bizottság a kérelmező gondozási szükségletét megállapította. Amennyiben a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Tekintettel a központi jogszabály változására, szükségessé vált a szabályozás helyi rendeltbe történő beépítése.

A 28.§-hoz és a 29.§-hoz:

A mellékleteket szabályozó 32/1993. (II.17) kormányrendelet hatályon kívül lett helyezve. Helyébe a 63/2006. (III.27.) kormányrendelet lépett, mely tartalmazza a támogatások igényléséhez szükséges nyomtatványokat. Abban az esetben, ha a helyi rendelet a jövőben is konkrét központi jogszabályi mellékletekre történő hivatkozást tartalmaz, úgy a vonatkozó központi jogszabályt érintő módosítások esetén adott esetben szükséges a helyi rendelet mellékleteinek a módosítása is. A konkrét megjelölésű jogszabály szerinti formanyomtatvány kiiktatásával elkerülhető a helyi rendelt újbóli felülvizsgálata.

Bábonymegyer, 2008. február 15.

Dr. Mezőfi Ágnes

jegyző

Indokolás

7/2009. (IV. 10.) rendelethez

Általános Indokolás

Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény 2009. január 1. napján lépett hatályba. Alapvető célja az „Út a munkához” elnevezésű program megvalósítása. A helyi rendeletalkotást közvetlenül érinti az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek támogatásának rendszerében bekövetkezett alapvető változás, ezért a hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel (továbbiakban: Szt.) összhangban gondoskodni kell a helyi szociális rendelet módosításáról.

Az „Út a munkához” program célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban.

2009. évtől az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek ellátórendszere differenciálódik. A korábbi rendszeres szociális segély elnevezés „aktív korúak ellátásra változik”, mely egy gyűjtő fogalom. Az aktív korúak ellátása kétféle ellátási formát foglal magába. Az egyik ellátási formát a rendszeres szociális segélyezettek, a másikat pedig a rendelkezésre állási támogatásban részesülők alkotják.

Az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége kizárólag a rendszeres szociális segélyezettek körére terjed ki. Az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága az együttműködés eljárási szabályainak megalkotására, a beilleszkedési programok típusainak meghatározására, a rendszeres szociális segélyezettnek az együttműködésre kijelölt szervvel való együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek szabályozására terjed ki.

A hatályos helyi rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján a képviselő-testület támogatásban részesítheti a településen élő azon nyugdíjas lakosokat, akik az ún. „Őszi Napfény” elnevezésű táborban szeretnének részt venni. Minderre figyelemmel célszerű a helyi rendeletben az e támogatási formára vonatkozó szabályokat lefektetni.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz:

A Szt. módosításával 2009. évtől a rendszeres szociális segély már csak az egyik formája lesz a jövedelmet pótló önkormányzati ellátásoknak. Azok, akik rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be rendszeres szociális segélyre szereznek jogosultságot.

A rendszeres szociális segélyezettek - az egészségkárosodott személyek kivételével - a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre kötelezettek. Az együttműködésre vonatkozó kötelezettség előírását, valamint az együttműködésre kijelölt szerv megjelölését tartalmazza (1) bekezdés.

Az együttműködés keretei az Szt. 37/D § (1) bekezdésével összhangban, a helyi sajátosságokat figyelembe véve kerültek meghatározásra a (2) – (4) bekezdésekben.

A (2) bekezdés rögzíti a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személyek kötelezettségeit. A (3) bekezdés az együttműködés keretében részletes szabályokat tartalmaz az együttműködésre kijelölt szerv részére.

(4) bekezdéshez: Az Szt. 37/C § (4) bekezdése értelmében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja a közfoglalkoztatásban való részvételét, amennyiben a települési önkormányzat a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. Szükség esetén közfoglalkoztatásba vonható rendszeres szociális segélyezettek mielőbbi munkába vonása érdekében célszerű e hatáskört a polgármesterre átruházni.

2. §-hoz:

Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozásokon, valamint képzésben való részvételre terjed ki.

3.§-hoz:

Az együttműködési kötelezettség megszegése eseteit sorolja fel. Az együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek szabályozása kizárólag a rendszeres szociális segélyre jogosultnak a önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködését érinti.

4.§-hoz:

A jelen hatályos rendelet jövedelemre való tekintet nélkül különös méltánylást érdemlő esetben évente egy alkalommal ad lehetőséget átmeneti segély megállapítására, behatárolva az átmeneti segély minimum és maximum összegét.

Figyelemmel arra, hogy adódhatnak olyan élethelyzetek, amelyek indokolják a fentieknél magasabb összegű átmeneti segély megállapítását, célszerű a helyi rendelet módosítása.

5.§-hoz:

A hatályos helyi rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján a képviselő-testület támogatásban részesítheti a településen élő azon nyugdíjas lakosokat, akik az ún. „Őszi Napfény” elnevezésű táborban szeretnének részt venni. E támogatási forma iránt várhatóan igény fog felmerülni. A rendelkezés bevezetésével – meghatározott módon és feltételekkel – a Bábonymegyer községben élő nyugdíjasok üdülési támogatásban részesíthetőek annak érdekében, hogy az „Őszi Napfény” elnevezésű táborban tudjanak pihenni, regenerálódni.

Bábonymegyer, 2009. április 7.

Dr. Szűts Dóra

jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Bábonymegyer Község Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló többször módosított 6/2004. (IV. 21.) számú rendeletének (továbbiakban R.) módosításához

A Szociális igazgatósról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Tv 2011. szeptember 1-jétől hatályba lépő módosítása több ponton módosítja a lakásfenntartási támogatás jelenlegi rendszerét. A módosítás célja egyrészt a szociális gáz- és távhő-támogatás megszűnése okán ellátás nélkül maradó jogosultak befogadása a lakásfenntartási támogatás rendszerébe, másrészt a támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése.

Mindezért szükségszerű a helyi rendelet lakásfenntartási támogatást szabályzó rendelkezéseinek a módosítása.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A R. jelenleg hatályos 20 § (1) bekezdésében a helyi lakásfenntartási támogatás esetében a támogatásra való jogosultság az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugellátás mindenkori legkisebb összegének 200 %-ában van meghatározva. Ugyanakkor a 2011. szeptember hó 1 napjával hatályba lépő törvénymódosítás értelmében az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő.

Mindezért szükségszerű a jövedelemhatár megemelése – a jelenlegi 57.000 forintról 74.100 forintra - és fogyasztási egységhez kötése, és ezzel Bábonymegyer Község Önkormányzata a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság esetében az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelmet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-ában határozza meg.

Ugyanakkor a leigazolandó lakásfenntartási költség mértékét a háztartás havi összjövedelmének 30 %-áról 20 %-ára csökkentettük, ezzel is bővítve a jogosulti kört.

Továbbá a normatív lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan előírásra került a vagyoni helyzet vizsgálata.

2. §-hoz

A helyi lakásfenntartási támogatásnál az Szt-ben szabályozott normatív ellátással megegyezően került megállapításra a fogyasztási egység.

3. §-ához

A Rendeletben jelenleg igen alacsonyan van meghatározva a helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vehető lakásfenntartási költség mértéke. Ha a helyi rendelet jelenlegi szabályozása érvényben marad, akkor szinte lehetetlen a család összjövedelmének a 20 %-át meghaladó lakásfenntartási költség leigazolása, ezért vált szükségessé a R. 21. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése.

Bábonymegyer, 2011. augusztus 23.

Kiss Sándorné

polgármester

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS