Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének

az 5/2008. (IV. 15.), 5/2009. (IV. 10.), 13/2009. (VIII. 31.), 5/2010. (III. 26.), 8/2011. (IV. 15.), 6/2012. (IV. 23.), 11/2012. (V. 31.), 5/2013. (IV. 15.), 4/2014. (IV. 18.), 15/2014. (XI. 17.) rendelettel módosított

11/2005.(VII. 27.)

RENDELETE

a temetőkről és a temetkezésről

Bábonymegyer Község Önkormányzatának Képviselőtestülete - a Helyi önkor­mányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, to­vábbá a Helyi önkormányzatok és szerveik, valamint egyes centrális alárendelt­ségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 18. §-a, va­lamint a Temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi LXIII. tv. 41. § (3) be­kezdése és 42. §-ában kapott feladatkör és felhatalmazás alapján az alábbi rende­letet alkotja:

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

a.) temető: Bábonymegyer Község közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfe1ületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használ­nak, vagy használtak.

b.) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az Önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás . alapján - a köztemető fenntartá­sára vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

c.) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemp­lomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezé­sére és hamvak szétszórására szolgál.

d.) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sír­hely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

e.) nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a műemléki védelem alatt álló, vagy a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hő­si temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, teme­tési helyek összessége.

f.) hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli telje­sítése közben elesettek eltemetésére, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamin háborúban kényszermunkára elhurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezé­sére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely.

g.) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla.

h.) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

i.) egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mű­ködési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény.

j.) temető fenntartási hozzájárulási díj: A díjat a fenntartó részére kell megfizet­ni, melynek mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított meg­váltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5%-át nem haladhat ja meg.

^[1]k) Szociális temetés: az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes

Általános rendelkezések

2. §

Ezen rendelet hatálya a Bábonymegyer település közigazgatási területén fekvő temetőkre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki. A temető(k) pontos címe: Bábonyi rész:

   Megyeri rész:

3.§

(1) A Bábonymegyer Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszo­nyoknak és előírásoknak megfelelő temető(k) fenntartásáról.

(2) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figye­lembevételével biztosítsa - megkülönböztetés nélkül és az elhunyt végakarata szerint - az elhunytakat megillető jogokat, a végtisztesség megadása, az ember­hez méltó temetés garantálása érdekében. A rendelet szabályozza a temetők használatának és működésének rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalan­ságát.

(3) A rendelet hatálya Bábonymegyer Község közigazgatási területén található, az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi (lezárt vagy működő) temetőre és létesítményeikre, illetve az ottani temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevé­kenységre terjed ki.

(4) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormány­zat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésé­re, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő működő köztemető és más létesítmény: a.) a Bábonyi részen, 032,033 hrsz alatt kijelölt és működő temető

b.) a Megyeri részen, 585,586 hrsz alatt kijelölt és működő temető

            c.)        Lés II. vh. hősi emlékmű,108 hrsz alatt kijelölt

4. §

(1) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrend­jét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti te­vékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(2) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről az Ön­kormányzat gondoskodik.

(3) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenn­tartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(4) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

5. §

(1) A köztemető üzemeltetését az Önkormányzat Képviselőtestülete által kijelölt gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: üzemeltető) végzi, külön kegye­leti közszolgáltatási szerződés alapján.

(2) A temető fenntartásának költségeit az Önkormányzat biztosítja a temetkezési szolgáltatások nyújtásából befolyt díjakból (1.sz. melléklet) és egyéb bevételek­ből.

(3) A temető üzemeltetője évente köteles a megbízó önkormányzatot tájékoztat­ni a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéről, bevételeiről, kiadásairól. Az üzemeltető ezen tájékoztatót a tárgyévet követő év április 15-ig köteles - a polgármesteren keresztül - a képviselőtestület elé terjeszteni.

(4) A temető üzemeltetője, amennyiben a kegyeleti közszolgáltatás mellett te­metkezési szolgáltatást is végez, köteles a kegyeleti közszolgáltatást más gazda­sági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástói számvitelileg elkülöníteni.

(5) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(6) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

a.) felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,

b.)^[2]

A temető használatának és igénybevételének szabályai

6. §

(1) A köztemetőben világi és egyházi szertartással történő temetés egy­aránt lebonyolítható.

(2) ^[3]

(3) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felra­vatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(4) ^[4]

7. §

(1) A köztemető nyitvatartásirendje:

éjjel-nappal folyamatosan.

(2) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles ta­núsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(3) A temetőben kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az általa okozott kárért a felügyelő tartozik felelősséggel.

(4) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

(5) A üzemeltető köteles a temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni.

8. §

(1) A temető útjain tilos gépjárművel közlekedni, kivéve:

- a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító járművet,

- a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet,

- a temető üzemeltetéséhez szükséges járművet.

(2) A temetőben munkát végző vállalkozók csak e rendelet mellékletében meg­határozott mértékű úthasználati díj ellenében hajthatnak be a temető területére gépjárművel. Az úthasználati díjat a temető fenntartási hozzájárulás összege tar­talmazza.

(3) A látogatók gépjárműveiket - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak az erre a célra a temetőn kívül kijelölt területen helyezhetik el.

9. §

(1) A temető tisztántartása az üzemeltető feladata, az önkormányzat erre vonatkozó részletes előírásait az üzemeltetővel kötendő szerződésben kell rögzí­teni.

(2) A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése, minden látogató kötelessége.

(3) A temetőben munkát - a sírgondozás és a sírok beültetése kivételével ­csak az üzemeltető által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni. A munka megkezdésének és befejezésének idejét az üzemeltetőnek be kell jelente­ni.

(4) Padot, ü1őhelyet elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével és az üzemel­tető áltál kijelölt helyre lehet.

(5) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezde­ni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előké­szíteni.

(6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírá­sok betartásával szabad. A vart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(7) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.

10. §

(1) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért sem az önkormányzatot sem az üzem el tetőt anyagi felelősség nem terheli.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájéko­zódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőbe, illetve a ravatalozóba ki szállított holttest hűtéséről - a ravatal­asztal hűtéséveI - halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gon­doskodni kell.

11. §

A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkü­lönböztetést nem alkalmazhat.

A temetői nyilvántartások vezetése

12. §

(1) A temető üzemeltetője köteles nyilvántartó- és sírboltkönyvet vezetni.

(2) A nyilvántartókönyvnek a kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell az elha­lálozás helyét is.

(3) A nyilvántartó könyvek mellett betűsoros névmutatót is kell vezetni.

13. §

(1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre az üzemeltető köteles ingye­nes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, ur­nakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az el­járó hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

A kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai

14. §

(1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, urnahelyek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, vagy a temető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket a temető üzemelte­tője eltávolítja, illetőleg az elhelyezővel eltávolíttat ja.

(2) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivé­telt képez - de az üzemeltetőnek be kell jelenteni - a sírra ültetett azon örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 0,6 m-nél.

(3) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és a temetőben szemetelni tilos.

15. §

(1) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(2) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temeté­si hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(3) A sírhely gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni.

(4) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

(5) A sírhantokon szükséges földpótlás céljára az üzemeltető köteles a temető­ben termőföldet tárolni.

(6) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.

Temetési hely

16. §

(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A temetőrendezési terv alapján az üzemeltető a köztemetőről térképet, nyil­vántartást készít, amelyet naprakészen vezet.

(3) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhely tábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(4) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(5) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

^[5](6) A szociális temetésre fenntartó a 2. számú mellékletben megjelölt szociális temetési helyet jelöl ki

17. §

(1) Temetkezésre használt helyek: - egyes sírhelyek

- kettős sírhelyek,

- közös (sírok) sírhelyek

- gyermeksírhelyek,

- urnasírhelyek,

- urnafülkék.

(2) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(3) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(4) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló ­anyaggal burkolni lehet.

(5) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíte­ni.

(6) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terep szint alatti és feletti, illetve kizárólag terep szint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájá­rulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(7) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

18. §

(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési he­lye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedél­lyel építhető.

(3) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épí­tett temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatá­rozott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet. Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30x30 cm. Ur­nafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fül­ke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa - az eltemettető igénye esetén - a hamvak szétszórásá­hoz és bemosásához külön temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakí­tani.

(6) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány elteme­tésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

19. §

(1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél na­gyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az épí­tésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

20. §

(1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a te­metés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről- kérésére - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

21. §

(1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni. A felhívást ­a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel hely­reállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton - a temető tulajdonosának közreműködésével - megszünteti.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

22. §

(1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a válto­zásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

23. §

(1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(1) bekezdés szerinti megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilap ban - egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában és a helyben szokásos mó­don is - közzé kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzé­tétel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasír­hely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbó­li temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilap ban ­egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is - és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhely táblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

(5) Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kíván­ságának megfelelően

a.) díjmentesen mélyebbre lehet tenni;

b.) az újra betemetésre kijelölt temetési hely díjában való érvényesítése mellett, csontkamrában el lehet helyezni; vagy el lehet hamvasztani és a hamvakat a te­mető arra kijelölt területén szét lehet szórni, vagy urnában lehet elhelyezni.

24. §

(1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítés évet lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megál­lapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az ur­nákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (továbbiakban: intézet) jelenlétében - közös sír­helyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

25. §

(l) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köte­les kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemsze­rűen alkalmazni.

26. §

Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült - értékeket képező ­dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

,,(2) Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Amennyiben a Tv. 10. §-ának (2) bekezdése szerint a temetőt, illetve a te­metési helyet megszüntetik, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban ­egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában és a helyben szo­kásos módon is - közzé kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig két­havonként történjenek."

(4) Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kíván­ságának megfelelően

a.) díjmentesen mélyebbre lehet tenni;

b.) az újra betemetésre kijelölt temetési hely díjában való érvényesítése mellett, csontkamrában el lehet helyezni; vagy el lehet hamvasztani és a hamvakat a te­mető arra kijelölt területén szét lehet szórni, vagy urnában lehet elhelyezni."

27.§

(1) A temető tulajdonosa - köztemető esetén az önkormányzat - a teme­tési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírj el vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állít­ja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet."

28.§

,,(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő)

nem lehet kevesebb, mint

a.) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év;

b.)  sírbolt esetén 60 év;

c.) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év;

d.) urnasírbolt esetén 20 év."

29. §

(1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem ren­delkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

a.)a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott;

b.)  a temetésre az eltemettető kívánsága szerint 8 napon belül kerül sor, feltéve, hogy a holttest hűtése folyamatosan biztosított;

c.) a temetésre az eltemettető kívánsága szerint - a temetés helye szerint illeté­kes intézet engedélyével - 15 napon belüli időpontban kerül sor, feltéve, hogy a holttestnek az eltemetésig történő hütése folyamatosan biztosított."

(2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a ham­vasztásig hűteni kell.

30. §

(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmá­nyoknak az üzemeltető részére történő átadása után - a szállításnál használt kül­ső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtő­ben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiá­nyosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiál­lító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

31. §

(1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

32. §

(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környe­zetet nem szennyező anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üveg­ből, műanyagból készült koporsó nem használható.

(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem hasz­nálható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban sze­replő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyag ot, kelléket használtak, azt az el­temetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni."

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben el­hunytakra, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

(4) Temetőben és temetési helyen létesített sírboltba (kriptába) temetéshez az elhunytat légmentesen zárt, az eltemettető igényének megfelelően fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell tenni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

33. §

(1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell elte­metni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a te­metés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt teme­tési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

34. §

(1) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő teme­tési hely feletti rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben kö­vetkező temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelke­zik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

35. §

(l) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafü1kébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

36. §

(1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén - a kegyeleti igények betartásával - szétszórhatók. A hamvak szétszórá­sakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(2) Ha a szétszórás zárt rendszerbe (pl. medence) történik, gondoskodni kell, hogy a hamvak abból ne kerülhessenek ki. Ha a műtárgy betelt, azt a temető megszűnéséig fenn kell tartani, vagy közös emlékhelyen kell megőrizni.

(3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

37. §

(1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel ­a sír megfelelő mélyítésével - további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél ré­gebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - az exhumált maradvány kivételével - biztosí­tani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástói számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyo­mozó hatóság rendelkezésére adható.

^[6](3) A köztemetőben exhumálás kizárólag az üzemeltető szakszemélyzetének igénybevételével történhet

38. §

(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és he­lyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a sa­ját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

39. §

(1) A temetési hely felett az rendelkezik aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek köré­nek meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála ese­tén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátarto­zója.

40. §

(1) A temetkezési szolgáltatások és temetési helyek megváltási díjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. A díjakat a Képviselőtestület évente felülvizsgálja.

(2) A temetési hely használati, illetve újra történő megváltási díját a temettető­nek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie az üzemeltető részére.

(3) Az egyes temetkezési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, illetve az elte­mettetőnek meg kell váltania (egyszeri megváltás ) és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szerez.

(4) Temetkezési helyet - a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével ­megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet.

(5) A rendelkezési jogosultság kezdő időpont ja a megváltás napja.

(6) A megváltott, de fel nem használt temetési hely megváltáskori díját a kezelé­si költség levonásával az ügyfél kérésére vissza kell téríteni.

(7) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere, vagy adásvé­tel tárgya nem lehet.

(8) A használati idő azonos időtartammal akkor váltható meg újra, ha a temető, vagy a sírtábla nem kerül lezárásra, vagy átrendezésre. A használati idő korláto­zása esetén a díj arányos részét kell megfizetni.

(9) A megváltási idő letelte előtt az elhunytat áttemettető hozzátartozónak a megváltási díjból visszatérítés nem jár.

^[7](10) A szociális temetési hely mentes az első sírhelymegváltási díj alól.

41. §

(1) Az elhunytakat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő te­metési helyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben a temető üzemeltetője ettől eltérhet.

(2) Az elhunyt hamvait tartalmazó urna a lezárt temetőben levő sírban is elhe­lyezhető, ezért külön megváltási díjat fizetni nem kell.

42. §

(1) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet adni, ha a sírhelytáb­lát még nem zárják le. A későbben eltemettetett részére sírhelyesetén a 25 év, urnasírhely esetén a 10 év nyugvási idő biztosítható.

(2) Rátemetés csak a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett végezhe­tő. Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, az új hasz­nálati díjnak megfelelő összeget kell fizetni.

(3) A lezárt sírhelytáblákon lévő sírhelyek emlékhelyként megválthatók a teme­tő teljes lezárásáig, a megváltási díjat az Lsz. melléklet tartalmazza. Amennyi­ben nem gondozzák, az emlékhely megszüntethető.

(4) Sírhelyre maximum 4 urna helyezhető

Temetési hely használati ideje

43. §

(1) A temetési hely felett annak van rendelkezési joga, aki azt megváltot­ta.

(2) A temetési helyek használati idejét a megváltás napjától kell számítani. Le­járat után a temetési hely használati ideje az újraváltás időpontjában érvényben lévő díj kifizetése ellenében meghosszabbítható, kivéve, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről kérelemre, írásbeli nyilatkozatot kell adni.

(3) a) Sírhely használati ideje 25 év

     b) Urnafülkék használati ideje 10 év

(4) Kettős sírhely használati ideje az utolsó temetés napjától számított 25 év.

(5) Kettős sírhelynél, ha az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja. 

(6) Az elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében az üzemeltető a sírokat újra értékesítheti, ha azt a hirdetmény közzétételét követően - jogszabályban megha­tározottak szerint - nem váltják meg újra.

Temető fenntartási hozzájárulás díja

44. §

(1) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (kőfaragó, sírgondozást végző, temetői szolgáltatást végző stb.) a temető használata után az 1. sz. mel­léklet szerinti temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni a temető üzemelte­tőjének.

(2) A vállalkozó a (1) bekezdés szerinti díjat minden olyan megkezdett nap után köteles a temető üzemeltetőjének megfizetni, amelyen vállalkozási tevékenysé­get folytat.

(3) A temetőben vállalkozási tevékenység csak munkanapokon engedélyezhető, kivéve a halottszállítással összefüggő szolgáltatást.

A létesítményeknek, szolgáltatásoknak a vállalkozók általi igénybevételi díja

45. §

(1) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit (ravatalozó, hűtő, közmű stb.) e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott bérleti díj fejében ve­heti igénybe, melyet az üzemeltető részére - az igénybevételt megelőzően - kö­teles megfizetni.

(2) A bérleti igényeket az üzemeltető felé kell bejelenteni, a ravatalozó használa­ta esetén legalább az igénybevételt megelőző 24 órával.

(3) Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet.

(4) Az üzemeltető a létesítmény átadását az igénylőtől - a más vállalkozó részé­ről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve - nem tagadhatja meg.

Amennyiben a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt befizetési kö­telezettségének nem tesz eleget, a temetői létesítményt nem veheti igénybe.

(5) A létesítmények igénybevételének indokolatlan megtagadása esetén a vál­lalkozó az esetet követő három napon belül benyújtott írásos panasszal élhet a jegyző felé, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Záró rendelkezések

^[8]46. §

47. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépé­sével egyidejűleg hatályát veszti Bábonymegyer Község Önkormányzata Kép­viselőtestületének 11/2000.(IX.22.) rendelete a temetőkről és a temetkezésekről.

^[9]48. §

 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Bábonymegyer, 2005. július 27.

Dr. Ruff Flórián                                                                             Dr. Ornódi Lívia

Polgármester                                                                                               jegyző

Záradék:

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.

Bábonymegyer, 2014. november 17.

                        Kiss Sándorné                                                          Dr. Szűts Dóra

                        polgármester                                                                               jegyző

^[10]1. sz. melléklet

A temetkezési szolgáltatások díjai *

* A szolgáltatási díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.

^[11]2 számú melléklet

Szociális temetésre kijelölt hely:

Koporsós temetésre

Bábonyi köztemető új részén (033 hrsz) első sorának 16-25 sorszámú sírhelyek

Urnás temetésre

Bábonyi köztemető új részén (033 hrsz) első sorának 16-30 sorszámú sírhelyek

INDOKOLÁS

Bábonymegyer  Község Önkormányzatának

5/2008. (IV. 15.)

rendeletéhez

A temetőkről és a temetkezésről szóló módosított 1999. évi XLIII törvényt illetve a végrehajtásáról szóló módosított 145/1999. (X.1.) Korm. Rendeletet, valamint a Bábonymegyer Község Önkormányzatának a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló 11/2005. (VII.27.) sz. rendelete alapján, a Bábonymegyer 032 hrsz, 033 hrsz (Bábonyi) és 586 hrsz (Megyeri) köztemető fenntartását, üzemeltetését kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel vállalkozásba adta.

A módosított 1999. évi XLIII törvény 40. §

„(2) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg

a) a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját,

b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját,

c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni.

(4) Az egyes díjfajtákon belül a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5%-át nem haladhatja meg.”

A közszolgáltató a temető 2007. évi üzemeltetésről készített beszámolója szerint a megállapított díjak az üzemeltetési költségeket nem fedezik, ezért a díjak átlag 8 %-os emelésére tett javaslatot.

A fentiek alapján a rendelet módosítására kerül sor.

Tab, 2008. április 11.

                                                                                                          Dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                                                  jegyző

INDOKOLÁS

Bábonymegyer  Község Önkormányzatának

5/2009. (IV. 10.)

rendeletéhez

A temetőkről és a temetkezésről szóló módosított 1999. évi XLIII törvényt illetve a végrehajtásáról szóló módosított 145/1999. (X.1.) Korm. Rendeletet, valamint a Bábonymegyer Község Önkormányzatának a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló 5/2008. (IV.15.) számú rendelettel módosított 11/2005. (VII.27.) sz. rendelete alapján, a Bábonymegyer 032 hrsz, 033 hrsz (Bábonyi) és 586 hrsz (Megyeri) köztemető fenntartását, üzemeltetését kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel vállalkozásba adta.

A módosított 1999. évi XLIII törvény 40. §

„(2) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg

a) a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját,

b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját,

c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni.

(4) Az egyes díjfajtákon belül a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5%-át nem haladhatja meg.”

A közszolgáltató a temető 2008. évi üzemeltetésről készített beszámolója szerint a megállapított díjak az üzemeltetési költségeket nem fedezik, ezért a díjak átlag 6 %-os emelésére tett javaslatot.

A fentiek alapján a rendelet módosítására kerül sor.

Tab, 2009. április 7.

                                                                                                          Dr. Szűts Dóra

                                                                                                                  jegyző

INDOKOLÁS

Bábonymegyer  Község Önkormányzatának

5/2010. (III.26.)

rendeletéhez

A temetőkről és a temetkezésről szóló módosított 1999. évi XLIII törvényt illetve a végrehajtásáról szóló módosított 145/1999. (X.1.) Korm. Rendeletet, valamint a Bábonymegyer Község Önkormányzatának a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló 5/2008. (IV.15.), 5/2009. (IV. 10.), 13/2009. (VIII. 31.) rendelete alapján, a Bábonymegyer 032 hrsz, 033 hrsz (Bábonyi) és 586 hrsz (Megyeri) köztemető fenntartását, üzemeltetését kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel vállalkozásba adta.

A módosított 1999. évi XLIII törvény 40. §

„(2) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg

a) a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját,

b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját,

c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni.

(4) Az egyes díjfajtákon belül a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5%-át nem haladhatja meg.”

A közszolgáltató a temető 2009. évi üzemeltetésről készített beszámolója szerint a megállapított díjak az üzemeltetési költségeket nem fedezik, ezért a díjak átlag 5 %-os emelésére tett javaslatot.

A fentiek alapján a rendelet módosítására kerül sor.

Bábonymegyer, 2010. március 23.

                                                                                                          Dr. Ruff Flórian

                                                                                                             Polgármester

INDOKOLÁS

Bábonymegyer  Község Önkormányzatának

6/2012. (IV. 23.)

rendeletéhez

A temetőkről és a temetkezésről szóló módosított 1999. évi XLIII törvényt illetve a végrehajtásáról szóló módosított 145/1999. (X.1.) Korm. Rendeletet, valamint a Bábonymegyer Község Önkormányzatának a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló 5/2008. (IV.15.), 5/2009. (IV. 10.), 13/2009. (VIII. 31.), 5/2010. (III. 26.)rendelete alapján, a Bábonymegyer 032 hrsz, 033 hrsz (Bábonyi) és 586 hrsz (Megyeri) köztemető fenntartását, üzemeltetését kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel vállalkozásba adta.

A módosított 1999. évi XLIII törvény 40. §

„(2) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg

a) a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját,

b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás díját,

c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni.

(4) Az egyes díjfajtákon belül a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5%-át nem haladhatja meg.”

A közszolgáltató a temető 2011. évi üzemeltetésről készített beszámolója szerint a megállapított díjak az üzemeltetési költségeket nem fedezik, ezért a díjak átlag 4 %-os emelésére tett javaslatot.

A fentiek alapján a rendelet módosítására kerül sor.

Tab, 2012. április 19.

                                                                                                          Kiss Sándorné

                                                                                                             Polgármester