Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (V.29.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2003. (X. 27.) számú rendelet módosításáról
Hatályos: 2015. 06. 01- 2015. 05. 31Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (V.29.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2003. (X. 27.) számú rendelet módosításáról
2015-06-01-tól 2015-06-01-ig
Bábonymegyer község Önkormányzata Képviselő-testületének
7/2015. (V.29.)
RENDELETE
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló
10/2003. (X. 27.)
számú rendelet módosításáról
Bábonymegyer község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a./ és e./ pontjai, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Vagyontörvény) 13. § (1) bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, továbbá 143. § (4) bekezdés i./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- §
A Rendelet 6. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A 2011. évi CXCVI. törvény (Vagyontörvény) értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt:
- vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,
- vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképesség nyilvánításáról,
- törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket a Vagyontörvény (e rendelet 4. § (2) bekezdése, illetve (3) bekezdése szerint), vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.”
2. §
A Rendelet 6. § (6) bekezdése hatályát veszti.
3. §.
A Rendelet 7. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) Az önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.”
4. §
A Rendelet 8. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(7) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv, a továbbiakban Ptk.) közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
5. §
A Rendelet 11. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) A Képviselőtestület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 11. § (2)-(9) bekezdéseiben foglaltakat.”
6.§
A Rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe az alábbi (5) bekezdés kerül:
„(5) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő
- ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 1 évi időtartamra
- ingó vagyontárgy megszerzéséről elidegenítéséről, és egyéb módon történő hasznosításáról 50.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.”
7.§
A Rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe az alábbi (6) bekezdés kerül:
„(6) A polgármester önállóan dönt a Művelődési Ház és az önkormányzat hivatalához kapcsolódó
- ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 1 évi időtartamra
- ingó vagyontárgy megszerzéséről elidegenítéséről, és egyéb módon történő hasznosításáról 50.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.”
8. §
A rendelet 11.§-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Művelődési ház használatáért fizetendő díjak:
- A kereskedelmi, árusító tevékenységet folytató vállalkozók által fizetendő napi díj (helypénz) összege: 3000,-Ft/nap
- Rendezvény céljára történő bérbevétel esetén fizetendő bérleti díj összege: 10.000,-Ft/rendezvény.
9. §
A rendelet 11.§-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A polgármester önállóan dönt a Bábonymegyer 033 hrsz.-ú ingatlan (bábonymegyeri temető mögötti földterületrész), valamint a Művelődési Ház mögötti Bábonymegyer 247 hrsz.-ú ingatlanrész haszonbérbeadásáról, bérbeadásáról. Ezen területek maximum 5 évre adhatók bérbe, haszonbérbe azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk. 6:213 §-a alapján.
10. §
A rendelet 11.§-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (5)-(8) bekezdésekben nem tartozó jogügyletek estében a döntés joga a Képviselőtestületé.”
11.§
A Rendelet 13. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(7) Beépítetlen belterület (beépítésre alkalmas földterületek) haszonbérbeadásáról, vagy bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt a rendezési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezek a területek maximum 5 évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe, azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk. 6:213 §-a alapján.
12.§
A Rendelet 13. § (13) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„ (13) A Képviselő-testület dönt e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok értékesítéséről az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyak elidegenítéséről, hasznosításáról, hasznosítási jogának átengedéséről, kivéve e rendelet 11. (5)-(8) és 12. § (2) bekezdésének eseteit.
13.§
A Rendelet 13. §-a az alábbi (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Képviselő-testület az alábbi forgalmi értéket meghaladó ingatlanokat döntésétől függően csak nyilvános árverés vagy versenytárgyalás útján értékesítheti:
- 1.000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépített ingatlan,
-500.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépítetlen ingatlan.
A pályáztatás és a versenytárgyalás részletes szabályait a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
14.§
A Rendelet 13. §-a az alábbi (15) bekezdéssel egészül ki:
(15) Mezőgazdasági célú ingatlanok haszonbérbeadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni. Ezek az ingatlanok maximum 5 évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe, azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk.: 6:213 §-a alapján.
15.§
A Rendelet 16. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(5) Behajthatatlannak minősíthető az a követelés:
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,
b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és
c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.
(Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet 1. § 1. pont.)”
16. §
A Rendelet 17. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.”
17. §
A Rendelet 18. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(6) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992 (XI.6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a közös önkormányzati hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait.”
18.§
A rendelet 2. számú mellékletének helyébe jelen rendelet-módosítás 1. számú melléklete lép.
19.§
A rendelet 3. számú mellékletének helyébe jelen rendelet-módosítás 2. számú melléklete lép.
20.§
A rendelet 4. számú mellékletének helyébe jelen rendelet-módosítás 3. számú melléklete lép.
Ezen rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.
Tab, 2015.május 27.
Dr. Szűts Dóra Kiss Sándorné
jegyző polgármester
Bábonymegyer Község Önkormányzata 1. számú melléklet
Ingatlanvagyon-Kataszter
Bábonymegyer Dózsa Gy.utca 50.
Forgalomképesség: KORL.F.KÉPES
Főkönyv Sorsz Megnevezés Helyr.szám
----- ---------------------------- ---------------- -------------
12112 1 ORVOSI RENDELŐ, LAKÓ "F" 2. 30/
121312 1 ORVOSI RENDELŐ, LAKÓ "N" 3. 30/ / / 121492 1 ORVOSI RENDELŐ, LAKÓ "P" 4. 30/ / / 12112 6 Polgármesteri Hivatal "F" 2. 104/
121312 6 Polgármesteri Hivata "N" 3. 104/ / /
12112 215 Beépítetlen földterü "F" 2. 143/ / / 163212 214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER. "F" 2. 411/ / / 1632312 214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER. "R" 7. 411/ / /
1632492 214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER. "K" 4. 411/ / / 1632492 214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER. "K" 4. 411/ / /
12112 8 SZÁNTÓ "F" 2. 503/ 2/ / 121292 209 ORVOSI RENDELŐ, KÖNY "F" 3. 503/ 3/ / 121312 209 ORVOSI RENDELŐ, KÖNY "N" 2. 503/ 3/ /
12112 5 ÓVODA "F" 2. 532/ 3
121312 5 ÓVODA "N" 3. 532/ 3/ /
121492 5 ÓVODA "P" 4. 532/ 3/ / 161212 7 ÁLTALÁNOS ISKOLA ME "F" 2. 534/ 1612312 7 ÁLTALÁNOS ISKOLA ME "N" 3. 534/ / /
1612492 7 ÁLTALÁNOS ISKOLA ME "P" 4. 534/ / / 12112 56 Temető "F" 4. 584/
121492 56 Temető "T" 3. 584/ / / 12112 55 Temető "F" 4. 586/
121492 55 Temető "T" 6. 586/ / /
121312 55 Temető "N" 7. 586/ / /
121492 55 Temető "P" 8. 586/ / /
121292 210 TÁROZÓ TER. "F" 2. 07/ 4/ /
12112 203 MŰKÖDŐ TEMETŐ Bábony "F" 3. 032/ 1/ /
121492 203 MŰKÖDŐ TEMETŐ Bábony "T" 2. 032/ 1/ /
12112 202 BÁBONYI TEMETŐ "F" 4. 033/ / /
121492 202 BÁBONYI TEMETŐ "T" 2. 033/ / /
121312 202 BÁBONYI TEMETŐ "N" 3. 033/ / /
121492 202 BÁBONYI TEMETŐ "P" 11. 033/ / /
12112 207 BÁBONYI SPORTPÁLYA "F" 3. 0180/ / /
121312 207 BÁBONYI SPORTPÁLYA "N" 10. 0180/ / /
———————————————————————————————————————————————————————————————————————————----- ----- ---------------------------- ---------------- ------------- ------------- -------------
Összesen (34 darab): (Forgalomképesség: KORL.F.KÉPES)
———————————————————————————————————————————————————————————————————————————
2. számú melléklet


3. sz. melléklet
PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZAT
Az önkormányzati ingatlan vagyon versenyeztetéses hasznosítása során az alábbiak szerint köteles eljárni az ezzel megbízott szerv:
Első fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
- A versenyeztetés egyes formái
- A versenyeztetés megvalósulhat árverés, továbbá nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás útján.
- Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
- A versenytárgyalás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján.
- A pályázati kiírás
- A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
- Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésére bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára - lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
Második fejezet
ÁRVERÉS
Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén - az ingatlant árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést levezető szervet vagy személyt, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni. A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.
I.Az árverés kiírása
- Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
- az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
- az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb)
- hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
- az árverésen való részvétel feltételeit
- az ingatlan megtekintési lehetőségét
- a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét, határidejét,
- árverés helyét, idejét,
- a licitlépcső milyen mértékben emelkedik,
2. A hirdetési felhívást a Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni egy alkalommal.
A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.
II.Az árverés lefolytatása
- A levezető ellenőrzi az árverésen megjelentek körét, illetve a részvétel jogosultságát.
- Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett, és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, a hirdetményben megjelölt módon és időben a kauciót befizette.
- Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet.
- A levezető ismerteti az árverés szabályait, illetve a kikiáltott ingatlan fontosabb adatait.
- A levezető közli az árverés megkezdését, illetve a kikiáltási árat.
- Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.
- Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot elsőként teszi meg.
- A levezető kihirdeti az árverés végeredményét.
- A sikertelen résztvevőknek a befizetett kaució összege visszafizetésre kerül.
- Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető, a pályázat nyertese, valamint a két legmagasabb ajánlatot tevő aláír.
III.Szerződéskötés
- A nyertes ajánlattevő az árverés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződést megkötni.
- Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételár első részletét a megadott határidőre nem fizeti meg, úgy a második legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően.
- Amennyiben mindkét jelentkező visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, az árverést meg kell ismételni.
Harmadik fejezet
VERSENYTÁRGYALÁS
I. A versenytárgyalás típusai
- A versenytárgyalások főszabályként nyilvánosak.
- Nyilvános versenytárgyalás helyett csak akkor írható ki zártkörű versenytárgyalás, ha
- a vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé
- versenypolitikai ok alapján az indokolt
- az önkormányzati érdeke, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi
- a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek
- A versenytárgyalás módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön kell rendelkezni arról, hogy a versenytárgyalás egy-, vagy többfordulós, alternatív ajánlat tehető-e.
- A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követően legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
- A versenytárgyalás nyertese az, aki a kiírásban szereplő szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
- A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott.
II. A versenytárgyalás kiírása
- A versenytárgyalást pályázati hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
- az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
- az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)
- hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
- az elbírálásra vonatkozó szempontokat
- a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit
- az ingatlan megtekintési lehetőségét
- a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét
- a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű)
több forduló esetén a fordulók számát
- az ajánlati kötöttség minimális időtartamát
- alternatív ajánlat tételének lehetőségét
- a pályázat felbontásának helyét, idejét
- a versenytárgyalás helyét, idejét
- A pályázati felhívást minimálisan az Önkormányzat hirdető tábláján, kell közzétenni egy alkalommal.
A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.
Zártkörű versenytárgyalás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást.
- A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázók tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét az alábbiak szerint változtathatja meg:
- ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon és időben értesítette, vagy
- ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg
- A pályázati kiírás csak úgy módosítható, ha a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére.
- A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
- Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
- Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
III. Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás
lefolytatása
- A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – legalább a versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a versenytárgyaláson résztvevőknek nem adható.
- A pályázatok felbontására az adott vagyontárgy tulajdonosi jogának gyakorlója jogosult.
- A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
- A pályázó köteles a megfelelő összegű kaució befizetésére a pályázatbontás napjáig, melyet igazolnia kell.
Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett kaució visszajár.
- A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
- Érvénytelen a pályázat, ha:
- olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni,
- határidőn túl nyújtották be
- nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek
- megfelelő összegű kaució nem került befizetésre
- Az ajánlatok elbírálását az adott vagyontárgy tekintetében a tulajdonosi jog gyakorlója végzi.
- Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól felvilágosítást lehet kérni. A benyújtott pályázatok csak akkor módosíthatók, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosított és a pályázót – határidő kitűzésével – módosításra hívják fel.
- A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására adott határidőtől a versenytárgyalásig, illetve az adott ingatlanra vonatkozó szerződéskötésig tart.
- A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni.
IV. Szerződéskötés
- A nyertes pályázó a kihirdetés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződést megkötni.
- Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, a befizetett kaució az önkormányzatot illeti meg.
A szabályzatban szereplő fogalmak meghatározása
Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely az ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz. az ajánlattevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége egyetemleges.
Alternatív ajánlat: az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat mellett, a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő, másik ajánlatot is benyújt.
Kiíró (ajánlatkérő): Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv
Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit és - a pályázati kiírással összhangban – felhívja őket ajánlataik kiegészítésére vagy módosítására.
Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
INDOKOLÁS
Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének
7/2015. (V.29. számú rendeletéhez
A rendelet módosítását az tette szükségessé, hogy a jogszabályi változások átvezetése (Mötv., Ptk. stb.) megtörténjen és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelkezések pontosításra kerüljenek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-a alapján a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Indokolt a képviselő-testület, a polgármester és az intézmény kezelésében lévő vagyon tekintetében az intézményvezető tulajdonosi jogainak gyakorlásának részletes szabályozása. Mind a beépítetlen belterület, mind a mezőgazdasági célú ingatlanok hasznosításának időtartama hozzáigazításra került a gyakorlathoz. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése alapján törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A Vagyontörvénynek megfelelően a tervezet 3. számú melléklete tartalmazza a versenyeztetés szabályait. Fentiek mellett sor került a rendelet szerkezeti egységeinek és mellékleteinek átláthatóbbá tételére.
Bábonymegyer, 2015. május 27.
Kiss Sándorné
polgármester