Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (V.29.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2003. (X. 27.) számú rendelet módosításáról

Hatályos: 2015. 06. 01- 2015. 05. 31

Bábonymegyer község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2015. (V.29.)


RENDELETE


Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló
10/2003. (X. 27.)

számú rendelet módosításáról


Bábonymegyer község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a./ és e./ pontjai, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Vagyontörvény) 13. § (1) bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, továbbá 143. § (4) bekezdés i./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


  1. §


A Rendelet 6. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(2) A 2011. évi CXCVI. törvény (Vagyontörvény) értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt:

  1. vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,
  2. vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképesség nyilvánításáról,
  3. törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket a Vagyontörvény (e rendelet 4. § (2) bekezdése, illetve (3) bekezdése szerint), vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.”


2. §


A Rendelet 6. § (6) bekezdése hatályát veszti.


3. §.


A Rendelet 7. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(1) Az önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.”


4. §


A Rendelet 8. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(7) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv, a továbbiakban Ptk.) közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”


5. §


A Rendelet 11. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(1) A Képviselőtestület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 11. § (2)-(9) bekezdéseiben foglaltakat.”


6.§


A Rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe az alábbi (5) bekezdés kerül:


„(5) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő

  • ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 1 évi időtartamra
  • ingó vagyontárgy megszerzéséről elidegenítéséről, és egyéb módon történő hasznosításáról 50.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.”


7.§


A Rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe az alábbi (6) bekezdés kerül:


„(6) A polgármester önállóan dönt a Művelődési Ház és az önkormányzat hivatalához kapcsolódó

  • ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 1 évi időtartamra
  • ingó vagyontárgy megszerzéséről elidegenítéséről, és egyéb módon történő hasznosításáról 50.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.”


8. §


A rendelet 11.§-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

 „(7) A Művelődési ház használatáért fizetendő díjak: 

- A kereskedelmi, árusító tevékenységet folytató vállalkozók által fizetendő napi díj (helypénz) összege: 3000,-Ft/nap

- Rendezvény céljára történő bérbevétel esetén fizetendő bérleti díj összege: 10.000,-Ft/rendezvény.

9. §


A rendelet 11.§-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:


„(8) A polgármester önállóan dönt a Bábonymegyer 033 hrsz.-ú ingatlan (bábonymegyeri temető mögötti földterületrész), valamint a Művelődési Ház mögötti Bábonymegyer 247 hrsz.-ú ingatlanrész haszonbérbeadásáról, bérbeadásáról. Ezen területek maximum 5 évre adhatók bérbe, haszonbérbe azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk. 6:213 §-a alapján.


10. §


A rendelet 11.§-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:


„(9) Az (5)-(8) bekezdésekben nem tartozó jogügyletek estében a döntés joga a Képviselőtestületé.”

11.§


A Rendelet 13. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(7) Beépítetlen belterület (beépítésre alkalmas földterületek) haszonbérbeadásáról, vagy bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt a rendezési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezek a területek maximum 5 évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe, azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk. 6:213 §-a alapján.


12.§


A Rendelet 13. § (13) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„ (13) A Képviselő-testület dönt e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok értékesítéséről az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyak elidegenítéséről, hasznosításáról, hasznosítási jogának átengedéséről, kivéve e rendelet 11. (5)-(8) és 12. § (2) bekezdésének eseteit.


13.§


A Rendelet 13. §-a az alábbi (14) bekezdéssel egészül ki:


„(14) A Képviselő-testület az alábbi forgalmi értéket meghaladó ingatlanokat döntésétől függően csak nyilvános árverés vagy versenytárgyalás útján értékesítheti:


- 1.000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépített ingatlan,

 -500.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépítetlen ingatlan.


A pályáztatás és a versenytárgyalás részletes szabályait a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.


14.§


A Rendelet 13. §-a az alábbi (15) bekezdéssel egészül ki:


 (15) Mezőgazdasági célú ingatlanok haszonbérbeadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.  Ezek az ingatlanok maximum 5 évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe, azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat érdekeire tekintettel a Bérbeadó felmondási joga kikötésre kerül a szerződésben a Ptk.: 6:213 §-a alapján.



15.§


A Rendelet 16. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(5) Behajthatatlannak minősíthető az a követelés:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,

b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és

c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

 (Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet 1. § 1. pont.)”


                                                                        16. §


A Rendelet 17. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.”


                                                                        17. §

A Rendelet 18. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„(6) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992 (XI.6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a közös önkormányzati hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait.”

                                                                     

                                                                  18.§


A rendelet 2. számú mellékletének helyébe jelen rendelet-módosítás 1. számú melléklete lép.


19.§


A rendelet 3. számú mellékletének helyébe jelen rendelet-módosítás 2. számú melléklete lép.


20.§


A rendelet 4. számú mellékletének helyébe jelen rendelet-módosítás 3. számú melléklete lép.






Ezen rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.




Tab, 2015.május 27.





                          Dr. Szűts Dóra                                              Kiss Sándorné

                                jegyző                                                        polgármester






































Bábonymegyer Község Önkormányzata                    1. számú melléklet      

Ingatlanvagyon-Kataszter             

Bábonymegyer Dózsa Gy.utca 50.       

                                     

Forgalomképesség: KORL.F.KÉPES

Főkönyv    Sorsz Megnevezés                   Helyr.szám             

----- ---------------------------- ---------------- -------------

12112          1 ORVOSI RENDELŐ, LAKÓ "F"  2.     30/               

121312         1 ORVOSI RENDELŐ, LAKÓ "N"  3.     30/   / /           121492         1 ORVOSI RENDELŐ, LAKÓ "P"  4.     30/   / /              12112          6 Polgármesteri Hivatal "F"  2.    104/               

121312         6 Polgármesteri Hivata "N"  3.    104/   / /        

12112        215 Beépítetlen földterü "F"  2.    143/   / /            163212       214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER.    "F"  2.    411/   / /           1632312      214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER.    "R"  7.    411/   / /         

1632492      214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER.    "K"  4.    411/   / /                1632492      214 VIZMŰGÉPHÁZ, TER.    "K"  4.    411/   / /        

12112          8 SZÁNTÓ               "F"  2.    503/  2/ /           121292       209 ORVOSI RENDELŐ, KÖNY "F"  3.    503/  3/ /           121312       209 ORVOSI RENDELŐ, KÖNY "N"  2.    503/  3/ /        

12112          5 ÓVODA                "F"  2.    532/  3             

121312         5 ÓVODA                "N"  3.    532/  3/ /        

121492         5 ÓVODA                "P"  4.    532/  3/ /             161212         7 ÁLTALÁNOS ISKOLA  ME "F"  2.    534/                 1612312        7 ÁLTALÁNOS ISKOLA  ME "N"  3.    534/   / /        

1612492        7 ÁLTALÁNOS ISKOLA  ME "P"  4.    534/   / /             12112         56 Temető               "F"  4.    584/               

121492        56 Temető               "T"  3.    584/   / /             12112         55 Temető               "F"  4.    586/               

121492        55 Temető               "T"  6.    586/   / /            

121312        55 Temető               "N"  7.    586/   / /         

121492        55 Temető               "P"  8.    586/   / /         

121292       210 TÁROZÓ TER.          "F"  2.     07/  4/ /            

12112        203 MŰKÖDŐ TEMETŐ Bábony "F"  3.    032/  1/ /          

121492       203 MŰKÖDŐ TEMETŐ Bábony "T"  2.    032/  1/ /            

12112        202 BÁBONYI TEMETŐ       "F"  4.    033/   / /          

121492       202 BÁBONYI TEMETŐ       "T"  2.    033/   / /            

121312       202 BÁBONYI TEMETŐ       "N"  3.    033/   / /          

121492       202 BÁBONYI TEMETŐ       "P" 11.    033/   / /         

12112        207 BÁBONYI SPORTPÁLYA   "F"  3.   0180/   / /         

121312       207 BÁBONYI SPORTPÁLYA   "N" 10.   0180/   / /         

———————————————————————————————————————————————————————————————————————————----- ----- ---------------------------- ---------------- ------------- ------------- -------------

Összesen (34 darab): (Forgalomképesség: KORL.F.KÉPES)             

———————————————————————————————————————————————————————————————————————————





2. számú melléklet







                                   3. sz. melléklet

PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZAT


Az önkormányzati ingatlan vagyon versenyeztetéses hasznosítása során az alábbiak szerint köteles eljárni az ezzel megbízott szerv:


Első fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

  1. A versenyeztetés egyes formái


  1. A versenyeztetés megvalósulhat árverés, továbbá nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás útján. 
  2. Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
  3. A versenytárgyalás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján.


  1. A pályázati kiírás


  1. A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
  2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésére bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára - lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre. 


Második fejezet

ÁRVERÉS


Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén - az ingatlant árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést levezető szervet vagy személyt, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni. A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.


I.Az árverés kiírása


  1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
  • az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
  • az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb)
  • hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
  • az árverésen való részvétel feltételeit
  • az ingatlan megtekintési lehetőségét
  • a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét, határidejét,
  • árverés helyét, idejét,
  • a licitlépcső milyen mértékben emelkedik,

2. A hirdetési felhívást a Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni egy alkalommal.

     A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.


II.Az árverés lefolytatása


  1. A levezető ellenőrzi az árverésen megjelentek körét, illetve a részvétel jogosultságát.
  2. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett, és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, a hirdetményben megjelölt módon és időben a kauciót befizette.
  3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet.
  4. A levezető ismerteti az árverés szabályait, illetve a kikiáltott ingatlan fontosabb adatait.
  5. A levezető közli az árverés megkezdését, illetve a kikiáltási árat.
  6. Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.
  7. Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot elsőként teszi meg.
  8. A levezető kihirdeti az árverés végeredményét.
  9. A sikertelen résztvevőknek a befizetett kaució összege visszafizetésre kerül.
  10. Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető, a pályázat nyertese, valamint a két legmagasabb ajánlatot tevő aláír.


III.Szerződéskötés


  1. A nyertes ajánlattevő az árverés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződést megkötni.
  2. Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételár első részletét a megadott  határidőre nem fizeti meg, úgy a második  legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett  ajánlatnak megfelelően.
  3. Amennyiben mindkét jelentkező visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, az árverést meg kell ismételni.

Harmadik fejezet

VERSENYTÁRGYALÁS

I. A versenytárgyalás típusai


  1. A versenytárgyalások főszabályként nyilvánosak.
  2. Nyilvános versenytárgyalás helyett csak akkor írható ki zártkörű versenytárgyalás, ha
  • a vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé
  • versenypolitikai ok alapján az indokolt
  • az önkormányzati érdeke, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi
  • a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek
  1. A versenytárgyalás módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön kell rendelkezni arról, hogy a versenytárgyalás egy-, vagy többfordulós, alternatív ajánlat tehető-e.
  2. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  3. A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követően legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
  4. A versenytárgyalás nyertese az, aki a kiírásban szereplő szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
  5. A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott.



II. A versenytárgyalás kiírása


  1. A versenytárgyalást pályázati hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
  • az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
  • az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)
  • hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
  • az elbírálásra vonatkozó szempontokat
  • a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit
  • az ingatlan megtekintési lehetőségét
  • a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét
  • a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű)

több forduló esetén a fordulók számát

  • az ajánlati kötöttség minimális időtartamát          
  • alternatív ajánlat tételének lehetőségét
  • a pályázat felbontásának helyét, idejét
  • a versenytárgyalás helyét, idejét
  1. A pályázati felhívást minimálisan az Önkormányzat hirdető tábláján, kell közzétenni egy alkalommal.

A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.

Zártkörű versenytárgyalás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást.

  1. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázók tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét az alábbiak szerint változtathatja meg:
  • ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon és időben értesítette, vagy
  • ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg
  1. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, ha a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére.
  2. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
  3. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
  4. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.


III. Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás

lefolytatása


  1. A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – legalább a versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a versenytárgyaláson résztvevőknek nem adható.
  2. A pályázatok felbontására az adott vagyontárgy tulajdonosi jogának gyakorlója jogosult.
  3. A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
  4. A pályázó köteles a megfelelő összegű kaució befizetésére a pályázatbontás napjáig, melyet igazolnia kell.

Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett kaució visszajár.

  1. A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
  2. Érvénytelen a pályázat, ha:
  • olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni,
  • határidőn túl nyújtották be
  • nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek
  • megfelelő összegű kaució nem került befizetésre
  1. Az ajánlatok elbírálását az adott vagyontárgy tekintetében a tulajdonosi jog gyakorlója végzi.
  2. Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól felvilágosítást lehet kérni. A benyújtott pályázatok csak akkor módosíthatók, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosított és a pályázót – határidő kitűzésével – módosításra hívják fel.
  3. A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására adott határidőtől a versenytárgyalásig, illetve  az adott ingatlanra vonatkozó szerződéskötésig tart.
  4. A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni.


IV. Szerződéskötés


  1. A nyertes pályázó a kihirdetés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződést megkötni.
  2. Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, a befizetett  kaució az önkormányzatot illeti meg.

A szabályzatban szereplő fogalmak meghatározása


Ajánlattevő (pályázó):          bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes  pályázati ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy  más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely az  ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz. az ajánlattevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége  egyetemleges.


Alternatív ajánlat: az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat mellett, a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő, másik ajánlatot is benyújt.


Kiíró (ajánlatkérő): Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv


Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül  a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit és - a pályázati kiírással összhangban – felhívja őket ajánlataik  kiegészítésére vagy módosítására.


Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.









































                                                               INDOKOLÁS


Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2015. (V.29. számú rendeletéhez



A rendelet módosítását az tette szükségessé, hogy a jogszabályi változások átvezetése (Mötv., Ptk. stb.) megtörténjen és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelkezések pontosításra kerüljenek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-a alapján a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Indokolt a képviselő-testület, a polgármester és az intézmény kezelésében lévő vagyon tekintetében az intézményvezető tulajdonosi jogainak gyakorlásának részletes szabályozása. Mind a beépítetlen belterület, mind a mezőgazdasági célú ingatlanok hasznosításának időtartama hozzáigazításra került a gyakorlathoz. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése alapján törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A Vagyontörvénynek megfelelően a tervezet 3. számú melléklete tartalmazza a versenyeztetés szabályait. Fentiek mellett sor került a rendelet szerkezeti egységeinek és mellékleteinek átláthatóbbá tételére.



Bábonymegyer, 2015. május 27.

Kiss Sándorné

 polgármester