Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2017. (X.16.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló

1/2004. (I. 23.) számú rendeletének módosítására

Bábonymegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet VI. fejezetének eljárási szabályai alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének Bábonymegyer község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004.(I.23.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 1. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének Bábonymegyer község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004.(I.23.) önkormányzati rendelete (továbbiakban HÉSZ) és a szabályozási terv módosításával változtathatók meg.”

(2)A R. 1. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A település beépítésre szánt területén, a beépített ingatlan szennyvízcsatorna hálózatra való rákötése kötelező. Ahol a hálózat még nem épült ki, ott, annak megépítéséig a szennyvizet a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésbe kell vezetni. Beépítésre nem szánt területen, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízhálózatra történő csatlakozásra, a szennyvizet zárt tárolóban vagy a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésbe kell vezetni.

(14)   A HÉSZ beépítési előírásainál, intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekméretű, vagy magasabb építménymagasságú épület a meglévő tömegen belül átalakítható, korszerűsíthető és felújítható, de bővítése csak az övezeti előírások betartása mellett lehetséges.

(15)   Állattartó épületek az alábbi területeken helyezhetők el:

-        belterületen: falusias lakóterületen,- az 5. § (8) bekezdésében előírtak szerint,- és gazdasági területen,

-        külterületen: általános mezőgazdasági területen helyezhetők.”

2. §

A R.  2. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Beépítésre szánt területen a terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: az utcaképi megjelenés szabályait és a talajadottságokat kell figyelembe venni.”

3. §

(1)A R. 5. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén, a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető. A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni, ahol a szennyvízelhelyezést az 1. § (13) bekezdés szerint kell biztosítani.”

(2)A R. 5. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, „kertek”,- a lakótelkek 80 méteres telekmélysége utáni telekrészek,- a kertgazdálkodás körébe tartoznak, ahol az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények helyezhetők el, az önálló- épülettől különálló kirakatszekrény, szabadonálló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop kivételével.”

(3)A R. 5. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők, max. 80 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig.”

(4)A R. 5. § (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:

„O” oldalhatáron álló beépítés”

(5)A R. 5. § (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az épületek tetőhajlásszögét 35-45^o-osra kell tervezni, egy épülettömegen belül azonos felületképzést (tetőfedő anyag, homlokzatszínezés, lábazat, stb.) kell alkalmazni. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében ezzel azonos egyéb fedés lehet.”

(6)A R. 5. § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Nyeles telek nem alakítható ki.”

4. §

(1)A R. 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen elhelyezhetők mindazon épületek, építmények, melyeket az OTÉK településközpont vegyes övezetben megenged. A beépítési mód szabadonálló. A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni, ahol a szennyvízelhelyezést az 1. § (13) bekezdés szerint kell biztosítani.”

(2)A R. 6. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)       legnagyobb építménymagasság: 5,0 m. A templom legnagyobb építménymagassága a meglévővel megegyező lehet.”

5. §

(1)A R. 7. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni, ahol a szennyvízelhelyezést az 1. § (13) bekezdés szerint kell biztosítani.”

(2)A R. 7. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK-nak „az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítására” vonatkozó előírásai szerint, saját telken belül kell biztosítani.”

6. §

(1)A R. 8. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásai szerint,- nem jelentős zavaró hatású - épületek építhetők. A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni, ahol a szennyvízelhelyezést az 1. § (13) bekezdés szerint kell biztosítani. ”

(2)A R. 8. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A beépítési mód: oldalhatáronálló, de 35 m-nél nagyobb telekszélesség esetén szabadonállóan is beépíthető, az oldalkertre vonatkozó előírások betartása mellett.”

(3)A R. 8. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Az önálló rendeltetésű építmények magassága ettől eltérő is lehet, a siló, az ömlesztett anyag tároló, terményszárító és takarmánykeverő legmagasabb pontja legfeljebb 10 m, a víztoronyé legfeljebb 25 méter lehet.”

7. §

(1)A R. 9. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású - építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el, az OTÉK „ipari terület”-re vonatkozó előírásai szerint.”

(2)A R. 9. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Az önálló rendeltetésű építmények magassága ettől eltérő is lehet. A siló, az ömlesztett anyag tároló, terményszárító és takarmánykeverő legmagasabb pontja legfeljebb 10 m, a víztoronyé legfeljebb 25 méter lehet.”

8. §

A R. 10. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A parkolást a saját területen belül kell megoldani. A szabad felületeket (elsősorban az épületek és a parkolók környezetében) fásítani kell. A parkoló szükségletet az OTÉK-ban „az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítására” vonatkozó előírásai szerint kell biztosítani.”

9 .§

A R. 11. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A temetők területén belül csak az üzemeltetéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el, az alábbi előírások betartása mellett:

„SZ” szabadon álló beépítés, „R” részleges.”

10. §

A R. 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

 „A sport-szabadidő területen a sportolás, vendéglátás és szórakozás céljára tervezett létesítmények helyezhetők el az alábbi előírások betartása mellett:

„SZ” szabadon álló beépítés, „R” részleges.”

11. §

(1)A R. 14. § (1) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tartalmazza.”

(2)A R. 14. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK közlekedési területre vonatkozó előírásai figyelembe vételével kell biztosítani.”

(3)A R. 14. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közutak, közművek védőtávolságait az OTÉK előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni.”

(4)A R. 14. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK-ban a közlekedési és közműterületeken megengedett építmények helyezhetők el.”

12. §

A R. 15. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A zöldterületet a szabályozási terv jelöli, melyen helyi védett emlékművek helyezkednek el. A terület más területfelhasználási kategóriába nem sorolható. Zöldterületen építés csak az OTÉK vonatkozó előírásai alapján történhet.”

13. §

A R. 16. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)     BTSZ-ben meghatározott természetvédelmi övezet, ökológiai hálózat által érintett övezet, (V-3) és tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt (T-1) területek és vízfolyások melletti vízvédelmi területek, valamint az Ev jelű védelmi erdők.”

14. §

A R. 18. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az övezetben elhelyezhetők köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek, továbbá a BTSZ-ben az általános mezőgazdasági területen megengedett építmények.”

15. §

(1)A R. 19. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 1500 m² lehet. Beépíteni csak 2000 m²-nél nagyobb földrészletet lehet a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel.”

(2)A R. 19. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Építmények elhelyezésének feltétele a villamos energia és ivóvíz ellátás biztosítása. Közművel ellátott építmény szennyvíz elhelyezésére az 1. § (13) bekezdés szerintieket kell betartani.”

(3)A R. 19. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gazdasági épületek szabadon állóan építhetők, a BTSZ-ben a kertgazdasági terület övezetében meghatározott előírások szerint. Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.”

16. §

A R. 20. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad.”

17. §

A R. 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A környezet-, táj-, természet-, műemléki és helyi védelemmel, kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel.”

18. §

(1)A R. 23. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, és nem okoz lakosságot zavaró bűzhatást.”

(2)A R. 23. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felszín alatti vizek állapota szempontjából a település „érzékeny”-nek számít. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.”

(3)A R. 23. § (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeletben megjelölt határértékeket biztosítani kell a zajkibocsátó és zajtól védendő területek kijelölésénél, azokon ilyen jellegű épületek elhelyezésének vagy meglévő épület funkcióváltozásánál.”

19. §

A R. 25. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műemléki területeket és műemléki környezetüket a függelék tartalmazza. A szabályozási terven jelölt műemlékek és műemléki környezet helyett,- a településrendezési eszközök felülvizsgálatáig,- az 1. függelékben felsoroltakat és ábrázoltakat kell alkalmazni.”

20. §

A R. 26. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján, a képviselő-testület rendelettel dönt.”

21. §

(1)A R. 27. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az 1. függelék tartalmazza. A szabályozási terven szereplő régészeti lelőhelyek területe helyett a településrendezési eszközök felülvizsgálatáig e függelékben felsorolt és ábrázolt régészeti lelőhelyek területe alkalmazandó.”

(2)A R. 27. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely védelme érdekében, a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai szerint kell eljárni.”

22. §

A R. 30. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlan kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzéséről,- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény előírásai szerint,- a megyei kormányhivatal rendelkezik.”

23. §

(1)A R. 2. melléklettel; BSZ-1, BSZ-2, jelű belterületi- és KSZ-1 jelű külterületi szabályozási tervlapokkal egészül ki.

(2)A R. e rendelet 1. függelékével egészül ki.

24. §

A R 1. § (1) bekezdése, (2) bekezdésében a „valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni” szövegrész, és az 1. § (6), (7), (8),(10) bekezdése, a 2. § (1), (3), (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdésében a „14. § (2) bekezdésben felsorolt” és az 5. § (3), (8) bekezdése, az 5. § (9) bekezdés a) pontja, és a (12) bekezdése, a 6. § (4) bekezdés a) pontja, a 7. § (4) bekezdésében a „vagy új engedélyezése” szövegrész, a 8. § (5) bekezdésének a) pontja, a 9. § (4) bekezdés a) pontja, a 14. § (5) bekezdése, a 16. § (3) bekezdése, a 16. § (4) bekezdésében „a táji környezettel összhangban az ÁESZ egyetértésével”, a 16. § (5) bekezdésében „az illetékes erdészeti hatóság engedélyével” szövegrész, a 17. § (3), (5) bekezdése, a 19. § (6) bekezdése, a 23. § (1), (2), (5), (10) bekezdése, a 25. § (4) bekezdése, a 27. § (3) bekezdése, a 28. §-a, a 29. §,-a , a 30. § (2), (3), (4) bekezdése, a 31. §-a, a 32. § (2) bekezdése hatályát veszti. 

25. §

E rendelet az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak és az érintett államigazgatási szerveknek történt közlést követő 5. napon, de legkorábban a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.

Bábonymegyer, 2017. október 12.

                                Kiss Sándorné                                               Dr. Vanó Szilárd

                                  polgármester                                                               jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004. (I.23.) számú rendeletet módosító rendeletéhez

Bábonymegyer község településrendezési eszközeinek módosítására eddig három alkalommal került sor, 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben. A most tervezett módosítást az tette szükségessé, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztálya SOB/03/1686/2016. számú, a Bábonymegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett megkeresésében kezdeményezte a hatályos HÉSZ törvényességi felülvizsgálatát, javasolta a HÉSZ hatályos jogszabályi előírásoknak való megfeleltetését.

A HÉSZ felülvizsgálatára és egyeztetésére a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban TFR.) 32. § (4) bekezdése figyelembevételével egyszerűsített eljárás keretében került sor. A TFR. átmeneti rendelkezései (45. §) szerint a 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközök 2018. december 31-ig módosíthatók, és alkalmazhatók. Bábonymegyer hatályos településrendezési eszközei ebbe a körbe tartoznak. A Képviselő-testület a HÉSZ törvényességi felülvizsgálatát 115/2016. (XII.07.), 15/2017.(II.8.) önkormányzati határozataival elrendelte.

Bábonymegyer Község Önkormányzat megalkotta Bábonymegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2017. (III.13.) önkormányzati rendeletét a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól.

Mivel a tervezett módosítás kizárólag a HÉSZ törvényességi felülvizsgálatára szorítkozott, a településfejlesztési koncepció és a szakági munkarészek felülvizsgálatára, környezeti vizsgálat elkészítésére nem került sor. A HÉSZ régészeti lelőhelyekre és műemlékekre vonatkozó része a Miniszterelnökség Kulturális Örökség Főosztálya Nyilvántartási Irodájának adatszolgáltatása alapján pontosítva lett.

Bábonymegyer, 2017. október12.

                                                                                                          Kiss Sándorné

                                                                                                          polgármester