Az V.1. fejezet egyetlen §-a összefoglalva tartalmazza az önkormányzati intézmények vagyonhasznosításának szabályait, melyek célja a vagyon rendeltetésszerű és hatékony hasznosítása.

A vállalkozói vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok kiegészítik az V. fejezete a vállalkozói vagyon hasznosításának módjával, amelynek lényege, hogy az önkormányzat befolyásolási lehetősége a gazdasági társaságban a többségi tulajdon révén, a társaság működéséről a testület informálása az önkormányzat által megbízott képviselő révén biztosított legyen.

Az önkormányzati vagyonról való lemondást szabályozza összhangban az e §-ban megjelölt jogszabályokkal.

A követelésről lemondás hatásköri szabályainál az értékhatár megállapításainál a jelenleg hatályos rendelet selejtezésre vonatkozó értékhatárait vettem alapul, a javaslat az arra vonatkozó értékekkel megegyező.

A vagyonnyilvántartás VIII – IX. fejezetben foglalt szabályai összhangban vannak az Áht., valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.8.) Korm. rendelet rendelkezéseivel.

A 48/2001 (III.27.) Korm. rendelettel módosított 147/1992 (XI.6.) sz. az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló Korm. rendelet 1. § (1) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlanvagyon-katasztert kell felfektetni, és folyamatosan vezetni. A helyi önkormányzatok legkésőbb 2003 január 1-ig kötelesek ingatlanvagyon-kataszterüket felülvizsgálni, és a rendelet mellékletei szerint azt módosítani. A jogi iránymutatásban meghatározott értékelési módszertan alapján az önkormányzatok kötelesek 2003 január 1-ig ingatlanaikat értékelni és az értékelés eredményét az ingatlanvagyon-kataszterben szerepeltetni.

Az ingatlanok földhivatali nyilvántartással történő egyeztetése, valamint értékelése megtörtént. A változások átvezetése miatt vált szükségessé a rendelet mellékleteinek újbóli elkészítése.

Bábonymegyer, 2005.április 19.

jegyző

A Lakástv. 79. § (2) bekezdése lehetőséget ad a rendeletalkotás mellőzésére azon községi önkormányzatoknak, amelyek nem rendelkeznek húsznál több bérbe adható lakással, illetőleg helyiséggel. Bábonymegyer Község Önkormányzatának képviselő-testülete a lakások és helységek bérletéről szóló 7/2004. (IV.21.) rendeletét a 14/2006.(XI. 30.) rendeletével hatályon kívül helyezte, így az önkormányzat az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi rendeleti szabályozással nem rendelkezik.

A jelenleg hatályos helyi szabályozás értelmében, az önkormányzat vagyonáról és vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vagyon rendelet) hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére.

Annak érdekében, hogy az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanokat egységes szabályok, egységes elvek alapján hasznosítsa célszerű, ha az önkormányzat a vagyon rendelet 1. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a vagyon rendelet hatályát az önkormányzati tulajdonú lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére is kiterjeszti.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. § (1) bekezdése pontosan meghatározza a törzsvagyon fogalmát. Az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható törzsvagyonnak, amely közvetlenül szolgálja kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását.

A (2) bekezdés szerint a törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:

a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít;

b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

A hatályos rendelet az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati lakásokat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai közé sorolja be. Ezen lakások korábban betöltött funkciója, „szolgálati jellege” megváltozott, és ezáltal forgalomképessé váltak. A törvény szabályozása értelmében nem tartoznak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe. Minderre tekintettel indokolt, ha a korlátozottan forgalomképes ingatlanok köréből kivételre kerülnek ezen épületek.

Bábonymegyer, 2008. október 28.

A rendelet módosítását az tette szükségessé, hogy a 2012. évi CXCVI. törvény megalkotásával rögzítésre került a nemzeti vagyon fogalma. A nemzeti vagyon része az állami tulajdonon kívül a helyi önkormányzatok vagyona is. A nemzeti vagyongazdálkodás fogalmait a törvény pontosan meghatározta így az egységes értelmezést elősegítette A nemzeti vagyon hasznosítása során bevezette az állam elővásárlási jogát az önkormányzatok ingatlanainak elidegenítésekor kivéve a volt tanácsi és önkormányzati lakások esetében. Megszüntette az önkormányzatok rendeletalkotási felhatalmazását az ingyenes vagyonátruházással kapcsolatosan ezért az erre vonatkozó szabályozást hatályon kívül kell helyezni.. Meghatározta az önkormányzat vagyonát, amely áll törzsvagyonból és az üzleti vagyonból. A jogszabályi változások miatt a rendelet felülvizsgálata és a módosítások átvezetése vált szükségessé.

A rendelet módosítását az tette szükségessé, jelenleg Önkormányzatunk kevés olyan üzleti vagyonnal rendelkezik, melyet a település érdekeinek megfelelően hasznosíthat egy esetleges beruházásban. Ez hosszú távon gátja a település fejlődésének. Ennek érdekében szükséges a jelenleg korlátozottan forgalomképes vagyonelemekből üzleti vagyonként hasznosítható vagyonelemet létrehozni.

A rendelet módosítását az tette szükségessé, hogy a jogszabályi változások átvezetése (Mötv., Ptk. stb.) megtörténjen és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelkezések pontosításra kerüljenek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-a alapján a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Indokolt a képviselő-testület, a polgármester és az intézmény kezelésében lévő vagyon tekintetében az intézményvezető tulajdonosi jogainak gyakorlásának részletes szabályozása. Mind a beépítetlen belterület, mind a mezőgazdasági célú ingatlanok hasznosításának időtartama hozzáigazításra került a gyakorlathoz. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése alapján törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A Vagyontörvénynek megfelelően a tervezet 3. számú melléklete tartalmazza a versenyeztetés szabályait. Fentiek mellett sor került a rendelet szerkezeti egységeinek és mellékleteinek átláthatóbbá tételére.

A rendelet módosítását az tette szükségessé, hogy indokolt Bábonymegyer Község Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának felülvizsgálata és a rendelet 2. számú mellékletének módosítása a Bábonymegyer belterület 503/2 beépítetlen terület törlése érdekében. Egyes, a rendelet 2. számú mellékletében feltüntetett vagyonelemek az önkormányzat kötelező, illetve az önként vállalt feladatai ellátását nem szolgálják, a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetik, azonban fenntartásuk nagy terhet ró az Önkormányzatra. Forgalomképes vagyon körébe történő átsorolásukat követően a képviselő-testület döntése alapján értékesíthetők lennének.

A rendelet módosítását az indokolja, hogy 2012 .január 1-től a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény lehetőséget biztosít a három évenkénti leltározásra, az alábbiak szerint „Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.”