A rendelet célja

1. §.

A rendelet célja a környezet védelmén belül a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi és minőségi védelme, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz elhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos sajátos szabályok megalkotása. 

A rendelet hatálya

2. §.

A rendelet hatálya kiterjed Hollád község  közigazgatási területén a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetést alkalmazóra /továbbiakban: kibocsátó/, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. 

Díjfizetési kötelezettség

3. §.

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ide értve az egyedi zárt szennyvíztárolót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát évközben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli /Ktd. 11. §. (1) bekezdés/. 

Talajterhelési díj alapja

4. §.

(1)A talajterhelési díj alapja /A/, a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében méréssel igazoltan felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. /Ktd. 12. §. (2) bekezdés/. 

(2)A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan, arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerint elhelyezését igazolja. /Ktd. 14. §./. 

(3)A talajterhelési díj alapja csökkenthető továbbá az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyiségével, melyet vízszolgáltató által kiállított jegyzőkönyvvel, illetve egyéb okirattal hitelt érdemlően igazolni szükséges.

Talajterhelési díj egységdíja 

5. §.

 A talajterhelési díj egységdíjának /E/ mértéke: 120 Ft/m³. /Ktd. 12. §. (3) bekezdés.      

Területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó

6. §.

(1)A területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó mértéke a Ktd. 3. számú mellékletének 1. számú táblázata, valamint a 27/2004./XII. 25./ KvVM. Rendelet melléklete határozza meg. 

(2)Hollád község  közigazgatási területén a területérzékenységi szorzó: T=3

Talajterhelési díj mértéke

7. §.

  TTD = A /fogyasztott víz m3/ x E /120 Ft/m3/ x T /területérzékenységi szorzó 3/. 

Adatszolgáltatási és eljárási szabályok

8. §.

(1)A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el. 

(2)A talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla – talajterhelési díj  beszedési számla - javára kell befizetni.        

(3)A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni. 

(4)A bevallás:

a kibocsátó azonosításához,

• a díj alapjának, a kedvezményeknek, a díj összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. 

(5)A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást. 

(6)A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke ingatlanonként megállapítható. 

(7)A díjfizetési kötelezettségét bevallással bejelentő kibocsátót az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásba veszi. 

(8)A fizetendő díjat a kibocsátó az adóbevallás során maga állapítja meg az adóhatóságnak a külön jogszabály szerinti tartalommal és határidővel. 

A díj befizetése

9. §.

(1)A kibocsátó negyedéves díjelőleg fizetésére köteles.  

(2)A negyedéves díjelőleget a negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.  

(3) A díjelőleg összege a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összeg.  

(4) A kibocsátó a 2011. évre vonatkozó, mint első évben fizetendő díjat, egy összegben, 2012. március 31-ig fizeti meg.  

(5) Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg.

(6) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-ig, a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) – (3) bekezdés alapján fizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli. 

(7) A különbözet figyelembevétele a bevallásban történik. 

Értelmező rendelkezések

10.§.

(1)Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2.§ (2) bekezdése alapján meghatározott környezethasználó, aki (amely) az engedélyhez kötött,  környezet használata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a talajba, a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

(2)Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: az a gerincvezeték, amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást és az ingatlanon keletkező szennyvizet elvezeti a szennyvíztisztító telepre.

(3)Egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény és szennyvíztisztító kisberendezés: olyan egyedi létesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál.

Záró rendelkezések

11. §.

(1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításra és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésre, valamint a végrehajtásra, az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezetterhelési díjról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

(2) A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és

1. adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és
2. elszámolásáról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. 

(3) A talajterhelési díjból származó bevételt - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel. 

(4) A (3) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezet károsodások kármentesítése a potenciális és tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme /Ktd. 21 /B. §. (3) bekezdés/. 

(5) E rendelet 2011. év szeptember hó 1. napján lép  hatályba. A kihirdetésről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a körjegyző gondoskodik.

Jogharmonizációs záradék

12.§.

E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004.évi XXX.tv.-el összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.