Hollád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013.(XII.31.)önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni, természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27

I. FEJEZET

AZ ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 

  1. A rendelet hatálya


1.§  (1) A rendelet személyi hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a  és a Gyvt. 4.§-a az irányadó.


  1. A rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:


(a) Pénzbeni és természetbeni ellátások tekintetében:      

        aa) aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély, foglakoztatást helyettesítő

               támogatás, 

                ab)méltányossági ápolási díj,

        ac) önkormányzati segély,

        ad) közgyógyellátás,

        aj) tankönyvtámogatás

        ak) felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok támogatásáról


(b) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások tekintetében:

               ba) étkeztetés,

               bb) házi segítségnyújtás,

               bc) családsegítés,

              bd) gyermekjóléti szolgáltatás,

              be) gyermekek nappali étkeztetése,

              bf) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

              bg) támogató szolgálat,

              bh) bölcsődei ellátás.


(3) A (2) bekezdés ba), bb), bc), bd), pontjában felsorolt ellátásokat a Balatoni Szociális Társulás által fenntartott Alapszolgáltatási Központ, a bf), bg) bh) pontban felsorolt ellátásokat a Marcali Kistérség Többcélú Társulása biztosítja a Marcali SZESZK intézményén keresztül. A be) pontban felsorolt ellátást a Balatonszentgyörgy Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Balatonszentgyörgyi Margaréta Óvodában biztosítja.


2. Eljárási rendelkezések 


2.§ (1)Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Balatonszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.


(2)Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.


(3)A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.


(4)A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.


(5)Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartozó ügyek nem intézhetőek. 



3.§ (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.


(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:


a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

 A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.


(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.


(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.


(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.


(6) Nincs szükség igazolásra  azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4.§ (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik a házipénztárból, illetve a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján. Házipénztárból történő kifizetés esetén az ellátást a jogosult, illetve meghatalmazottja veheti fel.

A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5.§ (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.


(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben  - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül - vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.  

6.§ (1) A rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.


(2) A rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.


7.§ A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.



8.§ A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET 

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

  1. Aktív korúak ellátása


9.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az
Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.


(2) Aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására az Szt. 33-34 §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.  

4.  Az együttműködés eljárási szabályai


10.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként az Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.

     

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,

b) beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,

c) a programban foglaltak teljesítésére.


(2) Az együttműködésre kijelölt szerv a Balatonkeresztúri Alapszolgáltatási Központ.


(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából,

b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni,

d) köteles a folyamatos kapcsolattartásra, az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni legalább 3 havonta.


(4) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását. A személyes találkozásokra szóló értesítést, a találkozást megelőzően 3 munkanappal korábban kell kézbesíteni.

 e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) írásban jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) az e) pont szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására, így különösen

 ha)  egészségügyi ok esetén: 5 munkanapon belül orvosi, kórházi igazolás

 hb) egyéb ok esetén pl. hozzátartozó halála esetén halotti anyakönyvi kivonat másolat, bármely más ok  esetén a mulasztás okát,  hitelt érdemlően bizonyító irat

      i) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, melyet különösen a h) pontban leirt körülmények esetén, lehet elfogadni,

j) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 munkanapon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt,

k) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e.


(5) A beilleszkedést segítő programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia, mely lehet egyéni tanácsadás, fejlesztés, vagy az egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló, munkavégzésre felkészítő csoportos programon való részvétel.


(6) Az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programok típusai:

a) szociális tanácsadás, fejlesztés, ügyintézés

b) pszichológiai tanácsadás, terápia

c) szociális fejlesztő és önsegítő csoport

d) munkavégzésre történő felkészülést segítő program

e) életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése


5. Az együttműködési kötelezettség megszegése  


11.§ Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

(a) aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,

(b )megjelenési kötelezettség elmulasztása,

(c) képzésen való részvétel elmulasztása,

(d) előírt programban, tanácsadáson való részvétel elmulasztása.


6. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei


12.§  Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.


7. Ápolási díj


13. § (1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.


(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 4.  melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. 43. §-ában és a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.


(3) Az ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg.


(4) Az ápolási díj megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.


8. Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése


14.§ (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.


(2) Az Alapszolgáltatási Központ házi segítségnyújtást végző dolgozója az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését negyedévenként, illetve szükség szerint ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

9. Önkormányzati  segély


15.§ (1) Önkormányzati segély a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére állapítható meg, ha

a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról másképpen nem tudnak gondoskodni,

b) előre nem látható többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Különösen betegség, baleset miatti tartós táppénzes állomány, elemi kár, kórházi kezelés, gyógyászati segédeszköz vásárlása, közüzemi díjtartozás, tüzelő vásárlás.


 (2) Az önkormányzati  segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.  Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megállapítható. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelem-kiegészítő támogatásként is nyújtható.



(3) A havi rendszerességgel nyújtott önkormányzati segély legfeljebb tizenkettő hónapra állapítható meg.


(4) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a kifizetések időpontját és a kifizetendő összegeket.


(5) Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt, akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át  illetve egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.


16.§ (1) Egy naptári éven belül ugyanazon személy vagy család legfeljebb három, alkalommal részesíthető  önkormányzati segélyben.


(2) Az önkormányzati  segély alkalmankénti, illetve havi rendszerességgel juttatott összege nem lehet kevesebb 2000 Ft-nál, a legmagasabb összege nem haladhatja meg a 15.000.- Ft-ot.


(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, gyógyászati segédeszköz vásárlása stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható önkormányzati segély.

Ebben az esetben a segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. A jövedelemre való tekintet nélkül, egyedi mérlegelés alapján megállapított segély összege nem haladhatja meg a 30.000 Ft-ot.


(4) Önkormányzati segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjeszthet elő, aki rászorult helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.


(5) A megállapított önkormányzati segély folyósításának módjai:

a) készpénzben a hivatal pénztárából,

b) az igénylő fizetési kötelezettségének közvetlen átvállalásával,

c) közüzemi szolgáltató részére történő átutalással,

d) természetbeni juttatás formájában (élelmiszer, tisztálkodó szerek, tűzifa)

d) hajléktalan személy esetén csak természetbeni ellátás formájában, a napi szükséglet fedezésére,

f) vagy célhoz kötve a felhasználás (tisztálkodó szerek, ruhanemű, cipő) amelyet 15 napon belül számlával igazolni kell.


(6) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

17.§ (1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzat segélyt nyújt annak, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.


(2) A temetési költségekhez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segélyre jövedelemtől függetlenül  az a személy jogosult,  aki az eltemettetésről gondoskodott, ezt számlával igazolni tudja, és aki nem részesült a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban.


(3)) A temetési költségekhez való hozzájárulás összege 20.000.- forint.


(4)  A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatal szociális ügyintézőjénél.


(5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell:

  1. a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt,
  2. a temetés költségeiről – a segélyt kérő vagy nevére kiállított – számlák eredeti példányát,


(6)A temetési költségekhez való hozzájárulás - önkormányzati segély -  megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

18.§. (1) A 18.életévét be nem töltött gyermek részére évente legfeljebb két alkalommal, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg önkormányzati segély, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.


(2) A segély összege elsősorban af elmerülő kiadások mértéke, de gyermekenként legfeljebb 10.000.- Ft.


(3)A segélyt természetbeni ellátás formájában kell megállapítani, ha a kérelem a gyermek térítési díjának támogatására irányul.


(4)E §-ban meghatározott segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.


19.§. (1) Az önkormányzati segély  nyújtható a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került /elemi kár stb./ személyek részére, a veszélyhelyzet megszüntetésére pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában.


(2)  A kamatmentes, visszatérítendő kölcsön formájában nyújtható önkormányzati segélyre az jogosult, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át nem haladja meg.


(3)Vissza nem térítendő önkormányzati segély – lakóépületben szélvihar, villámcsapás okozta kár – további jogosultsági feltétele, hogy a károsult biztosítási szerződéssel ne rendelkezzen.


(4)A kamatmentes visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő formában nyújtható önkormányzati segély évente egy alkalommal adható – maximum 50.000.-  Ft-ig terjedő összegben, amelynek fedezetét a képviselő-testület az éves költségvetésében a szociális juttatások kiadásnem alatt biztosítja. Kivételes méltánylást igénylő esetben – amennyiben létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, vagy vis maior helyzet áll fenn, akkor a képviselő-testület maximum 100.000.- Ft-ig terjedő összegben is megállapíthatja a kamatmentes kölcsön mértékét.


(5) A kölcsön visszafizetésének időtartamát, feltételeit egyedi elbírálás alapján a Képviselő-testület állapítja meg, azonban maximum 1 év időtartam lehet. Fél évet meghaladó visszafizetési lejárati idő esetén a kölcsön összegével a rászoruló ingatlana – amennyiben ilyennel rendelkezik – megterhelhető.


(6) A képviselő-testület  utólagos elszámolási kötelezettséget írhat elő.


(7) A kamatmentes kölcsönt illetve vissza nem térítendő támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja

10. Közgyógyellátás


20.§ (1) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át  , egyedül élő esetén a 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.


(2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 35. §-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.


(3)A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos határkör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.


11. Tankönyvtámogatás, tanévkezdési támogatás


21.§. (1) Az önkormányzat hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül, a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a holládi lakóhellyel rendelkező általános iskolai tanulók részére a tankönyvek árát átvállalja amennyiben ezt az önkormányzat adott évi költségvetése lehetővé teszi.


(2) A tankönyvtámogatás kifizetésének feltétele a tankönyvárának összegét igazoló díjbekérő levél másolatának csatolása.


(3) A támogatás kifizetése a dokumentumok benyújtását követő 3 munkanapon belül történik az önkormányzat házipénztára útján. 


(4) A tankönyvtámogatás iránti igényt minden év július 1. – szeptember 30. napjáig lehet benyújtani, melynek elmulasztása jogvesztő.


(5) A Holládon lakóhellyel rendelkező, középiskola nappali tagozatán tanulók jövedelemre tekintet nélkül tanévkezdései támogatásban részesíthetők, amennyiben az önkormányzat költségvetése ezt lehetővé teszi.  


(6) A támogatást – a tanulói jogviszonyt igazoló iskolalátogatási igazolás és a tankönyv árát igazoló díjbekérő levél másolatának csatolása mellett - készpénzben kell kifizetni.


(7) A támogatás kifizetése a dokumentumok benyújtását követő 3 munkanapon belül történik az önkormányzat házipénztára útján.


(8) A Tankönyvtámogatás, tanévkezdési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

12. Felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok támogatása


22.§ (1) Pályázatot nyújthatnak be azok a holládi állandó lakóhellyel rendelkező fiatalok, akik az ország bármely egyetemén vagy főiskolájának nappali tagozaton tanulnak, és első diploma megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatnak, és a pályázat benyújtásakor a 25. életévüket még nem töltötték be.


(2) A pályázatokat az 1. sz. melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani, minden év november 10. napjáig a hivatalhoz.  A határnap elmulasztása jogvesztő.


(3) A támogatás formája: vissza nem térítendő pénzbeni támogatás.


(4) Az önkormányzat éves költségvetésében keretösszeget állapít meg e rendeletben meghatározott támogatási formára.


(5) A támogatás konkrét mértékét – mely azonos mértékű minden pályázó esetén - a mindenkor benyújtott pályázatok száma és az éves keretösszeg határozza meg.


(6) A támogatások elbírálását a képviselő-testület végzi   a pályázatok benyújtását követő hónapban.


(7) A támogatások átadására ünnepélyes keretek között kerül sor, az elbírálás hónapjában.



III. FEJEZET

SZOCIÁLIS  GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

23.§. (1) Az önkormányzat az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja az

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) gyermekjóléti szolgáltatás,


(2) Az önkormányzat a Marcali Kistérség Többcélú Társulása útján biztosítja a

a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

b) gyermekek napközbeni ellátása: bölcsődei, óvodai ellátás,

c) támogató szolgálat ellátását.


(3)Az önkormányzat a Balatonszentgyörgy Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Balatonszentgyörgyi Margaréta Óvoda útjánbiztosítja a

a) a gyermekek nappali étkeztetését.


(4) Az (1) –(2) - (3) bekezdésben meghatározott ellátások igénybevételére, fizetendő díjakra vonatkozó rendelkezéseket Balatonkeresztúr Község Önkormányzata,  Marcali Város Önkormányzata  és Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata vonatkozó rendeletei tartalmazzák.


IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. Hatálybalépés

24. §.  A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, feltéve, ha az a kérelmező számára kedvezőbb.



14. Hatályon kívül helyezendő rendelkezések


25.§ (1)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló  többször módosított  6/2011./IV.15./önkormányzati rendelet, valamint a a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló  a  többször módosított 10/2006./VIII.7./önkormányzati rendelet.


 (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.