Hollád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020(XI.5.) önkormányzati rendelete
Hollád településkép védelméről
Hatályos: 2020. 11. 06Hollád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020(XI.5.) önkormányzati rendelete
Hollád településkép védelméről
Hollád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) -h) pontjaiban, valamint a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésben, az 3. § (1) bekezdésében, az 5. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) –(3)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes terület- rendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm.rendelet VI. fejezetének eljárási szabályai alapján a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya, célja és alkalmazása
1. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8) Kormányrendelettel (továbbiakban: TFR), a Tktv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rr), előírásait e rendelettel együtt kell alkalmazni.
(2) A rendelet célja Hollád sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) a településképi követelmények meghatározásával;
c) a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.
(3) A helyi védelem célja Hollád településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(4) E rendelet mellékletei:
a) 1.melléklet
aa) 1.fejezet: helyi egyedi védelem alá helyezés formanyomtatvány
ab) 2.fejezet: helyi területi védelem alá helyezés formanyomtatvány
ac) 3.fejezet: helyi egyedi védelem megszüntetésének formanyomtatványa
b) 2.melléklet:
ba) 1.fejezet: helyi egyedi védelem alatt álló épületek, objektumok (H1),
bb) 2.fejezet: helyi védelem alatt álló területek (he)
bc) 3.fejezet: helyi védelem jelző táblatípusok
c) 3.melléklet: Települési karakterek területeinek térképi bemutatása
d) 4.melléklet: Inváziós fajok jegyzéke
e) 5.melléklet:
ea) 1.fejezet: Szakmai konzultáció kérelem formanyomtatványa
eb) 2.fejezet: Településképi bejelentés formanyomtatvány
(5) E rendelet fügelékei:
a) 1.függelék: Műemlékek listája
b) 2.függelék: régészeti lelőhelyek jegyzéke
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) állapotrögzítő dokumentáció: a védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő, műszaki és fotódokumentáció;
b) áttört kerítés: olyan kerítés, amely utcai homlokzatát szemből nézve, a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg.
c) cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető felirat;
d) cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
e) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);
f) kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.
g) közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
h) megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét.
i) melléképület: az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe.
j) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
k) őstermelői tábla: saját ingatlanon, vagy engedély alapján az ingatlan előtti közterületen felállított maximum 2 m2 felületű idényjelleggel kihelyezett saját célú hirdetőfelület;
l) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;
m) tájbaillő építmény: adott telken építmény és növényzet olyan együttese, ahol az építmény a tájképi adottságok, domborzati jellemzők szerinti arányos tömegalakítású, elhelyezésű és kialakítású, melynek környezetét elsősorban tájhonos növényzet adja;
n) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
o) történeti szín: az épület építésének jellemző színezet, telítettség és intenzitás együttese.
p) útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
q) védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi.
r) reklámzászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai
3. § (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek
a) meghatározása és dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, indokolt esetben a védelem megszüntetése;
c) megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(3) Helyi védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(4) A helyi egyedi védelemmel érintett építmény vagy annak építményrészének bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(5) Védett területen álló épület bontása és átépítése, homlokzat felújítása, tetőszerkezet átalakítása esetén állapotrögzítő dokumentáció készítendő.
(6) Az állapotrögzítő dokumentáció tartalma:
a) Az épülettömeg (tömegarány, tetőzet) homlokzatok kialakításának (díszítés, nyílásrend) leírása,
b) Épületrészek jellemző anyaghasználatának, színezésének bemutatása,
c) Fotódokumentáció (karakteres elemek),
d) Helyszínrajz (beépítés, melléképületek),
e) Helyi egyedi védelem megszüntetése esetén annak rövid indoklása.
(7) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a főépítészi tevékenységről szóló Korm. rendelet települési és a térségi főépítész feladatairól szóló rendelkezéseiben megfelelően nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.hollad.hu honlapon biztosítja.
(8) A nyilvántartásnak a Tr.-ben megfogalmazottokon túl tartalmaznia kell a kapcsolódó építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását.
4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető:
a) hivatalból,
b) természetes, vagy jogi személy által írásban Hollád Község Önkormányzatának Polgármesterénél.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyi egyedi védelem alá helyezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 1. fejezetében közzétett nyomtatványon kell benyújtania.
b) helyi területi védelem esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 2. fejezetében közzétett nyomtatványon kell benyújtania.
c) helyi egyedi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 3. fejezetében közzétett nyomtatványon kell benyújtania.
(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.
(4) A helyi védelem alá helyezés előkészítése a települési főépítész feladata, szakmai előkészítéséhez műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő közreműködését kérheti ki.
(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.
(6) Helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték
a) megsemmisült,
b) teljes műszaki és erkölcsi avultsága beállt,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
d) életveszélyes állapot lép fel,
e) megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek áll.
(7) A védetté nyilvánításról a védelem megszüntetéséről és a kérelem elutasításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt.
(8) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntésről az érintett ingatlan tulajdonosait és kezdeményezőit a jegyző írásban tájékoztatja.
(9) Az önkormányzatnak a helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét (épület, építmény, természeti érték vonatkozásában) az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.
(10) A védelem alatt álló építményt, ha a védelem az épület vagy építmény egészére terjed ki az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület”, illetve, ha annak homlokzatára terjed ki, akkor „Védett homlokzat” feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla jellegrajzát e rendelet 2. mellékletének 3. fejezete tartalmazza. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.
5. A helyi védelem fajtái
5. § A helyi értékek védelme lehet
a) egyedi védelem (H);
b) területi védelem (He).
6. Az egyedi védelem
6. § (1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet
a) épület, építmény egészére;
b) épület, építmény homlokzatára;
c) épület, építmény tartozékára, illetve egyéb objektumokra;
a) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre.
(2) Az egyedi védelemmel érintett épületek, építmények jegyzékét e rendelet 2.mellékletének 1. fejezete tartalmazza, valamint a 6/2005 (IV.25.) számú rendelet R-2, R-3 terv mellékletei tüntetik fel ezek térbeli rendjét.
7. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos köteles hagyományokhoz illően jó karbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.
8. Helyrehozatali kötelezettség
8. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében a helyi egyedi védelem alatt álló építményekre, zöldfelületekre.
(2) Helyrehozatali kötelezettség írható elő különösen, ha
a) a települési arculatot lerontja az építmény vagy részleteinek műszaki, esztétikai állapota,
b) a telek és zöldfelülete rendezetlen, nincs összhangban a településképi követelményekkel,
c) olyan berendezést helyeztek el a védett épületen, kerítésen, vagy zöldfelületen, amely nincs összhangban a településképi követelményekkel.
(3) Polgármester előzetesen írásban hívja fel a telek tulajdonosának figyelmét a (2) bekezdésben foglalt tények fennállásáról. Ha a tulajdonos 60 napon belül nem intézkedik a településképet rontó állapotok megszüntetésében, úgy a polgármester a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a kötelezettség betartatásáról.
9. A helyi egyedi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A védett épületek, homlokzatok, építmény részletek, objektumok (szobrok, keresztek) Hollád jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg (eredeti, építéskori állapot szerinti) jellegzetes
a) tömegformálást és tetőformát;
b) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
c) egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;
d) anyaghasználatot;
a) színvilágot.Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.
(2) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.
(3) A helyi egyedi védett érték környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.
(4) A belső, mai igényeknek megfelelő átalakítási beavatkozásnál az eredeti szerkezet, valamint a képző- és iparművészeti értéket képviselő alkotórészek, tartozékok, beépített berendezési tárgyak fizikai sérülésével, roncsolásával, védett értékének megváltoztatásával nem járó megoldások alkalmazhatók. Amennyiben az eredeti állapotról adatok rendelkezésre állnak, akkor azokkal harmonizálóan kell a helyreállítási, fejlesztési munkákat elvégezni.
(5) A helyi védett épületet, védett utcai homlokzatú épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése, rendeltetése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen és a tervezett bővítés a régi épület tömegformálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(6) A helyi védett épület, védett utcai homlokzatú épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.
(7) A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építen
(8) Védett épületeken és védett homlokzatokon a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők.
(9) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.
(10) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.
(11) Védett épület és védett homlokzatú épület homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.
(12) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
(13) A helyi védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.
(14) A védett épület bontását megelőzően állapotrögzítő dokumentáció lásd 3. §. (6) bekezdésben rögzítetteket)
(15) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül,
c) a bontás a teljes műszaki és erkölcsi avultság okán indokolt.
10. A helyi területi védelem (He)
10. § (1) Hollád Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén helyi értékvédelmi (He) területet jelöl ki, melyet e rendelet 2. mellékletének 2. fejezete tartalmazza.
(2) A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, településsziluettre, temetőre, kilátásra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
11. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) A He védett területen meg kell őrizni a település
a) jellegzetes szerkezetét,
b) telekrendszerét, telekstruktúráját;
c) az utca vonalvezetését;
d) utcaképét vagy utcakép részletét;
e) a település- és tájkarakter elemeit.
(2) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) A területen anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek ezeket figyelembe véve újíthatók fel
a) Látszó szerkezet: hagyományos, természetes építőanyagok (bazaltkő, bazalttufa vagy szerkezetében és színében hasonló terméskő, tégla, fa) vakolt és festett szerkezetek.
b) Tető: A tetők tömegének kialakításakor egyszerű, hagyományos nyeregtetős tetőidom alkalmazható. A tetőidom kialakításakor során kontyolás létesítése megengedett. Magastető 30-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki.
c) Tetőhéjalás új építés, vagy héjazatcsere esetén: a helyi védett területeken a tetőhéjalás színének összhangban kell lennie a környezet uralkodó színével, a településképbe illő, jellemzően vörös, barna vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben. Alkalmazható égetett cserép, betoncserép, fazsindely fedés. Könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazhatók.
d) Homlokzat: vakolt festett homlokzatképzés. Homlokzatok színezésénél elsősorban a településre jellemző történeti szín (fehér és árnyalatai) főszínként történő alkalmazása javasolt, illetve kizárólag csak halvány, pasztellszínek használhatók.
e) Nem alkalmazhatók az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag-, vagy fém hullámlemez, alumínium trapézlemez, cserepes lemez és bitumenes zsindely.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
12. Hollád egész területére kiterjedő építmények telepítésére vonatkozó szabályok
12. § (1) A környezeti illeszkedést az érintett ingatlan jobb és bal oldalán lévő 2-2 beépített ingatlan figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Az építési telken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.
13. Hollád egész területére kiterjedő építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) Hollád közigazgatási területén nem alkalmazható
a) azbeszt tartalmú építőanyag;
b) fénylő, csillogó, rikító felületek;
c) kék, élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) és egyéb élénk, harsány színű és csillogó tetőhéjazat;
d) fő rendeltetési egységen tetőhéjazatnak hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemez, fémszerkezetű trapézlemez;
e) fő rendeltetési egységen homlokzati burkolóelemként műpala, hullámpala, műanyag hullámlemez.
(2) A vakolatdíszes homlokzatú épületek utólagos hőszigetelése a díszek megőrzésével, míves megjelenésük megtartásával készülhet
(3) Az építési telken egyéb építmény (pl. melléképület) tetősíkja nem emelkedhet a főépület fölé.
(4) A település közigazgatási területén
a) nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más utcaképbe nem illő homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi;
b) nem helyezhető el konténer, konténerház, lakókocsi, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), kereskedelmi célból faház és gépjármű nem telepíthető, kivéve:
ba) sportterületen, zöldterületeken valamint gazdasági-, szolgáltató karakteren belül azon ingatlanokon, melyek tulajdoni lappal igazolt fő funkciója gazdasági (termelő) jellegű.
bb) felvonulási építményként;
bc) a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építményként;
bd) a rendezvények keretében kihelyezett építményként.
c) Az épületek utcai homlokzattán nem létesíthető üvegportál, kirakat, üzlethelyiség bejárati ajtaja.
(5) Belterületen utcafronti, közterületről látható kerítése nem lehet tömör kerítés, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád- vagy műanyag háló nem alkalmazható. Kerítés anyagaként elsősorban fa, kő, tégla és fém használható vagy élősövény kerítés létesíthető.
(6) A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
14. Egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények – Településképi karakterek
14. § (1) Hollád közigazgatási területe településképi szempontból (a helyi építészeti és táji adottságok alapján) az alábbi településképi karakterekre tagozódik:
a) falusias településrész;
b) kertes településrész;
c) vegyes központi településrész;
d) közösségi területek karaktere;
e) Zártkerti településrész
f) külterületi településrész;
(2) A településképi szempontból meghatározó területen építmények elhelyezése, bővítése, felújítása során a helyi egyedi építészeti követelmények betartásán felül általánosan kell törekedni az adott településrész karakteres elemeinek megőrzésére, a településrész jellegzetes arculatához illeszkedő, értékteremtő településkép formálására.
(3) A településképi karakterek térképi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre, építményekre.
(5) Falusias településrész:
b) Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakítandó ki. A főépület, az építmény(ek) és a kerítés színével, anyaghasználatával és építészeti stílusával összhangban, valamint települési sajátosságokhoz illeszkedően alakítható ki, nem alkalmazhatóak a feltűnő, tájidegen építési elemek, rikító színek.
c) Az építési ingatlanon építmény elsősorban a főépület mögött, takarásban helyezhető el. Azokon az ingatlanokon, ahol a telekszélesség lehetővé teszi (figyelembe véve az övezeti előírásokat), úgy a főépület mellett is elhelyezhető építmény.
d) Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen.
e) A területen a Megyei területrendezési Terv (MTrT) fogalommeghatározása szerinti csarnok jellegű épület nem építhető.
f) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal megegyezően kell kialakítani.
g) A területen anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek a településrész jellegzetes arculatához igazodva újíthatók fel:
ga) a homlokzatok anyaghasználatánál és színezésénél ügyelni kell a hagyományos építőanyagok és történeti színek főszínként történő alkalmazására;
gb) a tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a településképi karakter figyelembe vételével. Magastető közterületről látható helyeken 30-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki.
h) a. A telkek utcai telekhatárán áttört kerítés létesíthető, amennyiben a kerítés lábazatos kivitelű, úgy a lábazat maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazat lehet. Az utcai kerítés magassága a terepcsatlakozástól számítva legfeljebb 1,80 m lehet.
(6) Kertes családiházas településrész:
b) Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakítandó ki. A főépület, építmény(ek) és a kerítés színével, anyaghasználatával és építészeti stílusával összhangban, valamint települési sajátosságokhoz illeszkedően alakítható ki, nem alkalmazhatóak a feltűnő, tájidegen építési elemek, mesterkélt, rikító színek.
c) Az építési ingatlanon építmény elsősorban a főépület mögött, takarásban helyezhető el. Azokon az ingatlanokon, ahol a telekszélesség lehetővé teszi (figyelembe véve az övezeti előírásokat), úgy a főépület mellett is elhelyezhető egyéb építmény.
d) Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen.
e) A területen a Megyei területrendezési Terv (MTrT) fogalommeghatározása szerinti csarnok jellegű épület nem építhető.
f) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal megegyezően kell kialakítani.
g) A területen anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek a településrész jellegzetes arculatához igazodva újíthatók fel:
ga) a homlokzatok anyaghasználatánál és színezésénél ügyelni kell a hagyományos építőanyagok és történeti színek főszínként történő alkalmazására;
gb) a tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a településképi karakter figyelembevételével: Magastető közterületről látható helyeken 20-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki, Lapostetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben szintén lapostetős kialakítású épületek állnak. Lapostetőknél zöldtető alkalmazható.
h) A telkek utcai telekhatárán áttört kerítés létesíthető, amennyiben a kerítés lábazatos kivitelű, úgy a lábazat maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazat lehet.
(7) Vegyes központi településrész:
a) a 13. § és a 14. § előírásait valamint a 15. § (6) bekezdésben előírtakat be kell tartani.
b) A telkek be nem épített részét parkosítva (háromszíntű növényzettel, honos, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokkal) kell kialakítani, fenntartani.
(8) Közösségi (zöldfelület, különleges területek) területek karaktere:
a) Csak a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény (mosdó, esőbeálló, kilátó stb.) helyezhető el tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével.
b) A régi, meglévő utcabútorok lecserélése esetén, illetve újonnan elhelyezendő köztéri berendezések vonatkozásában az egységes megjelenés érdekében szín, anyag és formavilág szempontból, az önkormányzat képviselő testülete által elfogadott típusú utcabútorok alkalmazhatóak.
c) Az ismeretterjesztő táblák mérete max. 1,5 m2 lehet.
d) A telek „kondíciónáló” szabad zöldfelületét parkosítva (háromszíntű növényzettel, honos, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokkal) kell kialakítani, fenntartani. A növények ültetése során tilos a 4. mellékletben szereplő invaziv fajokat használni, telepíteni.
(9) Zártkerti településrész:
a) új épület vagy építmény elhelyezése, meglévő tömegének megváltoztatása tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok (hagyományos szerkezet, anyag- és színhasználat) figyelembevételével történhet.
b) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
c) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
d) A légvezetékes hálózat rekonstrukciója, új építése csak föld alatti kivitelű kell lehet, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat képviselőtestületének egyetértő véleményét kell beszerezni.
(10) Külterületi településrész:
a) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok (hagyományos szerkezet, anyag- és színhasználat) figyelembevételével történhet.
b) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
c) Gazdasági területen meglévő vagy új gazdasági célú építmények az alábbi szempontoknak kell megfelelniük:
ca) Homlokzat: Az épületek homlokzatát tagoltan kell kialakítani és homlokzatának anyaghasználata során törekedni kell a természetes anyag alkalmazására. Az épület homlokzati kialakításánál igényes fémlemez fedés és burkolat is alkalmazható.
cb) Tető, tetőhéjalás: A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembevételével. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető magastetős, hajlásszöge 30-45 fok között lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést vagy sötét tónusú, csillogásmentes felületű, kiselemes hatású feddést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.
cc) Kerítés: A telkek utcai telekhatárán maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, legalább 80 %-ban áttört felületű mezőkkel létesíthető. Az utcai kerítés lábazattal együtt nem lehet magasabb 2,00 méternél.
cd) Növényzet: A telkek be nem épített, vagy gazdasági céllal nem hasznosított részét parkosítva (honos, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokkal) kell kialakítani, fenntartani. A kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, háromszintű (fák, cserjék, gyep-talajtakaró) növényállománnyal kell kialakítani. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.
d) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
e) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, építési engedély iránti kérelemhez tájesztétikai vizsgálattal és látványtervvel kell igazolni.
f) A védelmi erdőterületen út, közmű-, táv- és hírközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony, kilátó, híd, víztároló csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető, a területen egyéb létesítmények nem helyezhetők el.
g) Erdő művelési ágú területen – a véderdők kivételével – kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból lehet.
h) Mezőgazdasági területen forgalmi engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
i) Vízgazdálkodási- vagy mezőgazdálkodási művelési ágú területeken a tájképi és helyi népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő épületek, építmények építhetők.
j) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
k) Az erdősávok, a fás mezsgyék, facsoportok, magányosan álló fák, valamint a vízfolyások, árkok, utak menti természetközeli növényzet megtartandók és tovább fejlesztendők.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése - Hírközlési infrastruktúra
15. § (1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony
a) a település belterületén,
b) valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken, valamint ökológiai hálózattal érintett területeken,
c) erdőterületeken nem létesíthető.
(2) Műemléken és műemlék telkén, műemléki környezetben, helyi építészeti értékként védett épületen továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték területén távközlési és hírközlési torony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem helyezhető el és nem létesíthető.
(3) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.
(4) Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.
(5) Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága csak műszakilag indokolt esetben növelhető, max. 30 m-ig növelhető.
(6) Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.
16. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése - Közműhálózatok infrastruktúrájának kialakítása
16. § (1) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági és külterületi területek kivételével - elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszloprendszer igénybevételével, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetett kivitelű lehet. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.
(2) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.
(3) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
(4) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.
(5) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú villamos energiaellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, az új kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell telepíteni. Belterület már beépített területén a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén föld alatti vezetéssel kell megoldani a hálózat elhelyezését.
(6) Még beépítetlen beépítésre szánt területeken új középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint a vezetékes hírközlő hálózatok csak föld alatti vezetéssel építhetők ki.
(7) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű, a közvilágítási villamos energia ellátási, vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat és az optikai hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak föld alatt helyezhetők el a vezetékek.
(8) Erdőterületen csak akkor építhető ki föld feletti hálózat, ha az nem igényel erdőírtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőírtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, erdei utak mentén, földalatti telepítéssel kell építeni.
(9) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.
(10) Megfelelő ernyőzéssel biztosítani kell, hogy a fény csak megvilágítandó közterületre essen, ne vakítása el a közterületen közlekedőt és ne irányuljon a lakóházak ablakaira. Felfelé irányuló fényével ne okozzon fényszennyezést.
(11) Az újonnan nyitott utcákban és utak mentén közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező, a telepítéshez terület kell biztosítani.
17. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények
17. § (1) Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le.
(2) A 0,4 kV-os légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek.
18. Egyéb műszaki berendezésekre, műtárgyakra vonatkozó követelmények
18. § (1) Az épület utcai homlokzatára látható helyre műszaki berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.), látszó épületgépészeti vezeték és szerelvény nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.
(2) Közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabadon, vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el, a homlokzatok felújítása esetén a meglévő kábeleket és dobozokat meg kell szüntetni, kizárólag csak műszakilag indokolt esetben tarthatók meg, helyezhetők el rejtett, takart megoldással.
(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max. 15 fokos eltéréssel, max 20 cm kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.
(4) Lapostetők esetén a technológia szerinti előírások betartásával telepíthetők napenergia hasznosító berendezések.
(5) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(6) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
19. Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények
19. § (1) Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.
(2) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó közterület-alakítási tervet kell készíteni.
(3) A 314//2012 (XI.8.) Korm. rendelet közterület-alakításra vonatkozó bekezdése szerint kell elfogadni és a közterület alakítási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(4) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
(5) A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat csökkentő, minimalizáló megoldással kell kialakítani.
(6) Közterületen a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy helyezhető el, egységes koncepció szerint.
(7) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.
(8) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. Ebben az esetben az út építőjének a fasor ültetését edényes növényzet (planténerek) kihelyezésével kell pótolni.
(9) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.
(10) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(11) Az új és meglévő utcák fasorainak beültetésére, illetve azok pótlására gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárfa) nem telepíthetők. Az utcai fásítást csak minimum 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt fákkal lehet telepíteni, illetve a hiányzó egyedeket pótolni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(12) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni.
(13) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat akadálymentesíteni kell.
(14) Közterületen a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
20. Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások
20. § Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi, konténer a település területén nem helyezhető el, kivéve közterületen, csak önkormányzati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényen állítható fel.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
21. § (1) Reklámhordozó elhelyezése e rendelet és a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásaival összhangban történhet.
(2) Hollád község területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.
21. Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
22. § (1) Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával közművelődési célú hirdetőoszlopként, reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható.
(2) A kiválasztott típusú utcabútor szín, anyag és formavilágát a régi, meglévő berendezések lecserélése, illetve újonnan elhelyezendő hirdető- és reklámberendezések vonatkozásában követni, alkalmazni kell.
(3) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.
(4) Minden közterületre szánt telepített hirdető-, reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.
(5) Útcsatlakozásoknál telepített reklámhordozó berendezés a szabadlátás akadályoztatása miatt nem helyezhető el.
(6) Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.
(7) Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.
(8) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.
(9) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
23. § (1) Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja
a) kulturális információ közzététele;
b) idegenforgalmi eligazítás;
c) közérdekű tájékoztatás;
d) indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:
a) közművelődési célú hirdetőoszlop;
b) közérdekű molinó;
c) önkormányzati hirdetőtábla;
d) útbaigazító információs tábla;
e) megállító tábla;
f) kínáló tábla;
g) irányjelző;
h) őstermelői tábla.
(3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.
(4) Nyitvatartási idő alatt
a) egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;
a) vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.
(5) Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.
(6) A településkép védelme érdekében nem helyezhető el reklámhordozó a közterületen és a közforgalom számára megnyitott magánterületeken vagy onnan látható módon:
a) kerítésen;
b) fán, fa védőrácson;
c) műalkotáson, illetve annak talapzatán;
d) közparkban, védett természeti területen, virágágyásban;
e) szökőkúton, díszkúton, csobogón, ivókúton;
f) játszótéri eszközön;
g) nyilvános illemhely építményein;
h) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett vagy ragasztott kivitelben;
i) úttartozékon, közúti jelzőtáblán, közműberendezésen;
j) középületen, kivéve az ezen e célra kialakított felületen;
k) helyi védelem alatt álló épületen, területen.
(7) Ingatlanonként egy őstermelői tábla helyezhető el, az engedélyben rögzített feltételek mellett.
22. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
24. § (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.
(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a
a) cégér;
b) cégtábla, cégfelirat és címtábla;
c) zászló.
(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.
25. § (1) A 24§ (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület
a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;
b) színéhez;
c) arányrendszeréhez;
d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;
e) homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(2) A 24§ (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.
(3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges felületén (egyenes vagy hullámos) ponyva részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.
(4) Futófény, fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton nem helyezhető el.
23. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és zászlók elhelyezése
26. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.
(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.
(4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.
(5) Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
24. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok
27. § Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
25. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
28. § (1) A települési főépítész, illetve annak akadályoztatása esetén a polgármester a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről tájékoztatást ad, illetve szakmai konzultációt biztosít.
(2) Hollád Község Önkormányzata - függetlenül a tevékenység építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára – az alábbi esetekben kötelezővé teszi a szakmai konzultációt:
a) műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen található ingatlant érintő bármely építési tevékenység esetén;
b) helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületeket, épületrészeket érintő bármely építési tevékenység esetén;
c) Új lakóépület és 300 m2 –t meghaladó új, egyéb rendeltetésű épület építése esetében a település egész közigazgatási területére kiterjedően.
d) A konzultáció a vonatkozó építési tevékenység megkezdését, az építési eljárást megelőzően, valamint az eljárás során történő tervmódosítás esetén egyaránt kötelező.
(3) A kötelező szakmai konzultáció díj- és illetékmentes.
(4) A szakmai konzultációt az építtető vagy a tervező írásban – a 5. melléklet 1. fejezetében közzétett formanyomtatványon - kezdeményezi a települési főépítész, illetve annak akadályoztatása esetén a polgármester felé, postai vagy elektronikus úton az építési engedély benyújtása, ill. az egyszerű bejelentés megtétele előtt.
(5) A konzultációhoz:
a) a kormányrendelet szerinti elektronikus tárhelyekre feltöltésre kerülő tervdokumentációt;
b) színtervet, látványtervet;
c) tömegformálás, homlokzatalakítás, utcakép bemutatását tartalmazó tervdokumentációt;
d) fényképfelvétel(eke)t;
e) 2 példány papíralapú dokumentációt is kell csatolni, melyből egy példányt a bejelentő a szakmai véleménnyel, nyilatkozattal együtt hitelesítve visszakap.
(6) A szakmai konzultáció és a települési főépítész véleménye alapján a polgármester nyilatkozik a tervezett építési tevékenység e rendeletben meghatározott településképi megfelelőségéről, amelyet az elektronikus tárhelyre feltölt.
26. A reklámokkal kapcsolatos településképi bejelentési eljárás
29. § (1) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése esetében.
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét az 5. melléklet 2. fejezetében közzétett formanyomtatványon a polgármester felé, postai vagy elektronikus úton nyújtja be.
(3) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt, a települési főépítész szakmai véleménye alapján.
(4) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a reklám, reklámhordozó illeszkedik e a településképbe;
b) a reklám, reklámhordozó megfelel e a településképi követelményeknek;
c) a reklám, reklámhordozó megfelel e a rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(5) A településképi bejelentési eljárás nyomán kiadott hatósági határozat a feltételek meghatározása mellett ajánlásokat, javaslatokat is tartalmazhat a településkép javítása érdekében.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje - reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén - 2 év.
(7) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.
27. A településképi kötelezési és településkép-védelmi bírság
30. § (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi, a települési főépítész közreműködésével.
(2) Amennyiben a polgármester a települési főépítész közreműködésével az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során, vagy közérdekű bejelentés alapján a településképi követelmények megsértését észleli, úgy a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le. A polgármester megfelelő határidő biztosításával végzésben hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában – a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.
(4) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:
a) az építmények
aa) jó karbantartásának;
ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelme;
ac) az egységes megjelenés biztosításának;
ad) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;
ae) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése érdekében;
b) az építési övezetre előírt (szabályozási tervben jelöltek alapján) zöldfelület biztosításának érdekében;
c) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében
d) építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében; amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.
(5) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.
(6) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 – 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(7) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Hollád Önkormányzatának számlájára.
(8) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Hollád Község Önkormányzat bevételét képezi.
(9) A bírság megfizetése nem mentesít a kötelezésben foglaltak teljesítése alól.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
28. Hatálybalépés
31. § E rendelet 2020.év november hó 6.napján lép hatályba.
29. Átmeneti rendelkezések
32. § A hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokra e rendeletet nem kell alkalmazni.
30. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
33. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hollád Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2017. (XII.05.) önkormányzati rendelete a településkép védelmének a reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásairól, valamint az ezekkel kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról.
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Hollád község helyi építési szabályozásáról szóló 6/2005. (IV.25.) rendeletének alábbi rendelkezései hatályukat vesztik: 2.§. (4) és (5) bekezdései, 5.§. (7) bekezdése, 9.§. (6), (7), (8), (9) és (12) bekezdései, 10.§. (5), (6) és (7) bekezdései, 11.§. (9) bekezdése, 11.§. (9) bekezdése, 14.§. (5), (6) és (8) bekezdései, 16.§. (8), (9), (10) és (11) bekezdései, 17.§. (1) bekezdése, 18.§. (4) , (6), (7), (9), (10) és (12) bekezdései, 19.§. (3) és (8) bekezdései, 24.§. (12) és (13) bekezdései, 27.§. (2), (6) és (7) bekezdései, 28.§., 29.§., 30.§., 31.§-, 32.§., 37.§. (2) bekezdése, 1. melléklete, 2. melléklete.
1. melléklet a 13/2020. (XI. 5.) önkormányzati rendelethez
1.fejezet Helyi védelem aláhelyezés formanyomtatványa |
2. melléklet a 13/2020. (XI. 5.) önkormányzati rendelethez
1.fejezet A helyi egyedi védelem alatt álló építmények, épületek, objektumok (H1) |
HOLLÁD VÉDETT ÉPÜLETE
HOLLÁD VÉDETT ÉPÍTMÉNYE
HOLLÁD VÉDETT HOMLOKZATA3. melléklet a 13/2020. (XI. 5.) önkormányzati rendelethez
1. 
4. melléklet a 13/2020. (XI. 5.) önkormányzati rendelethez
fehér akác (Robinia pseudoacacia) |
5. melléklet a 13/2020. (XI. 5.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 13/2020. (XI. 5.) önkormányzati rendelethez
Megye |
Település neve |
Helyrajzi szám |
Védettség jogi jellege |
Azonosító |
Védett örökségi érték neve |
|---|---|---|---|---|---|
Somogy |
Hollád |
1256 |
nyilvántartott műemléki érték |
4412 [7889] |
Szt. Donát-kápolna |
Somogy |
Hollád |
1373 |
nyilvántartott műemléki érték |
10639 [7891] |
Présház |
Somogy |
Hollád |
138/1 |
nyilvántartott műemléki érték |
9350 [7892] |
rk. harangtorony |
2. függelék a 13/2020. (XI. 5.) önkormányzati rendelethez
Megye |
Település neve |
Helyrajzi szám |
Védettség jogi jellege |
Azonosító |
Védett örökségi érték neve |
|---|---|---|---|---|---|
Somogy |
Hollád |
018/1 |
régészeti lelőhely |
20342 |
Sósaljai-dűlő |
Somogy |
Hollád |
019 |
régészeti lelőhely |
20342 |
Sósaljai-dűlő |
Somogy |
Hollád |
021 |
régészeti lelőhely |
49620 |
Makkfai dűlő |
Somogy |
Hollád |
023 |
régészeti lelőhely |
64288 |
Körforgalom |
Somogy |
Hollád |
039/2 |
régészeti lelőhely |
64288 |
Körforgalom |
Somogy |
Hollád |
039/5 |
régészeti lelőhely |
64288 |
Körforgalom |
Somogy |
Hollád |
039/7 |
régészeti lelőhely |
64288 |
Körforgalom |
Somogy |
Hollád |
041/12 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/13 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
64288 |
Körforgalom |
||||
Somogy |
Hollád |
041/16 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/19 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/22 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/26 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/27 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/33 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/34 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/39 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/40 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/43 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/45 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/47 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/48 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/49 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/51 |
régészeti lelőhely |
64288 |
Körforgalom |
Somogy |
Hollád |
041/59 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/60 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/61 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/65 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/66 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
64288 |
Körforgalom |
||||
Somogy |
Hollád |
041/67 |
régészeti lelőhely |
64288 |
Körforgalom |
Somogy |
Hollád |
041/74 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/75 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/76 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/87 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
64288 |
Körforgalom |
||||
Somogy |
Hollád |
041/88 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
Somogy |
Hollád |
041/89 |
régészeti lelőhely |
45157 |
Kis-mező |
64288 |
Körforgalom |
||||
Somogy |
Hollád |
044 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
050 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/10 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/11 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/12 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/13 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/14 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/15 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/8 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
051/9 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
08/19 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
08/9 |
régészeti lelőhely |
20344 |
Iskolától D-re |
Somogy |
Hollád |
136 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
137 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1630 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1631/1 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1631/2 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1632/1 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1632/2 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1633 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1634 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1635 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1636 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1637 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1638/1 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
1638/2 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
211 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
212 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
213 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
514 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
515 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
517 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
518 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
520 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
521 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
522 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
523/1 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
523/2 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
525 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
526 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
527 |
régészeti lelőhely |
20343 |
Malomtól D-re |
Somogy |
Hollád |
554 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
556 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |
Somogy |
Hollád |
573 |
régészeti lelőhely |
20341 |
Szőlőhegy |