Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2014.(XII. 18)

önkormányzati rendelete

 a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Rinyabesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk 1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. §. (3) bekezdése alapján a következőket rendeli el:

1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1.§.

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

                  Rinyabesenyő Község Önkormányzata (a továbbiakban:

                  Önkormányzat)

2. A Képviselő-testület hivatalos megnevezése:

                   Rinyabesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

                  (a továbbiakban: Képviselő-testület)

3. A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése:

                   Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

Jelképek

2.§.

(1)  Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere:

     Vörös háromszög pajzsban jobb haránt ezüst pólya. A felső mezőben a

     haránt pólyával párhuzamosan elhelyezkedő ugró szarvas. Az alsó

     mezőben álló helyzetű zöld tölgylevél.

     Az ezüst pólyában hegyével a pajzs jobb felső sarka felé mutató fekete

     nyílvessző.

4. Az önkormányzat zászlaja: 1:2 arányú arany zászló, rúd felöli sarkaitól

    kiinduló és a zászló alsó szélének középpontjában találkozó

    haránthasításokkal képzett zöld ék betoldással.

     A zászló hossztengelyének felső (rúd felöli) harmad pontjában a fenti

     címer foglal helyet.

5. Rinyabesenyő jelképeiről és azok használatának rendjéről külön

     önkormányzati rendelet rendelkezik.

Bélyegző használat

3.§.

(1) Az Önkormányzat és a Hivatal által használt bélyegzőkön Magyarország címerét kell használni.

(2) Magyarország címerével ellátott Rinyabesenyő Község Képviselő-testülete feliratú körbélyegzőt kell használni a képviselő – testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

(4) A képviselő – testület, a polgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere van, a körívben pedig a következő feliratok olvashatók:

a) Rinyabesenyő Község Képviselő-testülete,

b) Polgármester Somogy Megye Rinyabesenyő

c) Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője,

d) Közös Önkormányzati Hivatal.

II. fejezet

AZ ALAKULÓ ÜLÉS

A Képviselő-testület megalakulása

4.§.

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

5.§.

1. A Helyi Választási Bizottság Elnöke a választás eredményének jogerősség válását követő 3 napon belül átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.

2. A képviselők esküt tesznek, melynek szövegét a polgármester olvassa elő. A képviselők az eskü letétele után aláírják az esküokmányt.

3. Az eskü szövege a következő:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

4. A polgármester a Képviselő-testület előtt (2) bekezdésben meghatározott esküt tesz. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. Az eskü letétele után aláírja az esküokmányt.

5. A polgármester a napirendi javaslat elfogadása után felkéri a Helyi Választási Bizottság Elnökét, hogy adjon tájékoztatást a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választás eredményéről.

6. A Képviselő-testület tagjainak nevét és címét az 1. függelék tartalmazza.

Ciklusprogram

6.§.

A polgármester az alakuló ülésen ciklusprogramot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, település üzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

7.§.

1. A Képviselő-testület dönt:

a./ a polgármester javaslata alapján titkos szavazással  az alpolgármesteri,

b./ a polgármester, vagy bármely képviselő javaslata alapján – legkésőbb a soron következő

     ülésen – a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.

2. Ha az alpolgármester, vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

3. A tisztségviselői megbízás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A bizottságok tagjainak megválasztása

8.§.

1. A Képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.

2. A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület – ha a feltételek fennállnak – az alakuló ülésen, vagy a soron következő ülésen dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét az 7.§. (3) bekezdése tartalmazza. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

3. A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

2. fejezet

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

9.§.

(1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

(2) A helyi önkormányzat ellátja az Mötv.-ben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket. A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzat feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3)Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen az Mötv. 13. §. (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott helyi önkormányzati feladatokat és közszolgáltatásokat biztosítja.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

         a.) Közművelődési feladatként a mozgókönyvtár biztosításáról a     Somogy Megyei Önkormányzat keretében.

         b.) Egészségügyi alapellátás – védőnői, háziorvosi – ellátásról.

         c.) Községüzemeltetési feladatokról:

• A szennyvízszállítást a Lábod Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján.
• A szervezett szemétszállítást a Netta Pannónia Viridis Kft-vel kötött szerződés alapján.
• A temetkezési szolgáltatást, bármely szolgáltatóval.

d.) Falugondnoki Szolgálat üzemeltetése.

         e.) Egyes szociális feladatok biztosítása a Rinyamenti Kistérségi              Többcélú Önkormányzati Társulás keretében

         a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központon,

         illetve a Lábodi Intézményegységén keresztül.

10.§

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a

     Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester

     képviseli.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a

     bizottságaira, a települési nemzetiségi önkormányzat testületére, a

     jegyzőre és a törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja.

4. A Képviselő – testület feladatait a képviselő – testület, a polgármester, a bizottságai és a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása útján látja el.

      Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

5. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott

     döntéseiről köteles beszámolni a képviselő – testületnek.

3. fejezet

A települési képviselő

11.§.

A települési képviselő megbízatásának keletkezése és megszűnése

1. A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

2. A települési képviselő megbízatása az Mötv. 29. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján szűnik meg.

A települési képviselő jogai és kötelezettségei

12.§.

(1) A települési képviselőt az Mötv. 32-35 §.-aiban és az SZMSZ-ben rögzített

    jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

     a) részt vehet a Képviselő – testület döntéseinek előkészítésében,        végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

     b)  a képviselőt a polgármester szakmai ismeretei, felkészültsége szerint      bevonhatja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel       folytatott tárgyalásokba,

     c) megbízás alapján képviselheti a Képviselő – testületet,

     d) kérheti, hogy hozzászólását szó szerint tartalmazza a jegyzőkönyv,          kérheti, hogy az írásban is benyújtott hozzászólását csatolják a        jegyzőkönyvhöz,

     e) kezdeményezheti, hogy a Képviselő – testület vizsgálja felül   bizottságnak, a polgármesternek a Képviselő – testület által átruházott         hatáskörben hozott döntését,

     f)  a jegyző útján igényelheti a képviselői munkájához szükséges        tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

     g) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet,

     h) interpellálhat, kérdezhet, közérdekű ügyben kezdeményezheti a    Képviselő – testület hivatalának intézkedését, amelyre az 15 napon        belül érdemi választ köteles adni,

      i) helyi rendelet kereti között jogosult tiszteletdíjra, természetbeni     juttatásra.

(3)A képviselő főbb kötelezettségei:

    a) köteles tevékenyen részt venni a Képviselő – testület és a bizottsági tagság esetén a bizottság munkájában,

    b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti          tevékenységre, a választók bizalmára,

    c) felkérés alapján köteles részt venni a Képviselő – testületi ülések     előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

    d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő – testület vagy          bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében     akadályoztatva van,

    e) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő      lakossági közösségekkel,

    f) köteles a képviselői munkája körében tudomására jutott állami,       szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége   megbízatásának lejárta után is fennáll,

    g) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a      kormányhivatal által szervezett képzésen.

 (4) Ha a képviselő három egymást követő testületi ülésen nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki tiszteletdíját 3 hónapon át 50 %-al csökkentett összegben kell kifizetni.

A települési képviselő döntéshozatalból való kizárásának szabályai

13.§.

1. A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárás szabályaira az Mötv-ben meghatározott rendelkezések az irányadók.

2. Annak a helyi önkormányzati képviselőnek, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja képviselői tiszteletdíja két hónapig 20 %-ban csökkentésre kerül.

3. A személyes érintettség bejelentési kötelezettsége tárgyában a Pénzügyi, Ügyrendi és Jogi Bizottság folytat le vizsgálatot. A bejelentési kötelezettség fennállásáról a Képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.

Az összeférhetetlenségi eljárás

14.§.

(1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségi eljárására az Mötv-ben foglalt rendelkezések – az (2)- (4) bekezdésben foglaltakkal kiegészítve - az irányadóak.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi, Ügyrendi és Jogi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(3) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Pénzügyi, Ügyrendi és Jogi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(4) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen az (1) – (2) bekezdéseit kell alkalmazni.

Méltatlanság, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

15.§.

Az önkormányzati képviselő méltatlanságára, vagyonnyilatkozat-tételi eljárására az Mötv-ben foglaltak az irányadóak.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Az ülések munkaterve

16.§.

1. A Képviselő-testület féléves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

2. A Képviselő-testület évente július hónapban munkaterv szerint ülést nem tart.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
   1. a Képviselő-testület tagjaitól,
   2. a Képviselő-testület bizottságától,
   3. az önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjétől,
   4. a jegyzőtől,
   5. a nemzetiségi önkormányzat elnökétől.

       (4)  A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor     is tájékoztatja a Képviselő-testületet ha azokat a munkaterv     tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

17.§.

1. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

2. A munkatervnek tartalmazni kell:
   1. a Képviselő-testületi ülések tervezett helyét, időpontját,
   2. tervezett napirendjeit,
   3. az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés, véleményezés szükségességét,
   4. az előterjesztő, közreműködő megnevezését,
   5. az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését,
   6. az előterjesztés elkészítésében résztvevőket,
   7. napirendi pont előadóját,
   8. az előterjesztés módját, (írásbeli, szóbeli).

3. A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető (önkormányzati hirdető tábla) legyen.

Az ülés összehívása

18.§.

1. A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta a 4. keddi napon, de évente legalább 10 alkalommal ülésezik a Hivatal tanácstermében.

2. A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal előbb tájékoztatja hirdetményen keresztül.

3. Közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal az ülés előtt a (2) bekezdésben meghatározott módon a lakosságot tájékoztatni kell.

19.§.

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze minden hónap 4. keddi napján, illetve szükség szerint.

2. A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

3. A képviselők és meghívottak a Képviselő-testület ülése előtt 5 nappal megkapják az ülés írásos előterjesztéseit.

4. A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon, faxon) is összehívható.

5. Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalásával kell összehívni.

6. A Képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint fele jelen van.

20.§.

1. A testületi ülés összehívásához a meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

2. A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:
   1. a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
   2. a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
   3. az önkormányzati intézmény vezetőjét,
   4. valamint, akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges, erről a polgármester dönt.

3. A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

4. Tanácskozási jog illeti meg a (2) bekezdésben felsoroltakat is.

Képviselői indítvány

21.§.

1. A Képviselő-testület összehívása egy képviselő javaslatára is történhet, de kötelezettség a polgármester számára csak akkor jelent, ha az ülés összehívását a képviselők ¼-e kéri.

2. A sürgősségi indítvány benyújtásának feltétele, hogy a sürgősség tényét rövid indokolással, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig be kell nyújtani a polgármesternél.

3. Ha a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősségi kérdést - napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

4. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják.

Együttes testületi ülés

22.§

1. Az együttes testületi ülésre a Képviselő-testületet a polgármester hívja össze a munkatervben meghatározott napirendeknél, illetve szükség szerint a polgármesterekkel történt egyeztetés alapján.

2. Az együttes testületi ülés meghívóját a polgármester írja alá és küldi meg a saját Képviselő-testületi tagoknak az írásos előterjesztéssel együtt, vagy szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslattal.

3. Az együttes testületi ülést Lábod község polgármestere vezeti és a napirendjeire hozott határozatot településenként külön-külön kell megszavazni.

4. Az együttes ülés jegyzőkönyvét a polgármesterek, illetve a jegyző írja alá.

5. A jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatal jegyzője készíti el és küldi meg egy példányban az önkormányzatoknak, illetve elektronikusan felterjeszti a Nemzeti Jogszabálytárba.

Rendkívüli testületi ülés

23.§.

1. A testület ülését a képviselők ¼-ének, vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára össze kell hívni.

2. A rendkívüli testületi ülés megtartására akkor kerülhet sor, ha azt a feladatellátás, hatáskör gyakorlása megkívánja, vagy más időközben felmerült ok azt kötelezően szükségessé teszi.

3. A rendkívüli testületi ülést a polgármesternek 5 napon belül össze kell hívni Az ülés vezetésére, jegyzőkönyvének készítésére a testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Zárt testületi ülés

24.§.

1. A zárt testületi ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett, illetve a szakértő vesz részt.

2. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

3. A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§. (2)  a) pontjában meghatározott esetekben.

     (4) A Képviselő-testület az Mötv. 46. §. (2) bekezdés b) pontjában foglalt      személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános      tárgyalásba nem egyezik bele.

     (5) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben      a Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

     (6) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet        javaslatot, melyről a Képviselő – testület minősített többséggel dönt.

Az ülés vezetése

25.§.

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

2. A Képviselő-testület ülését vezető személy

1. megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze
2. megállapítja az ülés határozatképességét,
3. tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, beszámol a két ülés közt végzett tevékenységről,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
5. napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatot,
6. biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát,
7. bezárja az ülést.

3. A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

4. A napirend előterjesztője lehet

1. a Polgármester,
2. a Képviselő-testület tagja,
3. a Képviselő-testület bizottsága,
4. a Jegyző,
5. a Képviselő-testület által felkért személy, vagy szervezet vezetője

5. Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé.

Az előterjesztés

26.§.

1. A Képviselő-testület ülésére lehetőség szerint írásbeli előterjesztés készül, indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

2. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

3. Az előterjesztés két részből áll

a.) Első rész :

1. A tárgy pontos meghatározása,

2. A témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntés.

3. Az előkészítés során felmerülő vélemények.

4. Az előterjesztést készítők megnevezése.

         b.) Második rész:

                   1. Határozati javaslat

                   2. A végrehajtásért felelős személy megnevezése

                   3. A határidő megnevezése

4. Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

Ülés rendje

27.§.

(1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során

a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő sértő módon nyilatkozik,

 b.) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít.

1. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

2. A sértő kifejezést használó képviselő a tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

Döntéshozatal, többségi kérdések

28.§.

     (1) A Képviselő – testület döntései a rendelet és a határozat.

     (2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők     több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő       képviselők több mint felének igenszavazata szükséges (egyszerű   többség).

     (3) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott     képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

     (3) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet 5 napon belül újra    össze kell hívni.

     (4) Minősített többség kell a következő ügyekben:

1. az önkormányzati rendelet alkotása,
2. a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása,  társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
5. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
6. önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv. 46. §. (2) c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
7. egymillió forintot meghaladó hitelfelvétel,
8. közalapítvány létrehozása,
9. az önkormányzat tulajdonában lévő 200.000.-Ft-ot meghaladó telek és egymillió forint értéket meghaladó felépítmény feletti rendelkezés,
10. a Képviselő-testület hatáskörének átruházása,
11. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
12. kereset benyújtása a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése
13. titkos szavazás elrendelése,
14. a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,
15. helyi népszavazás elrendelése esetén.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt.

6. Többlépcsős szavazásnál minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

Szavazás

    29.§.

(1)   A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő- testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

  (3) A Képviselő-testület zárt ülésén a polgármester vagy bármelyik     képviselő indítványoz hatja titkos szavazás tartását, amelyről a        Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

      (4) Az elrendelt titkos szavazásra, valamint az alpolgármester választása     során a titkos szavazásra 3 tagú eseti bizottságot választ a Képviselő –       testület. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, urna         igénybevételével történik. A titkos szavazás megkezdése előtt a    szavazás módját és összegezését a szavazatszámláló bizottság elnöke   ismerteti a testülettel.

      (5)  A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

               a) a szavazás helyét, napját

               b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét

               c) a szavazás során felmerült körülményeket,

               d) a szavazás eredményét.

     (6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő – testületi      ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Névszerinti szavazás

30.§.

1.  A polgármester és az önkormányzati képviselők ¼-e indítványozhatja névszerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

2.  A névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen „   , „nem „  , „ tartózkodom „ kijelentéssel szavaznak.

Az interpelláció

31.§

1. Az interpelláció olyan indítvány, amelynek alapján az SZMSZ-ben meghatározott személyeknek magyarázat adási, értelmezési kötelezettsége van a feladatkör(ük)be tartozó valamennyi ügyben, amely problémát tár fel, magatartásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, közügyben a panasz orvoslását, magyarázatát, meghatározott intézkedést kéri.

2. Interpellálni a Képviselő-testület, vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

3. A Képviselő – testület ülésén a következő személyekhez, szervhez lehet interpellációt intézni:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) Képviselő – testület bizottsága.

4. A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpelláció visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

5. Ha a képviselő a választ nem fogadja el a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

32.§.

1. Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni.  Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is kaphat választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

2. Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

3. Az interpelláció kivizsgálásában az interpelláló képviselőt be kell vonni.

A kérdés

33.§.

1. A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem éri el az interpelláció szintjét.

2. A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 33 §. és 34.§. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

A közmeghallgatás rendje

34.§.

1. A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

2. A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Hivatal 15 napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

3. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 5 nappal korábban a község hirdetőtáblái útján tájékoztatni kell.

4. Az éves költségvetési tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti és a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

6. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről és megküldéséről a testületi ülés jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A lakossági fórum rendje

35.§.

1. A Képviselő-testület döntése alapján a polgármester falufórumot hív össze. A falufórum előkészítése és arról feljegyzés készítése a jegyző feladata.

2. A falufórumon a polgármester egy alkalommal, illetve szükség szerint tájékoztatja a település lakosságát az önkormányzat munkájáról, a község fejlesztésre vonatkozó tervekről, azok megvalósításáról.

3. A falufórumon elhangzottakról a soron következő testületi ülésen a polgármester a képviselőket tájékoztatja, illetve a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben intézkedést kezdeményez.

Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

36.§.

1. A Képviselő-testület – az Mötv.16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

2. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet

1. a polgármester,
2. a képviselő –testület tagjai,
3. a képviselő- testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. a lakosság népi kezdeményezés útján,
6. a nemzetiségi önkormányzat testülete.

(3)  A rendelet tervezet elkészítését a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársa végzi a jegyző segítségével. A Képviselő-testület a rendelet tervezet készítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelet – tervezet elkészítésével megbízható ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő is.

4. A rendelet tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

37.§.

1. A rendelet tervezetet a jogszabály szerkesztéséről szóló 61/2009. (XII. 14.) szóló IRM rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

2. A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

3. A Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása keretében ellátott feladatok, a közösen fenntartott intézmények miatt azonos tartalmú önkormányzati rendelet megalkotására is sor kerülhet. Az önkormányzatnak egyeztetni kell a gesztor önkormányzattal az egységes eljárási cselekmények, határidők miatt, hogy azonos tartalmú rendelet megalkotására kerüljön sor.

4. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

5. Az önkormányzati rendelet külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal, évszámmal a kihirdetés dátumával kell ellátni a következő példa szerint

Lábod Község Önkormányzata Képviselő-testületének

(1/20..(…..)

önkormányzati rendelete

…………………………………..

A rendelet közzététele

38.§.

1. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról 3 napon belül a jegyző gondoskodik.

2. A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napos közszemlére tétellel történik. Az irattárba helyezendő példányra rá kell vezetni a közszemlére tétel kifüggesztésének és levételének napját.

3. A közös önkormányzati hivatalban a rendelet egy példányát el kell helyezni.

4. Az önkormányzati rendelet végrehajtása és hatályosulása érdekében:
   1. Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezett – a polgármester indítványára - tájékoztatást ad a végrehajtás helyzetéről, fontosabb tapasztalatairól
   2. A Képviselő-testület az önkormányzati rendeletek hatályosulását évente felülvizsgálja.
   3. A jegyző a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti, melyet az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

Határozatok

39. §.

(1) A Képviselő- testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító   érdemi döntését szó szerinti megfogalmazásban, számozott     határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a     végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét.

         A határozati javaslatra vonatkozó módosító, kiegészítő indítványok         elutasításuk esetén a szavazati arányok feltüntetésével, számozott határozatba foglalás nélkül kerülnek a jegyző

         könyvbe rögzítésre.

(2) A Képviselő-testület határozatairól a Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(3) A határozatok jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 3 munkanapon belül meg kell küldeni   a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(4) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő    lejártát követő első Képviselő-testületi ülésen köteles a Képviselő-     testületnek beszámolni.

(5) A beszámoló írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló         beszámoló alapja a felelős írásbeli jelentése.

(6) A beszámoló elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A Képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról     szóló beszámolóról.

Eljárás az önkormányzat érdekeit sértő önkormányzati döntés

felülvizsgálatánál

40. §.

A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanabban az ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

VI. fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

41.§.

1. A Képviselő-testület üléséről – külön a nyilvános és külön a zárt ülésről - jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. §. (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

2. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a testületi ülés meghívóját, jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, valamint az elfogadott, a polgármester és jegyző aláírásával ellátott rendeletet.

3. A testületi ülésről 3 pld-ban jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből:

1. Egy példányt a jegyző kezel, melyet tárgyévet követően beköttet.
2. Egy példányt 15 napon belül a kormányhivatalnak kell megküldeni.
3. Egy példány irattári.

4. A Képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvébe bárki betekinthet.

5. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal megbízott dolgozója, továbbá a jegyző tekinthet be.

6. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

42.§.

1. A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.

2. A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

1. Ügyrendi Bizottság 3 fővel, melynek tagjai kizárólag képviselők.

3. A bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét az SZMSZ. 2. melléklete tartalmazza. A bizottság tagjainak nevét és lakcímét az 3. függelék tartalmazza.

4. A Képviselő-testület indokolt esetben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történt elfogadásáig tart.

A bizottság működésének főbb szabályai

43.§.

1. A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg. A bizottság üléseinek összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, és határozathozatalára, döntéseik végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

2. A polgármester, az alpolgármester, a közös önkormányzati hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

3. A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

4. A bizottság munkáját a közös önkormányzati hivatal segíti. A közös önkormányzati hivatal feladatai:

1. gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról, kiküldéséről,
2. elkészíti az ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából,
3. az átruházott hatáskörben hozott határozatokat 3 napon belül a jegyzőnek átadja, aki  törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának megtétele végett.

44.§.

1. A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

2. A bizottság ülésének jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

3. A Képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

VIII. fejezet

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI BIZTOSÍTÁSA

45.§.

Az Önkormányzat Rinyabesenyő Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) kötött együttműködési megállapodása alapján az alábbiak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit:

• Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek illetve közmeghallgatásainak, fogadóóráinak lebonyolításához szükséges helyiséget a Rinyabesenyő, Kossuth u. 7. sz. alatti Művelődési Ház épületében.
• Az Önkormányzat a Hivatal dolgozóinak közreműködésével biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi munkájának szervezéséhez, kötelező feladatainak ellátásához szükséges postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, az ehhez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételeket.
• A Nemzetiségi Önkormányzat ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy annak helyettese, vagy a Hivatal kijelölt dolgozója vesz részt.
• A jegyző vagy a helyettesítésével megbízott személy biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat ülésén a törvényességi szabályok betartását és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
• A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását a jegyző a Hivatal pénzügyi ügyintézőjén keresztül biztosítja.
• A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítása, jegyzőkönyvek közzététele stb.) a jegyző a Hivatalon keresztül biztosítja.

A fentiekben meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket - a Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak és tisztségviselőinek telefonhasználata kivételével – az Önkormányzat viseli.

Az együttműködési megállapodás az SZMSZ 4. függeléke.

IX. fejezet

 A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A polgármester

46.§.

1. A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjasként látja el.

2. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő és felelős az önkormányzat egészének működéséért.

3. A polgármester főbb feladatai:
   1. A település fejlődésének elősegítése
   2. A helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás
   3. Az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása
   4. Az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése
   5. A demokratikus helyi hatalom gyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása
   6. A nyilvánosság megteremtése a helyi fórumok szervezése
   7. A lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása
   8. Az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése
   9. Az alpolgármester munkájának irányítása
   10. A közös önkormányzati hivatal irányítása
   11. A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak a feladatait, az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
   12. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére
   13. A jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása
   14. A Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése
   15. A Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése
   16. A Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása
   17. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására
   18. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét
   19. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetébe
   20. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében

4. A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

5. A polgármester fogadóóráját az alábbiak szerint tartja:

  -       Hétfő                                              10-12 óráig

  -      Szerda                                            13-15 óráig

  -      Minden hónap első kedd               13-15 óráig

6. Az alpolgármester engedélyezi a polgármester szabadság kérelmét.

7. Az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az egyéb munkáltatói jogokat az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.

Az alpolgármester

47.§.

1. A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősítet többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

3. Az alpolgármester tiszteletdíjáról a Képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott keretek között határozattal dönt.

4. A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

48.§.

1. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozó hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja az SZMSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint.

2. Tartós akadályoztatásnak minősül:
   1. 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, munkaképtelenség
   2. büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
   3. 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság
   4. rendkívüli családi esemény miatt feladata ellátására nem képes

A jegyző

49.§.

1. A jegyzőt pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelően a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések polgármesterei nevezik ki.

2. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat Lábod község Polgármestere gyakorolja. A munkáltatói intézkedéseket a polgármesterek kötelesek egymással egyeztetni.

3. A jegyző :
   1. Vezeti a közös önkormányzati hivatalt, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról
   2. Elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, teljesítményértékelését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
   3. Tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozat végrehajtásáról
   4. Rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról
   5. A polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
   6. A Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról
   7. Évente beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal munkájáról
   8. Gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról
   9. Szervezi a jogi felvilágosító munkát
   10. Gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről
   11. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében
   12. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében
   13. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő – testület, a bizottságok ülésein
   14. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
   15. Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át
   16. Dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

4. A jegyző részletes feladat – és hatásköreit a jogszabályok és a    Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5) A jegyzőt távolléte esetére az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az        aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós       akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a      jegyzői feladatokat másik közös önkormányzati hivatal jegyzője,     aljegyzője látja el megbízás alapján.

X. fejezet

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, MINT A KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK HIVATALA

50.§.

1. Lábod, Rinyabesenyő, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád és Rinyaszentkirály községek önkormányzatainak Képviselő-testületei az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat – és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtetnek.

2. A közös önkormányzati hivatal megnevezése, székhelye, címe, bélyegzője:

• Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal
• Székhelye: L á b o d község
• Címe: 7551 Lábod, Kossuth utca 57.
• Bélyegzője: KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL Lábod és a címer.
• Közös önkormányzati hivatal megalapításának időpontja: 2013. 02. 28.

3. A közös önkormányzati hivatal hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a közös önkormányzati hivatal Ügyrendje tartalmazza, mely tartalmazza:
   1. A közös önkormányzati hivatal elnevezését, címét, jogállását
   2. A közös önkormányzati hivatal létszámát
   3. Szervezeti felépítését
   4. Alapvető feladatait, ezen belül:
      • az önkormányzatok Képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,
      • a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat
   5. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét
   6. A helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét
   7. A közös önkormányzati hivatal fenntartásával kapcsolatos költségek viselésének megosztását

4. A közös önkormányzati hivatal Ügyrendjének tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra az SZMSZ-el együtt a Képviselő-testületek együttes ülésére.

5. A Közös önkormányzati hivatal Ügyrendje az SZMSZ. 5. függeléke

6. A közös önkormányzati hivatalt létrehozó Képviselő-testületek együttes ülése dönt:

1. A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról, a hivatali megállapodás jóváhagyásáról, módosításáról
2. A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról
3. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról
4. A közös önkormányzati hivatal előző évi munkájáról szóló beszámolóról
5. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséről, gazdálkodásáról szóló beszámolójáról
6. A közös önkormányzati hivatal ügyrendjének elfogadásáról

XI. fejezet

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

51.§.

1. Az önkormányzat képviselő - testülete a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,

gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

2. Lábod Község Önkormányzata tagja a Rinyamenti Kistérség egyes teleülései részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség

összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Rinyamenti Kistérség

Önkormányzati Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás).

            (3)  A Képviselő –testület a többcélú társulás megállapodásában                    meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további                 együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más               kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei                                    önkormányzattal.

(4) Az önkormányzat társulási megállapodásait és együttműködési          megállapodásait 6. Függelék tartalmazza.

XII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPJA

Az önkormányzat költségvetése

52.§.

1. A Képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatokat lát el.

2. A költségvetés összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozásra.

3. A Képviselő-testület a költségvetési rendelet tervezet első fordulóját közmeghallgatás keretében tárgyalja meg január hónapban. 

4. A költségvetési rendelet tervezet a második fordulóban február hónapban kerül a Képviselő-testület elé megtárgyalásra.

Az önkormányzat vagyona

53.§.

1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

2. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

54.§.

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

2. Az önkormányzat és intézményei pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését belső ellenőrzés biztosítja, vállalkozó belső ellenőr megbízásával.

3. A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

XIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55.§.

1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

2. Az SZMSZ. mellékleteinek, függelékeinek folyamatos vezetéséről, azok kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

3. A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rinyabesenyő Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 2/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelet.

Rinyabesenyő, 2014. december 12.

                            Orsós Imre                                              Nagy Balázs

                           polgármester                                           jegyző

A rendelet kihirdetve:

Rinyabesenyő, 2014. december 18.

                                                                                              Nagy Balázs

                                                                                                  jegyző