1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere:

3. § (1) Az Önkormányzat és a Hivatal által használt bélyegzőkön Magyarország címerét kell használni.

(2) Magyarország címerével ellátott Rinyabesenyő Község Képviselő-testülete feliratú körbélyegzőt kell használni a képviselő – testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

(3) A képviselő – testület, a polgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere van, a körívben pedig a következő feliratok olvashatók:

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

5. § (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke a választás eredményének jogerősség válását követő 3 napon belül átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.

(2) A képviselők esküt tesznek, melynek szövegét a polgármester olvassa elő. A képviselők az eskü letétele után aláírják az esküokmányt.

(3) Az eskü szövege a következő:

(4) A polgármester a Képviselő-testület előtt (2) bekezdésben meghatározott esküt tesz. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. Az eskü letétele után aláírja az esküokmányt.

(5) A polgármester a napirendi javaslat elfogadása után felkéri a Helyi Választási Bizottság Elnökét, hogy adjon tájékoztatást a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választás eredményéről.

(6) ²¹

6. § A polgármester az alakuló ülésen ciklusprogramot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, település üzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület dönt:

8. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.

(2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület – ha a feltételek fennállnak – az alakuló ülésen, vagy a soron következő ülésen dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét az 7. §. (3) bekezdése tartalmazza. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

9. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

(2) A helyi önkormányzat ellátja az Mötv.-ben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket. A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzat feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen az Mötv. 13. §. (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott helyi önkormányzati feladatokat és közszolgáltatásokat biztosítja.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

10. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a

12. § (1) A települési képviselőt az Mötv. 32-35 §.-aiban és az SZMSZ-ben rögzített

13. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárás szabályaira az Mötv-ben meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2) Annak a helyi önkormányzati képviselőnek, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja képviselői tiszteletdíja két hónapig 20 %-ban csökkentésre kerül.

(3) A személyes érintettség bejelentési kötelezettsége tárgyában a Pénzügyi, Ügyrendi és Jogi Bizottság folytat le vizsgálatot. A bejelentési kötelezettség fennállásáról a Képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.

14. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségi eljárására az Mötv-ben foglalt rendelkezések – az (2)- (4) bekezdésben foglaltakkal kiegészítve - az irányadóak.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi, Ügyrendi és Jogi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(3) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Pénzügyi, Ügyrendi és Jogi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(4) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen az (1) – (2) bekezdéseit kell alkalmazni.

15. § Az önkormányzati képviselő méltatlanságára, vagyonnyilatkozat-tételi eljárására az Mötv-ben foglaltak az irányadóak.

16. § (1) A Képviselő-testület féléves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente július hónapban munkaterv szerint ülést nem tart.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

17. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkatervnek tartalmazni kell:

18. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta a 4. keddi napon, de évente legalább 10 alkalommal ülésezik a Hivatal tanácstermében.

(2) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal előbb tájékoztatja hirdetményen keresztül.

(3) Közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal az ülés előtt a (2) bekezdésben meghatározott módon a lakosságot tájékoztatni kell.

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze minden hónap 4. keddi napján, illetve szükség szerint.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A képviselők és meghívottak a Képviselő-testület ülése előtt 5 nappal megkapják az ülés írásos előterjesztéseit.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon, faxon) is összehívható.

(5) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalásával kell összehívni.

(6) A Képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint fele jelen van.

20. § (1) A testületi ülés összehívásához a meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:

21. § (1) A Képviselő-testület összehívása egy képviselő javaslatára is történhet, de kötelezettség a polgármester számára csak akkor jelent, ha az ülés összehívását a képviselők ¼-e kéri.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltétele, hogy a sürgősség tényét rövid indokolással, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig be kell nyújtani a polgármesternél.

(3) Ha a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősségi kérdést - napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(4) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják.

22. § (1) Az együttes testületi ülésre a Képviselő-testületet a polgármester hívja össze a munkatervben meghatározott napirendeknél, illetve szükség szerint a polgármesterekkel történt egyeztetés alapján.

(2) Az együttes testületi ülés meghívóját a polgármester írja alá és küldi meg a saját Képviselő-testületi tagoknak az írásos előterjesztéssel együtt, vagy szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslattal.

(3) Az együttes testületi ülést Lábod község polgármestere vezeti és a napirendjeire hozott határozatot településenként külön-külön kell megszavazni.

(4) Az együttes ülés jegyzőkönyvét a polgármesterek, illetve a jegyző írja alá.

(5) A jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatal jegyzője készíti el és küldi meg egy példányban az önkormányzatoknak, illetve elektronikusan felterjeszti a Nemzeti Jogszabálytárba.

23. § (1)² A testület ülését a képviselők ¼-ének, vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát is tartalmazó indítványára össze kell hívni.

(2)³

(3)⁴ A rendkívüli testületi ülést a polgármesternek az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül össze kell hívni. Az ülés vezetésére, jegyzőkönyvének készítésére a testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

24. § (1) A zárt testületi ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett, illetve a szakértő vesz részt.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (2) a) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 46. §. (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(5) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(6) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a Képviselő – testület minősített többséggel dönt.

25. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy

26. § (1) A Képviselő-testület ülésére lehetőség szerint írásbeli előterjesztés készül, indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

(2) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(3) Az előterjesztés két részből áll

27. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során

28. § (1) A Képviselő – testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igenszavazata szükséges (egyszerű többség).

(3) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet 5 napon belül újra össze kell hívni.

(4) Minősített többség kell a következő ügyekben:

(4) az önkormányzati rendelet alkotása,

(5) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

(6) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

(7) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

(8) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

(9) önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv. 46. §. (2) c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

(10) egymillió forintot meghaladó hitelfelvétel,

(11) közalapítvány létrehozása,

(12) az önkormányzat tulajdonában lévő 200.000.-Ft-ot meghaladó telek és egymillió forint értéket meghaladó felépítmény feletti rendelkezés,

(13) a Képviselő-testület hatáskörének átruházása,

(14) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

(15) kereset benyújtása a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése

(16) titkos szavazás elrendelése,

(17) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,

(18) helyi népszavazás elrendelése esetén.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt.

(6) Többlépcsős szavazásnál minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő- testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(3) A Képviselő-testület zárt ülésén a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványoz hatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(4) Az elrendelt titkos szavazásra, valamint az alpolgármester választása során a titkos szavazásra 3 tagú eseti bizottságot választ a Képviselő – testület. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazás módját és összegezését a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a testülettel.

(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő – testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

30. § (1) A polgármester és az önkormányzati képviselők ¼-e indítványozhatja névszerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen „ , „nem „ , „ tartózkodom „ kijelentéssel szavaznak.

31. § (1) Az interpelláció olyan indítvány, amelynek alapján az SZMSZ-ben meghatározott személyeknek magyarázat adási, értelmezési kötelezettsége van a feladatkör(ük)be tartozó valamennyi ügyben, amely problémát tár fel, magatartásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, közügyben a panasz orvoslását, magyarázatát, meghatározott intézkedést kéri.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület, vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A Képviselő – testület ülésén a következő személyekhez, szervhez lehet interpellációt intézni:

(4) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpelláció visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(5) Ha a képviselő a választ nem fogadja el a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

32. § (1) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is kaphat választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásában az interpelláló képviselőt be kell vonni.

33. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem éri el az interpelláció szintjét.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 33 §. és 34. §. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

34. § (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Hivatal 15 napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 5 nappal korábban a község hirdetőtáblái útján tájékoztatni kell.

(4) Az éves költségvetési tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről és megküldéséről a testületi ülés jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

35. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján a polgármester falufórumot hív össze. A falufórum előkészítése és arról feljegyzés készítése a jegyző feladata.

(2) A falufórumon a polgármester egy alkalommal, illetve szükség szerint tájékoztatja a település lakosságát az önkormányzat munkájáról, a község fejlesztésre vonatkozó tervekről, azok megvalósításáról.

(3) A falufórumon elhangzottakról a soron következő testületi ülésen a polgármester a képviselőket tájékoztatja, illetve a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben intézkedést kezdeményez.

36. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet

(3) A rendelet tervezet elkészítését a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársa végzi a jegyző segítségével. A Képviselő-testület a rendelet tervezet készítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelet – tervezet elkészítésével megbízható ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő is.

(4) A rendelet tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

37. § (1) A rendelet tervezetet a jogszabály szerkesztéséről szóló 61/2009. (XII. 14.) szóló IRM rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

(2) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(3) A Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása keretében ellátott feladatok, a közösen fenntartott intézmények miatt azonos tartalmú önkormányzati rendelet megalkotására is sor kerülhet. Az önkormányzatnak egyeztetni kell a gesztor önkormányzattal az egységes eljárási cselekmények, határidők miatt, hogy azonos tartalmú rendelet megalkotására kerüljön sor.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) Az önkormányzati rendelet külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal, évszámmal a kihirdetés dátumával kell ellátni a következő példa szerint

38. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról 3 napon belül a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napos közszemlére tétellel történik. Az irattárba helyezendő példányra rá kell vezetni a közszemlére tétel kifüggesztésének és levételének napját.

(3) A közös önkormányzati hivatalban a rendelet egy példányát el kell helyezni.

(4) ²⁵Az önkormányzati rendelet végrehajtása és hatályosulása érdekében:

39. § (1) A Képviselő- testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szó szerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét.

40. § A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanabban az ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

41. § (1) A Képviselő-testület üléséről – külön a nyilvános és külön a zárt ülésről - jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. §. (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a testületi ülés meghívóját, jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, valamint az elfogadott, a polgármester és jegyző aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A testületi ülésről 3 pld-ban jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből:

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvébe bárki betekinthet.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal megbízott dolgozója, továbbá a jegyző tekinthet be.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

42. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

(3) ²⁶A bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét az SzMSz. 2. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület indokolt esetben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történt elfogadásáig tart.

43. § (1) A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg. A bizottság üléseinek összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, és határozathozatalára, döntéseik végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a közös önkormányzati hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(3) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(4) A bizottság munkáját a közös önkormányzati hivatal segíti. A közös önkormányzati hivatal feladatai:

44. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(2) A bizottság ülésének jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(3) A Képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

45. § ²⁷

46. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjasként látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő és felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester főbb feladatai:

(4) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5)⁸ A polgármester fogadóóráját az alábbiak szerint tartja:

47. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősítet többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíjáról a Képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott keretek között határozattal dönt.

(4) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

48. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozó hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja az SZMSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

49. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelően a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések polgármesterei nevezik ki.

(2) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat Lábod község Polgármestere gyakorolja. A munkáltatói intézkedéseket a polgármesterek kötelesek egymással egyeztetni.

(3) A jegyző:

(4) A jegyző részletes feladat – és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5) ²¹⁰A jegyzőt távolléte esetére az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal SZMSZ-ében meghatározott személy látja el.

50. § (1) Lábod, Rinyabesenyő, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád és Rinyaszentkirály községek önkormányzatainak Képviselő-testületei az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat – és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtetnek.

(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése, székhelye, címe, bélyegzője:

51. § (1) Az önkormányzat képviselő - testülete a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,

52. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatokat lát el.

(2) A költségvetés összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozásra.

(3) A Képviselő-testület a költségvetési rendelet tervezet első fordulóját közmeghallgatás keretében tárgyalja meg január hónapban.

(4) A költségvetési rendelet tervezet a második fordulóban február hónapban kerül a Képviselő-testület elé megtárgyalásra.

53. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

54. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését belső ellenőrzés biztosítja, vállalkozó belső ellenőr megbízásával.

(3) A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

55. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2) Az SZMSZ. mellékleteinek, függelékeinek folyamatos vezetéséről, azok kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rinyabesenyő Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 2/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelet.