Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő – testületének

1/2015. (III. 3.)

önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról         

(Egységes szerkezetben)

Rinyabesenyő Község Önkormányzatának Képviselő – testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10 § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26 §-ban, 32 § (1) bekezdés b) pontjában, 32 § (3) bekezdésében, 45 § (1) bekezdésében, 132 § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban, 134/E. §.-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18 § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §.

E rendelet célja, hogy az önkormányzat területén megállapítsa a szociális ellátások pénzbeli, természetbeni, és a szociális ellátás személyes gondoskodásának formáit és módját, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának, és egyéb eljárási szabályokat, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényességének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §.

(1) A pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozóan a rendelet hatálya az Szt. 3. §.-ban meghatározottakra terjed ki.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett, valamint az önkormányzat társulási megállapodás alapján biztosított ellátásokra terjed ki.

(3) Az Szt. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Rinyabesenyő község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(4) Az Szt. 7,§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) E rendeletet, az 1993. III. törvényben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Kormányrendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

 (2) Ha e rendelet eltérő szabály nem állapít meg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) lehet előterjeszteni.

(3) A rendeletben szabályozott, társulás alapján ellátott személyes gondoskodás igénybevétele iránti kérelmet az adott intézmény vezetőjénél kell szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(4) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(5) Az egyes szociális pénzbeli és természetbeni, továbbá személyes gondoskodás körébe tartozó szolgáltatásokról, az ellátásokkal kapcsolatosan a hatáskört gyakorló szervnek tájékoztatási kötelezettsége van az ügyfél felé.

(6) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, illetve szükség szerint környezettanulmány alapján köteles meghozni.

(7) Nem kell környezettanulmányt készíteni, valamint mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot az egy éven belüli ismételt kérelem esetén, ha a kérelmező körülményeiben köztudottan jelentős változás nem következett be.

(8) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §.-ában foglaltakat kell alkalmazni.

4. §.

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében saját, valamint vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmazni kell az Szt. 18. §.  a)-l) pontjaiban szereplő adatokat.

(2) A jogosultság megállapításakor

a.) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét

b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni.

(3) A jövedelem igazolható

a./ havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás;

b./ munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvény, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás;

c./ társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, ellen hiányában az utolsó havi bankszámla kivonat;

d./ vállalkozó esetén az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL törvény 36.§. (2) – (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve az igazolás beszerezhető.

(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység

   megszűnt,

- a közmunkából, közhasznú munkából, vagy közcélú munkából származó havi

    jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

5. §.

(1) A hivatal a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz a hatáskör gyakorlójának a támogatás megszüntetésére.

(2) Amennyiben az ellátás célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, úgy a támogatást közvetlenül a szolgáltatóhoz, vagy az étkezést nyújtó intézményhez, illetve kijelölt intézmény vezetőjéhez is utalható.

Az ellátások megállapítása

6. §.

(1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes hatáskörét a polgármesterre ruházza át. A polgármester a szociális ellátás tárgyában - átruházott hatáskörben – hozott döntéséről határozatot hoz.

 (2) A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított l5 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni, melyet a hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A fellebbezést az iratok csatolásával a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszti, kivéve, ha a Ket. alapján a határozatot hozó saját hatáskörében határozatát módosítja, vagy visszavonja.

A pénzbeli, természetbeni ellátások kifizetése, folyósítása

7. §.

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése a hivatal pénzügyi ügyintézőinek feladata, a döntésre jogosult határozata alapján. A készpénzben megállapított támogatást postai úton utalással, illetve kérelem esetén a jogosult személyesen veheti át a hivatal házipénztárában.

(2) A házipénztárból való kifizetés minden hét keddi napján 13-16 óráig, csütörtökön 9-12 óráig és 13-15 óra között történhet.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) rendelkezéseit, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv.-ben foglalt eltéréseket kell alkalmazni.

(4) A jogtalanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §.-ban foglaltakat kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő ellátások

Az ellátások formái

8. §.^[1]

A képviselő–testület a szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Szt-ben nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként a rendeletében meghatározott feltételek szerint az alábbi pénzbeli ellátást állapítja meg:

a) Létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás,

b) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás,

c) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás,

d) Gyermek érdekében nyújtott települési támogatás,

e) Karácsonyi települési támogatás,

f) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

g) Gyermekétkeztetés települési támogatása.

9. §

Települési támogatás

(1) A települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható.

(2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul,

      b.) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt vagy célravezetőbb.

(3) A kérelmet a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal lábodi székhelyén (7551 Lábod, Kossuth u. 57.) lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon (1. melléklet).

(4) Ha feltételezhető, hogy a támogatást kérő életvitele miatt, a megállapított támogatást nem a család érdekében, vagy a kért célra használja fel, a megállapított támogatás

1. családgondozónak,
2. védőnőnek,
3. óvónőnek, pedagógusnak is kiutalható, aki a támogatás felhasználásáról számlával számol el, az összeg átvételétől számított 8 napon belül.

Létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás

10. §

(1) A Képviselő – testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére.

 (2) A települési támogatást a közös háztartásban élők közül csak az egyik családtag kérheti.

^[2](3) A települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik:

            a.) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, továbbá települési         támogatás nyújtható,

            b.) alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, gyógyszerköltség, elemi kár,             krízishelyzet elhárítására,

            c.) élelmiszer, ruha vásárlás céljára.

 (4) A települési támogatásban csak azt a személyt lehet kérelemre részesíteni, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

^[3](5)

(6) A támogatás alkalmanként, évente azonban legfeljebb 3 alkalommal adható.

Létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege

11.§.

(1)^[4] A létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott települési támogatás összege esetenként 2.000.- Ft-nál kevesebb, de az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél magasabb nem lehet.

Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás

12.§.

(1) Az települési támogatás pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható annak a személynek, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Kamatmentes kölcsön nyújtható

• elemi kár, károk elhárításához,

• baleset, betegség, temetés költségeihez,

• ingatlan állagának megóvása, elsősorban tetőszerkezet költségeihez kiegészítési összegként, melyhez ez esetben a kérelmet május 15. és október 15. között lehet beadni,

• közüzemi díjak rendezéséhez, közműfejlesztési hozzájárulás megfizetéséhez,

• a gyógykezeléshez,

• a mindennapi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez, (tűzhely, bútorzat, hűtő stb.)

• más előre nem látható ok, rendkívüli élethelyzet kezeléséhez.

     (3) A kamatmentes kölcsönt - a közös háztartásban élük közül - csak az egyik családtag kérheti. Újabb kérelem esetén a közös háztartásban élő családtag közül a másik személyt is úgy kell tekinteni, mint aki már kölcsönben részesült.   

(4) A kamatmentes kölcsön összege:

 a.)  közös háztartásban élők esetén maximum 100.000,- Ft.

 b.) egyedülálló esetén az 50.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) Nem állapítható meg kamatmentes kölcsön annak, aki

    a.) a kölcsön visszafizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesítette,

         b.) a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kölcsön visszafizetésére nem

           képes,

      c.) ha a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kért kölcsön, a kívánt célt nem éri el. (pl. a lakás állagmegóvása, a kölcsönnel nem oldható meg.)

(6) A kamatmentes kölcsön havi részletekben történő visszafizetésére legfeljebb egy évig terjedő időpont határozható meg. A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a folyósítást követő hónap 10.-e.

(7) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit egyedi elbírálás alapján a megállapításra jogosult szerv határozza meg, melyet külön szerződésbe kell foglalni.

A szerződésben rögzíteni kell a

1. kifizetés módját,
2. a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat,
3. a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,
4. a visszafizetés garanciájaként két kezes nevesítésének kötelezettségét,
5. azt a kikötést, hogy a kölcsön összege a támogatott és a kezes bármely önkormányzat

által nyújtott támogatásából levonható.

 (8) A kamatmentes kölcsönt ugyanazon kérelmezőnek a visszafizetéstől számított egy év elteltével lehet újra megállapítani.

13. §

Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás

(1) A képviselő-testület települési támogatást állapíthat meg annak a Rinyabesenyő községben lakcímmel rendelkező személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A támogatás annak a személynek nyújtható, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 350 %-át nem haladja meg.

(3) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a temetés napját követő 30 napon belül lehet benyújtani a hivatal szociális ügyintézőjénél.

(4) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

1. a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát,
2. a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott számlákat és anyakönyvi kivonatot a kérelmezőnek vissza kell adni.

^[5](6) A támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200.000 Ft.

^[6](7) A támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 50 %-a (100.000 Ft).

(8) A döntésre jogosult egyedi méltányosságból illetve azon családnak, vagy egyedülálló személynek, akinek a temetési költségek viselése a veszélyezteti a létfenntartást ennél magasabb összeget is megállapíthat, amely azonban nem lehet magasabb a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegénél.

(9) A támogatás közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak fizethető,

1. ha a kérelem erre irányul,
2. ha a döntésre jogosult úgy ítéli meg, hogy az ellátásra jogosult életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb.

(10) A támogatás megállapítását a képviselő – testület a polgármesterre ruházza át.

^[7] 14. §

 Gyermek érdekében nyújtott települési támogatás

(1) A települési támogatás (kivéve a gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatás) annak a gyermeket nevelő személynek adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a gyermeket gondozó család létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A támogatás nyújtható

     a.) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

     b.) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

     c.) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

     d.) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

     e.) gyermek születéséhez,

     f.) a gyermek betegségéhez,

     g.) iskoláztatáshoz,

     kapcsolódó többletkiadások miatt.

(3) A települési támogatás egyszeri összege gyermekenként 2.000.- Ft-nál kevesebb nem lehet, és gyermekenként havonta a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladhatja meg.

^[8],^[9](4) A gyermek születése estére nyújtott támogatás összege 100.000 Ft.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben (Pl.: születés, beiskolázás) a kérelmező évente két alkalommal jövedelmére való tekintet nélkül is részesíthető támogatásban.

(6) A támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a Gyvt. 18. §. (6) bekezdésében meghatározott célra.

(7) Az összes körülményt mérlegelve elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában a támogatás, ha feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(8) Amennyiben a támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át.

^[10](9) A gyermek születéséhez nyújtott támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

 14/A §.

Karácsonyi települési támogatás

(1) A képviselő – testület a rinyabesenyői lakóhellyel rendelkező óvodás, általános iskoláskorú és a középfokú oktatási intézménybe járó gyermekek részére, továbbá a településen élő nyugdíjasok és fogyatékkal élők részére évente egy alkalommal, december hónapban karácsonyi támogatást biztosít 5.000 Ft értékben.

(2) A természetbeni támogatás pénzbeli értékét az önkormányzat a Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvoda és a Kótai Lajos Általános Iskola nevelési intézmények részére átutalja, a támogatás (ajándékcsomag) beszerzéséről és annak gyermekek részére történő átadásáról az adott intézmény vezetője gondoskodik. A többi támogatásban részesülő pénzbeli támogatásban részesül.

(3) A gyermekek mindenkori aktuális létszámáról az intézmények adott év november 25. napig adatot szolgáltatnak, a többi támogatásban részesülő létszámát az önkormányzat előzetesen felméri.

(4) A támogatás hivatalból kerül megállapításra.

15 §.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott

 települési támogatás

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez a családok, illetve személyek részére.

(2) A települési támogatást a közös háztartásban élők közül csak az egyik családtag kérheti.

(3) A települési támogatásban elsősorban azokat a bejelentett lakcímmel rendelkező személyeket indokolt részesíteni, akik az általuk életvitelszerűen használt ingatlan, lakóépület lakhatásához kapcsolódó rendszeres kiadásokat saját erőből nehezen, vagy nem tudják megfizetni. 

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások elsősorban az alábbiak:

a) villanyszámla,

b) fűtési költségek (gázszámla, fatüzelő vásárlás),

c) közüzemi vízszolgáltatás számlája,

d) hulladék közszolgáltatás számlája.

(5) A települési támogatás egy évre kerül megállapításra.

(6) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal lábodi székhelyén (7551 Lábod, Kossuth u. 57.) lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon (2. melléklet).

 (7) A települési támogatásban csak azt a személyt lehet kérelemre részesíteni, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 250 %-át. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(8) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(9) Ha a háztartás

a) a (8) bekezdés a)-c) ponja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) a (8) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő- ideértve a gyámot és a nevelőszülőt- él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(10) A támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 Ft/nm.

(11) A támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(12) A támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,

b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(13) A TM kiszámítása a következő módon történik:

TM= 0,3 – J-0,5 NYM x 0,15,

                       NYM

Ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell elbírálni.

16. §

A gyermekétkezetés települési támogatása

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását óvodai ellátás, illetve iskolai napközis ellátás keretében biztosítja.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete étkezési térítési díjkedvezményben részesíti azokat a gyermekeket, akik nem részesülnek sem állami normatív kedvezményben és a gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát sem állapították meg.

(3) Az étkezési kedvezmény a személyi térítési díj 100 %-a.

(4) A kedvezmény hivatalból kerül megállapításra. A létszámról és a térítési díjkedvezmény összegéről az élelmezésvezető írásban tájékoztatja a hivatal pénzügyi munkatársait.

(5) A meghatározott étkeztetési kedvezmény pénzügyi forrása az e célra is kapott állami támogatás vagy a községi önkormányzat éves költségvetésében e célra elkülönített összeg.

(6) Az étkezési térítési díjkedvezmény azokat a rinyabesenyői gyermekeket illeti meg, akik a Kótai Lajos Általános Iskolába illetve a Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvodába járnak.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Az ellátások formái

17. §.

(1) Az önkormányzat és a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ, illetve annak Lábodi Intézményegysége a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a.) falugondnoki szolgáltatás,

b.) étkeztetés,

c.) házi segítségnyújtás,

d.) családsegítés,

e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f.) közösségi ellátás,

g.) támogató szolgáltatás.

 (3). Az Önkormányzat - amennyiben a településen az alapellátás keretében nem gondozható rászoruló van - más szakosított ellátás igénybevételéhez a rászorulót hozzásegíti.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásáról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

Falugondnoki szolgáltatás

18. §.

(1) Az önkormányzat, mint fenntartó és működtető falugondnoki szolgálat keretében enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és közösségi szintű szükségletek kielégítését.

(2) A falugondnoki szolgálat keretében biztosított feladatokat, ellátásokat, szolgáltatásokat az eljárási szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

19. §.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló többször módosított 8/2007. (VI.20.) rendelet hatályát veszti.

(3) 2015. évben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a lakásfenntartási támogatással rendelkező személy csak annak lejáratát követően igényelheti.

Rinyabesenyő, 2015. február 25.

                        Orsós Imre                                                    Nagy Balázs

                       polgármester                                                       jegyző

Kihirdetve:

Rinyabesenyő, 2015. március 3.

                                                                                              Nagy Balázs

                                                                                                   jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Lábod, 2020. március 5.

                                                                                              Nagy Balázs

                                                                                                   jegyző