Rinyabesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015 (III.3.)

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

(Egységes szerkezetben)

Rinyabesenyő Község Önkormányzatának Képviselő – testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10 § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26 §-ban, 32 § (1) bekezdés b) pontjában, 32 § (3) bekezdésében, 45 § (1) bekezdésében, 132 § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban, 134/E. §.-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18 § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

E rendelet célja, hogy az önkormányzat területén megállapítsa a szociális ellátások pénzbeli, természetbeni, és a szociális ellátás személyes gondoskodásának formáit és módját, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának, és egyéb eljárási szabályokat, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényességének garanciáit.

(1) A pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozóan a rendelet hatálya az Szt. 3. §.-ban meghatározottakra terjed ki.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett, valamint az önkormányzat társulási megállapodás alapján biztosított ellátásokra terjed ki.

(3) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Rinyabesenyő község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(4) Az Szt. 7,§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében saját, valamint vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmazni kell az Szt. 18. §. a)-l) pontjaiban szereplő adatokat.

(2) A jogosultság megállapításakor

a.) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét

b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni.

(3) A jövedelem igazolható

a./ havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás;

b./ munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvény, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás;

c./ társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, ellen hiányában az utolsó havi bankszámla kivonat;

d./ vállalkozó esetén az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

^[1](4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 36. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve az igazolás beszerezhető.

(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység

megszűnt,

- a közmunkából, közhasznú munkából, vagy közcélú munkából származó havi

jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(1) A hivatal a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz a hatáskör gyakorlójának a támogatás megszüntetésére.

(2) Amennyiben az ellátás célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, úgy a támogatást közvetlenül a szolgáltatóhoz, vagy az étkezést nyújtó intézményhez, illetve kijelölt intézmény vezetőjéhez is utalható.

(1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes hatáskörét a polgármesterre ruházza át. A polgármester a szociális ellátás tárgyában - átruházott hatáskörben – hozott döntéséről határozatot hoz.

(2) A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított l5 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni, melyet a hivatalhoz kell benyújtani.

^[2](3) A fellebbezést az iratok csatolásával a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszti, kivéve, ha az Ákr. alapján a határozatot hozó saját hatáskörében határozatát módosítja, vagy visszavonja.

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése a hivatal pénzügyi ügyintézőinek feladata, a döntésre jogosult határozata alapján. A készpénzben megállapított támogatást postai úton utalással, illetve kérelem esetén a jogosult személyesen veheti át a hivatal házipénztárában.

(2) A házipénztárból való kifizetés minden hét keddi napján 13-16 óráig, csütörtökön 9-12 óráig és 13-15 óra között történhet.

^[3](3) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( Ákr.) rendelkezéseit, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A jogtalanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §.-ban foglaltakat kell alkalmazni.

A képviselő–testület a szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Szt-ben nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként a rendeletében meghatározott feltételek szerint az alábbi pénzbeli ellátást állapítja meg:

a) Létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás,

b) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás,

c) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás,

d) Gyermek érdekében nyújtott települési támogatás,

e) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

f) Gyermekétkeztetés települési támogatása.

(1) A települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható.

(2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

- a kérelem erre irányul,

b.) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt vagy célravezetőbb.

(3) A kérelmet a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal lábodi székhelyén (7551 Lábod, Kossuth u. 57.) lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon ( 1. melléklet).

(4) Ha feltételezhető, hogy a támogatást kérő életvitele miatt, a megállapított támogatást nem a család érdekében, vagy a kért célra használja fel, a megállapított támogatás

1. családgondozónak,

2. védőnőnek,

3. óvónőnek, pedagógusnak is kiutalható, aki a támogatás felhasználásáról számlával számol el, az összeg átvételétől számított 8 napon belül.

^[6](3) A települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik:

a.) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, továbbá települési támogatás nyújtható,

b.) alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, gyógyszerköltség, elemi kár, krízishelyzet elhárítására,

c.) élelmiszer, ruha vásárlás céljára.

^[7](4) Létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 100.000 forintot.

^[8](5)

(6) A támogatás alkalmanként, évente azonban legfeljebb 3 alkalommal adható.

(1) ^[9] A létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott települési támogatás összege esetenként nem lehet 2.000,- Ft-nál kevesebb, de 50.000,- Ft-nál magasabb sem.

^[10](1) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás akkor nyújtható, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 100.000 forintot.

(2) Kamatmentes kölcsön nyújtható

- elemi kár, károk elhárításához,

- baleset, betegség, temetés költségeihez,

- ingatlan állagának megóvása, elsősorban tetőszerkezet költségeihez kiegészítési összegként, melyhez ez esetben a kérelmet május 15. és október 15. között lehet beadni,

- közüzemi díjak rendezéséhez, közműfejlesztési hozzájárulás megfizetéséhez,

- a gyógykezeléshez,

- a mindennapi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez, (tűzhely, bútorzat, hűtő stb.)

- más előre nem látható ok, rendkívüli élethelyzet kezeléséhez.

(3) A kamatmentes kölcsönt - a közös háztartásban élük közül - csak az egyik családtag kérheti. Újabb kérelem esetén a közös háztartásban élő családtag közül a másik személyt is úgy kell tekinteni, mint aki már kölcsönben részesült.

(4) A kamatmentes kölcsön összege:

a.) közös háztartásban élők esetén maximum 100.000,- Ft.

b.) egyedülálló esetén az 50.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) Nem állapítható meg kamatmentes kölcsön annak, aki

a.) a kölcsön visszafizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesítette,

b.) a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kölcsön visszafizetésére nem

képes,

c.) ha a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kért kölcsön, a kívánt célt nem éri el. (pl. a lakás állagmegóvása, a kölcsönnel nem oldható meg.)

(6) A kamatmentes kölcsön havi részletekben történő visszafizetésére legfeljebb egy évig terjedő időpont határozható meg. A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a folyósítást követő hónap 10.-e.

(7) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit egyedi elbírálás alapján a megállapításra jogosult szerv határozza meg, melyet külön szerződésbe kell foglalni.

A szerződésben rögzíteni kell a

1. kifizetés módját,

2. a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat,

3. a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,

4. a visszafizetés garanciájaként két kezes nevesítésének kötelezettségét,

5. azt a kikötést, hogy a kölcsön összege a támogatott és a kezes bármely önkormányzat

által nyújtott támogatásából levonható.

(8) A kamatmentes kölcsönt ugyanazon kérelmezőnek a visszafizetéstől számított egy év elteltével lehet újra megállapítani.

(1) A képviselő-testület települési támogatást állapíthat meg annak a Rinyabesenyő községben lakcímmel rendelkező személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

^[11](2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, vagy a családja, vagy a vele közös háztartásban élők jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 150.000 forintot.

(3) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a temetés napját követő 30 napon belül lehet benyújtani a hivatal szociális ügyintézőjénél.

(4) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

- a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát,

- a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott számlákat és anyakönyvi kivonatot a kérelmezőnek vissza kell adni.

^[12],^[13](6)

^[14],^[15](7) A támogatás összege 200.000 forint.

(8) A döntésre jogosult egyedi méltányosságból illetve azon családnak, vagy egyedülálló személynek, akinek a temetési költségek viselése a veszélyezteti a létfenntartást ennél magasabb összeget is megállapíthat, amely azonban nem lehet magasabb a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegénél.

(9) A támogatás közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak fizethető,

- ha a kérelem erre irányul,

- ha a döntésre jogosult úgy ítéli meg, hogy az ellátásra jogosult életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb.

(10) A támogatás megállapítását a képviselő – testület a polgármesterre ruházza át.

^[17](1) A települési támogatás annak a gyermeket nevelő személynek adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 200.000 forintot.

(2) A támogatás nyújtható

a.) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

b.) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

c.) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

d.) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

e.) gyermek születéséhez,

f.) a gyermek betegségéhez,

g.) iskoláztatáshoz,

kapcsolódó többletkiadások miatt.

^[18](3) A gyermek érdekében nyújtott települési támogatás összege gyermekenként 2.000 forintnál kevesebb nem lehet, és nem haladhatja meg a 200.000 forintot.

^[19],^[20],[21](4) A gyermek születése esetére nyújtott támogatás összege 200.000 forint.

^[22](5)

(6) A támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a Gyvt. 18. §. (6) bekezdésében meghatározott célra.

(7) Az összes körülményt mérlegelve elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában a támogatás, ha feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(8) Amennyiben a támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át.

^[23](9) A gyermek születéséhez nyújtott támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez a családok, illetve személyek részére.

(2) A települési támogatást a közös háztartásban élők közül csak az egyik családtag kérheti.

(3) A települési támogatásban elsősorban azokat a bejelentett lakcímmel rendelkező személyeket indokolt részesíteni, akik az általuk életvitelszerűen használt ingatlan, lakóépület lakhatásához kapcsolódó rendszeres kiadásokat saját erőből nehezen, vagy nem tudják megfizetni.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások elsősorban az alábbiak:

a) villanyszámla,

b) fűtési költségek (gázszámla, fatüzelő vásárlás),

c) közüzemi vízszolgáltatás számlája,

d) hulladék közszolgáltatás számlája.

(5) A települési támogatás egy évre kerül megállapításra.

(6) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal lábodi székhelyén (7551 Lábod, Kossuth u. 57.) lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon ( 2. melléklet).

^[25](7) A települési támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg 150.000 forintot. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megegyezik a háztartás nettó összjövedelmének és a háztartás tagjai összegének hányadosával.

^[26](8)

^[27](9)

^[28](10)

^[29](11) A támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az 1 m²-re jutó elismert költség szorzata. Az 1 m²-re jutó elismert havi költség 1.000 Ft/m².

(12) A támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

^[30](13) A támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének 50 %-át,

b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(14) A TM kiszámítása a következő módon történik:

TM= 0,3 – J-0,5 NYM x 0,15,

NYM

Ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell elbírálni.

^[31](15) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesülők számára évente egy alkalommal egy egyszeri kiegészítése is megállapítható. Az egyszeri kiegészítés összege azonos a megállapított támogatás egy havi összegével, mely hivatalból kerül megállapításra, december hónapban, amennyiben azt az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi.

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását óvodai ellátás, illetve iskolai napközis ellátás keretében biztosítja.

^[32](2) A képviselő-testület a szülő kérelmére étkezési térítési díjkedvezményben részesíti azokat a gyermekeket, akik nem részesülnek állami normatív kedvezményben, részükre rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot nem állapították meg és családjukban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 150.000 forintot.

(3) Az étkezési kedvezmény a személyi térítési díj 100 %-a.

^[33](4) A támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(5) A meghatározott étkeztetési kedvezmény pénzügyi forrása az e célra is kapott állami támogatás vagy a községi önkormányzat éves költségvetésében e célra elkülönített összeg.

(6) Az étkezési térítési díjkedvezmény azokat a rinyabesenyői gyermekeket illeti meg, akik a Kótai Lajos Általános Iskolába, illetve a Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvodába járnak.

^[34](7) A kérelem évente egy alkalommal nyújtható be a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon, benyújtási határideje tárgyév december 1. napja, községbe történő beköltözés esetén a lakcím létesítést követő hónap 30. napja.

(1) Az önkormányzat és a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ, illetve annak Lábodi Intézményegysége a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a.) falugondnoki szolgáltatás,

b.) étkeztetés,

c.) házi segítségnyújtás,

d.) családsegítés,

e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f.) közösségi ellátás,

g.) támogató szolgáltatás.

(3) . Az Önkormányzat - amennyiben a településen az alapellátás keretében nem gondozható rászoruló van - más szakosított ellátás igénybevételéhez a rászorulót hozzásegíti.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásáról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(1) Az önkormányzat, mint fenntartó és működtető falugondnoki szolgálat keretében enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és közösségi szintű szükségletek kielégítését.

(2) A falugondnoki szolgálat keretében biztosított feladatokat, ellátásokat, szolgáltatásokat az eljárási szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló többször módosított 8/2007. (VI.20.) rendelet hatályát veszti.

(3) 2015. évben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a lakásfenntartási támogatással rendelkező személy csak annak lejáratát követően igényelheti.