A Somogy Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának Törvényességi Felügyeleti Osztálya szakmai segítségnyújtás keretében azzal kereste meg az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában rögzített rendkívüli testületi ülés kötelező összehívását érintő szabályozást, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében.

Rinyabesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 11/2014.(XII. 18) önkormányzati rendeletének 23. §-a az alábbiak szerint szabályozza a rendkívüli testületi ülés összehívásának szabályait:

23. § (1) A testület ülését a képviselők ¼-ének, vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára össze kell hívni.

23. § (2) A rendkívüli testületi ülés megtartására akkor kerülhet sor, ha azt a feladatellátás, hatáskör gyakorlása megkívánja, vagy más időközben felmerült ok azt kötelezően szükségessé teszi.

23. § (3) A rendkívüli testületi ülést a polgármesternek 5 napon belül össze kell hívni. Az ülés vezetésére, jegyzőkönyvének készítésére a testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A szakmai állásfoglalás szerint az Mötv. a rendkívüli testületi ülés kezdeményezése kapcsán egyetlen jogszabályi kötelezettséget ír elő a kezdeményezők számára garanciális szabályként, azt, hogy meg kell jelölni az indítványban a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az Szmsz-ben egyéb kötelezettséget nem lehet előírni a rendkívüli testületi ülés összehívásának további feltételeként. Ez azt jelenti, hogy az Mötv. 44. §-ában szabályozott rendkívüli ülés kötelező összehívásának feltételeként az összehívás indokát tartalmazó indítványon túl, egyéb feltétel nem állapítható meg az Szmsz-ben.

Ezen túlmenően az Mötv. 44. § értelmében a polgármesternek a rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia. A rendkívüli ülés e kötelező összehívására vonatkozó törvényi előírásától viszont eltérni nem lehet, azaz 15 napnál rövidebb határidő megállapítása az Szmsz-ben jogszabálysértő, és nem felel meg az alkotmányos követelményeknek. A törvényben rögzített határidőtől eltérő rendeleti szabályozás a kettős, párhuzamos szabályozás veszélyét veti fel.

A fentiekből eredően a jogszabályhelyek alábbiak szerint történő módosítására teszek javaslatot:

23. § (1) A testület ülését a képviselők ¼-ének, vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát is tartalmazó indítványára össze kell hívni.

23. § (2) A rendkívüli testületi ülés megtartására akkor kerülhet sor, ha azt a feladatellátás, hatáskör gyakorlása megkívánja, vagy más időközben felmerült ok azt kötelezően szükségessé teszi.