Mike község képviselő-testületének 9/1999(XII.1.) önkormányzati rendelete

Mike Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/1999. (XII.1.) sz. rendelete Mike község helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2016. 10. 11

Mike község képviselő-testületének 9/1999(XII.1.) önkormányzati rendelete

Mike Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/1999. (XII.1.) sz. rendelete Mike község helyi építési szabályozásáról

2016.10.11.

Mike Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1991. évi XX. törvény 82. §.-ának felhatalmazásával élve az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az Országos településrendezési és építészeti követelményeiről szóló 253/1997. (XII.20.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján az alábbi rendeltet alkotja:

1. § A rendelet hatálya

1.) Jelen önkormányzati rendelet hatálya Mike község belterületére és a szabályozási tervlap szerint hozzá csatlakozó beépítésre szánt területre (továbbiakban: tervezési terület) terjed ki.

2.) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képző külterületi és belterületi szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és alkalmazandó.

3.) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és foglom-meghatározásai, illetve az OTÉK 2. számú mellékeltében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.

4.) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közművezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű hatályos jogszabályok mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek egyidejű betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK alapján kell eljárni.

2. § A belterületi határ megállapítása

A település belterületi határvonalának megváltoztatásáról a Községi Önkormányzat dönt, de a jelenlegi belterületből csak olyan terület zárható ki, amely a rendezési terv szerint beépítésre nem szánt terület és a belterületbe csak olyan terület vonható, amely a rendezési terv szerint beépítésre szánt területnek minősül.

3. § A tervezési területre vonatkozó általános építési előírások

1.) Építési telekre vonatkozó általános előírások:

a.) Bármely építési övezetben új épületet elhelyezni, vagy meglévő épületet korszerűsíteni csak közúti kapcsolattal rendelkező, hálózati elektromos energiával és vezetékes ivóvízzel ellátott telken lehet.

b.) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt tározókban kell gyűjteni, vagy vízjogi engedéllyel rendelkező egyedi szennyvíztisztító berendezéssel kell kezelni.

c.) A telekkönyv szerint házhelyenként nyilvántartott, az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknél szűkebb paraméterekkel rendelkező telek is a beépítettségre, benapozásra és épületek közötti távolságokra vonatkozó előírások betartások mellett beépíthető.

2.) Épület elhelyezésére vonatkozó általános előírások

a.) Megengedett legnagyobb beépítettség új építés esetén: övezeti jel szerint. Kialakult helyzetben ennél nagyobb mértékben beépített telken álló épület is korszerűsíthető, tetőtérrel bővíthető, azonban a telek megfelelő beépítettsége tovább nem növelhető.

b.) Építési hely: Új épület csak a szabályozási terven jelölt határvonalakon belül helyezhető el, az OTÉK szerint oldal- és hátsókertek megtartásával. A jelen terv jóváhagyása előtt az építési határvonalon kívül építési engedéllyel elhelyezett épület is korszerűsíthető és felfelé bővíthető, új épületszárny azonban csak a kijelölt építési helyen belül létesíthető. Oldalkert szélességét az OTÉK 36. §. (2) pont szerint kell biztosítani. Hátsókert mélysége a hátsó építési vonal szerint, de az OTÉK 35. § (4) pontja szerint biztosítandó.

c.) Szabályozási vonalon kívül eső, vagy szabályozási vonallal átszelt épület szabályozási vonalon kívül eső része is igény esetén felújítható, azonban a tervezett közterületi részen nem bővíthető.

3. Épület kialakításra vonatkozó általános előírásokba

(műemléki környezetben a műemlékvédelmi hatóság ettől eltérő követelményeket is megállapíthat)

a.) A tervezési területen minden új, vagy korszerűsítendő lakó- és középületet jellemzően 35-45° hajlású magas tetővel kell kialakítani.

b.) Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazandó tetőhéjazati anyag; vörös, zöld, vagy barna színárnyalatú cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy fémlemez-zsindely.

c.) Új épület építése. Vagy meglévő korszerűsítése csak az OTÉK 42§. -ában előírt gépjármű-várakozó és tárol helyek biztosítása esetén engedélyezhető. Lakóterületen a tárhely teleken belül, intézménynél az Önkormányzattal egyeztetett módon, vagy telken belül, vagy közterületen biztosítandó.

d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: Új építés esetén övezeti jel szerint. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.

e.) Terepszint alatti építmények (pince) a terepszint alatt legfeljebb egy szint (-3,5 m járószint) mélységig létesíthetők, a talajmechanikai és talajvíz viszonyok figyelembe vételével.

4. Az épített környezet alakításának egyéb előírásai

a.) A tervezési területen 2 m²-nél nagyobb reklámtábla, hirdetőberendezés nem helyezhető el.

b.) A tervezési területen, közterületen, valamint építési telek elő- és oldalkertjében árusítópavilon, konténer, lakókocsi és sátor állandó jelleggel nem helyezhető el.

4. § A tervezési felület felhasználása

a.) A tervezési területe

beépítésre szánt, ezen belül:

- lakó

- vegyes

- gazdasági

- különleges

b.) beépítésre nem szánt, ezen belül:

- közlekedési-közművelődési

- zöld

- erdő

- mezőgazdasági

- egyéb

területfelhasználási egységeket tartalmazhat.

5. § FL övezeti jelű falusias lakóterületek szabályozása

1.) Az övezet területén az OTÉK 14. § Előírások betartandók.

2.)¹

3.) Telekalakítás esetén kialakítandó új telek

- legkisebb szélessége: 16 m

- legkisebb mélysége: 40 m

- legkisebb területe: övezeti jel szerint

- biztosítandó zöldfelületi részarány új építés esetén: legalább 50% (házikerttel együtt)

4.) Beépítési mód: övezeti jel szerint /O = oldalhatáron álló; az északi, vagy az utcában kialakult telekhatárra vonatkozóan), azonban 20 m-nél szélesebb telken épült szabadon is elhelyezhető.

5.) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

6.) A területen hasonállat-tartás a háztáji szükségletek mértékéig az az Önkormányzat állattartási rendeletében szabályozott módon lehetséges.

6. § TV övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályzása

1.) Az övezet terültén az OTÉK 16. § előírásai betartandók.

2.)²

3.) Telekalakítás eseté kialakítható új telek

- legkisebb területe: övezeti jel szerint

- biztosítandó zöldfelületi részarány: legalább 40%.

4.) Beépítési mód: övezeti jel szerint.

5.) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

6.) A területen haszonállat-tartás nem engedélyezett.

7. §

MG övezeti jelű mezőgazdasági üzemi területek szabályzása

1.) Az övezet terültén az OTÉK 18., 19. és 20. § előírásai betartandók.

2.)³

3.) Telekalakítás eseté kialakítható új telek

- legkisebb szélessége: 40 m

- legkisebb mélysége: 60 m

- legkisebb terület: övezeti jel szerint

- biztosítandó zöldfelület részarány új építs esetén: legalább 30 %.

4.)⁴

5.) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

6.) A területen nagyüzemi állattartás a közegészségügyi hatósági előírások betartásával lehetséges. Lakóterülethez 1000 m-nél közelebb új állattartó telep nem létesíthető. A területre fejlesztési szándék esetén környezetvédelmi hatástanulmány készítendő.

8. § KG övezeti jelű kereskedelmi gazdasági területek szabályzása

1.) Az övezet terültén az OTÉK 18., 19. és 20. § előírásai betartandók.

2.)⁵

3.) Telekalakítás eseté kialakítható új telek

- legkisebb szélessége: 40 m

- legkisebb mélysége: 50 m

- legkisebb terület: övezeti jel szerint

4.) Biztosítandó zöldfelület részarány új építés esetén legalább 30%.

5.) Beépítési mód: szabadon álló

6.) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

7.)⁶

9. § Különleges területek szabályozása

1.) Különleges területeken az OTÉK 24. § előírásai betartandók.

2.) T övezeti jelű termőterület szabályozása

a.) Temető területen csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, síremlékek, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.

b.) A temető kegyeleti okokból bekerítendő.

c.) Temető kerítése mentén 10 m távolságon belül új temetkezés nem engedhető meg, e sávban n9vényzet (fasor) telepítendő.

3.) S övezeti jelű sportterület szabályozása

Sportterületen csak sportpályák, sportlétesítmények, valamint ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítményeik helyezhetők el.

4.) I övezeti jelű négykiterjedésű intézmények szabályozása

1.) Az övezet területén az OTÉK 24. § előírásai értelemszerűen betartandók.

2.)⁷

3.) Telekalakítás esetén kialakítható új telek

- legkisebb mértét a műemlékvédelmi hatóság állapítja meg

- biztosítandó zöldfelületi részarány legalább 70%.

4.)⁸

5.) Megengedett legnagyobb építésmagasság: övezeti jel szerint.

6.) A területen haszonállattartás nem engedett.

10. § K övezeti jelű közlekedési és közmű területek szabályozása

1.) Közlekedési területeken az OTÉK 26. § előírásai betartandók.

2.) Közlekedési területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon szabályozási vonalakkal meghatározott meglévő és tervezett utak, utcák, közterületek területei.

3.) A közutak számára biztosítandó közterületi (szabályozási) szélességeket a szabályozási szélességeket a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

4.) Szabályozási vonallal meghatározott útszélesítésre kijelölt telekterületrészen álló meglévő épület, vagy épületrész felújítható és korszerűsíthető, de a közterületeknek kijelölt területrészeken a továbbiakban nem bővíthető (tetőráépítés se engedélyezhető).

5.) A szabályozási terven közutak jelölt parkoló-férőhelyek az út menti árkok és zöld sávok területének részbeni felhasználásával alakíthatók ki.

11. § Z övezeti jelű zöldterületek szabályozása

1.) Az övezet területén az OTÉK 27. § előírásai betartandók.

12. § E övezeti jelű erdőterületek szabályozása

1.) Az övezet területén OTÉK 28. § előírásai betartandók.

2.) A szabályozási terven PE övezeti jellel parkerdők szerepelnek. E területen csak a terület rendeltetésszerű használatához tartozó sport, szabadidő és természetvédelmi rendeletű épület, építmény helyezhető el, a területi főépítésszel egyeztetett elvi építési engedély alapján.

3.) A szabályozási terven VE övezeti jellel a védelmi rendeltetésű erdők szereplenek. Védő-erdő területeken épület nem helyezhető el. A területet erősíteni kell és itt egyidejű fakitermelés (tarvágás) nem engedhető meg.

13. §

MK övezeti jellegű mezőgazgazdasági kert-területek szabályozása

1.) területen az OTÉK 29. § előírásai betartandók.

2.) Telekalakítás esetén nem alakítható ki 1000 m-nék kisebb, illetve 14 átlagos szélességnél keskenyebb telek.

3.) A területen csak szőlő- és kert műveléshez tartozó gazdasági épület helyezhető el.

4.) 720 m²-t meghaladó telken legfeljebb 3%-os beépítettséggel. Legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, 35-45° hajlású magas tetős, égetett cserepes, vagy nád héjazatú, fa, tégla, vagy vályog falazatú épület helyezhető el.

5.) A területen állattartás csak a háztáji szükséglete mértékéig engedhető meg.

14. §

VT övezeti jelű, egyéb (vízgazdálkodási) területek szabályozása

1.) A területen az OTÉK 30. § előírásai betartandó.

2.)⁹

15. § Építési tilalmak és korlátozások

1.) építési tilalmak elrendelésére a tervezési területen nincs szükség.

2.) Védőterületeken fennálló építési korlátozások:

a.) Meglévő nagyüzemi baromfitartó telep védőtávolsága új lakó-. Vendéglátó- és szállás-jellegű épülettől legalább 150 m.

b.) Meglévő nagyüzemi sertéstelep védőtávolsága új lakó-, vendéglátó- és szállás-jellegű épületektől legalább 250 m.

c.) Új nagyüzemi állattartó telep védőtávolsága lakó-, vendéglátó- és szállás-jellegű épületektől legalább 1000 m.

16. § A települési környezet védelmének szabályozása

1.) A településen keletkező kommunális szilárd hulladékot az Önkormányzat által erre kijelölt vállalkozó feladat rendszeresen gyűjteni és a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre (csökölyi szeméttelep) szállítani.

2.) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítőhelyre (Kadarkút szennyvízürítő) kell szállítani.

3.) A település területén elhullott állatok tetemeit konténeres gyűjtést követően a Böhönye-Terebezdpusztai fehérjefeldolgozóba kell szállítani.

4.) A település területén minden új üzemi létesítmény vagy meglévő üzem területén tervezett technológiai váltás engedélyezéséhez üzemeltetéstechnológiai terv készítendő, melyben igazolandó, hogy a tervezett technológia környezeti hatásai nem okoznak határérték túllépést a legközelebbi lakó-, illetve vegyes területeken.

5.) A lakó- és intézményterületek csendvédelme érdekében be kell tartani a 12/1983. (V.12.) MT.Sz. Rendelet előírásait, valamint a 4/1984. (I.23.) EüM. sz. rendeletben megállapított zajterhelési határértékeket. (Üzemi tevékenységből származó lakóterületen nappal 50, éjjel 40 dBA hangnyomásszint engedhető meg.)

6.) A település lakó-, vegyes- és zöldterületei „Védett I.” levegő tisztaságvédelmi kategóriába tartoznak.

7.) A település területén keletkező veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet előírásai betartandók.

8.) A település területének legnagyobb része felszíni szennyeződésre érzékeny területen fekszik, ezért csak környezetkímélő mezőgazdasági termelés folytatható.

9.) A területen meglévő és tervezett épületek zárt szennyvíztárolóval, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezéssel látandók el.

17. § Az épített környezet védelmének szabályozása

1.)¹⁰

2.) A település műemlékileg nem védett, de a településkép, a helyi hagyományok vagy a település múltja szempontjából kiemelkedő jelentőségű épületek, szobrok, növényegyedek megőrzéséről és védelméről az Önkormányzat helyi védelméről szóló rendelete intézkedik (Megalkotandó!) A szabályozási tervlapok irányadó jelleggel feltüntetik a helyi védelemre javasolt értékeket.

18. § Tűzvédelem

1.) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

2.) A szükséges oltóvizet közművesített területen földalatti tűzcsapokról kell biztosítani.

19. § Földtani követelményeke

1.)¹¹

20. § A helyi értékek védelmének szabályozása

Az OTÉK 4. § (5) b. pontja alapján a helyi értékek védelme érdekében az alábbi előírások betartandók:

1.) Helyi művi minden olyan településtörténeti, településképi, építészeti, régészeti, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti vagy kertészeti szempontból jelentős településrész (beleértve utcavonal vezetést, település-sziluettet, kilátást is), együttes vagy egyedi alkotás, illetve annak tartozéka, része vagy környezete, amely nem minősül műemléknek, azonban a képviselő-testület szakértői javaslatok alapján megőrzendőnek, védetnek ítél. A helyi művi értékek egyben a nemzet kulturális kincsei is, ezért megbecsülésük, megtartásuk és védelmük minden magyar állampolgár, de különösen a helyben élők erkölcsi kötelessége.

2.) A helyi védelem egyedi és területi lehet.

a.) Az egyedi védelem kiterjedhet:

- egy létesítményre (épület, szobor, növény) egészére

- épület, építmény meghatározott részére, tartozékára

- védett épülethez, létesítményhez tartozó földrészletre, vagy meghatározott területre

b.) A területi védelem kiterjedhet:

- a település olyan összefüggő részére, ahol a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságot képvisel

- a település olyan részére, ahol a kialakult beépítés, művi létesítmények (pl.: temető), vagy növényállomány jellegzetes, hangulatos történeti együttest alkotások- indokolt esetben a helyileg védett létesítmény tágabb környezetére.

3.) A helyi értékek védelmének irányítására az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és fiatalok előkészítése és végrehajtásának szervezés a település főépítészének (ennek hiányában a jegyző) feladata.

4.) A védendő értékek körére egyrészt a rendezési tervre tesz, másrészt az Önkormányzat által megrendelt, építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat tehet javaslatot. A védetté nyilvánítást vagy megszüntetést bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is kezdeményezheti.

5.) A helyi értékek védelmére vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak nevét, címét és a védelemről alkotott véleményüket

b.) a javasolt védelem fajtáját

c.) a védetté nyilvánítás szakmai indokait

d.) a védendő érték fényképét, (indokolt esetben helysínrajzát, tervrajzait, kutatási adatait)

6.) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület határozattal dönt. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonosokat, illetve a kezdeményezőt. Ha a védettség megszűnik, a főépítész, vagy a jegyző által kijelölt személy gondoskodik az épület és telek dokumentációjának elkészítéséről és annak a megyei levéltárban történő elhelyezéséről; valamint az értékes építészeti és szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

7.)¹²

8.) A tulajdonos köteles a helyileg védett létesítmény karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni, és annak állapotát a hatályos építési törvényben foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

9.)¹³

10.) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése érdekében a tulajdonosok kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható. A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletében elkülönítve kell meghatározni.

11.) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésszerű használat. A védett épületet eredeti (hagyományos) tömegben, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek)

12.) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását- hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítést a védettség nem akadályozza, sőt fennmaradás érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igények szerinti használatát. A belső átalakításokat lehetőség szerint az eredeti szerkezetek és belső értékek megtartásával kell megoldani.

13.) Védett épületet úgy kell bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

14.)¹⁴

15.) Védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részleteket meg kell őrizni, esetleges bontás esetén a megmenthető értékes részértékeket új épületen fel kell használni.

16.) Amennyiben az értéket csak a védett épület tömege jelenti, úgy az esetleg elkerülhetetlen bontás után ide a régivel megegyező, vagy attól csak alig eltérő tömegű, tetőidomú épület építhető.

17.) Helyi védett területen meg kell őrizni a település hagyományos szerkezetét, telekrendszerét és utcavonal vezetését. A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetve kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok és színezés meghatározó jelentőségű.

18.)¹⁵

19.)¹⁶

20.)¹⁷

21.)¹⁸

21. § Záró rendelkezéseket

1.)¹⁹

2.) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

3.) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 5/1995. (III.27.) számú rendelettel módosított 5/1994. (V.24.) számú rendelet hatályát veszti.

4.) Ezen rendelet előírásai összhangban vannak az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK(2006.december 12.) számú irányelv rendelkezéseivel, azzal ellentétes szabályozást nem tartalmaznak.²⁰

Kelt: 1999. december 1.

Juhászné Kolber Teréz s.k. Petóné Rák Katalin s.k.

jegyző polgármester

Záradék:

Jelen rendelet 2016. szeptember 26. napján került egységes szerkezetbe foglalásra. Az egységes szerkezetű 9/1999. (XII.01.) önkormányzati rendelet kihirdetve: 2016. szeptember 26. napján.

Dr. Barka Tamás

jegyző

Mellékeltek

1. helyi védelmi javaslatok:

1. Helyi védelmi terület

1. Községi temető, 158/1. hrsz.

2. Községközponti park, 288/1, 290. hrsz.

2. Egyedi védelem

a.) Emlékművek, szobrok, keresztek

1. Szentháromság szobor, Zrínyi u., 213. hrsz.

2. Nepomuki Szt. János szobor, Zrínyi u., 213. hrsz.

3. Mária-szobor, Kossuth u. 46., 4. hrsz.