1. § (1) A rendelet hatálya Kőkút község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(3) Az igazgatási területen

(4) ^[1]

(5) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek.

(6) ^[2]

(7) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó és intézményi funkciójú 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

2. § (1) A település igazgatási területének

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy (1) bekezdésben előírt 7,5 m helyett az építésmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(2) A lakóterületen

(3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a kialakult állapothoz igazodóan úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve továbbfejlesszék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeletetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(4) A központi belterületen:

(5) A lakóterületeken az építési övezettel kapcsolatos – a beépítési módra, a maximális építménymagasságra, a maximális beépítettségre, a minimális telekterületre vonatkozó – előírásokat a belterületek szabályozási tervei tartalmazzák.

4. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen OTÉK 19. § előírásait kell alkalmazni azzal az, eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el egyházi, oktatási, egészségügyi, valamint egyéb közösségi szórakoztató épület.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen

(3) A belterületen létesíthető kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtel kapcsolatos – a beépítési módra, a maximális építménymagasságra, a maximális beépítettségre, a minimális telekterületre vonatkozó – előírásokat a belterület szabályozási terve tartalmazza.

5. § (1) Az ipari, mezőgazdasági üzemi területen OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az, eltéréssel, hogy egyházi, oktatási és egészségügyi épületek nem helyezhetők el.

(2) Az ipari, mezőgazdasági üzemi területen:

(3) ^[3]

6. § (1) Az igazgatási területen különleges területek a temetők, kegyeleti parkok, a sportterületek és a szociális otthon területe.

(2) A temetők területén csak a sírhelyek, a temetők üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A temetők szabad területeit fásítani kell. A régi használaton kívüli temetők kegyeleti parkként kezelendők.

(3) A sportterületen a sporttal kapcsolatos építmények, létesítmények, vendéglátó és szállásférőhelyek, szolgálati lakások, valamint az ezeket kiszolgáló parkolók helyezhető el.

(4) A szociális otthonra vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterületi szabályozási terv tartalmazza. Fejlesztési szándék esetén a terület egészére vonatkozó – végállapot szerinti beépítést tartalmazó – elvi építési engedélyezéstervet kell készíteni, mely alapján a végrehajtás szakaszoson megvalósítható. Az elvi építési engedélytervet a területi tervtanáccsal véleményeztetni kell.

(5) A különleges területen:

7. § (1) A közlekedési- és közmű területekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni a (3) bekezdés 2, 3, 4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A közlekedési- és közmű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

8. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2) Az erdőterületek övezetek szerint tagolását a külterület szabályozási teve tartalmazza.

(3) A 0114/16 hrsz.-ú tervezett erdőterület rendeltetésű – ingatlanon meglévő lakóház és gazdasági épület adottságként meghatározható, annak ellenére, hogy az erdőterületre vonatkozó előírásoknak nem felel meg. Az ingatlanon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóház – egy alkalommal – nettó 25 m2 alapterülettel bővíthető.

9. § (1) Az igazgatási területen lévő mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni, az alábbiak figyelembevételével:

(2) az Mo jelű – jellemzően mélyfekvésű, rét, legelő, nádas művelési ágú – építési lehetőség nélkül mezőgazdasági területen épület nem építhető, a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2 lehet.

(3) az M jelű – jellemzően szántó, rét, legelő művelésű ágú – építési lehetőséggel rendelkező mezőgazdasági területen:

(4) a kialakítandó legkisebb telekterület 3000 m2 lehet

(5) az OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület egyéb művelési ág esetén 6000 m2 helyett 10000 m2 telekterület felett helyezhető el, és a létesíthető lakóépület homlokzatmagassága 7,5 m helyett 4,5 m lehet.

(6) az Mk jelű – jellemzően kert, szőlő, gyümölcsös művelés ágú – mezőgazdasági kertterületen a kialakítható legkisebb telekterülete 1500 m2 lehet.

(7) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket a kialakult állapothoz igazodóan – szabadon állóan – úgy kel elhelyezni és kialakítani, hogy azok a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozhassák, és megőrizzék a hagyományos építészeti karaktert. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, és színes síkpala, a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet.

(8) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kért ne okozzanak.

10. § (1) Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások jó karban tartásáról a folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m szélességű parti sáv biztosítandó, melyen belül épületek, építmények nem helyezhetőek el fák nem telepíthetők.

11. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati utak a közterületek, melyeken közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések, valamint köztárgyak egyaránt elhelyezhetők.

(2) A közterületeket rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

12. § (1) A lakóterületen, a gazdasági területeken és a különleges területeken a részleges közművesítettséget úgy kell biztosítani, hogy ennek keretében legalább:

(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kadarkúti ürítőhelyre kell szállítani.

(3) ^[4]

(4) Az igazgatási területen – település – és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) csak a megyei és a területi főépítész előzetes szakvéleménye alapján, azok figyelembevételével létesíthetők, úgy, hogy belterületen nem, külterületen csak kedvező építészeti kialakítással építhetők.

13. § (1) A településen a kommunális hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. A kommunális hulladék a csökölyi hulladékártalmatlanító telepen kerül elhelyezésre.

(2) A településen működő dögkút nincs. Az esetleges állati tetemeket a Böhönyei ATEF telepre kell szállítani.

14. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről.

(3) ^[5]

15. § (1) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló természeti érték nincs. A helyi védelem alatt álló természeti értékekre vonatkozó szabályozásokat és előírásokat a 9/1998. (X.15.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló természeti területet és egyedi természeti értékeket – az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 9/1998. (X.15.) sz. önkormányzati rendelete alapján – a szabályozási tervek és az 1. sz. melléklet tartalmazzák.

(3) A helyi védelemre javasolt természeti értékeket a belterületi szabályozási tervek és az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi természetvédelem alatt álló területre hosszú távú parkrekonstrukciós és kezelési tervet kell készíteni.

(5) A település helyi védelem alatt nem álló tájképi elemeinek megőrzése is fontos feladat. Ennek biztosítására az építési engedélyezési eljárások során kiemelt figyelmet kell fordítani.

16. § (1) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló építészeti érték nincs. Helyi védelem alatt álló építészeti érték a szociális otthon – volt Festetics kastély – főbejárata.

(2) A helyi védelemre javasolt építészeti értékeket a szabályozási tervek és a 2. sz. melléklet tartalmazzák.

(3) A helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat és előírásokat – az építészi és természeti értékek helyi védelméről szóló – 9/1998. (X.15.) sz. önkormányzati rendelet tartalmazza.

17. § (1) ^[6]

(2) A Gyöngyöspusztán megvalósítani tervezett lakóutca 12 méteres szabályozási szélességének biztosítása érdekében a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható.

(3) ^[7]

18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépésekor első fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet 2000. május 01-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.