(l ) A rendelet hatálya Kőkút község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megvált0'ztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni — az általános érvényii jogszabályok mellett — e rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(3) Az igazgatási területen

- a bel- és külterületek tagozódását

- a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek lehatárolását

- a területfelhasználási kategóriákat és azok tagozódását

- a területfëlhasználási módok határait

- az infrastruktúra hálózatok és létesítmények szabályozást igénylő elemeit

- a szükséges védőtávolságokat és védóterületeket

- a helyi védelemre alatt álló és a védelemre javasolt természeti és építészeti éltékeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

(5) A'Z épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek nneg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek.

(6) 2

(7) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó és intézményi funkciójú IO m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

(l ) A település igazgatási területének

a./ beépítésre szánt területei-építési övezetei :

aa./ falusias lakóterület (FL), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsúrúség 0,3. ab./ gazdasági terület, ezen belül

- kereskedelmi, szolgáltató (KG)

- ipari, mezőgazdasági, üzemi (IG )tertilet lehet, ahol a megengedett legnagyobb szintterületsúrúség 0,3. ad./ különleges terület, ezen belül

- temető, kegyeleti park (KÜt)

- sportterület (Küs)

- szociális otthon (Küo), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsúrúség

b./ beépítére szánt területi-övezetei:

ba./ közlekedési és közmúterület (K) bb./ erdőterület. ezen belül

- gazdasági (Eg)

- védelmi (Ev) rendeltetésú bc./ mezőgazdasági terület, ezen belül - építési lehetőség nélkül (Mo)

- építési lehetőséggel bíró (M)

- mezőgazdasági kertterület (Mk) bd./ egyéb terület

- folyó és állóvizek medre és partja (Vt)

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalłnazzák.

(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.Š előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy (l ) bekezdésben előírt 7,5 m helyett az építésmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(2) A lakóterületen

a.” a részleges közmúvesítettség, és

b./ a burkolt út biztosítandó.

(3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a kialakult állapothoz igazodóan úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve továbbfëjlesszék, a s•zomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeletetésszerú használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(4) A központi belterületen:

a./ a központi belterületen és Alsótapazdon:

aa./ a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerint lehet, úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet ab./ a beépítési mód — a kialakult állapothoz igazodóan és hasonlóan — oldalhatáron áll lehet ac./ az építési telek

- beépítettsége max. 30%

- zölddel való fëdettsége min. 40% lehet.

ad./ az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények létesíthetők ae./ az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével esetenként — az építési hatóság állapítja meg az alábbi kertek között: - az előkert a szomszédos beépítések által meghatározott kialakult helyzetéhez igazodó legyen

- az oldal- és hátsókertet a beépítési mód fiiggvényében — a kialakult helyzet és az OTÉK 35.: előírásai alapján — kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az ,.eló- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak.

af./ az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen ag./ az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, a tetó hajlásszöge 35-45 ⁰ közötti

b./ Gyöngyöspusztán:

ba./ a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerint lehet, úgy hogy a telekszélesség 20 m-nél kevesebb nem lehet bb./ a beépítési mód — a kialakult állapothoz igazodóan és hasonlóan — oldalhatáron áll lehet bc./ az építési telek

- beépítettsége max. 30%

- zölddel való fedettsége min. 40% lehet.

bd./ az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények létesíthetők be./ az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével — esetenként — az építési hatóság állapítja meg az alábbi kertek között:

- az előkert a kialakult állapothoz igazodó. illetve a tervezett új lakóterületen a szabályozási terven jelölt építési hely által meghatározott lehet

- az oldal- és hátsókertet a beépítési mód fiiggvényében — a kialakult helyzet és az OTÉK 35.} előírásai alapján — kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak.

bf./ az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen bg./ az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, a tető hajlásszöge 35-45 ⁰ közötti lehet.

(5) A lakóterületeken az építési övezettel kapcsolatos — a beépítési módra, a maximális építménymagasságra, a maximális beépítettségre; a minimális telekterületre vonatkozó— előírásokat a belterületek szabályozási tervei tartalmazzák.

(l) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen OTÉK 19.} előírásait kell alkalmazni azzal az, eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el egyházi- oktatási, egészségügyi, valamint egyéb közösségi szórakoztató épület.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ a részletes közmúvesítettség és a burkolt út biztosítandó

b./ az építési telek

- beépítési módja szabadon álló, beépítettsége max. 30%

- zölddel való fedettsége min. 40% lehet

c./ az építménymagasság max. 7,5 m lehet.

(3) A belterületen létesíthető kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtel kapcsolatos — a beépítési łrłódra, a maximális építménymagasságra, a maximális beépítettségre, a minimális telekterületre vonatkozó előírásokat a belterület szabályozási terve tartalmazza.

(l ) Az ipari, mezőgazdasági üzemi területen OTÉK 20.} előírásait kell alkalmazni azzal az. eltéréssel, hogy egyházi, oktatási és egészségügyi épületek nem helyezhetők el.

(2) Az ipari, mezőgazdasági üzemi területen:

a./ a részletes közmúvesítettség és a burkolt út biztosítandó

b./ az építési telek

- beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nnax. 30%

- zölddel való fedettsége min. 40% lehet

c./ az építménymagasság max. 7,5 m lehet.

(3) ^[1]

(l) Az igazgatási területen különleges területek a temetők, kegyeleti parkok, a sportterületek és a szociális otthon területe.

(2) A temetők területén csak a sírhelyek, a temetők üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A temetők szabad területeit fásítani kell. A régi használaton kívüli temetők kegyeleti parkként kezelendők.

(3) A sportterületen a sporttal kapcsolatos építmények, létesítmények, vendéglátó és szállástëróhelyek, szolgálati lakások, valamint az ezeket kiszolgáló parkolók helyezhető el.

(4) A szociális otthonra vonatkozó előírásokat — beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület — a belterületi szabályozási terv tartalmazza. Fejlesztési szándék esetén a terület egészére vonatkozó — végállapot szerinti beépítést tartalmazó — elvi építési engedélyezéstervet kell készíteni, mely alapján a végrehajtás szakaszoson megvalósítható. Az elvi építési engedélytervet a területi tervtanáccsal véleményeztetni kell.

(5) A különleges területen:

a./ a részleges közmúvesítettség és a burkolt út biztosítandó

b./ az építési telek

- beépítési módja szabadonálló, beépítettsége max. 20%

- zölddel való fedettsége min. 60% lehet

c./ az építménymagassá.g max. 7,5 m lehet.

( l ) A közlekedési- és közmúterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.} előírásait kell alkalmazni a (3) bekezdés 2, 3, 4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerú, korlátozás nélktili szabad használatát biztosílani kell.

(3) A közlekedési- és közmú területen — a védőtávolságokra is figyelemmel — a közmú- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valałnennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A közlekedési- és közmútertileteket a szabályozási tervek tartalmazzák.

(l ) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.S előírá.sai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésú erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Allami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2) Az erdőterületck övezetek szerint tagolását a külterület szabályozási teve tartalmazza.

(3) A 01 14/16 hrsz.-ú tervezett erdőterület rendeltetésú — ingatlanon meglévő lakóház és gazdasági épület adottságként meghatározható- annak ellenére, hogy az erdóterületre vonatkozó előírásoknak nem fëlel meg. Az ingatlanon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóház — egy alkalommal — nettó 25 m2 alapterülettel bővíthető.

(l) Az igazgatási területen lévő mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. SS előírásait kell alkalmazni, az alábbiak figyelembevételével:

nélkül mezőgazdasági területen épület nem építhetó, a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2 lehet.

b./ az M je]ú — jellemzően szántó, rét, legelő múvelésú ágú építési lehetőséggel rendelkező mezőgazdasági területen:

ba./ a kialakítandó legkisebb telekterület 3000 m2 lehet bb./ az OTÉK 29.} (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület egyéb művelési ág esetén 6000 m2 helyett 10000 m2 telekterület felett helyezhető el, és a létesíthető lakóépület homlokzatmagassága 7,5 m helyett 4,5 m lehet.

c./ az Mk je]ú — jellemzően kert, szőlő, gyümölcsös művelés ágú — mezőgazdasági kertterületen a kialakítható legkisebb telekterülete 1 500 m2 lehet.

(2) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket a kialakult állapothoz igazodóan — szabadon állóan úgy kel elhelyezni és kialakítani, hogy azok a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerú használatát ne akadályozhassák, és megőrizzék a hagyományos építészeti karaktert. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, és színes síkpala, a tetó hQjlásszöge 35-45 ⁰ közötti lehet.

(3) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra. hogy azok a környező területen a talaivédő gazdálkodás fütételeit ne rontsák. Az építés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kért ne okozzanak.

(l ) Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30.} előírásait kell

Ełnellett figyclemmel kell lenni a parti sávok és a vízjálta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról a folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m szélességú parti sáv biztosítandó. melyen belül épületek. építmények nem helyezhetőek el fák nem telepíthetők.

(l ) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati utak a közterületek, melyeken közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések, valamint köztárgyak egyaránt elhelyezhe(ők.

(2) A közterületeket rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulqidonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(1) A lakóterületen, a gazdasági területeken és a különleges területeken a részleges közmúvesítettséget úgy kell biztosítani, hogy ennek keretében legalább:

a./ a közműves villamos energia-szolgáltatás

b./ a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóviz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a kommunális szennyvíz saját telken — zárt tárolóban — történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő.

d./ a nyílt árkos csapadék-vízelvezetés megoldott legyen.

(2) A zárt tárolóban összegyüjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kadarkúti ürítőhelyre kell szállítani.

(4) Az igazgatási területen — település — és tájképvédelmi okok miatt — táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) csak a megyei és a területi főépítész előzetes szakvéleménye alapján, azok figyelembevételével létesíthetők, úgy, hogy belterületen nemkülterületen csak kedvező építészeti kialakítással építhetők.

(l ) A településen a kommunális hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. A kommunális hulladék a csökölyi hulladékártalmatlanító telepen kerül elhelyezésre.

(2) A településen működő dögkút nincs. Az esetleges állati tetemeket a Böhönyei ATIEF telepre kell szállítani.

(l) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./ a legkisebb mértékú környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b./ megelőzze a környezetszennyezést

c./ kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy tölylatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről.

(l ) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló természeti érték nincs. A helyi védelem alatt álló természeti értékekre vonatkozó szabályozásokat és előírásokat a 9/1998. (X. 15.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló természeti területet és egyedi természeti értékeket — az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 9/1998. (X.1 5.) sz. önkormányzati rendelete alapján — a szabályozási tervek és az l . sz. melléklet tartalmazzák.

(3) A helyi védelemre javasolt természeti értékeket a belterületi szabályozási tervek és az l . sz. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi természetvédelem alatt álló területre hosszú távú parkrekonstrukciós és kezelési tervet kell készíteni.

(5) A település helyi védelem alatt nenn álló tájképi elemeinek megőrzése is fontos fëladat. Ennek biztosítására az építési engedélyezési eljárások során kiemelt figyelmet kell fordítani.

(l ) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló építészeti élték nincs. Helyi védelem alatt álló építészeti érték a szociális otthon — volt Festetics kastély — főbejárata.

(2) A helyi védelemre javasolt építészeti értékeket a szabályozási tervek és a 2. sz. melléklet tartalmazzák.

(3) A helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat és előírásokat — az építészi és természeti értékek helyi védelméről szóló — 9/1998. (X. 15.) sz. önkormányzati rendelet tartalnnazza.

(2) A Gyöngyöspusztán megvalósítani tervezett lakóutca 12 méteres szabályozási szélességének biztosítása érdekében a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható.

(3) 7

(l) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépésekor első fokú határozattal még el nem bírált. folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(h) E rendelet 2000. május 01 -jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Kadarkút, 2000. április 28.

Jelen rendelet 2016. szeptember 20. napján került egységes szerkezetbe foglalásra. Az egységes szerkezetú 2/2000. (IV.28.) önkormányzati rendelet kihirdetve: 2016. szeptenłbcr 20. napján.

a./ helyi védelem alatt álló terület:

- a 0124 és a 0125/1 hrsz.-ú ingatlanok területe

b./ a fenti ingatlanokon lévő egyedi temłészeti értékek:

- I db hegyi mamutfenyő

- 3 db platán

- 2 db vörös tölgy

- 8 db kocsányos tölgy

- lucfenyők

- oregoni hamisciprusok

- szivarfa

- duglászfënyő sorok

- kéttörzsú duglászfčnyó - erdei fenyőcsoport

c./ a Lad-Gyöngyöspusztai kocsányos tölgy fasor (közel 1 80 db. 70-100 cm törzsátmerőjú fa)

1./ Helyi védelem alatt álló építészeti érték

- Alsótapazd utca 4. (073/56 hrsz) lakóépület

Alsótapazd utca (073/58 hrsz) harangláb - Gyöngyöspuszta (01 14/30 hrsz) lakóépület

- Gyöngyöspuszta (0 121/1 hrsz) lakóépület

- Gyöngyöspuszta (01 25/1 6 hrsz) magtárépület