Kőkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete
Kőkút Község Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 08. 31Kőkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete
Kőkút Község Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Kőkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv) 52. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: Ökr.) a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:
(2) KŐKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA /továbbiakban: Önkormányzat/Székhelye: 7531 Kőkút, Arany J.u.10. Működési területe: Kőkút község közigazgatási területe
(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli. (Mötv. 65. §.)
(4) Képviselő-testület tagjainak a száma 5 fő. A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétje körbélyegző, a Magyarország címerével, a köríven az alábbi feliratokkal:
(6) Kőkút községi Önkormányzat képviselő-testülete Kőkút község Polgármestere
(7) A bélyegző használatának rendjét az 4. melléklet szerinti ügyrend tartalmazza.
(8) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Mikei Közös Önkormányzati Hivatal Székhelye: 7512 Mike, Hunyadi u. 43. Az Önkormányzat jelképei és kitüntetései, ünnepei, kapcsolatai
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Kőkút község címere és zászlaja.
(2) Az Önkormányzat címere:zölddel és vörössel vágott háromszög pajzs, melynek felső zöld mezejében aranyos postakürt. Alsó vörös mezejében három (2-1) hatágú arany csillag látható.
(3) Az Önkormányzat zászlaja: 1:2 arányú zöld lobogó, felső (rúd felőli) sarkaiból kiinduló és a lobogó alsó szélének közepén és a lobogó alsó szélének közepén találkozó haránthasítások által alkotott arany betoldással. A lobogó hosszanti tengelyének felső harmad pontjában közép-pontjával a zölddel és vörössel vágott háromszög pajzs, melynek felső zöld mezejében arany postakürt. Alsó mezejében három (2-1) hatágú arany csillag látható.
(4) A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § (1) A képviselő-testületet illeti meg a kitüntetések alapítása, illetve címek adományozásának joga. Az adományozásról történő döntést a Képviselő testület nem ruházhatja át.
(2) A kitüntetések alapításáról, az adományozásról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
(3) A megválasztott képviselők neve a mike.hu oldalon található.
A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÖNKORMÁNYZATI JOGOK
4. § (1) Kőkút község önkormányzat helyi önkormányzat, amelyet megilletnek a helyi önkormányzati jogok.
(2) A község választópolgárai képviselő-testületbe választott helyi képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
(3) A helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben /továbbiakban: helyi közügy/ önállóan jár el.
(4) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. (Mötv. 4. §.).
(5) A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül. (Mötv. 5. §.)
5. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a település fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
(2) Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdek képviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
6. § Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat. (Mötv. 41. §.)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
7. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (Mötv.10. §. )
(2) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv. 10. § (2) bekezdés)
(3) Kőkút Község Önkormányzata szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölése:
a) 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
b) 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
c) 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
d) 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek
e) 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
f) 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
g) 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
h) 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
i) 041236 Országos közfoglalkoztatási program
j) 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
k) 045120 Út, autópálya építése
l) 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
m) 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
n) 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
o) 061040 Telepszerű lakókörnyezetek felszámolását célzó programok
p) 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
q) 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
r) 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
s) 064010 Közvilágítás
t) 066010 Zöldterület-kezelés
u) 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
v) 072111 Háziorvosi alapellátás
w) 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
x) 072311 Fogorvosi alapellátás
y) 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
z) 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
(4) Kőkút Község Önkormányzata szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölése:
a) 082044 Könyvtári szolgáltatások
b) 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
c) 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
d) 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
e) 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
f) 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
g) 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
h) 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
i) 101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások
j) 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
k) 104060 A gyerekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
l) 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
m) 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
n) 107051 Szociális étkeztetés
o) 107052 Házi segítségnyújtás
p) 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
8. § (1) Az önkormányzat tevékenysége során ellátja az Mötv.-ben meghatározott feladatokat.
(2) A feladatokat az Ötv.-ben és más jogszabályokban megállapított hatáskörök gyakorlásával valósítja meg.
9. § (1) A helyi közügyek.
(2) A helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
a) településfejlesztés, településrendezés,
b) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő- ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóírtás),
f) óvodai ellátás,
g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
i) lakás- és helyiséggazdálkodás,
j) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
k) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
n) a kistermelők, őstermelők számára – a jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
o) sport, ifjúsági ügyek;
p) nemzetiségi ügyek;
q) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
r) helyi közösségi közlekedés biztosítása;
s) hulladékgazdálkodás;
t) távhőszolgáltatás;
u) víziközmű- szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzata ellátásáért felelősnek minősül. (Mötv. 13. § (1) bekezdés).
10. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását - a kizárólagos hatás körébe tartozók kivételével - a
a) polgármesterre,
b) bizottságára,
c) jegyzőre,
d) a társulására ruházhatja át. (Mötv. 41. § (4) bekezdés).
e) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester és a bizottság elnöke a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(5) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az átruházott önkormányzati ügyben hozott döntést.
11. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat.
(2) Továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. (Mötv. 41. § (6) bekezdés).
12. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
(2) Továbbá:
a) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
b) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
c) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
d) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
e) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
f) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
g) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti,
h) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
i) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt az képviselő-testület ülésén,
j) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
k) területszervezési kezdeményezés,
l) amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (Mötv. 42. §).
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MEGALAKULÁSA
13. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló képviselő-testületi ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a legidősebb képviselő – mint korelnök – nyitja meg, majd az eskütétel után a polgármester vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke ismerteti a képviselők és a polgármester megválasztásának eredményét és átadja a megbízólevelet.
(4) A megválasztott polgármester, alpolgármester(ek) és a képviselők esküt tesznek.
(5) Az alakuló ülésről távollévő képviselők a következő ülésen tesznek esküt.
14. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület a polgármester, illetve alpolgármester díjazásáról az alakuló ülésen, illetőleg megválasztásukat követően dönt.
(3) A képviselő-testület alakuló ülésén a titkos szavazások lebonyolítására 3 fős Ügyrendi Bizottságot választ.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELOSZLÁSA
15. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
(2) A képviselő-testület önfeloszlását a polgármester vagy a képviselők legalább 1/3-a, írásban az indok megjelölésével kezdeményezheti.
(3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig látja el feladatát és gyakorolja hatáskörét.
(4) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően.
MUNKAPROGRAM, MUNKATERV
16. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára programot fogad el, mely a legfontosabb településfejlesztés terveit, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait tartalmazza, melynek megvalósítását a képviselő-testület célul tűzött ki.
(2) A programtervezetet a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé, a választást követő 6 hónapon belül.
17. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, mely az ülések időpontját, a napirendi pontokat és szervezési feladatokat tartalmazza.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervbe a tárgyalásra kerülő napirendi pontokra vonatkozó javaslatot, véleményt kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
d) Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületétől.
(4) A lakosság a javaslatát a polgármester által kibocsátott hirdetményekben szereplő időben és helyen teheti meg.
(5) A benyújtott javaslatokról a polgármesternek a képviselő-testületet és a javaslattevőt akkor is tájékoztatni kell, ha ezeket a munkaterv összeállításánál nem vették figyelembe.
(6) A munkaprogramot, továbbá a jóváhagyott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
18. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve tartalmazza:
a) bevezetőben az éves feladatokat, célkitűzéseket,
b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendeket, az előterjesztés módját, /írásos, szóbeli/ a napirendi pontok előadóit, az előkészítésben résztvevőket,
c) megjelöli azokat a témákat, amelyeket bizottság nyújt be, illetőleg bizottsági állásfoglalásnál kell beterjeszteni,
d) megjelöli azokat a napirendi pontokat, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
e) megjelöli azokat az ügyeket, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét, közreműködését,
f) tartalmazza a jelentések, beszámolók, előterjesztések határidejét, valamint az adott napirendhez meghívottakat,
g) tartalmazza az egyéb szervezési feladatokat, az évfordulók megünneplésével kapcsolatos tennivalókat.
(2) A munkaterv-tervezetet minden év december 15-éig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a képviselőknek,
b) a bizottságok tagjainak,
c) Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének,
d) mindazoknak, akikre vonatkozóan a munkaterv feladatot határoz meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA
19. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. Az ülések napirendjét, idejét, helyét az éves munkaterv tartalmazza.
(2) A testületi ülés a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható.
(3) A képviselő-testület soron kívüli ülését 15 napon belül össze kell hívni
a) a települési képviselők egynegyedének indítványára
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára
c) helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén
d) polgármester és bizottság által elkövetett súlyos törvénysértés esetén a jegyző indítványára
e) Nemzetiségi Önkormányzat indítványára,
f) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(4) Az összehívásra vonatkozó indítványt a polgármesternél kell írásba előterjeszteni.
(5) A képviselő-testületi ülést a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
(6) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt 5 nappal ki kell küldeni.
(7) Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 30 nappal az ülés előtt-a helyben szokásos módon- nyilvánosságra kell hozni. (8) A testületi ülések időpontját, helyét, napirendjét közzé kell tenni. Közzététel, illetve a hivatalos kihirdetés helyben szokásos módja a Közös Hivatal falán lévő hirdetőtáblán történik hirdetmény kihelyezésével.
20. § A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal meghívandó:
a) a jegyző,
b) a napirend tárgya szerinti illetékesek,
c) a Közös Hivatal dolgozói,
d) bizottság nem képviselő tagjai (a bizottság beszámoltatása esetén)
e) Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének elnöke
f) az önszerveződő közösségek képviselői, saját tevékenységi köréhez kapcsolódó vagy a lakosság egészét érintő témában.
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉSEK RENDJE, AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA
21. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi pontokat,
c) az előterjesztők nevét
d) mellékletként az írásos előterjesztést és a határozati javaslatot.
(2) A képviselő-testület ülései általában nyilvánosak.
(3) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a testületi ülés előterjesztéseibe, jegyzőkönyveibe.
(4) A képviselő-testületi ülésen az érdeklődök a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, az ülés rendjét nem zavarhatják.
(5) Az ülésen 18. éven aluliak csak polgármesteri engedéllyel vehetnek részt. Rendzavarásuk esetén a polgármester intézkedik a tanácskozás rendjének fenntartásáról.
(6) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása,
b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
c) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,
d) önkormányzati hatósági,
e) összeférhetetlenségi,
f) kitüntetési ügy tárgyalásakor.
(7) Az érintett személynek a személyi ügy tárgyalásakor írásban kell nyilatkozni a nyilvános tárgyalásba való beleegyezésről.
(8) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, minősített többségi szavazással, ha a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(9) Zárt ülésre javaslatot a képviselők, a polgármester és a jegyző tehet.
(10) A zárt ülésen a képviselők, a polgármester, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (Mötv. 46. §. (3) bekezdés)
22. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni Mötv. 44. §-a értelmében a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bármely bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni a testületi ülés összehívásának indokát.
(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontra köteles a testület rendkívüli ülését összehívni, a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(6) A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell, illetve azonnali ülést igénylő esetekben legalább az ülés előtt ki kell osztani az önkormányzati képviselőknek. A rendkívüli ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben telefonon vagy e-mailen is összehívható.
AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI
23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása estén az alpolgármester, illetve korelnök vezeti. A levezető elnök munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülés rendje:
a) a polgármester megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
d) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre az előadó a vita előtt válaszol,
e) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti,
f) a polgármester minden napirend és határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit,
g) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melyek időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2. percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól;
h) a vita lezárásának, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül határoz,
i) a vita lezárása után a napirend előadója reagál a hozzászólásokra,
j) szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha bármely javaslat törvényességét érintően észrevételeket kíván tenni,
k) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, először a vitában elhangzott módosító kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kimondja a határozatot,
l) kérdések, interpellációk, bejelentések,
m) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések /rendeletek, határozatok/ végrehajtásáról,
n) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
o) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
AZ ELŐTERJESZTÉS
24. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslat ülésen történő kiosztását.
(3) Írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) szervezet kialakítása, átalakítása,
c) gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról beszámoló, hitelfelvételek, pályázatok,
d) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
e) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,
f) az összes Ptk.-ból eredő jogügylet,
g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
h) intézményalapítás, megszűnés, átszervezés,
i) alapítvány létesítése, önkormányzati tulajdon elidegenítése,
j) szóbeli előterjesztés határozati javaslata,
k) helyi népszavazás kiírása.
l) A (3) bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetők.
25. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések tartalmi követelményei:
a) Első rész tartalmazza:
b) a cím és a tárgy pontos meghatározását,
c) a képviselő-testület előzőleg foglalkozott-e a témával, annak tapasztalatai,
d) foglalkozni kell a tárgyalt témahelyzet értékelésével, adatok ismertetésével,
e) fel kell tüntetni mindazon körülményeket, amelyek indokolják a meghozandó döntést,
f) anyagi eszközöket igénylő feladatok esetén a szükséges összeg biztosításának módját és forrását,
g) utalni kell az előkészítő, koordinatív munka eredményeire, az eltérő véleményeket be kell mutatni, valamint a közmeghallgatáson szerzett tapasztalatokat.
h) Második rész tartalmazza:
i) az egyértelműen, szabatosan és jogszerűen megfogalmazott határozati javaslatot
j) a végrehajtásért felelősök megnevezését és határidők megjelölését,
k) az előzetes hatásvizsgálatot,
l) az indokolást.
(2) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és határozati javaslat összeállításához. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.
(3) Az előadóknak az előterjesztést legalább az ülést megelőzően 10 nappal le kell adni a polgármesternek.
(4) Az írásos előterjesztés 10 oldalnál, a szóbeli előterjesztés 30 percnél több nem lehet.
(5) A polgármester esetenként indítványozhatja a (4) bekezdésben foglaltaktól való eltérést, ennek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
A SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY
26. § (1) A képviselő, a jegyző, a bizottság, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete javasolhatja a tárgyalt ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős tárgyalását.
(2) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(3) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 15 óráig – írásban nyújtható be a polgármesternél.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottságok elnökei,
d) a képviselők,
e) a jegyző,
f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
g) Ha a polgármester vagy képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
h) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni a sorrendről.
27. § (1) napirendi pontok tárgyalásáról a vitát a polgármester az ülésvezetésről szóló 24. §. (2) bekezdésben foglaltak alapján vezeti.
(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását a képviselő vagy a jegyző indítványozhatja.
A SZAVAZÁS MÓDJA
28. § (1) A képviselő-testületi ülésen a javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (Mötv. 48. §.)
(2) A képviselők „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve „tartózkodhatnak” a szavazástól.
(3) Szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a vitát tovább folytatja és ismételt szavazást tart. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a képviselő-testület a következő ülésen határoz. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a következő ülésen meg kell ismételni a szavazást.
(4) A minősített többségű döntéskor a megválasztott képviselők több, mint felének a szavazata szükséges.
(5) Minősített többség szükséges:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e) intézmény alapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez,
f) közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához,
g) eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmánybíróságnál,
h) önkormányzati képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
i) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
j) zárt ülés elrendeléséhez,
k) képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
l) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
m) községrendezési terv elfogadásához, településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyásához,
n) területszervezési kezdeményezéshez,
o) önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés esetén, 500.000 Ft értékhatár felett,
p) 100.000 Ft feletti alapítvány létesítéséhez,
q) 1.000.000 Ft feletti hitelfelvételhez,
r) testületi hatáskörök átruházásához,
s) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához, jelképek megalkotásához,
t) helyi népszavazás kiírásához,
u) törvényben minősített többséghez kötött ügyekhez.
29. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.
(2) A polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.
30. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás nyíltan, vagy titkosan történik. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, vagy név szerinti szavazással.
(3) A képviselő-testület a döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza.
(4) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(5) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
(7) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen kell kihirdetni, kivéve a hatósági és személyi ügyeket. A személyes adatokat tartalmazó ügyeket csak az érintett hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni.
(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: azt a törvény írja elő, vagy
a) a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára
b) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén,
c) hitelfelvétel esetén 1.000.000 Ft felett,
d) önkormányzati intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés esetén,
e) vállalkozásba való részvétel esetén,
f) a település jogi státuszát érintő ügyekben.
(9) A név szerinti szavazás módja: a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a feltett kérdésre élőszóban igennel, vagy nemmel szavaznak. (10) A név szerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, melyet a polgármester és a jegyző hitelesít.
31. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, az olyan ügyben, amely őt, vagy a közeli hozzátartozóját személyesen érinti.
(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.
(5) Ha az érintettség bejelentésének elmulasztása következtében megismételt döntéshozatali eljárás miatt – ezzel okozati összefüggésben - kár keletkezett, annak megtérítése iránt a képviselő-testület igényt támaszthat.
32. § (1) A képviselő-testület döntése:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat,
c) határozatszám nélküli tudomásul vétel vagy egyetértés lehet.
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, hó, nap, megjelöléssel kell ellátni a következők szerint: Kőkút Községi Önkormányzat képviselő-testületének...../....... év (........ hó ... nap) számú határozata.
(3) A határozatban a felelőst és a végrehajtás határidejét jelölni kell.
(4) A képviselő testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni, úgy, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen. A nyilvántartás vezetéséért a jegyző a felelős. A normatív határozatok számozása nem különül el a határozatok számozásától, azok sorába illeszkedik.
(5) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a határozat számát,
b) a határozat tárgyát,
c) a végrehajtás határidejét,
d) a felelős nevét.
(6) A képviselő-testületi határozatokat, kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.
(7) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel /határozat nélkül/ dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) tájékoztató anyagokról,
c) tudomásul vétel, egyetértést igénylő ügyekben,
d) határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosító indítványairól.
(8) A normatív határozatot az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(9) A normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ
33. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzat hatáskörébe tartozó, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy ezzel kapcsolatos tudakozódás.
(2) A kérdésre az ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc. Ha az érintett a kérdésre nem tud választ adni az ülésen, azt 15 napon belül megteheti.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról - ha a kérdező a választ nem fogadta el - a képviselő-testület dönt.
(4) A képviselők az ülésen önkormányzati ügyben interpellációt terjeszthetnek elő. Az interpellációkat a napirendek lezárása után tehetik meg. Felvilágosítást kérhet (interpellálhat) a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől.
(5) A képviselő-testületi ülésen benyújtott interpellációra az ülésen, vagy azt követő 15 napon belül írásban választ kell adni az interpellálónak. Ha a válasz írásban történik, azt minden képviselőnek meg kell küldeni.
(6) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal kerül sor, arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(7) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak kivizsgálására ideiglenes bizottságot hoz létre.
(8) A képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot rendelhet el. A vizsgálattal a polgármestert, alpolgármestert, vagy önkormányzati bizottság bízhatja meg, vagy erre ideiglenes bizottságot hozhat létre, a vizsgálatban az interpelláló képviselő is részt vehet.
(9) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
A TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA
34. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek érdekében:
a) ellátja az ülés- és vitavezetési feladatokat,
b) folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,
c) biztosítja az ülés zavartalan lefolyását,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáskor nem illő, sértő kifejezéseket használ,
e) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
f) ismételt rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse,
g) tárgyalási szünetet rendelhet el.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti, kivéve a képviselőt.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A JEGYZŐKÖNYV
35. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni:
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,
b) egy példányt 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjének meg kell küldeni,
c) egy példányt hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a polgármesternél kerül lefűzésre és elhelyezésre. Ezt a példányt évente be kell köttetni.
d) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:
e) a meghívó,
f) a jelenléti ív,
g) az írásos előterjesztés és mellékletei,
h) szóbeli előterjesztés határozat-tervezete,
i) elfogadott rendeletek,
j) társulási megállapodások,
k) egyéb megállapodások, szerződések,
l) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvek,
m) név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv,
n) a jegyző törvényességi észrevételeit.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét, távolmaradtak nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) határozatképesség megállapítását,
e) az ülés megnyitásának időpontját,
f) az elfogadott napirendet,
g) napirendenként az előadók és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
h) a határozathozatal módját,
i) a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
j) a polgármester esetleges intézkedéseit,
k) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokhoz kapcsolódó válaszokat és határozatokat,
l) a jegyző törvényességi észrevételeit.
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
36. § (1) Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a. pontja alapján önkormányzati rendeletet alkothat:
a) törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,
b) törvényben kapott felhatalmazás alapján.
c) A képviselő-testület az Mötv. 143. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján rendeletben határozza meg:
d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit;
e) az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást,
f) a polgármester általi forrásfelhasználás mértékét;
g) azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.
h) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
i) a települési képviselők,
j) az önkormányzati bizottságok elnökei,
k) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
l) a nemzetiségi önkormányzat testülete,
m) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(3) Ha a kezdeményezés a lakosságtól érkezik, azt a polgármesterhez kell benyújtani, aki a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A kezdeményezésről a képviselő-testület állást foglal, és rendelkezik a tervezet elkészítéséről, főbb irányelveiről, a rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A lakosság széles körét, illetve jogait, kötelességeit érintő (különösen: szociális kérdéseket érintő rendelet) önkormányzati rendelet-tervezetet 15 napra közszemlére kell kitenni, erről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek. Ennek tárgyában a képviselő-testület foglal állást.
(6) A rendelet-tervezetet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(7) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(9) A jegyző gondoskodik a rendeletek 2 évenkénti és szükség szerinti felülvizsgálatáról.
(10) Az önkormányzati rendelet 1 példányát a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek meg kell küldeni.
(11) A jegyző a hatályos rendeletekről nyilvántartást, jegyzéket vezet.
(12) A rendeletet a kihirdetését követően fel kell tenni a település honlapjára, oly módon, hogy a Nemzeti Jogszabálytár pontos linkjére való átirányítással történjen.
37. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, évszámmal, hó, nap megjelöléssel kell ellátni.
(2) Önkormányzati Képviselő-testület rendeleteinek jelölése: Kőkút Község Önkormányzat ..../...... év (.............. hó .... nap) önkormányzati r e n d e l e t e.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetnek az előzetes hatásvizsgálat és az indokolás a részét képezi.
(4) A rendeletek nyilvántartására a Szervezet- és Működési Szabályzat 31. §. (3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
38. § (1) A települési /helyi/ képviselőket a lakosság közvetlenül választja.
(2) A képviselőt az Mötv.-ben és az Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.
(3) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(4) A képviselő főbb jogai:
a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott döntését.
c) A képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
d) A polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetve egyéb ügyviteli közreműködést.
e) Sürgős intézkedést igénylő közérdekű ügyben, a jegyző útján kezdeményezheti a jegyzőség intézkedését, a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
f) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
g) A polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
h) A képviselő fontosabb kötelességei:
i) részt venni a képviselő-testület munkájában, közéleti szerepléssel járó felelősséget vállalni,
j) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
k) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
l) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, hogy az ülésen való részvételben akadályozva van,
m) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
n) kapcsolatot tartani a község polgáraival, különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
o) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a vita előtt bejelenteni,
p) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
q) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(5) A képviselők munkájához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről, illetve biztosításáról a jegyző gondoskodik.
(6) A képviselő-testület a képviselők, bizottsági elnökök és tagok részére helyi rendelettel tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(7) A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. Kérelmére – emiatt kiesett – jövedelmét meg kell téríteni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
39. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület Ügyrendi /Szavazatszámláló/ Bizottságot hoz létre, amelynek létszáma 3 fő és megválasztásáról a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely önkormányzati képviselő javaslata alapján az alakuló, de legkésőbb az alakuló ülést követő soron következő ülésén nyílt szavazással dönt a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről, valamint a bizottság tagjainak megválasztásáról.
(3) A bizottság részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és az Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület az alkalmanként felmerülő feladatainak eredményesebb ellátása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(6) A bizottság munkáját jegyző által kijelölt közös hivatali dolgozó segíti.
A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
40. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a közös hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. A tagok jogai és kötelezettségei azonosak a bizottság nem képviselő tagjainak jogaival és kötelezettségeivel. A bizottság tagjai megválasztásukkor esküt tesznek.
(2) A bizottság határozatképességének és határozathozatalának a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásául nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) Bármelyik képviselő javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalására. Az ülésre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(6) A bizottság éves munkaterv szerint működik. Működésük részletes szabályait maguk határozzák meg az Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint.
41. § (1) A bizottság ülése általában nyilvános.
(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Átruházott hatáskörben hozott döntésekről, illetve ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a jelenlévőket,
b) a napirendet,
c) elhangzott felszólalások rövid ismertetését,
d) a hozott döntést.
e) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
f) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek, és a Kormányhivatalnak.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER
42. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(3) A polgármestert távolléte esetén - az általa meghatározottak szerint - az alpolgármester helyettesíti.
(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:
a) javaslatot tesz az alpolgármesterre,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) összehívja és vezeti a testület üléseit,
d) képviseli az önkormányzatot,
e) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.
f) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:
g) indítványozhatja a bizottság összehívását,
h) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen dönt,
i) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
j) A polgármester hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványai:
k) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
l) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatáskörének gyakorlását átruházhatja,
m) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozás rendjét,
n) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az intézményvezetők tekintetében.
o) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben. (Mötv 68. § (3) bekezdése)
p) A polgármester minden pénteken 9.00 -11.00 (7531 Kőkút, Arany J. u. 10.) Alsótapazdon: minden kedden 11.00-13.00 között fogadóórát tart a Hivatal épületében.
AZ ALPOLGÁRMESTER
43. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(5) Az alpolgármester minden szerdán 9.00 -11.00 (7531 Kőkút, Arany J. u. 10.) Alsótapazdon: minden szerdán 11.00-13.00 között fogadóórát tart a Hivatal épületében.
A JEGYZŐ
44. § (1) A Polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevez ki a jegyzőt.
(2) A Polgármester aljegyzőt nevezhet ki.
(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, az alábbiak szerint:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési- és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
d) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt,
e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és továbbításáról. A jegyzőkönyvet a polgármesterrel együtt írja alá,
f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
g) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére.
(4) A jegyző egyéb, főbb feladatai:
a) biztosítja a Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjét,
b) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
c) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
e) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői tekintetében, a kinevezéshez, vezetői megbízatáshoz felmentéshez, a vezetői megbízatás visszavonásához jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges,
g) ellátja az államigazgatási tevékenység korszerűsítésével, egyszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A polgármester megbízása alapján egyéb feladatokban is eljár.
(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetére legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatalban állományban lévő legmagasabb iskolai végzettséggel (beleértve a közigazgatási alap-, vagy szakvizsgával) rendelkező köztisztviselő látja el.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
45. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Mindezek alapján Mike, Kőkút, Hencse, Hedrehely és Visnye Községek Önkormányzatai Mikei Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre.
(3) A Mikei Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Mike, Hunyadi u. 43.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(6) Működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket az éves költségvetés tartalmazza
(7) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. (8) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes szervezeti és működési szabályzatát, ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, a kiadmányozás rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.
A TÁRSULÁSOK
46. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzatai feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) A társulás a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.
(3) A képviselő-testület tagja a a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulásnak.
(4) A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja.
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK LAKOSSÁGI FÓRUMOK HELYI NÉPSZAVAZÁS
47. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
(2) A helyi népszavazást kezdeményezheti:
a) a képviselők legalább 1/4-e,
b) a község választópolgárainak 25%-a.
(3) A népszavazást a polgármesternél kell kezdeményezni.
(4) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt legalább a választópolgárok 25%-a kezdeményezi. A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésen dönt.
(5) Aláírást gyűjteni a jegyző által hitelesített íven lehet. Az íveken a népszavazásra bocsátandó kérdés egyértelműen megfogalmazott kell, hogy legyen.
(6) Aláírást gyűjteni az ívek megnyitásától számított 30 napon belül lehet. Ezt követő 8 napon belül az íveket át kell adni a polgármesternek.
A KÖZMEGHALLGATÁS
48. § (1) A képviselő-testület évi egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyét és idejét, hirdetőtáblán való hirdetmény kihelyezésével közzé kell tenni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről - a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint - jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
49. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket, az önkormányzat törzsvagyonát, /forgalomképtelen, forgalomképes, korlátozottan forgalomképes/ listáját külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozásra nincs lehetőség, vagy az gazdaságilag célszerűtlen.
(3) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok eredményesebb megvalósítása, valamint vagyonának növelése érdekében vállalkozásba vehet részt.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni a lakosságot.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE
50. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester a tárgyév lezárása után zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, melyet a jegyző készít el. Tartalmára a költségvetési törvény és a Szabályzat e fejezetében foglaltak az irányadók.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Mikei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen:
a) az illetékes minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) biztosítja az önkormányzat kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja saját könyvvitelének számlarendjét,
d) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja a költségvetési beszámolóhoz, biztosítja a társulások elkülönített nyilvántartását,
(2) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről,
a) gondoskodik a működtetett intézmények pénzellátásáról,
b) a Közös Hivatal és intézmények vezetői kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárból, illetve az ellátmányból teljesítik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület, valamint részben önálló intézmények gazdálkodásának belső ellenőrzését megállapodás alapján dr. Hosszuné Szántó Anita belső ellenőr végzi.
A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
53. § (1) A képviselő-testület segíti és együttműködik a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő – testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét a Helyi Nemzetiségi Önkormányzatra nem ruházza át.
Zárórendelkezések
54. § (1) Az Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/ megalkotásáról szóló rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/2014. (XI.27.) számú önkormányzati rendelet.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
55. § Ez a rendelet 2023. augusztus 31-én lép hatályba.
1. melléklet a 9/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelethez
1. / Boros Anikó Julianna polgármester Kőkút, Arany J. u.12.
2. Mihalecz Gyöngyi alpolgármester Kőkút, Alsótapazd u.16.
3. Csonka Sándor képviselő Kőkút, Arany J.u.38.
4. Hargitai Richárd képviselő Kőkút, Arany J.u.50.
5. Mernye Zoltánné képviselő Kőkút, Alsótapazd u.52.
2. melléklet a 9/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület a 9/2023 (VIII.31.) önkormányzati rendelet 10. §. (3) bekezdésbe foglaltaknak megfelelően a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházta át:
2. A települési támogatásokról szóló 8/2021 (V.31.) számú önkormányzati rendelet alapján az átruházott hatáskörök:
2.1. - rendkívüli települési támogatás
2.2. - települési krízis támogatás
2.3. - temetési támogatás
2.4. - köztemetés
3. melléklet a 9/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A Bizottság tagjai:
1.1. Mernye Zoltánné képviselő Bizottság elnöke
1.2. Csonka Sándor képviselő Bizottság tagja
1.3. Hargitai Richárd képviselő Bizottság tagja
2. A Bizottság – feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyet a Bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek.
3. A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságra hatáskör gyakorlást nem ruház át.
4. A Bizottság feladatai:
5. A titkos szavazás lebonyolítása.
6. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, vizsgálata, összeférhetetlenséggel- és méltatlansági eljárással összefüggő feladatai. /Mötv. 37. § (2) bek./
7. A Szervezeti- és Működési Szabályzat felülvizsgálatával kapcsolatos teendők ellátása.
8. Véleményezi az intézményvezetők kinevezését.