Zselickisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (VII. 19.) önkormányzati rendelete
Zselickisfalud Község helyi építési szabályzatáról (Egységes szerkezetben 2018.11.21. naptól)
Hatályos: 2024. 05. 09Zselickisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (VII. 19.) önkormányzati rendelete
Zselickisfalud Község helyi építési szabályzatáról
2024.05.09.
Zselickisfalud község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.c-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános előírások
1. §
1. A rendelet hatálya Zselickisfalud község közigazgatási területére terjed ki.
(2
) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.
(3
) A szabályozási tervek
a)kötelezően figyelembe veendő elemei:
aa) a külterületi és a belterületi határvonal
ab) a szabályozási vonalak
ac) az övezeti és építési övezeti határok, jelek
ad) az övezeti és építési övezeti előírások
ae) az építési határvonalak
af) a helyi védelem alatt álló természeti és művi értékek
ag) a sajátos jogintézmények
ah) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
ai) a beültetési kötelezettség
b)irányadó jellegű szabályozási elemei:
ba) a javasolt telekhatár
2. a javasolt telekhatár megszüntetés
c)ágazati jogszabály által meghatározott kötelező szabályozási elemei:
ca) a műemlék, műemlék telke
cb) a műemléki környezet
29. a régészeti területek
cd) a közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatok és járulékos építményei védőtávolsága, védőterülete, védősávja
ce) a tájvédelmi körzet
cf) a Natura 2000 terület
cg) az ökológiai hálózat.
4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 3.sz.melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5)
Zsindely-, nád-, szalma- és egyéb E,F tűzvédelmi osztályba tartozó anyag
fedélhéjazatként – a típustervek kivételével – csak a területileg illetékes
tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és annak
feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható.
(6)
(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok
együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és
az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(8)
A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles nem alakítható ki.
(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. A földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(10)
(11)
(12) 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(13) 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.
(14)
Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
(15)
A külterület szabályozási terven jelölt „földtani veszélyforrás” által érintett beépítésre nem szánt területeken mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(16)
A település közigazgatási területének egésze országos jelentőségű tájképvédelmi terület. A tájképvédelmi érintettség miatt különösen fontos, hogy az új épületek és építmények elhelyezése a tájban, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történjen. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
(17)
Az igazgatási területen a 10,0 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (antennatartó-torony, átjátszó állomás), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények tervezésekor tájesztétikai vizsgálatot és a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(18)
Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
(19)
Az igazgatási területen növényzetet telepíteni csak a 4.sz. mellékletben meghatározott telepítési távolságok figyelembevételével szabad.
(20)
A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és elektronikus hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.”
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
2. §
1.
1. A település igazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa/ falusias lakóterület(Lf),
ab/ egyéb ipari gazdasági terület (Gip-e)
ac/ különleges terület, ezen belül
- a meglévő temetők (Kü-T)
- a meglévő idegenforgalmi fogadóhely (Kardosfa puszta) (KüI-1,Kül-2)
b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba./ közlekedési és közműterület (KÖu)
bb./ zöldterület, ezen belül
- közkert (Zkk)
bc./ erdőterület, ezen belül
- védelmi (Ev)
- gazdasági (Eg)
- turisztikai- közjóléti (Et)
bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül
- általános mezőgazdasági terület (Má)
- kertes mezőgazdasági terület, (Mk)
bf./ vízgazdálkodási terület, ezen belül
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V).
(2)
A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
Falusias lakóterület
3. § (1)
A lakóterületre (Lf) az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) az építménymagasság – a szabályozási terven jelölteknek megfelelően – legfeljebb 5,5 m lehet.
b) nem helyezhető el üzemanyagtöltő
c) a területen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények (pihenőhely, szervizpont, kölcsönző, vizesblokk, vendéglátóhely, sátorhely) is elhelyezhetők.
(2)
A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
|
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % |
Építménymag. |
Telekterület |
|
Lf1 |
O, |
30 |
5,5 |
800 |
|
Lf2 |
O, |
30* |
5,5 |
1200 |
|
Lf3 |
O, |
25* |
5,5 |
1600 |
|
Lf4 |
O |
20* |
5,5 |
2000 |
* A beépíthető területnagyság számításakor a telekterület 1200 m2 feletti része 50 %-ban számítható be. (Pl: 2000 m2-es telken 1200 + 800/2 =1600 m2 a figyelembe vehető telekterület)
A mezőgazdasági üzemi és egyéb gazdasági épület és építmény építménymagassága – ha az alkalmazott üzemtechnológia szükségessé teszi – max. 6,5 m lehet.
3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
4.
4. Mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire alapozva kell meghatározni a belterület ÉK-i részén és DNY-i részén tervezett Lf3 és Lf1 jelű falusias lakóövezetek kialakításának feltételeit.
5. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz – elsősorban a helyi védett épületekhez - igazodó legyen.
d.,
az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. Gazdasági épületeknél a 6 m-nél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel, vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f.,
(6) A lakóterületen
a./ legalább a részleges közműellátás, és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Egyéb ipari gazdasági terület
4. § .
(1) Az egyéb ipari gazdasági területekre (Gip-e) vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés szerinti létesítmények.
(2) A területre (Gip-e) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
|
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % |
Építménymagasság |
Telekterület |
|
Gip-e |
SZ |
30 |
7,5 |
4000 |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is létesíthető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha a módosítás megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.
(3) Az egyéb ipari területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú tetőszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45oközötti lehet. A 6 m-nél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(4) A területen
a./legalább a részleges közműellátás és
b./a burkolt út
biztosítandó.
(5) A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni, a területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(6) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(7)
(8) Az egyéb ipari terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Különleges terület
5. § (1)
A település területén különleges területek a működő és a lezárt temetők (Kü-T), valamint az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kardosfa puszta, (Kü-I1, Kü-I2))
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők kegyeleti parkká nyilvánítandók és akként kezelendők.
(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.
(4) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.
(5)
(6)
Az idegenforgalmi fogadóhelyek és a települési folyékony hulladék kezelő telep (szennyvíztisztító telep) A különleges területek övezeti előírásait a külterület szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
|
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % |
Építménymag. |
Telekterület |
Zölddel való fedettség (%) |
|
Kü-T |
SZ |
10 |
5,5 |
6000 |
50 |
|
Kü-I1 |
SZ |
10 |
5,5 |
K 4000 |
65 |
|
Kü-I2 |
SZ |
10 |
7,5 |
K 7500 |
65 |
(7)
(8)
A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú tetőszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 6 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
(9) A területen:
a./ legalább a részleges közműellátás
b./és a burkolt út
biztosítandó
(10) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(11) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Közlekedési és közműterület
6. § (1)
A közlekedési- és közműterületekre – közút (Köu) – vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni.
(2)
Közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és az önálló gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik föl.
(3) A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és elektronikus hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és elektronikus hírközlési hálózat – a belterületen felszín alatt – elhelyezhető legyen.
(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen rendeletnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon telepíthetőek.
(5) A helyi külterületi utak mentén építmény – a Csillagos-égbolt park létesítményeit kivéve – az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságon kívül helyezhető el.
(6) A közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel útépítési engedélyezési terv alapján kell kiépíteni.
(7) Közforgalom elől elzárt magánút közforgalom elől el nem zárt magánúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, magánút közúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, a településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően minősíthető át.”
(8) A hálózati jelentőségű külterületi utakat és Csillagos-égbolt park létesítményeinek megközelítésére szolgáló utakat a közforgalom elöl elzárni nem szabad.
(9) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
Zöldterület
7. § (1)
A zöldterületre – közkert (Zkk) – vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.
4. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
5. A zöldterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Erdőterület
8. §
1.
(2)
A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Ev-1 – tájképvédelmi érintettségű védelmi rendeltetésű erdőterület
-Eg-1 – tájképvédelmi érintettségű gazdasági rendeltetésű erdőterület
-Et-1 – tájképvédelmi érintettségű turisztikai (közjóléti) rendeltetésű erdőterület
-Ev-2 – tájképvédelmi érintettségű és országos jelentőségű természetvédelmi terület (Zselici Tájvédelmi Körzet), magterület- és ökológiai folyosó övezet, Natura 2000 terület által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) védelmi rendeltetésű erdőterület
-Et-2 – tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű turisztikai (közjóléti) rendeltetésű erdőterület
(3) Az erdők szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.
(4) Az erdőterületen
a)terepmotorozás, terepautózás nem végezhető
b)föld feletti közmű és elektronikus hírközlési hálózat építése miatt erdőirtás nem végezhető.
(5) Az erdőterületen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, az épületek egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m2-rel bővíthetők.
(6) A tájképvédelmi érintettségű – Ev-1, Eg-1 és Et-1 övezeti jelű – erdőterületeken az (1)-(5) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) az Ev-1 övezeti jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
b) Az Eg-1 és Et-1 övezeti jelű erdőterületen a rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el a tájképi értékek sérelme nélkül. Az épületeket hagyományos formában, természetes anyagokból kell kialakítani, az építménymagasság 5,5 méternél nem lehet nagyobb.
c) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet
d) nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.
e) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
f) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
g) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez – a tájba illeszkedés ellenőrzéséhez – látványtervet is kell készíteni.
(7) A tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Ev-2, Et-2 övezeti jelű – erdőterületeken az (1)-(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)az Ev-2 övezeti jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
b)új építmény csak csillagászati megfigyelés, turisztikai rendeltetés, természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.
c)10,0 m magasságot meghaladó építmény – kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével –nem létesíthető,
d)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni
e)a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával létesíthető. Közlekedési építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők el
f)a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet
g)erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető
h)energetikai célú növénytelepítés nem végezhető
(8) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Mezőgazdasági terület
9 §
(1)
A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Má-1 – tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
-Mák-1 – tájképvédelmi érintettségű korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület
-Mák-2 – tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület
-Mk-1 – tájképvédelmi érintettségű kertes mezőgazdasági terület
-Mk-b – belterületi kert – kertes mezőgazdasági terület.
(3) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Általános mezőgazdasági terület
9/A. § (1) Az általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és átlagosan 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át nem haladhatja meg.
(2) Az általános mezőgazdasági területen
a) szántó művelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót és a falusi turizmust is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3 %-át, valamint az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
b) gyep művelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót és a falusi turizmust is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
c) szőlő és gyümölcsös művelési ágban lévő területen 1 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlő- és gyümölcstermelést és feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót és a falusi turizmust is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3%-át, valamint az 500 m2-t nem haladhatja meg.
(3) Az általános mezőgazdasági területen a lakófunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény magassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is – toronyszerű építmény esetében max 12 m – lehet.
(4) Az általános mezőgazdasági területen
a)a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b)az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők
c)a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszíneket kell alkalmazni.
(5) Az általános mezőgazdasági területen a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet és építményt – a lovasturizmus céljait szolgáló kivételével – vízfolyásoktól legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni
(6) Az általános mezőgazdasági területen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, az épületek egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m2-rel bővíthetők.
(7) A tájképvédelmi érintettségű – Má-1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az (1)–(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b)nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.
c)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
d)a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
e)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez – a tájba illeszkedés ellenőrzéséhez – látványtervet is kell készíteni.
Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület
9/B. § (1) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és átlagosan 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény építhető, maximum 1,5 %-os beépítettséggel.
(2) A korlátozott használatú által„ános mezőgazdasági területen épület nem létesíthető, de a terület kezelését, a turizmust, az ismeretterjesztést, valamint a gyepterületek fenntartását szolgáló – a legeltetéses állattartás épületnek nem minősülő – építményei kialakíthatók.
(3) A tájképvédelmi érintettségű – Mák-1 övezeti jelű – korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen az (1)–(2) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b)nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.
c)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
d)a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
e)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez – a tájba illeszkedés ellenőrzéséhez – látványtervet is kell készíteni
(4) A tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Mák-2 övezeti jelű – korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen a (1)-(3) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)új építmény csak a természetvédelmi célokkal összhangban valamint szakrális építményként (kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.
b)10,0 m magasságot meghaladó építmény – víztorony kivételével – nem létesíthető
c)birtokközpont nem alakítható ki
d)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni
e)a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával létesíthető. Közlekedési építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők el
f)a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók
g)külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető
h)energetikai célú növénytelepítés nem végezhető.
Kertes mezőgazdasági terület
9/C. § (1) A kertes mezőgazdasági területen 1500 m2-nél kisebb és 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.
(2) A kertes mezőgazdasági területen
a)lakóépület nem építhető
b)a gazdasági épülettel beépíthető telek nagysága minimum 1500 m2;
c)a 720 m2-nél nagyobb, de 1500 m2-nél kisebb telkeken meglévő gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem építhetők
d)művelt telekre legfeljebb 3%-os beépítettséggel a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60%-án szőlő, gyümölcsös valamint intenzív kertészeti kultúra található;
e)az építménymagasság a 4,0 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6,0 métert nem haladhatja meg;
f)szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.
(3) A kertes mezőgazdasági területen
a)a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
(4) A tájképvédelmi érintettségű – Mk-1 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az (1)-(3) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b)nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.
c)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
d)a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
e)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez – a tájba illeszkedés ellenőrzéséhez – látványtervet is kell készíteni.
(5) Az Mk-b övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírása alapján.
Vízgazdálkodási terület
10. §
1.
1. A vízgazdálkodási területekre – folyó- és állóvizek medre és parti sávja (V) – vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó külön jogszabályok előírásaira is.
(2)
Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül új építmény – vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével – nem helyezhető el.
(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
Ha a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jog bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(4) A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Külterületi vízfolyásoknál feltöltés nem, mederburkolás csak természetes anyagokkal végezhető, a szükséges sajátos létesítési (vízjogi) engedélyek birtokában.
(5) Az árvízcsúcs-csökkentő tározó tó üzemi vízszintjéhez (156,60 mBf) tartozó vízgazdálkodási területet túllépő (mértékadó árvízszintet elérő 158,00 mBf esetén) vízelöntéssel terhelt területe vízjárta területként kezelendő, arra a hullámterek hasznosításáról szóló előírások betartása szükséges.
(6) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet
Közhasználatra szolgáló területek
11. §
1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak a zöldterületek és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.
2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
3. A közterületek rendeltetésétől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
4. A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.
IV. Fejezet
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
12. §
1.
1. 1. A belterületen legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a./ a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás
b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározottak szerinti tüzivíz ellátás föld feletti tűzcsapok telepítésével
c./ az egyedi közművel történő szennyvíz tisztítás és szennyvíz elhelyezés (amelynek megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
d./ a közterületi nyílt árkos csapadékvíz elvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.
2. a külterületi beépítésre szánt területeken és a csillagvizsgálónál legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a)közüzemi villamos energia – szolgáltatás
b)a vezetékes ivóvíz-ellátás
-közüzemi hálózatról, vagy
-ivóvíz minőségű vízbeszerzésre alkalmas (közegészségügyi és vízügyi hatóság által elfogadott) saját kútról kiépített hálózatról
c)a helyi (tervezett gyökérzónás) szennyvízkezelés vagy az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);
d)nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés
megoldott legyen.
2.
2. A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a befogadásra kijelölt (jelenleg kaposvári) szennyvíztisztítóba kell szállítani.
3.
A településen – a terület mérnökgeológiai adottságai miatt - a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni.
4.
4. A belterületen, a szőlőhegyeken és természetvédelmi érintettségű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Egyéb területeken az elhelyezés csak önkormányzati hozzájárulással történhet .
(5)
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
13. §
V. Fejezet
Környezetvédelem
14. §
1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./megelőzze a környezetszennyezést
c./kizárja a környezetkárosítást
2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3)
A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási
határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. A
területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat
kielégítik.
(4)
A település a vonatkozó jogszabályok alapján szennyezésérzékenységi
szempontból kevésbé érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum
nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető végezhető.
5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(6)
A településen a zajvédelem az országos előírások10,11 szerint, azoknak megfelelően
biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy
kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra
kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a közlekedésből származó - megengedett A-
hangnyomásszint a lakóterületeken gyűjtőút, bekötőút mentén 60/50 dB a település
egyéb lakóterületein 55/45 dB.
7. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(8)
Természet- és tájvédelem
15. § (1)1
(2)2
(3) A településen található országos védelem alatt álló természetvédelmi területeket, az országos jelentőségű védett természeti emlékeket, a magterület, az ökológiai folyosó és a Natura 2000 területek által érintett területeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(4) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-nem létesíthető közmű- és energia, táv- és elektronikus hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
Művi értékek védelme
16. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek a szabályozási terveken jelöltek, tételes
felsorolásukat a 6. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védett művi értéken csak olyan munka végezhető, amely nem érinti
hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti,
helytörténeti) értékét.
(3) A védett épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem
akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épület mai
igényeknek megfelelő használatát.
(4) A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti
épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótolandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra.
(5) A helyi védett művi érték nem bontható.
(6) A művi érték védelmének megszüntetése esetén a művi érték felmérési és foto-
dokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.
(7) A védelem alatt álló kereszt javítását, felújítását szakképzett restaurátor végezheti
el.
(8) Az országos védelem alatt álló műemlékeket, a műemléki környezetet, valamint a
nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
VI. Fejezet
Sajátos jogintézmények
17. § (1) -(3)
4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási tervek szerinti helyeken.
5.
5. Az igazgatási területen építési tilalom alatt álló ingatlan nincs; a 065/6 hrsz-ú ingatlant 40 m-es, a 066/2 hrsz-ú ingatlant 44 m-es, továbbá 50 m-es magassági korlátozás érinti a hírközlési átjátszó sávhoz kapcsolódóan. A korlátozással érintett területeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(6)
Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:
a)az országos mellékút külterületi szakasza mentén – a külterület szabályozási terven jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el
b)a közmű- és elektronikus hírközlési vezetékek és létesítmények – a külterület szabályozási terven jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
18. § 1. (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2)
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Zselickisfalud község helyi építési szabályzatáról szóló 9/1999.(XI.8) sz. Kt rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
Növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások
1./ A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
a./ belterületen és külterületen a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen:
- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor
(élősövény) esetében 0,50 méter
- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs- és
egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter
b./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén:
- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa estében
3,50 méte/r
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter
- cseresznyefa estében 5,00 méter
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében
8,00 méter
c./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén,
amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és
gyümölcsfát a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb
bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
- 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter
- 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében1,20 méter
- 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter
- fa esetében 8,00 méter
2./ Közút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és kerttől - minden gyümölcs- és egyéb
fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát
legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).
5. melléklet3
1
A 15. § (1) bekezdését a Zselickisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
2
A 15. § (2) bekezdését a Zselickisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
3
Az 5. mellékletet a Zselickisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.