Szilvásszentmárton község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1) A rendelet hatálya Szilvásszentmárton község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,   építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. szeptember, jsz.: 24/2001) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

(4) A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 3.sz.melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5)^[1]

(6)  Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön ( kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10)^[2]

(11) A felszínmozgásra hajlamos és a felszínmozgás veszélyes területeken, valamint az e területtel határos ingatlanokon a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.

(12) 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(13) 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

(14) Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

(15) A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(16)^[3]

(17)^[4]

(18) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. ^[5]

(19) Az igazgatási területen növényzetet telepíteni csak a (1) sz. mellékletben meghatározott távolságok figyelembevételével szabad.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás

2.§.

(1) A település igazgatási területének

      a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:                                                                              

             aa/ falusias lakóterület(Lf), ahol a megengedett legnagyobb

                   szintterületsűrűség 0,45.

            ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz), ahol a megengedett

                   legnagyobb szintterületsűrűség 0,8

            ac/ ipari gazdasági terület, ezen belül

-egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv)

 -jelentős mértékű zavaró hatású iparterület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,8

            ad/ különleges terület, ezen belül

- temető (Kü-T)

- sportpálya (Kü-S)

- idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,25

      b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

ba./ közlekedési és közműterület (KÖu)

             bb./ zöldterület, ezen belül

                   - közpark (Z)

            bc./ erdőterület, ezen belül

                  - védelmi (Ev)

                  - gazdasági (Eg)

                  - turisztikai (Et)

            bd./ általános mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - szántó, gyep, rét, legelő (Má)

                 - gyep, legelő, rét, mocsár, nádas (Má-0)

           be./ kertes mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (Mk)

            bf./ vízgazdálkodási terület

                 - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

                   - a vízellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmúkút, víztároló) (V-kv) területe

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (terület-felhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a.,   az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett   a szabályozási terv szerinti lehet

             b.,  ^[6]

(2)^[7] A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4) Az újonnan kialakítandó lakóterületen a telekalakítási tervhez a terület felszínmozgásos hajlamának vizsgálata szükséges. A telekalakítási tervhez mérnökgeológiai, geotechnikai szakvéleményt kell mellékelni, mely tisztázza a terület beépítésének, az építmények kialakításának egyedi feltételeit.

(5) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos          telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

      Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha        az egyéb előírások betarthatók.

b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a helyi védelem alatt álló épületekhez igazodó         legyen.

d., az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és        színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

e., az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a                 kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

 f.,^[8]​

(6)  A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

        b./ a burkolt út

            biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§.

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni. ^[9]

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közműellátás

b./és a burkolt út

biztosítandó

(6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7)  A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(8)^[10]​

(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

5.§.

(1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni.^[11]

(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -egyéb ipari terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelő) (Gip-kv) területe,

       -jelentős mértékű zavaró hatású iparterület, a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

(4) ^[12]

(5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A mezőgazdasági üzemi területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó.

(7) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(9) ^[13]​

(10)Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

6.§.

(1) A település területén különleges terület a temető, a sportpálya és a tervezett idegenforgalmi fogadóhely.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

(5) Az idegenforgalmi fogadóhely és a sportpálya övezeti előírásait a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(6) ^[14]

(7) A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

(8) A területen:

a./ legalább a részleges közműellátás

b./és a burkolt út

biztosítandó

(9) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(10) A különleges terület lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

7.§.

(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni. ^[15]​

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A külterületi utaknál minimum 8 m szabályozási szélesség biztosítandó.

(5) Az utak mentén - külterületen – min. 8 m tőtávolsággal egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A területen nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(7)  A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8.§.

(1) ^[16]

(2) ^[17]​

(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(4) A zöldterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. §.

(1) ^[18]

(2) ^[19]​

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

10. §.

(1)  A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

 a./ az OTÉK 29.§. (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

  b./^[20]

(2) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(3) ^[21]​

(4) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. előírásai alapján lehet kialakítani.

(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

11.§.

(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni.^[22]​

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m és a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A tó létesítésének feltétele, hogy megléte az épített környezetet ne veszélyeztesse. Ennek érdekében mérnökgeológiai, geotechnikai tárgyú szakági munkarészben kell tisztázni a tó létesítésének várható hatásait az érintett kőzettérre és az épített környezetre.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5)A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

12.§.

(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak a zöldterületek és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(4) A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13.§.

(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d./ a közterületi nyílt árkos csapadékvízelvezetés

      megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a   

beépíthetőségnek.

(2) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.

(3) A településen – a terület mérnökgeológiai adottságai miatt - a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4)  A belterületen és a szőlőhegyen - település- és tájképvédelmi okok miatt –táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők, más területeken a létesítéshez az önkormányzat hozzájárulását is meg kell szerezni.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14.§.

(1) A településen a kommunális szilárd-hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket a kaposvári Állatihulla Átrakó Telepre kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

15.§.

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

  a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

       környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A településre az általános levegőtisztaság-védelmi előírások vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(4) A település szennyezés-érzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően  biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a közlekedésből származó - megengedett A-hangnyomásszint 55/45 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8)A település területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

Természet- és tájvédelem

16.§.

(1) A településen a helyi jelentőségű egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A településen egyedi tájérték a 42 hrsz-ú horhós földút, melynek védelméről gondoskodni kell.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4)Táj- és településkép-védelmi okokból

 - a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

 - útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

17.§.

(1) A településen országos védelem alatt álló műemlék az 1844-ben épült – késő klasszicista stílusú – református templom (tsz. 9419).

(2) Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4)A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

18.§.

(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) ^[23]

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) ^[24]

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

19.§.

(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

^(2) [25]

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4)E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szilvásszentmárton község helyi építési szabályzatáról szóló 10/1999. (XI. 10.) sz. Kt rendelet.

                                                                                                         1. sz. melléklet

Növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások​

1./  A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

       a./ belterületen és külterületen a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen:

              - szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor

                (élősövény) esetében 0,50 méter

              - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter

              - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs- és  

                egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

b./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén:

              - gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter

              - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter

              - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter

              - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa estében

                3,50 méter

              - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter

              - cseresznyefa estében 5,00 méter

              - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében

                8,00 méter

       c./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén,

           amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és

           gyümölcsfát  a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb

           bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

              - 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter

              - 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében1,20 méter

              - 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

              - fa esetében 8,00 méter

2./  Közút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és kerttől - minden gyümölcs- és egyéb

      fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát

      legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

                                                                                                         2. sz. melléklet

Természet- és tájvédelem

1./ Helyi jelentőségű egyedi természeti értékek:

3. sz. melléklet

Művi értékek védelme

1.Országos védelem alatt álló műemlék

1. Református templom                  Fő u.20.                                 33/4 hrsz

2. Műemléki környezetet képező ingatlanok

1.                                                                                                       32     hrsz

2.                                                                                                       33/2 hrsz

3.                                                                                                       33/5 hrsz

4.                                                                                                       34    hrsz

5.                                                                                                       70    hrsz

6.                                                                                                       71    hrsz

7.                                                                                                       72    hrsz

3.Helyi védelem alatt álló művi érték

1.Kereszt                                          Főutca                                        7/1 hrsz

2.Gazdasági épület                          Főutca                                      26    hrsz

3.Lakóépület                                    Főutca                                      30/1 hrsz

4.^[26]

5.Keresztek                                      Temető                                    37    hrsz

6.Gazdasági épület                          Főutca                                      52    hrsz

7.Gazdasági épület                          Főutca                                      62    hrsz

8.^[27]

9.Lakóépület                                    Főutca                                      72    hrsz

10.Lakóépület                                  Főutca                                      74/2 hrsz

11.Présház                                        Szőlőhegy                             221     hrsz

12.Présház                                        Szőlőhegy                             241/1 hrsz

13.Présház                                        Szőlőhegy                             335     hrsz