1. § E rendelet célja Patca Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

2. § A helyi védelem célja Patca településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak

5. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a közös kulturális kincsünk része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi védelem feladata

(3) Helyi védelem alatt állnak az 1. mellékletben felsorolt, és térképen ábrázolt, védetté nyilvánított művi értékek.

(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy a polgármesternek benyújtott, alábbi tartalommal rendelkező beadvánnyal kezdeményezheti:

(5) A helyi védelem alá helyezésről illetve annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(6) A helyi védelemben részesítés vagy a védelem megszüntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni, erről írásban értesíteni kell:

(7) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.

(8) Tilos a helyi művi érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(9) A helyi védelem megszüntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen (az épület összértékének 20%-át meghaladó mértékű) helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése és a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

6. § (1) Az egyedi védelem Patca jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.mellékletben felsorolt, és térképen ábrázolt helyi értékekre terjednek ki.

(2) A védelem kiterjed a művi érték anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására.

(3) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat a települési főépítész és a jegyző közreműködésével gondoskodik.

7. § (1) A védett helyi értékeket rendeltetésének megfelelő célra kell használni úgy, hogy a használat az érték fennmaradását ne veszélyeztesse.

(2) A védett helyi érték jókarban tartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelezettsége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

(3) A védett helyi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat szakmai és anyagi támogatását, ha az önkormányzat költségvetése erre pénzügyi fedezetet biztosít.

(4) Helyi védelem alatt álló művi érték esetén a védettség nem zárja ki az érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az eredeti karakterét meg kell tartani az alábbiak szerint:

(5) A helyi védelem alatt álló épület tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy - mentességben részesíthető, amennyiben a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet erre fedezet biztosít vagy az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.

8. § Helyi védelem alatt álló épület esetén

9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek e rendelet 2. mellékletében szereplő térképen ábrázoltak.

10. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

(2) A településképi szempontból kiemelt területek e rendelet 3. mellékletében szereplő térképen ábrázoltak.

11. § (1) Az épületekbe tervezett látható szerkezetek anyaghasználatának a településen hagyományosan használt építőanyagokkal harmonikusan illeszkedők kell legyenek.

(2) Épületek homlokzatképzése és a tetőhéjalása, valamint más műtárgyak nem lehetnek rikító, a környezetüktől kirívó színűek. Egy épületen csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók. Fényes, ragyogó, tükröződő felület az épületeken nem alkalmazható.

(3) A házak tetőhéjalása nem lehet műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely, kivéve a tetőterület legfeljebb 20%-ára kiterjedő felületű tetőt.

12. § A település közigazgatási területén az 4. mellékletben szereplő adventív és inváziós fajok telepítése kerülendő.

13. § (1) Az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

(2) Az utcai előkert mérete azonos, illetve illeszkedő méretű kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

(3) A lakóépületeket az utcai telekhatártól 15 m-en belüli elhelyezés esetén 35 - 45^o magastetővel kell megépíteni. A tetősíkból kiugró tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető (30°alatti) a tető vetületének legfeljebb 1/3-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámia-, vagy betoncserép, kiselemes pala, cserepes lemez, műemlékpala, fazsindely lehet. Ez az előírás nem vonatkozik melléképületekre, esetleges tetőteraszokra, vagy zöldtetők telepítésére. Amennyiben az épület növényzettel takartan és legalább az utcafronti telekhatártól 15 m-re kerül elhelyezésre, akkor az épületre csak a helyi építési szabályzat előírásait kell alkalmazni, egyéb településképi előírás nem vonatkozik rá.

(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő), vagy azokkal harmonizáló más modern anyagokat lehet használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben leírtaktól eltérni akkor lehet, ha az építményt illetve a településképbe nem illeszkedő részét a telken közterületről nem látható módon takartan, vagy a településképet meghatározó épületek és építmények utcafronti homlokvonalához képest minimum 15 m-re hátrahúzottan helyezik el úgy, hogy az látványában ne zavarjon karakteres utcaképet, vagy művi értéket.

(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától hátrébb, minimum 10 m-re kell elhelyezni.

(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m áttört kialakítású kell legyen. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.

(8) Új kocsibejáró építése során a „Patcai” nyerstégla mellvédfalas kialakítást kell alkalmazni, mely előtt kötelező a településkép-védelmi szakmai konzultáció. Lakótelkenként legfeljebb kettő kocsibejáró létesíthető, melyből legalább az egyiknek „Patcai” típusúnak kell lennie.

14. § (1) Az épületek tájba illesztését látványtervvel kell igazolni. Az új épületeket jellemzően a meglévő épületekhez hasonló 30-45 fokos magastetővel kell kialakítani. A tetőfedés égetett kerámia-, vagy betoncserép, cserepes lemez, kiselemes pala, műemlékpala, fazsindely lehet. Kék színű tetőfedés alkalmazása tilos.

(2) Az (1) bekezdésben leírtaktól eltérni csak nagy fesztávú térlefedések és földdel fedett épületrészek esetében lehet, vagy ha tetőre épített játékelem, vagy más technológiai-, szórakoztató berendezés, felépítmény telepítése teszi szükségessé. Ekkor a funkcióhoz igazodó alacsonyabb hajlású tető, vagy lapostető is építhető, azonban az összkép harmonikus-esztétikus megjelenésére ügyelni kell.

(3) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő), vagy azokkal harmonizáló anyagokat kell használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet.

(4) Közterületről látható homlokzaton közmű, hírközlési és klímaberendezés nem helyezhető el.

15. § (1) Az épületek tömegformálását, tetőidomát, tetőhajlásszögét, valamint a tetőfedés anyagát, szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az önmagában esztétikus, valamint környezetével harmonikus legyen.

(2) Nagy fesztávú térlefedések esetén vagy más technológiai építmény telepítése esetén a funkcióhoz igazodó alacsonyabb hajlású tető, vagy lapostető is építhető, azonban az összkép harmonikus-esztétikus megjelenésére ügyelni kell.

(3) A homlokzatain és tetőin természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő), vagy azokkal harmonizáló anyagokat kell használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet. Kék színű tetőfedés alkalmazása tilos.

(4) Áttört kerítés építhető.

16. § (1) A A területen csak a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű építmények helyezhetők el.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni.

(3) Telken belül három szintű növényültetést kell alkalmazni.

17. § (1) Az épületeket a területre jellemző hagyományos építészeti karakternek megfelelően kialakítani.

(2) Az épületeket magastetővel kell megépíteni 35 - 45^o tetőhajlásszöggel. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető (30°alatti) a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámia-, vagy betoncserép lehet. Ez az előírás nem vonatkozik a nagy fesztávú térlefedések építésére, esetleges tetőteraszokra, vagy zöldtetők telepítésére.

(3) A homlokzati architektúra illeszkedjen a szőlőhegyi területek hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) kell használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdéseiben leírtaktól eltérni akkor lehet, ha az építményt illetve a településképbe nem illeszkedő részét a telken nem látható módon, az utcafronti homlokvonalához képest minimum15 m-re hátrahúzottan, takartan helyezik el.

18. § (1) Az építmények elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat kell alkalmazni.

(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.

(4) Csak áttört kerítés építhető.

19. § (1) Az építmények elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat kell alkalmazni.

(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.

(4) Csak áttört kerítés építhető.

20. § (1) A település energiaellátásának nyomvonalas létesítményei elhelyezésénél törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.

(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.

(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt, a 3. mellékletben térképen ábrázolt területen

(4) A sajátos, és a technológiai építmények létesítési szándéka esetén településkép-védelmi szakmai konzultációt kell kérni, melyhez a tájba illesztést igazoló dokumentációt is be kell nyújtani a környezetbe illesztés igazolására.

21. § (1) A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: településképi törvény) és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, és e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.

(2) Közterületi utcabútor nem használható hirdetési célokra.

(3) Közművelődési és tájékoztató célú hirdetés a település meglevő információs táblarendszerével azonos formában készült táblán helyezhető el.

(4) Települési rendezvény közterületi hirdetésére egyedi térkompozíció, molinó, reklámhordozó átmeneti időre elhelyezhető.

(5) Saját cégfelirat és cégér épületenként csak egy-egy helyezhető el, minden esetben az épület architektúrájához igazodóan, a homlokzati felületen vagy arra merőlegesen. A falra merőleges cégér felülete nem haladhatja meg a 0.4 m²-t.

(6) A településkép védelme szempontjából kiemelt –a 3. mellékletben térképen ábrázolt- területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

22. § (1) Közmű, hírközlési berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.

(2) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetőszerkezetére építve csak a tetősíkjába illeszkedő módon helyezhető el.

(3) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel történő építés elektromos bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.

23. § Patca Község Önkormányzat képviselő-testülete az alábbi hatásköröket:

24. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, építtető, beruházó vagy tervező (továbbiakban együtt kérelmező) kérelmére az önkormányzati főépítész – ha nincs alkalmazásban, akkor Patca Község polgármestere – vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be a közös önkormányzati hivatal címére (7477 Szenna, Rákóczi utca 8.) vagy email címére (info@simonfaihivatal.hu)

(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció

(5) Kötelező a településkép-védelmi szakmai konzultáció

(6) A szakmai konzultáció helyszíne a közös önkormányzati hivatal vagy indokolt esetben az érintett helyszín.

(7) A szakmai konzultáció felelőse a konzultációról emlékeztetőt készít és nyilvántartást vezet.

(8) A szakmai konzultáció eljárási díj- és illetékmentes.

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése, valamint építmény rendeltetésének módosítása és rendeltetési egységei számának megváltoztatása esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező, építtető (a továbbiakban: bejelentő) kérelmére indul.

(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a 5. melléklet szerinti formanyomtatványon elektronikus úton vagy- természetes személy esetén - papír alapon.

(4) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Patca Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

26. § (1) A településképi követelmények érvényesítése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le.

(3) A településképi kötelezés a településképi követelmények megszegésének jogkövetkezménye. A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezi a helyreállítási vagy bontási munkák nagyságrendjét figyelembe véve megfelelő határidőt biztosításával.

(4) A (3) bekezdés szerinti településképi kötelezés hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt hatósági eljárás szabályai szerint - az ingatlantulajdonossal szemben az önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(5) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése során az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható településkép-védelmi bírság legkisebb összege 50.000 forint, felső határa természetes személyek esetén kettőszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forint.

(6) A bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell

(7) A településképi bírságot Patca Község Önkormányzatának bírságszámlájára kell befizetni.

(8) A bírság befizetésének határideje a kiszabástól számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén kérelemre a képviselő-testület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adhat.

27. § (1) A helyi védelem alatt álló értékek helyreállítási, felújítási és fenntartási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a költségvetéssel igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.

(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel – a képviselő-testület döntése és felhatalmazása alapján – a polgármester támogatási szerződést köt.

(4) A támogatás kifizetése támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján 30 napos fizetési határidővel történhet.

28. § E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.