Ráksi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27

Ráksi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

2014.01.01.

Ráksi Község Önkormányzata képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 132. § (4) bekezdésében és a 140,/R. § ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzatnál a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeni, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által fenntartott intézmény által szervezett és nyújtott ellátásokra.

(3) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) különös méltánylást érdemlő helyzet: a családban bekövetkezett rendkívüli esemény, aminek következtében a család havi jövedelméből, rendszeres pénzellátásából, vagyonából nem fedezhető kiadásra kényszerül (pl.: súlyos, hosszantartó betegség, műtét, megrokkanás, baleset, haláleset, természeti katasztrófa, stb.)

3. Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeni és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Igali Közös Önkormányzati Hivatalnál 7275 Igal, Szent I. u. 107. szám alatt (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelemhez szükséges formanyomtatványt a Hivatal biztosítja.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása a 25. § (3) bekezdéseiben megjelölt intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Hivatalban vagy az illetékes intézményvezetőnél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő az igényelt ellátásnak megfelelően kérelmét a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. mellélete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) Az önkormányzat a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeni és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

b) a jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát, amely/ek a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdései az irányadóak.

(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) bekezdése az irányadó.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához a 3. §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása (utalása vagy kifizetése) havonta utólag minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A döntést követően a házipénztárból történő azonnali kifizetésre létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében, a döntést hozó utasításra kerülhet sor.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeni és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § Rendkívüli eseti önkormányzati segély megállapítása esetén, a döntést megalapozó rendkívüli élethelyzet valódiságát - szükség szerint - a Hivatal köztisztviselője 15 napon belül lefolytatott helyszíni szemlén ellenőrzi.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) Az e rendeletben szabályozott és az önkormányzathoz telepített hatáskörök gyakorlása a konkrét ellátási formáknál kerül szabályozásra.

(2) Az e rendelet alkalmazásában hatáskör gyakorlásának minősül a jogosultság megállapítása, a jogosultság feltételeinek felülvizsgálata, az ellátás továbbfolyósítása, az ellátás megszüntetése, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére történő kötelezés, a 3. § szerinti dokumentumok benyújtására történő kötelezés, az e rendelet szerinti foglakoztatás során a munkáltatót megillető jogok gyakorlása.

(3) Az önkormányzat az ellátások felülvizsgálata során lefolytatott eljáráskor az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások

4. Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

10. § (1) A rendszeres szociális segély jogosult körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára, a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására, a hatáskör gyakorlására az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki

a) három vagy több 18 év alatti gyermeket egyedül nevel,

b) orvosi szakvélemény alapján folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll,

c) orvosi szakvélemény alapján egészségkárosodása 40 % -os.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolnia kell:

a) három vagy több gyermek esetén születési anyakönyvi kivonatot és büntetőjogi felelősége tudatában tett nyilatkozatot az egyedül élésről,

b) pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy vonatkozásában a pszichiátriai-, vagy addiktológus szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésben való részvételről, illetve annak várható időpontjáról, vagy a pszichiátriai illetve szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtó intézmény vezetőjének szakorvosi igazoláson alapuló javaslatát,

c) egészségkárosodott személy vonatkozásában az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként együttműködésre köteles az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központtal, valamint foglalkoztatás tekintetében Ráksi Község Önkormányzatával.

5. Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

11. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az aktív korúak ellátását kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

a) nem tartja tisztán a ház előtti járdát, vízelvezető árkot vagy a zöldterületet,

b) nem tartja tisztán az udvart, ott hulladékot halmoz fel,

c) ingatlanán az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyes hulladékot tárol,

vagy ilyen tevékenységet folytat,
d) nem tartja tisztán és higiénikusan a lakást,
e) a háza előtti zöldterületen nem kaszálja le a füvet,
f) a házához tartozó kertet nem tartja gyommentes állapotban,
g) nem veszi igénybe a rendszeres szilárd hulladékbegyűjtés szolgáltatást,
h) nincs a házban használható WC, vagy az udvar, kert erre megfelelő részén épített , minden oldalán a belátás elől elzárt árnyékszék,
i) az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,
j) a tartásában lévő eb vagy ebeknek a veszettség elleni védekezésről szóló jogszabály szerinti oltásáról nem gondoskodik.
(3) A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított , az elvégzendő tevékenységhez szükséges időn - de legalább 5 napon- belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek .
(4) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a hatáskör gyakorlójának felszólítása ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását attól függően, hogy foglakoztatást helyettesítő támogatásról, vagy rendszeres szociális segélyről van szó, meg kell szüntetni, a folyósítását fel kell függeszteni, illetve a benyújtott kérelmet el kell utasítani. Erre a megállapító határozatban is fel kell hívni a jogosult figyelmét.

6. Az együttműködés eljárási szabályai

12. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség kiterjed az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre, a beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére és a programban foglaltak teljesítésére.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ 7275 Igal, Szent István utca 100. (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ)

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve a rendszeres szociális segélyre egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni

d) köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként, de legalább három havonta - az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni .

(4) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama

alatt az együttműködés keretében:
a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.
f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására, amelynek 3 napon belül eleget kell tenni,
i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,
j) 3 napon belül elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket ,
k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt, aki 5 napon belül írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról és az ismételt mulasztás következményeiről.
(5) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban a 12. § (1)- (4) bekezdésben foglaltakat is elő kell írni. A határozat egy példányát az Alapszolgáltatási Központnak meg kell küldeni.

7. Az együttműködés megszegésének esetei és következményei

13. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,

b) a megjelenési kötelezettség elmulasztása,

c) az előírt képzésen való részvétel elmulasztása,

d) az előírt programban történő részvétel elmulasztása,

feltéve ha mulasztását 3 napon belül nem, vagy nem hitelt érdemlően igazolja.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

(3) A megállapító határozatban az együttműködés megszegésének az esetéről és következményeiről rendelkezni kell.

8. A normatív lakásfenntartásra való jogosultság egyéb feltételei

14. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 38. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

a) nem tartja tisztán a ház előtti járdát, vízelvezető árkot vagy a zöldterületet,

b) nem tartja tisztán az udvart, ott hulladékot halmoz fel,

c) ingatlanán az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyes hulladékot tárol,

vagy ilyen tevékenységet folytat,
d) nem tartja tisztán és higiénikusan a lakást,
e) a háza előtti zöldterületen nem kaszálja le a füvet,
f) a házához tartozó kertet nem tartja gyommentes állapotban,
g) nem veszi igénybe a rendszeres szilárd hulladékbegyűjtés szolgáltatást,
h) nincs a házban használható WC, vagy az udvar, kert erre megfelelő részén épített, minden oldalán a belátás elől elzárt árnyékszék,
i) az általa lakott épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,
j) a tartásában lévő eb vagy ebeknek a veszettség elleni védekezésről szóló jogszabály szerinti oltásáról nem gondoskodik.
(3) A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított , az elvégzendő tevékenységhez szükséges időn - de legalább 5 napon- belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek .
(4) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a hatáskör gyakorlójának felszólítása ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy a normatív lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, illetve a benyújtott kérelmet el kell utasítani. Erre a megállapító határozatban is fel kell hívni a jogosult figyelmét.

9. Ápolási díj

15. § (1) A képviselő testület által megállapított méltányossági ápolási díj a tartósan ápolásra, gondozásra szoruló személy (továbbiakban ápolt személy) otthoni ápolását ellátó nagykorú közeli hozzátartozó (továbbiakban ápoló személy) részére biztosít anyagi hozzájárulást.

(2) A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végző, az ápolttal folyamatosan közös

háztartásban élő hozzátartozó részére az önkormányzat ápolási díjat akkor állapít meg, ha:
a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át.
az ápolt jövedelmének (nyugdíj, táppénz, egyéb rendszeres pénzellátás) egyhavi összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét
az ápoló és az ápolt nem kötött eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.
(3) Az ápolási díjra való jogosultságot:
a végleges egészségi állapotú ápolt esetében, - az ismételt orvosi igazolás becsatolása nélkül- kétévente
változó egészségi állapotú ápolt esetében a kitűzött orvosi vizsgálat időpontját követően kell felülvizsgálni
(4) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(5) Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt. 44. §-ában előírt összeg az irányadó.
(6) E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört Ráksi Község Önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

16. § (1) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkezéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okáról. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

17. § (1) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti Szt. 42. § (2) bek. b) pont.), ha az ápolt

a) rendszeres étkeztetéséről,

b) rendszeres tisztálkodásáról,

c) rendszeresen tiszta ruházatáról,

d) szükség szerint fűtött lakóhelyiségéről,

e) tiszta lakókörnyezetéről

f) az előírt orvosi kezeléséről és felülvizsgálatáról,

g) a gyógyszereinek kiváltásáról,

h) a gyógyszereinek előírt adagolásáról,

a jegyző írásbeli figyelmeztetése után sem gondoskodik.

(2) Az Alapszolgáltatási Központ családgondozója az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal az ápolt egészségi állapotának figyelemmel kísérése céljából.

(3) Amennyiben a családgondozó az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti a jegyzőnek írásban jelzi. Az ápolási díjat megállapító határozatban a jelen paragrafusban foglaltakról is rendelkezni kell.

10. Önkormányzati segély

18. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segélyben elsősorban azon személyeket részesíti, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek iskoláztatása továbbá hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) rendkívüli eseti önkormányzati segély ,

ac) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ad) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ae) iskoláztatási költségekre tekintettel megállapított eseti önkormányzati segély,

b) rendszeres önkormányzati segély,

ba) általános rendszeres önkormányzati segély,

bc) iskoláztatási költségekre tekintettel megállapított rendszeres önkormányzati segély

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.

11. Általános eseti önkormányzati segély

19. § (1) Az Önkormányzat eseti önkormányzati segélyben részesíti azt a személyt, aki megfelel az 17. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeknek, feltéve hogy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg és családja nem rendelkezik vagyonnal .

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege 2.000-20.000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról a képviselő-testület dönt.

12. Rendkívüli eseti önkormányzati segély

20. § (1) Rendkívüli élethelyzet esetén a polgármester átruházott hatáskörben 2.000.-Ft. – 10.000.-.-Ft. közötti összegben rendkívüli eseti önkormányzati segélyben részesítheti azt a személyt , aki megfelel az általános önkormányzati segélyre való jogosultság feltételeinek. Döntéséről a képviselő-testületet a következő testületi ülésén tájékoztatni kell.

( 2) E paragrafus alkalmazásban rendkívüli élethelyzetnek minősül elsősorban az elemi kár, életveszély elhárítása, a közműszolgáltatás ellátásának veszélyezettsége és annak elhárítása haláleset, baleset, súlyos betegség vagy kérelmező családi körülményeinek nem várt változása során keletkezett rendkívüli kiadás.

13. Gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély

21. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a (1)-(2) ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély max. összege 10.000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlát, vagy a gyógyszerész igazolását a kérelmező nevére felírt gyógyszerek áráról. Ez utóbbi igazolás történhet telefon útján is, amelyről feljegyzést kell készíteni.

(5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély indokolt esetben közvetlenül a gyógyszertárnak is kifizethető.

(6) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja, aki a kérelemről annak beérkezését követően haladéktalanul dönt.

14. Temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély

22. § (1) Az önkormányzat jövedelmi helyzetétől függetlenül temetési segélyt nyújt annak a személynek aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 Ft.

(3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a (2) bekezdésben megállapított értékhatár 10 %-ánál.

(4) Az Önkormányzat az Szt. 48. §-a szerinti köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, ha az egy főre számított havi családi jövedelme a nyugdíjminimum összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladja meg, vagyonnal nem rendelkezik, és az elhunyt után csak hagyatéki teher maradt.

(5) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

15. Iskoláztatási költségekre tekintettel megállapított eseti önkormányzati segély

23. § (1) Az önkormányzat - a költségvetési rendeletében meghatározott pénzügyi fedezet biztosítása esetén – egyszeri tanévkezdési segélyt nyújt azoknak a ráksi lakóhelyű tanulóknak , akik általános- közép - vagy felsőfokú nappali iskolai tanulmányokat folytatnak vagy kezdenek meg, tekintet nélkül a családjuk jövedelmi és vagyoni helyzetére.

(2) A támogatás megállapítása szempontjából a hat osztályos gimnázium középiskolának minősül.

(3) A támogatást elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülő tanulók számára kell megállapítani.

(4) A tanulmányok folytatását - kivéve az Igali Általános Iskolában tanulmányokat folytatókat - iskolalátogatási bizonyítvánnyal kell igazolni a tárgyév szeptember 30..napjáig.

(5) Kiskorú jogosult esetén a pénzbeni támogatást az igali általános iskola kimutatását illetve az iskolalátogatási bizonyítvány bemutatását követő 8 napon belül a szülő vagy más törvényes képviselőnek kell kifizetni.

(6) A tanévkezdési segély összegéről a képviselő-testület határozatban dönt.

16. Rendszeres önkormányzati segély

Általános rendszeres önkormányzati segély

24. § (1) Az Önkormányzat az önkormányzati segélyt - legfeljebb hat havi időtartamra - havi rendszerességgel is megállapíthatja.

(2) A rendszeres önkormányzati segély megállapításánál az általános eseti önkormányzati segélynél ( 19..§ ) meghatározottakat kell alkalmazni.

18. Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély

25. § (1) Kamatmentes kölcsön annak az átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került kérelmezőnek nyújtható, aki rendszeres éven belüli jövedelemmel rendelkezik és a családban az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg

(2) A kamatmentes szociális kölcsön felső határa a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladhat ja meg és legfeljebb 8 havi időtartamra adható.

(3) A tárgyévben összesen nyújtható kamatmentes szociális kölcsön összegéről az Önkormányzat a tárgyévi költségvetési rendeletében dönt.

(4) A megállapított kölcsön visszafizetési kötelezettsége a folyósítást követő második hónap első napjától esedékes.

(5) A megállapított kölcsönt havi egyenlő részletekben a tárgyhónapban kell törleszteni.

(6) A kamatmentes szociális kölcsön felhasználásáról a kérelmező a kölcsön felvételét követő 30 napon belül köteles írásban elszámolni. A felhasználás valódiságát a Hivatal a polgármesterrel együtt ellenőrizheti.

(7) A kölcsön folyósításával, nyilvántartásával és a behajtással kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.

(8) A kamatmentes kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről hatósági szerződést kell kötni. A szerződésben a kérelmezőt és az együtt élő családtagokat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

(9) Amennyiben az adós, vagy az egyetemleges adóstárs bármely havi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelembe esik, a hátralévő teljes kölcsön összeg és a Polgári törvénykönyvben meghatározott kamat esedékessé és behajthatóvá válik.

(10) Nem részesíthető újabb szociális kölcsönben az a személy, aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét még nem fizette vissza.

(11) Kamatmentes kölcsön pénzintézeti vagy magánszemélytől felvett kölcsöntartozás megfizetésére nem adható.

(12) A kamatmentes kölcsön nyújtásával kapcsolatos hatáskört a képviselőtestület gyakorolja.

19. Az önkormányzati segély kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai

26. § (1) Az önkormányzati segély kifizetése és folyósítása a pénzbeni és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet valamint e rendelet eljárási rendelkezések alcímében foglaltak szerint történik.

(2) Az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a Hivatal köztisztviselője a megállapító szerv felkérésére szúrópróbaszerűen végzi.

(3) Az ellenőrzés eredményéről a megállapító szervet tájékoztatni kell.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

20. Általános szabályok

27. § (1) Az önkormányzat a 18. § szerinti általános eseti és a 23. § szerinti általános rendszeres önkormányzati segélyt természetben nyújtott támogatásként is megállapíthatja.

(2) Természetbeni ellátás különösen a tüzelősegély, a közüzemi díjak kifizetése, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj kifizetése, élelmiszer vásárlása, valamint az önkormányzat közmunkaprogramjában megtermelt zöldség, gyümölcs juttatása.

(3) A természetbeni ellátás során a pénzmozgással járó támogatást - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alapszolgáltatási Központ családgondozója kezéhez kell kifizetni.

(4) A családgondozó a felvett készpénzen a jogosult részére megvásárolja a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást, vagy árukat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlák csatolásával elszámol.

(5) Az önkormányzata közüzemi szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a közüzemi díj tartozást közvetlenül a szolgáltatónak utalja át.

21. Közgyógyellátás

28. § (1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%át, továbbá a havi rendszeres ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III..27.) Korm. rendelet 9.számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a rendelet 35. §-ában előírt nyilatkozatok és igazolások csatolásával kell benyújtani.

(3) A méltányossági alapon benyújtott közgyógyellátási kérelmek elbírálását a jegyző hatáskörébe utalja.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

22 .Egyes szociális szolgáltatások szabályai

29. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtja:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) az a) -c) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az önkormányzat a 29. § 1 bekezdés a) és b) pontban vállalt feladatait társulásban, önálló szociális intézmény útján látja el, amelynek neve és címe: Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ 7275 Igal, Szent István utca 100.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról az Szt. 92. § (1) bekezdésének b) pontja az irányadó.

23. Méltányossági jogkör gyakorlása

30. § Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester és a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyben az e rendeletben foglaltaktól az ügyfél javára eltérhet.

24. Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell

(2) Hatályát veszti Ráksi Község Önkormányzatának a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2011.(VI.23.) önkormányzati rendelete.

(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.