Ráksi Község Önkormányzat képviselő-testületének

10/2014 (XII.15.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ráksi Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Ráksi Község Önkormányzata  ( a továbbiakban: Önkormányzat )

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 7464. Ráksi, Fő u. 18.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Ráksi Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Ráksi község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatalának  megnevezése, székhelye: Igali közös Önkormányzati Hivatal 7275 Igal, Szent István utca 107. ( a továbbiakban: Hivatal )

2. §

Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az 9/1999. (IX.21.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. §

Az Önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

4. §

(1) Az  Önkormányzat  ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek megnevezését és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet melléklete tartalmazza. 

5.§

A képviselő-testület a feladatait a  Mötv. 41.§  § (1)–(3) bekezdése szerint látja el.

6. §

Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának önként vállalása ( önként vállalt feladat ) , vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése,

c) hitelfelvétel értékhatár nélkül,

d) önkormányzati ingatlan értékesítése, megterhelése. 

7. §

(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testület állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintő hatósági hatásköreit kizárólag  rendeletben, illetve más esetben  határozatban is  a polgármesterre, a bizottságra, társulásra és a jegyzőre átruházhatja.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a szociális rendelete, a vagyonrendelete és a  közterületek elnevezéséről és a házszám –megállapítás szabályairól  

szóló rendelete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának – hatósági ügyet kivéve - utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1.A képviselő-testület ülései

8.§

(1)A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület  évente legalább hat ülést tart.

(2) Az alakuló ülésre a Mötv. 43. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.  Az alakuló ülésen kerül sor a bizottság, az alpolgármester megválasztására, a polgármester , alpolgármester és képviselők eskütételére, a tiszteletdíjak megállapítására. Az eskü szövegét  a jegyző mondja elő.

(3) Rendes ülés az, amelyet írásbeli meghívóval a 12.§ -ban meghatározottak szerint hívtak össze.

(4) Rendkívüli ülés az, amelyet szóban vagy telefonon, illetve  internetes levélben, formális  meghívó  nélkül, sürgősséggel hívtak össze.

(5)  A közmeghallgatás részletes szabályait a 41 – 45 §-ok tartalmazzák.

9.§

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének a) és b)  pontjai szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett felhívás ellenére nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem beszerezhető, akkor személyi ügye tárgyalásakor zárt ülést kell tartani.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor,  ha  az érintettek eltérően nyilatkoznak (vagyis van legalább egy olyan személy, aki zárt ülés tartását kéri), akkor –a (5) bekezdésben foglalt kivétellel -  zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában.

(5) Amennyiben azonban a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képviselő-testület az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében, az érintettek nyilatkozatának megfelelően tárgyalja.

(6) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(7) A zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

2.  A nyilvánosság biztosítása

10.§

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és az e rendeletben szabályozott módon kérdezhet vagy hozzászólhat.

(2) A nyilvános ülésen külön hozzájárulás nélkül bárki kép- vagy hangfelvételt, vagy mindkettőt egyszerre készíthet és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.

3.  A képviselő-testület összehívása

11.§

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, annak tartós akadályoztatása esetén az  alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós  akadályoztatásuk esetén a képviselő - testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke e rendeletben meghatározott módon hívja  össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület összehívását a Kormányhivatal , valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) Az (1) illetve a (2)  bekezdés alkalmazása esetén a polgármester vagy  az  alpolgármester tartós akadályoztatásának minősül az érintett

a) ágyhoz kötött betegsége, vagy kórházi ,intézeti gyógykezelése, ha az folyamatosan a 30 napot meghaladja,

b) korlátozott vagy teljes cselekvőképtelensége, ha azt jogerős bírósági ítélet megállapította,

c) külföldi vagy belföldi távolléte, ha az folyamatosan a 30 napot meghaladja,

d) ilyen tartalmú köz-vagy magánokiratban tett írásbeli nyilatkozata.

12.§

(1) Az alakuló és rendes testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) az ülés vagy napirend(ek) nyilvános vagy zárt jellegét,

f) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit (ügyintézőit), valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívóhoz a tanácskozási joggal rendelkezők részére mellékelni kell a tanácskozási jogukkal érintett napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket.

(7) A képviselő -testület alakuló és rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével  egy időben - a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a  község hirdetőtábláján kifüggesztett meghívó útján történik.

(8)  A polgármester halasztást nem tűrő, indokolt esetben, szóban, telefonon vagy internetes levélben , bármely tárgyalásra alkalmas időpontra  rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

13.§

A képviselő-testület az ülését az önkormányzat épületében lévő  tanácstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja ( pl.: együttes ülés tartása ) , a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

4.A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

14.§

A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) teljes körű tanácskozási joggal:

aa ) a képviselőket,

ab)  a jegyzőt,

b) az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal azt a személyt, intézmény, szervezet,  egyesület vagy társadalmi önszerveződő közösség  vezetőjét, képviselőjét, akinek        jelenléte a napirend   tárgyalásához  szükséges, valamint a község ügyeivel munkaköre alapján  foglalkozó ügyintézőt

c) tanácskozási joggal vagy anélkül, akit a polgármester meghívott.

5.A képviselő-testület ülésének vezetése

15.§

A  képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

16.§

 § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező ülésvezetői feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése ,

b)  a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése;

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése;

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása.

17.§

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

18. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozattal  dönt.

6. Előterjesztések

19.§

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet  és a határozati javaslat .

(3) A képviselő-testület ülésére elsősorban írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület a napirendek elfogadásával egyidőben, egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(5) Az ügyrendi bizottság nyújtja be az előterjesztést az 59. § -ban meghatározott feladatai közül 

a) előterjesztést  a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,

b) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

c) a polgármesteri tisztség betöltési módjának megváltoztatásáról szóló javaslat előterjesztése,

d) a Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

e)  a  vagyonnyilatkozattal   kapcsolatos  eljárás eredményének  a  képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.

7. A vita és a döntéshozatal módja

20.§

(1) A napirendi pont tárgyalását maximum tíz perces  szóbeli  kiegészítés  előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz  képest új információkat kell tartalmaznia.

21.§

(1) Az előterjesztést követően a szólásra jelentkezés sorrendjében a napirendekkel kapcsolatos hozzászólások következnek. A hozzászólás során az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és elmondhatják véleményüket, javaslataikat.

(2)  A hozzászólás időtartama egy napirendhez legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében egyszer lehet ismételten hozzászólni. Az ismételt felszólalás a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

22.§

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és a vitát lezárja.

23.§

A vita lezárása után elsőként a módosító  indítványokról  dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ülésvezető az elfogadott módosításokkal az  eredeti javaslatot teszi fel szavazásra

24.§

Személyes megjegyzést  tehet - maximum  2 perces időtartamban  - a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az  a  képviselő,  akit  a  vita során az őt ért – megítélése szerint -  méltatlan  kritikát kívánja kivédeni, illetve az álláspontjával összefüggésben  keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

25.§

(1) A szavazás előtt jogszabálysértő döntés jelzésére a jegyző törvényességi észrevételt köteles tenni.

(2) Ugyanilyen kötelezettsége van jogszabálysértő működés észlelése esetén is.

26.§

(1)  A  javaslat  elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelen lévő képviselők több  mint  a  felének  igen  szavazata  szükséges .Amennyiben  a  javaslat  nem  kapta  meg a jelenlévő képviselők  több  mint  felének  igen  szavazatát, a javaslat elutasításra került.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének, legalább három képviselőnek  egybehangzó szavazata - minősített többség - szükséges a Mötv. 50.§ -ában meghatározottakon túl

a) a  hatáskör  gyakorlás átruházása és visszavonása estén ,

b) helyi közügy  önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

c) hitel felvételéről  értékhatártól függetlenül.

27.§

(1) A képviselő a Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint   köteles a személyes érintettségét bejelenteni . A  képviselő  személyes érintettsége bejelentésével egyidejűleg  kijelentheti,  hogy  tartózkodik  a szavazástól, ebben az esetben a kizárásáról nem  dönt  a testület.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1-6  hónapra  50 %-kal csökkentheti.

(3) A személyes érintettség megállapításának eljárását  a képviselő-testület folytatja le és a

(2) bekezdés szerinti csökkentésről   határozatot hoz.

28. §

(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

29.§

A képviselő-testület  döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Először az ülésvezető az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők

30.§

(1) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(2) Az önkormányzat  saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket nem határoz meg.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

31.§

(1) A képviselő-testület a  jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(2) A titkos szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A szavazólapra felkerülő kérdésről a képviselő –testület egyszerű többséggel határoz.

(3)   A   titkos szavazás   eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. Szavazáskor a  jelölt  neve vagy a feltett kérdés melletti „igen” , „nem” vagy „ tartózkodom „ megnevezésű körbe x vagy + jelet kell tenni.

(4) Személyi ügy eldöntésekor ,több jelölt esetén a szavazólapra a jelöltek neve az ABC sorrend szerint kerül fel.

(5)  Érvényes a szavazás, ha azon a képviselők több mint a fele részt vesz. Eredményes a szavazás ,ha a jelölt, több jelölt esetén egy jelölt , vagy a szavazásra feltett kérdés a szükséges egyszerű vagy minősített többséget megkapta.

(6)  A  titkos  szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza;

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

32. §

(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

.

33. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

8. A képviselő-testületi ülés rendjének biztosítása

34. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 21.§ (2) bekezdésében és a  23. §-ban meghatározott időtartamban lehet megtenni.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1-6  hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját.  A képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.

35. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állampolgár(ok) az ülést vezető engedélye alapján kérdezhet vagy hozzászólhat. A hozzászólás időtartamát az ülésvezető esetenként állapítja meg.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet  foglalhatják el . A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót.

(3) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(4) A  (3) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

9. A képviselőtestület döntései

36.§

(1) A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület  jegyzőkönyvi  rögzítéssel,  de számozott határozat nélkül dönt az ügyrendi kérdésekről,  az  átruházott   hatáskörben  hozott  polgármesteri döntésekről  és a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatásról, valamint az egyéb, csak tájékoztatást szolgáló kérdésről.

(3) Határozathozatalt  a képviselő, a bizottságok elnökei, a  polgármester,  az  alpolgármester és  a jegyző kezdeményezheti.

37.§

(1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottságok elnökei, a  polgármester,  az  alpolgármester és  a jegyző kezdeményezheti.

(2) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az előterjesztő indítványára a rendelettervezetet lehet összességében, vagy a rendelet szerkezeti egységei ( rész, fejezet, alcím, szakasz, bekezdés ) szerint tárgyalni. A szerkezeti egységenként történő tárgyalás során szükség szerint közbenső döntést, határozatot kell hozni  a szerkezeti egység elfogadásáról, majd dönteni kell a rendelettervezet egészéről. 

(4) A képviselő-testület  által  megalkotott  önkormányzati rendeletet  ki kell hirdetni, a számozott határozatokat, pedig az azokban meghatározott határidő lejárta előtt, de legfeljebb 20 napon belül jegyzőkönyvi kivonat formájában kell  a  végrehajtásért felelős személynek megküldeni.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének  Ráksi község hirdetőtábláján legalább 15 napig történő közszemlére tétele útján történik. A kihirdetés napja a közszemlére tétel napja. A rendeletek irattári példányára a közszemlére tétel és levétel napját fel kell jegyezni.

(6)  A   megalkotott   rendeletek   kihirdetéséről,   egyes határozatok  közzétételéről illetve közléséről, valamint a rendeletek,    határozatok    nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról  a  jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek   módosítását, hatályon   kívül helyezését.      

38.§

A  képviselő-testület  határozatait és rendeleteit külön-külön - a  naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

a) Az Önkormányzat határozatainak jelzése: Ráksi Község Önkormányzata  Képviselô-testületének../2O..(..hó..nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat  meghozatalának időpontja.

b)  A  határozat végén fel kell tüntetni a határozat végrehajtásért felelős nevét , a végrehajtásban közreműködő nevét, a határozat végrehajtásának a határidejét.

c) Az önkormányzati  rendeletek  jelzése: Ráksi Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../2O..(..hó..nap) önkormányzati  rendelete.  A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének napja .

10.  A jegyzőkönyv

39. §

 (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.

A képviselő-testület további tartalmi elemeket nem állapít meg.

40.§

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként a jegyző a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe foglalja. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytárba,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendeletet, és

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői felvilágosítás kérést.

(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

 A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

41. §

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(4) A közmeghallgatáson  részt vesz  a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. azzal, hogy a közmeghallgatás meghívójáról  a lakosság jobb tájékoztatása érdekében több plakát vagy szórólap készíthető.

42. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

43. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

44. §

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

45. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

46. §

 (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést  tarthat.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A falugyűlésen csak a gyűlés levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról  a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó emlékeztetőt készít.

47. §

Tevékenységi körében tanácskozási joggal meghívást kapnak a tevékenységüket érintő  ügyek tárgyalásba a Ráksi székhellyel rendelkező és Civil törvény hatálya alá tartozó szervezetek képviselői.

V. Fejezet

A települési képviselő

48. §

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata. Az esküt lehetőség szerint az alakuló ülésen kell letenni. 

49. §

(1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,

c) a képviselő -testület zárt ülésén elhangzottakat megőrizni, a hozott döntéseket csak érintettel közölheti.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) az e rendeletben  a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

50. §

(1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1-6  havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

VI. Fejezet

 Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

51. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.

11. A polgármester és az alpolgármester

52. §

(1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(2)  A  polgármester  hivatali munkarendje és fogadóórája a következő: minden  hét péntekén 08-14 óra között Ráksi Önkormányzati irodájában  fogadóórát tart. A Hivatalt az ügyintézéshez szükséges gyakorisággal felkeresi. Az Önkormányzat címére érkezett postát naponta átveszi és gondoskodik az ügyiratoknak a Hivatalhoz eljuttatásáról.

(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

53. §

A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

54. §

 (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendje:

 a) A polgármester a saját illetve az átruházott feladat és-hatáskörébe tartozó ügyekben saját maga kiadmányoz.

 b) A polgármester tartós távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester  kiadmányoz.

55. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

56. §

Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

12. A képviselő-testület bizottságai

57.§

 (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező  javaslattevő, ellenőrzési feladatokat    ellátó   -   a képviselő-testület   által   önkormányzati  ügyekben  döntési jogkörrel   is   felruházott  -,  egymással  mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2)A képviselő-testület állandó bizottságot vagy bizottságokat  hoz létre, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.                                                                                        

(3)  A  képviselő-testület  az  ideiglenes  bizottságot meghatározott  időre  vagy  feladat  elvégzésére hozza létre, amely  ezt  követően  automatikusan  megszűnik. Az ideiglenes bizottságra  az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

58.§

 (1) A képviselő-testület állandó bizottsága: az ügyrendi bizottság.  

(2) Az ügyrendi bizottság tagjai kizárólag képviselők , számuk : 3 fő

59.§

Az ügyrendi bizottság feladatkörei az alábbiak:

 a) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,

b) előterjesztést tesz a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,

c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása

d) a polgármesteri tisztség betöltési módjának megváltoztatásáról szóló javaslat kidolgozása  és benyújtása a képviselő-testület elé,

e) a  bizottság  elnöke a polgármester és az alpolgármester egyidejű  akadályoztatása  esetén összehívja és vezeti a képviselő-testület   ülését,

f) a Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

g) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

h) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz,

i) figyelemmel kíséri   a Közös Önkormányzati Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló – tevékenységét,

j) gyűjti  a  képviselők  és a polgármester vagyonnyilatkozatait,

k) a  vagyonnyilatkozatokat  nyilvántartja  és  gondoskodik azok  biztonságos  tárolásáról,  valamint lehetővé teszi azok nyilvánosságát,

l) a  vagyonnyilatkozat- tételi  kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása,

m) a  vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzés lefolytatása , ennek keretében:_

ma) a képviselő felszólítása  saját és hozzátartozóinak  az  ellenőrzéshez  szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére ,

mb) a  felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő  8 napon belüli törlése,

mc)  a  vagyonnyilatkozattal   kapcsolatos  eljárás eredményének  a  képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.

60.§

(1) A  bizottságot  az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(4)  A   bizottság   üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja  írja alá.

(5) A jegyzőkönyv  egy-egy példányát 8 napon belül meg kell  küldeni a  polgármesternek  illetőleg  a jegyzőnek,. és 15 napon belül a Kormányhivatalnak is.

61. §

Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható. Az eljárást a testület folytatja le és határozatot hoz.

13. A jegyző

62. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését és a Közös Önkormányzati Hivatal alapítására és fenntartására kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jegyző (1) bekezdésben és a  Mötv. 81. § (3) bekezdésben  felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,

i) a Mötv. 113.§-ában foglaltakat a költségvetési, az azt módosító és a költségvetés  végrehajtási rendeletének a helyben szokásos módon történő  közzétételével teljesíti.

63. §

(1) A 61. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban történő kihelyezés,

bb) honlapon  való közzététel,

(2) A 61. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

(3) A 61. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

64.§

(1) A jegyzői és az aljegyzői  tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Hivatal székhelyének polgármestere a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

(2) A jegyző tartós akadályoztatásának meghatározására a 11.§ (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

65. §

Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

14. A Közös Önkormányzati Hivatal

66. §

 (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján az 1.§ (5) bekezdésében nevesített  Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal  alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, a   Hivatal  létrehozásáról és fenntartásáról kötött megállapodás  tartalmazza .

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban  legalább az alábbiakról kell rendelkezni:

a)  a Hivatal  elnevezése, székhelye,

b)  a Hivatalt létrehozó önkormányzatok megnevezése, székhelye,

c)  a megállapodás megkötésének ,módosításának, megszüntetésének módja.

d)  a Hivatal felépítése, létszáma  , működésének alapkérdései ,

f)   a Hivatal irányítása vezetése, a jegyző, aljegyző

g)  a Hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás ,

h/  a Hivatal vagyona, a működés  feltételeinek ,költségeinek biztosítása .

15. A társulások

67.§

(1) Az  Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,  gazdaságosabb  és  ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)  A képviselő-testület a társulási szerződések megkötése során  a Mötv. IV. fejezetének  rendelkezéseiben  foglaltak szerint jár el.

(3) Társulásokban az   Önkormányzatot a képviselő-testület által delegált polgármester, alpolgármester vagy  képviselő képviseli illetve helyettesíti.  A képviseleti   jogosultság kiterjed  az üléseken történő megjelenésre és a napirendekben történő   szavazásra

(5)    A    társulások   évente   írásban   beszámolnak   a képviselő-testületnek,  erről  a  társulási  megállapodásban rendelkezni kell.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

68. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

69.§

A Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

70.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő- testület  szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2011. (III.31.) és a 9/2014. (X.22.) önkormányzati rendelet.

    Fonai Tibor                                                  Fülöp László

  polgármester                                                        jegyző

Ez a rendelet  Ráksi község hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kihirdetésre került.

A kifüggesztés napja: 2014. december 15.

                                                                                                     Fülöp László

                                                                                                         jegyző