1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ráksi Község Önkormányzata ( a továbbiakban: Önkormányzat )

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 7464. Ráksi, Fő u. 18.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Ráksi Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Ráksi község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése, székhelye: Igali közös Önkormányzati Hivatal 7275 Igal, Szent István utca 107. ( a továbbiakban: Hivatal )

2. § Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az 9/1999. (IX.21.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § Az Önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek megnevezését és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet melléklete tartalmazza.

5. § A képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. § § (1)–(3) bekezdése szerint látja el.

6. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testület állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintő hatósági hatásköreit kizárólag rendeletben, illetve más esetben határozatban is a polgármesterre, a bizottságra, társulásra és a jegyzőre átruházhatja.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a szociális rendelete, a vagyonrendelete és a közterületek elnevezéséről és a házszám –megállapítás szabályairól szóló rendelete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának – hatósági ügyet kivéve - utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) Az alakuló ülésre a Mötv. 43. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az alakuló ülésen kerül sor a bizottság, az alpolgármester megválasztására, a polgármester , alpolgármester és képviselők eskütételére, a tiszteletdíjak megállapítására. Az eskü szövegét a jegyző mondja elő.

(3) Rendes ülés az, amelyet írásbeli meghívóval a 12. § -ban meghatározottak szerint hívtak össze.

(4) Rendkívüli ülés az, amelyet szóban vagy telefonon, illetve internetes levélben, formális meghívó nélkül, sürgősséggel hívtak össze.

(5) A közmeghallgatás részletes szabályait a 41 – 45 §-ok tartalmazzák.

9. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdésének a) és b) pontjai szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett felhívás ellenére nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem beszerezhető, akkor személyi ügye tárgyalásakor zárt ülést kell tartani.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintettek eltérően nyilatkoznak (vagyis van legalább egy olyan személy, aki zárt ülés tartását kéri), akkor –a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában.

(5) Amennyiben azonban a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képviselő-testület az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében, az érintettek nyilatkozatának megfelelően tárgyalja.

(6) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(7) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

10. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és az e rendeletben szabályozott módon kérdezhet vagy hozzászólhat.

(2) A nyilvános ülésen külön hozzájárulás nélkül bárki kép- vagy hangfelvételt, vagy mindkettőt egyszerre készíthet és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.

11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, annak tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő - testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke e rendeletben meghatározott módon hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület összehívását a Kormányhivatal , valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) Az (1) illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén a polgármester vagy az alpolgármester tartós akadályoztatásának minősül az érintett

12. § (1) Az alakuló és rendes testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó tartalmazza

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit (ügyintézőit), valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívóhoz a tanácskozási joggal rendelkezők részére mellékelni kell a tanácskozási jogukkal érintett napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket.

(7) A képviselő -testület alakuló és rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a község hirdetőtábláján kifüggesztett meghívó útján történik.

(8) A polgármester halasztást nem tűrő, indokolt esetben, szóban, telefonon vagy internetes levélben , bármely tárgyalásra alkalmas időpontra rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

13. § A képviselő-testület az ülését az önkormányzat épületében lévő tanácstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja ( pl.: együttes ülés tartása ) , a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

14. § A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

15. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

16. § § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező ülésvezetői feladatok

17. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

18. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

19. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat .

(3) A képviselő-testület ülésére elsősorban írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület a napirendek elfogadásával egyidőben, egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(5) Az ügyrendi bizottság nyújtja be az előterjesztést az 59. § -ban meghatározott feladatai közül

20. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum tíz perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

21. § (1) Az előterjesztést követően a szólásra jelentkezés sorrendjében a napirendekkel kapcsolatos hozzászólások következnek. A hozzászólás során az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és elmondhatják véleményüket, javaslataikat.

(2) A hozzászólás időtartama egy napirendhez legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében egyszer lehet ismételten hozzászólni. Az ismételt felszólalás a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

22. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és a vitát lezárja.

23. § A vita lezárása után elsőként a módosító indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ülésvezető az elfogadott módosításokkal az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra

24. § Személyes megjegyzést tehet - maximum 2 perces időtartamban - a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, akit a vita során az őt ért – megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

25. § (1) A szavazás előtt jogszabálysértő döntés jelzésére a jegyző törvényességi észrevételt köteles tenni.

(2) Ugyanilyen kötelezettsége van jogszabálysértő működés észlelése esetén is.

26. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges .Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatát, a javaslat elutasításra került.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének, legalább három képviselőnek egybehangzó szavazata - minősített többség - szükséges a Mötv. 50. § -ában meghatározottakon túl

27. § (1) A képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint köteles a személyes érintettségét bejelenteni . A képviselő személyes érintettsége bejelentésével egyidejűleg kijelentheti, hogy tartózkodik a szavazástól, ebben az esetben a kizárásáról nem dönt a testület.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1-6 hónapra 50 %-kal csökkentheti.

(3) A személyes érintettség megállapításának eljárását a képviselő-testület folytatja le és a

(2) bekezdés szerinti csökkentésről határozatot hoz.

28. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

29. § A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Először az ülésvezető az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők

30. § (1) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(2) Az önkormányzat saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket nem határoz meg.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

31. § (1) A képviselő-testület a jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(2) A titkos szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A szavazólapra felkerülő kérdésről a képviselő –testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. Szavazáskor a jelölt neve vagy a feltett kérdés melletti „igen” , „nem” vagy „ tartózkodom „ megnevezésű körbe x vagy + jelet kell tenni.

(4) Személyi ügy eldöntésekor ,több jelölt esetén a szavazólapra a jelöltek neve az ABC sorrend szerint kerül fel.

(5) Érvényes a szavazás, ha azon a képviselők több mint a fele részt vesz. Eredményes a szavazás ,ha a jelölt, több jelölt esetén egy jelölt , vagy a szavazásra feltett kérdés a szükséges egyszerű vagy minősített többséget megkapta.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza;

32. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

33. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

34. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 21. § (2) bekezdésében és a 23. §-ban meghatározott időtartamban lehet megtenni.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1-6 hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.

35. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állampolgár(ok) az ülést vezető engedélye alapján kérdezhet vagy hozzászólhat. A hozzászólás időtartamát az ülésvezető esetenként állapítja meg.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el . A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót.

(3) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(4) A (3) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

36. § (1) A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt az ügyrendi kérdésekről, az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntésekről és a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatásról, valamint az egyéb, csak tájékoztatást szolgáló kérdésről.

(3) Határozathozatalt a képviselő, a bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző kezdeményezheti.

37. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző kezdeményezheti.

(2) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az előterjesztő indítványára a rendelettervezetet lehet összességében, vagy a rendelet szerkezeti egységei ( rész, fejezet, alcím, szakasz, bekezdés ) szerint tárgyalni. A szerkezeti egységenként történő tárgyalás során szükség szerint közbenső döntést, határozatot kell hozni a szerkezeti egység elfogadásáról, majd dönteni kell a rendelettervezet egészéről.

(4) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat, pedig az azokban meghatározott határidő lejárta előtt, de legfeljebb 20 napon belül jegyzőkönyvi kivonat formájában kell a végrehajtásért felelős személynek megküldeni.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének Ráksi község hirdetőtábláján legalább 15 napig történő közszemlére tétele útján történik. A kihirdetés napja a közszemlére tétel napja. A rendeletek irattári példányára a közszemlére tétel és levétel napját fel kell jegyezni.

(6) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről illetve közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

38. § A képviselő-testület határozatait és rendeleteit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

39. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.

40. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként a jegyző a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe foglalja. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

41. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(4) A közmeghallgatáson részt vesz a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. azzal, hogy a közmeghallgatás meghívójáról a lakosság jobb tájékoztatása érdekében több plakát vagy szórólap készíthető.

42. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

43. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

44. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

45. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

46. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A falugyűlésen csak a gyűlés levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó emlékeztetőt készít.

47. § Tevékenységi körében tanácskozási joggal meghívást kapnak a tevékenységüket érintő ügyek tárgyalásba a Ráksi székhellyel rendelkező és Civil törvény hatálya alá tartozó szervezetek képviselői.

48. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata. Az esküt lehetőség szerint az alakuló ülésen kell letenni.

49. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

50. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1-6 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

51. § A képviselő-testület szervei:

52. § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(2) A polgármester hivatali munkarendje és fogadóórája a következő: minden hét péntekén 08-14 óra között Ráksi Önkormányzati irodájában fogadóórát tart. A Hivatalt az ügyintézéshez szükséges gyakorisággal felkeresi. Az Önkormányzat címére érkezett postát naponta átveszi és gondoskodik az ügyiratoknak a Hivatalhoz eljuttatásáról.

(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

53. § A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

54. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(3) A polgármester hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendje:

55. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

56. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

57. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházott -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságot vagy bizottságokat hoz létre, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

58. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága: az ügyrendi bizottság.

(2) Az ügyrendi bizottság tagjai kizárólag képviselők , számuk : 3 fő

59. § Az ügyrendi bizottság feladatkörei az alábbiak:

60. § (1) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(5) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek illetőleg a jegyzőnek, és 15 napon belül a Kormányhivatalnak is.

61. § Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható. Az eljárást a testület folytatja le és határozatot hoz.

62. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését és a Közös Önkormányzati Hivatal alapítására és fenntartására kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jegyző (1) bekezdésben és a Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

63. § (1) A 61. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

64. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Hivatal székhelyének polgármestere a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

(2) A jegyző tartós akadályoztatásának meghatározására a 11. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

65. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

66. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján az 1. § (5) bekezdésében nevesített Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, a Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról kötött megállapodás tartalmazza .

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban legalább az alábbiakról kell rendelkezni:

67. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a társulási szerződések megkötése során a Mötv. IV. fejezetének rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) Társulásokban az Önkormányzatot a képviselő-testület által delegált polgármester, alpolgármester vagy képviselő képviseli illetve helyettesíti. A képviseleti jogosultság kiterjed az üléseken történő megjelenésre és a napirendekben történő szavazásra

(5) A társulások évente írásban beszámolnak a képviselő-testületnek, erről a társulási megállapodásban rendelkezni kell.

68. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

69. § A Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

70. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2015. (VII.16.) önkormányzati rendelet.