Ráksi Község Képviselő-testületének

A településkép helyi védelméről szóló

1/2018.(II.07.) számú

önkormányzati rendelete

Ráksi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017.(VIII.8) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

1. E rendelet célja az építési beruházások támogatása, egyúttal Ráksi Község sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, oly módon, hogy
   1. egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,
   2. a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,
   3. az építtető, a tervező, az ügyfél széleskörű tájékoztatásának biztosítása a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.
      2. §

1. A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját, identitását tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme. 
2. A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze.
   3. §

1. E rendelet hatálya Ráksi Község közigazgatási területére terjed ki.
   1. E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.
   2. Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban településképi rendelet és/vagy helyi építési szabályzat vagy azok nem szabályoznak teljes körűen, építési munkát, egyéb építési és településképet befolyásoló tevékenységet végezni csak az építésügyi követelményekre vonatkozó jogszabályok és az illeszkedés szabályainak megtartásával lehet.
2. A rendelet tárgyi hatálya Ráksi Község településkép védelmére terjed ki.
3. A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
4. E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl létesül.
2. Építési telek: beépítésre szánt területen elhelyezkedő földrészlet.
3. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
4. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki.
5. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.
6. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
7. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
8. Földszínek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. A természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
9. Illeszkedés szabályai: egy adott építési és településképet befolyásoló tevékenység akkor illeszkedik, ha e tevékenységgel érintett építmény és/vagy telek, építési telek a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben² felsorolt területi és egyedi építészeti településképi követelmények tekintetében illeszkedik a meglévő épített és táji, természeti környezethez.
10. Információs vagy más célú berendezés: a reklám-elhelyezési kormányrendelet¹ hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon, valamint az ingatlan előtti közterületen elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
11. Jókarbantartási kötelezettség: az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani.
12. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
13. Pasztell színárnyalat: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

²  a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Kormányrendelet

14. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
15. Táji érték: a településkép, utcakép szempontjából védendő növényzet, helyi természeti érték.
16. Telek: beépítésre nem szánt területen elhelyezkedő földrészlet.
17. Utcai berendezés: buszváró, utasváró, kioszk, szemétgyűjtő, hirdetőtábla, korlát, virágláda, pad és minden olyan berendezés, mely a közterület használatát segíti, könnyebbé, kényelmesebbé, esztétikusabbá vagy biztonságosabbá teszi.
18. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
19. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
20. Utcai kerítés: a telek azon telekhatárára, illetve ahhoz legközelebb épített kerítés, mely közúttal vagy magánúttal határos.
21. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.

II. FEJEZET

a helyi védelem

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. §

1. A helyi védelem feladata
   1. a táji érték és építészeti örökség felkutatása, számba vétele, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása,
   2. a helyi védelem alatt álló táji érték és építészeti örökség környezetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása,
   3. a helyi védelem alatt álló táji érték és építészeti örökség fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése összhangjának megteremtése.
2. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
   1. A területi védelem természetvédelmi területre vagy építészeti örökségvédelmi területre vonatkozhat.
   2. Az egyedi védelem táji értékre vagy építészeti örökségre vonatkozhat.
      5. §

1. Az épített környezet eleme  akkor helyezhető helyi védelem alá, ha
   1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
   2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában

ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb)  kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül

bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,

bd)  fenntartható használata biztosítható, továbbá

be) az értékvizsgálat elkészült.

6. §

1. A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre vagy hivatalból indul. A helyi védelem alá helyezést bárki kérelmezheti.
2. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, a védendő érték tulajdonosának nevét és címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
3. A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, mely döntésről értesítést küld a kérelmezőnek és a védendő érték tulajdonosának.
4. A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat.
5. A beérkezett észrevétel, vélemény képviselő-testületi értékelését követően támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály² szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 7.§ szerinti értékvizsgálatot.
6. Amennyiben a képviselő-testület a kérelmet nem támogatja, úgy ezen döntését indokolja, valamint a döntésről a kérelmezőt és az ingatlan tulajdonosát 15 napon belül tájékoztatja.
   7. §

1. A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, szaktervező által készített értékvizsgálattal kell meghatározni. 
2.  Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.
   8. §

1. A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.
2.  A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat.
3. A beérkezett észrevétel, vélemény képviselő-testületi értékelését követően a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 7.§ szerinti értékvizsgálatot.
4. Amennyiben a képviselő-testület a kérelmet nem támogatja, úgy ezen döntését indokolja, valamint a döntésről a kérelmezőt és az ingatlan tulajdonosát 15 napon belül tájékoztatja.
   9. §

1. A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
2. A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
3. A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
   10. §

1. A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
2.  A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat.
3. A beérkezett észrevétel, vélemény képviselő-testületi értékelését követően a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

11. §

1. A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 
   1. az érték megnevezését,

2. helyszínrajzot,
3. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
4. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
5. fotódokumentációt,
6. a helyi védelem védettségi kategóriáját,
7.  a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
8. építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját,
9. a védelem elrendelését tartalmazó döntés jóváhagyásának dátumát és hatálybalépésének időpontját.

2. A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.
3. A helyi védelem védettségi kategóriái a következők lehetnek:
   1. He1: építményre, szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra vonatkozhat,
   2. He2: építményrészletre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra vonatkozhat,
   3. Ht1: táji értékre vonatkozhat,
   4. He: helyi védelem alatt álló építészeti örökségvédelmi területre vonatkozhat.

3. A területi védelem meghatározása

12. §

1. Helyi területi védelem jegyzéke:
   1. Területi védelmet Ráksi Község Önkormányzata nem állapít meg.

4. Az egyedi védelem meghatározása

13. §

1. Helyi egyedi védelem jegyzéke:
   1. helyi védelem alatt álló természeti érték: Az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő táji értékeket Ráksi Község Önkormányzata helyi védelem alá helyezi.
   2. helyi védelem alatt álló építészeti örökség: A 1. melléklet 1.2. pontjában szereplő építészeti örökségeket Ráksi Község Önkormányzata helyi védelem alá helyezi.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek

14. §

1. Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
2. Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
3. A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
4. Az építészeti örökség jókarbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenységeket előnyben kell részesíteni.
5. Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve a védett érték gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.
6. Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők.
7. Az építészeti örökség bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

6. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

15. §

1. A helyi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 14.§-ban rögzítetteken túl a következők:
   1. Egyedi építészeti követelményeket Ráksi Község Önkormányzata nem állapít meg.
2. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
   2. Reklám és információs vagy más célú berendezés csak az érintett ingatlanon álló épület és a hozzá tartozó utcai kerítés formavilágához, anyaghasználatához, színezéséhez illeszkedő méretben és módon, az utcaképet nem zavaró kialakítással helyezhető el.
3. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
   1. Az építészeti örökség utcai homlokzatán, illetve az épület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül csak egyéb lehetőség hiányában helyezhető el klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka.

7. Az építészeti örökség fennmaradásának önkormányzati támogatása

16. §

1. A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
2. Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
3. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a.
4. A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal tárgyév március 1-től a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.
5. A kérelemnek tartalmaznia kell
   1. a kérelmező nevét és állandó lakhelyét,
   2. a kérelmező adóazonosító jelét,
   3. a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
   4. a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,

5. a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a számviteli és ÁFA törvénynek megfelelő³, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségszámlákat, számlarészletezőket,
6. a beruházás elszámolható összegét és az azzal megegyező valamennyi benyújtott számlára vonatkozóan a teljes összeg kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámlakivonatokat, banki igazolásokat,
7. a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
8. a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését és fotódokumentációját.

6. A kérelem legkésőbb a beruházás megvalósítását követő 6 hónapon belül nyújtható be.

8. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai

17. §

1. A benyújtásra került kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.
2. Személyenként és/vagy építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.
3. Amennyiben személyenként és/vagy építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.
4. A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem
   1. a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
   2. a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
5. A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
   1. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
6. Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
   1. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem elutasításra kerül.
      18. §

1. A befogadott kérelmek esetében a kérelem hiánytalanná válásától számított 3 hónapon belül a képviselő-testület dönt a kérelem
   1. támogatásáról,
   2. tartaléklistára helyezéséről vagy
   3. elutasításáról.
2. A kérelmek a forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, az azon felül befogadott kérelmek tartaléklistára kerülnek, melyek újabb forrás rendelkezésre állása esetén ismételt kérelem benyújtása nélkül támogathatóak.
3. A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.
4. A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
5. A döntés meghozatalát követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

III. FEJEZET

a településképi szempontból meghatározó területek

9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

19. §

1. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:
   1. Lakóterületek: A település lakóterületei, az 1. melléklet 1.2. pontjában szereplő helyi védelem alatt álló építészeti örökségek kivételével,
   2. Táj- és természetvédelmi területek: tájképvédelmi szempontból meghatározó terület, ökológiai folyosó, természeti terület, a kertes mezőgazdasági terület kivételével,
   3. Közterületek: a település közterületei.
2. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
3. A település településkép védelme szempontjából kiemelt területeinek térképi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
4. Az örökségvédelmi szempontból védett ingatlanok listáját a 4. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

a településképi követelmények

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

20. § A Lakóterületekre az alábbi területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:

1. A területi építészeti követelmények a következők:
   1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:

aa)   Amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik az építési telken/telken belül úgy kell az utcai épületet elhelyezni, hogy az és az utcai telekhatár közötti távolság 0-5 m közötti legyen.

2. Kerítéskialakítás:

ba)  Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,8 m. Az utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, kovácsoltvas, fém] valamint élő sövény alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.

2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. Tömegformálás, homlokzatkialakítás és anyaghasználat:

aa) Az utcai épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.

ab)  Az utcai épület homlokzatszínezése a földszínek vagy azok pasztell színárnyalatától eltérő nem lehet.

ac)   Az utcai épület tetőfedése esetében cseréptől, betoncseréptől, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéstől eltérő anyaghasználat nem megengedett.

ad)  Az utcai épületen nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése nem megengedett.

ae)   A tetőidom kialakítása során kontyolás létesítése megengedett.

af)   Az utcai épület jellemző tetőhajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.

2. Zöldfelületek kialakítási módja:

ba)  A telek zöldfelületeinek kialakítása a településen hagyományos zöldfelületektől eltérő nem lehet.

3. A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel ⁴ – nem helyezhető el.
4. Amennyiben a reklám-elhelyezési kormányrendelet reklám közzétételét és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezését lehetővé teszi, úgy az azokra vonatkozó településképi követelmények a következők:
   1. Reklám és információs vagy más célú berendezés csak az érintett ingatlanon álló épület és a hozzá tartozó utcai kerítés formavilágához, anyaghasználatához, színezéséhez illeszkedő méretben és módon, az utcaképet nem zavaró kialakítással helyezhető el.
5. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények a következők:
   1. Az utcai épület utcai homlokzatán, illetve ettől mért 5 méteres távolságon belül az épületen
      1. nem helyezhető el klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, égéstermék-kivezető tartozéka,

 ab) távközlési telekommunikációs eszköz csak egyéb lehetőség hiányában helyezhető el.

21. § A Táj- és természetvédelmi területekre az alábbi területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:

1. A területi építészeti követelmények a következők:
   1. Területi építészeti követelményt Ráksi Község Önkormányzata nem állapít meg.
2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. Tömegformálás, homlokzatkialakítás és anyaghasználat:

aa)   Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.

ab)  Az épület homlokzatszínezése a földszínek vagy azok pasztell színárnyalatától eltérő nem lehet.

ac)   Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.

ad)  Az épületen szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése nem megengedett.

ae)   A tetőidom kialakítása során kontyolás létesítése megengedett.

af)   Az épület tetőhajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.

2. Zöldfelületek kialakítási módja:

ba)  Az építmény környezetében honos, tájra jellemző nem allergizáló és nem inváziós fás szárú növényfajon kívül egyéb növényfaj nem telepíthető.

bb)  A tábla- és birtokhatárokon szél- és vízeróziót csökkentő honos, tájra jellemző nem allergizáló és nem inváziós fás szárú növényfaj telepítése ajánlott.

3. A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel ⁴ – nem helyezhető el.

22. § A Közterületekre az alábbi területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:

1. A területi építészeti követelmények a következők:
   1. Területi építészeti követelményt Ráksi Község Önkormányzata nem állapít meg.
2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. Tömegformálás, homlokzatkialakítás és anyaghasználat:

aa)   Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.

ab)  Az épület homlokzatszínezése a földszínek vagy azok pasztell színárnyalatától eltérő nem lehet.

ac)   Épületen tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés kivételével nem létesíthető.

ad)  Utcai berendezés igényesen és a településen egységesen kialakított módon, a településképbe illeszkedően helyezendő el. Ezen berendezések a fentieken túl üvegből, fémből, fából, műanyagból, valamint ezek kombinációjából is készülhetnek.

2. Zöldfelületek kialakítási módja:

ba)  A telek zöldfelületeinek kialakítása a településen hagyományos zöldfelületektől eltérő nem lehet.

bb)  E területen allergizáló és inváziós fás szárú növényfaj nem telepíthető.

3. A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel ⁴ – nem helyezhető el.

11. Településképi szempontból semleges területek

23. §

1. A 20-22.§ alá nem tartozó területeken a településen hagyományos építészeti anyaghasználathoz nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

24. §

1. Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
   1. A település belterülete, ahol csak a meglévő sajátos építmények és műtárgyak igénybevételével helyezhető el felszíni elektronikus hírközlési berendezés.
   2. A település külterülete a (2) bekezdésben szereplő területek kivételével.
2. Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
   1. táj- és természetvédelmi területek.

V. FEJEZET

KÖTElező szakmai konzultáció

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

25. §

1. A polgármester a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
2. A szakmai konzultáció kiterjedhet
   1. a településképi követelmények egyeztetésére,
   2. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
      26. §

1. A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) papír alapon hiánytalanul benyújtott kérelmének beérkezésével indul.
2. A kérelemnek tartalmaznia kell
   1. az építtető, használó és a tervező nevét, címét,
   2. a településképet érintő tevékenységgel érintett ingatlan pontos címét (utca, házszám, hrsz),
   3. a tervezett településképet érintő tevékenység megnevezését, paramétereit és
   4. mely településképi követelmény(ek)re terjed ki a kérelem.
3. Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelemnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.
4. A szakmai konzultáció témájától függően a polgármester felkérheti a megyei főépítészt a szakmai konzultáción való részvételre és szakmai tanácsadásra.
   1. Ez esetben a szakmai konzultáció előtt 5 nappal a megyei főépítész rendelkezésére kell bocsátani e rendeletet, a helyi építési szabályzatot, és a benyújtott kérelmet.
5. A polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
6. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező és– és amennyiben a szakmai konzultáción részt vett -  a megyei főépítész részére.

7. A települési vagy térségi, annak hiányában a megyei főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások során.

Vi. FEJEZET

településképi véleményezési eljárás

14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

27. §

1. Ráksi Község Önkormányzata egy építési tevékenységet sem köt településképi véleményezési eljáráshoz.

VIi. FEJEZET

a településképi bejelentési eljárás

15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

28. §

1. A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
   1. a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és e rendeletben szereplő különös településképi követelmények vagy
   2. - különös településképi követelmények meghatározásának hiányában - a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények

érvényesítése érdekében.

2. A bejelentés tartalmazza:
   1. a bejelentő nevét,
   2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
   3. reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölését,
   4. reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,
   5. a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
3. A bejelentéshez a követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni.
   29. §

1. A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
   1. reklám, reklámhordozó elhelyezését - feltétel meghatározásával vagy a nélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 28. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

2. megtiltja a reklám, reklámhordozó elhelyezését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 28. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a reklámhordozó elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

2. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
3. A 28.§ (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.
4. A polgármester (3) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
5. A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a 28.§ (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 30-32. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.

VIIi. FEJEZET

a településképi kötelezés, településképi bírság

16. A településképi kötelezési eljárás

30. §

1. Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
2. Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi. A településképi kötelezésre vonatkozó szabályokat a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet tartalmazza.

17. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

31. §

1. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
2.  A közigazgatási bírság kiszabását a képviselő-testület a jogsértő cselekmény csekély súlya miatt a mellőzheti.

18. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

32. §

1. A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
2. A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

IX. FEJEZET

záró és átmeneti rendelkezések

19. Hatálybalépés

33. §

1. E rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba.
2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
3. E rendelet előírásai az ügyfél kérelmére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben alkalmazhatók.
4. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Ráksi helyi építési szabályzatáról szóló 3/2004.(II.23.) sz. önk. rendeletének településképi követelményeket szabályozó előírásait a településkép védelmi törvény ⁴ erejénél fogva nem lehet alkalmazni.

       ..............................................                                       ..............................................

                Fülöp László                                                        Fonai Tibor

                     jegyző                                                             polgármester

1. /a. melléklet az 1/2018.(II.07.) önkormányzati rendelethez

A helyi egyedi védelem alatt álló objektumok

1. Helyi egyedi védelem jegyzéke:
   1. táji érték:

1. építészeti örökség:

       azonosító   kategória                                           cím                                                hrsz

1. Római katolikus templom                    Fő.u-Rákóczi u.                              1
2. Kereszt                                                Fő.u-Rákóczi u.                              1
3. Kereszt                                                Fő.u-Rákóczi u.                              1
4. Szobor                                                 Fő.u-Rákóczi u.                              1
5. Lakóépület                                           Fő u.13.                                          5
6. Lakóépület                                           Rákóczi F.u.26.                               19
7. Gazdasági épület                                  Rákóczi F.u.38.                               26
8. Lakóépület és gazdasági épület             Rákóczi F.u.42.                               28
9. Lakóépület                                           Rákóczi F.u.46.                               30
10. Lakóépület                                           Rákóczi F.u.64.                               39
11. Lakóépület                                           Dózsa Gy.u.22.                               60
12. Gazdasági épület                                  Dózsa Gy.u.44.                               72
13. Lakóépület                                           Dózsa Gy.u.56.                               78
14. Kereszt                                                Dózsa Gy.u.                                   88
15. Lakóépület                                           Dózsa Gy.u.11.                               96
16. Lakóépület                                           Rákóczi F.u.49.                               121
17. Lakóépület                                           Rákóczi F.u.47.                               122
18. Óvoda                                                 Rákóczi F.u.45.                               123
19. Gazdasági épület                                  Rákóczi F.u.13.                               140
20. Lakóépület és gazdasági épület             Rákóczi F.u.9.                                 142
21. Lakóépület                                           Fő u.30.                                          157
22. Lakóépület                                           Fő u.24.                                          159
23. Lakóépület                                           Fő u.16.                                          163
24. Gazdasági épület                                  Fő u.12.                                          165
25. Lakóépület                                           Petőfi u.5.                                       209
26. Kereszt                                                Temető                                           218
27. Kereszt                                                Temető                                           218
28. Lakóépület                                           Szabadság u.3.                                219
29. Présház                                                Szőlőhegy                                       623/1
30. Présház                                                Szőlőhegy                                       625/1
31. Kereszt                                                Szőlőhegy                                       653
32. Présház                                                Szőlőhegy                                       657
33. Kereszt                                                Külterület                                      022

1. /b. melléklet az 1/2018.(II.07.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet az 1/2018.(II.07.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területek térképi bemutatása

3. melléklet az 1/2018.(II.07.) önkormányzati rendelethez

A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi bemutatása

4. melléklet az 1/2018.(II.07.) önkormányzati rendelethez

Ráksi Község 2017.09.13-án hatályos, védett ingatlanok listája, a hiteles hatósági nyilvántartás szerint: