Magyaratád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Magyaratád Község Helyi Építési Szabályozásáról
Hatályos: 2005. 07. 18- 2010. 12. 31Magyaratád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Magyaratád Község Helyi Építési Szabályozásáról
2005.07.18.
Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. Évi LXV. Törvény, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv); kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos a telkekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) és annak módosítására (36/2002.(III.7.) kormányrendeletre) való figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja.
1. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet hatálya és értelmezése
(1.) E rendelet csak az Arker’s Kft. 10-404/1998 jelzőszámú, Lőrincz Ferenc vezető településtervező (TT1 14-0076/2002) által készített SZ-1 jelű és 1:10 000 léptékű külterületi, és az SZ-2/1 és SZ-2/2 jelű 1:2000 léptékű belterületi szabályozási tervekkel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(2.) E rendelet hatálya, Magyaratád község közigazgatási területére terjed ki.
(3.) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.
(4.) A település területén telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest megépíteni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, illetve használatba venni, rendeltetését megváltoztatni, továbbá sajátos építményfajtákat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt (beleértve fennmaradási engedélyt is) adni, - az általános érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Étv., illetve az OTÉK alapján kell eljárni.
(5) . A területen építési engedély csak akkor adható ki, ha a telekalakítás megtörtént, valamint az ingatlanok megközelítését biztosító út, illetve az ellátást biztosító közművek kiépítésére, szennyvíz fogadására vonatkozó közműszolgáltató, illetve szakhatósági nyilatkozatok, valamint a kiépítést biztosító beruházói nyilatkozatok rendelkezésre állnak, vagy a főhálózatok kiépítése megtörtént és a csatlakozás vezetékeinek kiépítése biztosított. Használatbavételi engedély csak a fentiek megléte után adható ki.
(6) Építési engedély csak akkor adható ki, ha annak megvalósítását nem teszi lehetetlenné sem a jelen szabályzatban vagy a szabályozási terven feltüntetett védőterület, védőtávolság, védősáv, sem az engedélyezésben eljáró bármely szakhatóság külön véleményében megszabott konkrét védőtávolsági igény.
(7) Azoknak az építési telkeknek, illetve telkeknek az esetében, amelyek közvetlenül határosak vízfolyásokkal, patakokkal, vagy mély fekvésű, vizenyős területekkel, a tervezett beépítés engedélyezését külön vízügyi hozzájáruláshoz kell kötni. Hasonlóan azon építési telkek, amelyek közvetlenül nem határosak a vízfolyásokkal, vizenyős területekkel, de a tervezett beépítés 20 m-nél jobban megközelíti ezeket a helyeket.
A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt
talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni a talajvízállapotokat.
(8) A településen átfolyó vízfolyások vízrendezését patak szabályozási és rendezési terv készítése révén meg kell oldani.
A patakmedrek patak szabályozási és rendezési tervének megfelelő kialakításáról és fenntartásáról gondoskodni kell.
(9) Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni:
a.) négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott, vagy vázas tartószerkezetű épületeknél;
b.) meredek, csúszásveszélyesnek minősülő területek beépítésekor;
c.) 5 méternél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
d.) 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás);
e.) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(10) . Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt kell bevonni a szabályozási tervben régészeti védettségű területként jelölt (R) ingatlanok beépítésekor, a műemléki védettségű területtel határos szomszédos ingatlanok, azaz a műemléki környezetben (MK), melyet a szabályozási tervlap jelöl. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint építési hatóság jár el a műemlékeket (v. országos védettségű épületeket) és azok telkét érintő építési ügyekben.
(11) Magyaratád közigazgatási területén állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
- Biztosítani kell a településközpont vegyes építési övezet feltétlen védelmének prioritását.
- Lakóterületen állattartó épületek: a lakást szolgáló épülettől, vagy épületrésztől legalább 10 m távolságra helyezhető el, ettől eltérni csak az állategészségügyi és a közegészségügyi szakhatóság hozzájárulásával lehetséges; falusias lakóterületen 30 m2-t meghaladó állattartó épület engedélyezéséhez állategészségügyi szakhatósági hozzájárulás szükséges.
(12) . A település belterületén és külterületén a helyi természetvédelmi területeken, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(13) . Beépítésre nem szánt területeken a 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni.
A település beépítésre nem szánt területén a szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.
(14) . Az A1-es méretet meghaladó cég-, reklám- és hirdetőtáblák – kivéve az ideiglenes, építéssel kapcsolatos feliratok és ideiglenes plakátok, - engedély alapján helyezhetők el, az elbíráláshoz szükséges tervek, fényképfelvételek, helyszínrajz és leírások csatolásával. A védelmi területeken (műemlékvédelem, természetvédelem stb.) az engedélyezéshez az illetékes szakhatóság véleményét is be kell szerezni.
(15) . A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.
(16) . A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.tv. –ben foglaltak alapján – a Településrendezési Tervvel összhangban – a környezeti problémák megoldása érdekében, önkormányzati helyi környezetvédelmi program készítendő.
2. §
Közigazgatási és belterületi határ megállapítása
(1) A település közigazgatási határát a településszerkezeti és szabályozási tervben megjelölt helyen lehet megváltoztatni, a határmódosítást lehetővé tevő egyéb jogszabályi feltételek teljesülésekor.
(2) A település belterületi határát csak a településszerkezeti és a szabályozási terven jelölt irányban lehet megváltoztatni.
(3) Külterületi földrészlet belterületbe csatolása csak akkor lehetséges, ha a beépítésre szánt területhasználat egyéb feltételei biztosítottak, és a területileg illetékes földhivatal a művelésből történő kivonáshoz hozzájárult. A belterületbe vonást ütemezetten kell megvalósítani.
3. §
Szabályozási elemek
(1.) A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.
(2.) A kötelező erejű elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.
(3.) Irányadó jelleggel szabályozott elemek tájékoztató jellegűek, ezek az I. fokú építési hatóság által módosíthatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. Ilyenek: a telekhatár. Ezek a Szabályozási Tervben meghatározott tömbökben előírt Telekalakítási terv (TATK) és Elvi Építési Engedélyezési Terv (EÉTK) alapján határozandók meg.
(4.) A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.
(5.) A kialakult keskeny, oldalhatáros beépítésű beépített telkeknél 14 m telekszélességig az oldalkert felé D és E tűzveszélyességi osztályba sorolás esetén az oldalkert 4,0 m-ig csökkenthető 4,5 m max. építménymagasságig az engedélyezési eljárás során beszerzett tűzvédelmi hatósági szakvélemény alapján.
(6.) Az oldalhatáros beépítési módnál, az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető.
(7.) Meglévő épület rekonstrukciója esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az övezeti előírásban megengedett mértéket, tetőtérbeépítés a meglévő építménymagasság növelése nélkül engedélyezhető.
(8.) A megadott minimális telekméretek csak az újonnan kialakított telkekre vonatkoznak. Itt a telek területét és szélességét biztosítani kell. Az előírt telekméretnél kisebb szélességű meglévő telek a telekszélesség megtartásával az egyéb előírások betartásával megosztható.
A minimális méretűnél kisebb meglévő telkek is beépíthetők az egyéb előírások betartásával.
(9.) Ahol a Szabályozási Terv előkertet nem határoz meg, ott az előkert minimálisan 5m, vagy a kialakult építési vonalnak megfelelő lehet. Kötelező beépítési vonalat a terv nem tartalmaz. Az épületnek az építési helyen belüli elhelyezését a környezeti adottságoknak, terepviszonyoknak megfelelően az építési hatóság állapítja meg.
(10) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott övezetben érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.
(11) Építménymagasság kialakult beépítésnél, foghíj esetén az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni. Ezt utcaképpel kell igazolni, a szomszédos épületek ábrázolásával.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
4. §
Területfelhasználás elemei
(1) A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:
a.) Beépítésre szánt területek, elsődleges építési használatuk általános jellege
1. Lakóterületek:
1.1. Lf Falusias lakóterület
2. Vegyes területek
2.1. Vt településközpont vegyes terület (lakó és helyi, települési szintű igazgatási, egészségügyi, oktatási területek, egyházi, szociális és sportfunkciók).
3. Gazdasági területek
3.1. Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület
3.2. Gip Ipari gazdasági terület
3.3. Gipe Egyéb terület
4. Különleges területek
4.1. Ksp (Sportterület)
4.2. Kt (temető)
b.) Beépítésre nem szánt terület, ezen belül
1. Kö Közlekedési és közmű területek
2. Z Zöldfelületek
2.1. Zkp Közpark
3. E Erdőterületek
3.1. Ev Védelmi erdőterület
3.2. Eg Gazdasági erdőterület
3.3. Ee Egészségügyi-jóléti erdőterület
4. M Mezőgazdasági terület
4.1. Má Általános mezőgazdasági terület
4.2. Má-n Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület
4.3. Mk Kertes mezőgazdasági terület
5. V Vízgazdálkodási területek
(2) A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.
Beépítés módja |
Beépítési % |
Max. építmény magasság |
Min. teleknagyság |
(3) A területfelhasználási egységeket és övezeteket valamint azok határvonalait és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.
- A szabályozási vonal közhasználatú területeket választ el a saját rendeltetésű területfelhasználási egységektől.
- A tömbön belüli eltérő területfelhasználási egységeket, illetve azonos területfelhasználási egységen belül az eltérő övezeteket a Szabályozási Tervben feltűntetett határvonalak jelölik.
(4) A beépítésre szánt területen a telkek beépítésének feltétele, az alapközművek: víz, szennyvízcsatorna, elektromos energiaellátás, valamint nyílt árkos, vagy zárt csatornás csapadékvíz elvezetés kiépítése.
A szennyvízcsatorna megvalósulásáig a szennyvizet zárt tárolóba lehet elhelyezni, ahonnan a szippantott szennyvizet szennyvíztisztító telepre kell szállíttatni, az arra engedéllyel rendelkező szállítóval.
Beépítésre szánt területek
5. §
Lakóterületek (L)
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Magyaratád belterületén falusias (Lf) lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.
(3) Lakóterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó és sport és egyéb gazdasági létesítmények is elhelyezhetők az övezeti előírásnak megfelelő módon.
(4) Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető
(5) A lakóövezetekben a lakótelek építési határvonalon kívül eső része belterületi kertnek minősül. Belterületi kertművelési területen építmény nem építhető. Belterületi kertnek minősülnek a Szántódi útnak a település északi részén kivezető szakasza nyugati oldalán fekvő 8, 9, 10, 15/6, 15/7, 15/8, és 16 hrsz-ú ingatlanok.
6. §
Falusias lakóterületek (Lf)
(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság |
Beépítettség |
Legkisebb telekméret |
Telek-szélesség |
Telek-mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|
Lf1 |
O |
4,5 |
30(K) |
600 |
14 |
40 |
Lf2 |
O |
4,5 |
30 |
1500 |
18 |
60 |
Lf3 |
O |
4,5 |
30 |
2500 |
18 |
60 |
Lf4 |
SZ |
5,0 |
20 |
3000 |
25 |
80 |
Kialakult (K) és az előírt beépítettséget meghaladó beépítés esetén a meglévő épület megtartható, alapterületén belül felújítható, korszerűsíthető.
(2) . Beépítési mód kialakult szabadonálló beépítés esetén az adott telkeken a kialakult állapot szerint folytatható, a szomszédos ingatlanok beépíthetőségének korlátozása nélkül a tűzvédelmi távolságok betartásával.
(3) . A telken belüli zöldfelület minimum 40%.
(4) . A területen az OTÉK 14. §. (2) bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetők el, kivéve a 8. pontot.
- lakóépület,
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
(5) . A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.
(6) . Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők
(7) . A területen haszonállat tartás engedélyezhető, a helyi állattartási rendelet szabályai szerint.
7. §
Vegyes területek (V)
(1) A vegyes terület elsősorban a településigazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató intézményeinek elhelyezését biztosítja.
(2) Magyaratád területén kialakított vegyes területek (Vt) településközponti vegyes területi besorolásúak.
(3) Vegyes területen az előkertben portaépület létesítése megengedett továbbá a létesítmény jellegét hangsúlyozó egyéb építmény (reklámhordozó) a megengedett építménymagasságot technológiai szükségességből meghaladó mértékben.
8. §
Településközponti vegyes területek (Vt)
(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek a következők szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság |
Beépítettség |
Legkisebb telekméret |
Telek-szélesség |
Telek-mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|
Vt |
SZ |
4,5 |
40 |
1000 |
18 |
30 |
Vt1 |
SZ |
9,0 |
40 |
1000 |
18 |
30 |
(2) A Vt övezeti jelű területen az OTÉK 16. §. szerinti létesítmények helyezhetők el a (2) bekezdés 7. pontja illetve a (3) bekezdés 2. pontjában foglaltak kivételével.
- Lakóépület,
- igazgatási épület,
- szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(3) Legkisebb zöldfelület a telek 10%-a, oktatási, művelődési, kulturális létesítményeknél zöldfelület és beépítettség vonatkozásában a hatályos szakminiszteri rendelet szerint kell eljárni.
(4) A területen részleges közművesítettséget és burkolt utat kell biztosítani.
(5) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban 50 %-ban a telken belül kell biztosítani, illetve az önkormányzati parkolási rendelet alapján.
(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők az i., j., k., és l., pontokban felsoroltak kivételével.
9. §
Gazdasági területek (G)
(1) A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Gazdasági terület Magyaratádon kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz), ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység is folytatható.
(3) Gazdasági területen az előkertben portaépület létesítése megengedett, továbbá a megengedett építménymagasságot meghaladó építményeket technológiai szükségességből az építési hatóság engedélyezhet.
10. §
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek a következők szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság |
Beépítettség |
Legkisebb telekméret |
Telek-szélesség |
Telek-mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|
Gksz |
SZ |
7,5 |
40 |
5000 |
40 |
80 |
(2) A területen az OTÉK 19. §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.
- Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási és egyéb irodaépület,
- parkolóház, üzemanyagtöltő,
-sportlétesítmény,
- 31. §(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az új Gksz övezet területén a beépítés feltétele a kiszolgáló út és a közművek megépítése.
(4) A létesítményekhez szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.
(5) A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 20 %.
11. §
Ipari terület (Gip)
(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari terület Magyaratádon zavaró hatású ipari terület (Gip) lehet, ezek a mezőgazdasági állattartó telepek, üzemi területek, illetve egyéb ipari terület (Gipe) közműlétesítmények telekigényes területe (víztorony) lehet.
12. §
Ipari terület
Zavaró hatású ipari terület (Gip), egyéb ipari terület (Gipe)
(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság |
Beépítettség |
Legkisebb telekméret |
Telek-szélesség |
Telek-mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|
Gip |
SZ |
7,5 |
30 |
5000 |
40 |
80 |
Gipe |
SZ |
7,5 |
40 |
K |
K |
K |
(2) A Gip területen az OTÉK 20. §(3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, mezőgazdasági üzemi célú tevékenységgel.
(3) Gipe (egyéb ipari területen) az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás és vízgazdálkodás létesítményei helyezhetők el.
(4) A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.
(5) A telken belül kialakított minimális zöldfelület (Gip): 40 %., illetve (Gipe): 25%.
(6) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. Tv. 67. § (2) bek. a) pontja alapján a 20/2001. (II.14.) Korm. Rendeletben meghatározott tevékenységek, ill. végzésükhöz szükséges létesítmények köre, amely esetekben előzetes környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
(7) Védőterületet (kötelező fásítást) kell kialakítani a Szabályozási Terv szerint, az OTÉK 38. §-a szerint.
13. §
Különleges területek (K)
(1) A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK 10-23. §-a szerinti területektől eltérő területek.
(2) Különleges területek Magyaratád igazgatási területén lehetnek
(Kt) temető terület,
(Kkep) kegyeleti park területe.
(Ksp) sportterület,
14. §
.
Különleges területek, temető (Kt), kegyeleti park (Kkep), sportterület (Ksp)
(1) A temető területét a szabályozási terv lehatárolja.
(2) A temető (Kt) területén belül csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi létesítmények helyezhetők el. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%.
(3) A temető védőterületét a szabályozási terv határolja le. Az OTÉK 38. §-a (7), (8) bekezdése szerint e területen épület nem építhető.
(4) A működő temető területe minimum 2,0 méter magas tömör és növénnyel befuttatott kerítéssel határolandó.
(5) A temető területére kertészeti terv készítendő.
(6) A (Kkep) kegyeleti park övezet kegyeleti emlékkert, a meglévő, de már nem üzemelő temetőből kerül kialakításra (Tátompuszta).
(7) A tervezett kegyeleti parkot kertészeti kiviteli terv alapján kell kialakítani, törekedve minél nagyobb arányú növényzettel való fedettségre, megtartva a kegyeleti és pihenő funkciót.
(8) A temető és kegyeleti parkok folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.
(9) Sportterületen (Ksp) a sportoláshoz kapcsolatos épületek és a sportoláshoz szükséges kiszolgáló szociális és szolgáltatási, illetve ehhez kapcsolódó szolgálati lakás helyezhető el. Megengedett legnagyobb beépítettség 20%.
(10) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a alapján, a területen belül és a környező közlekedési területen kell kielégíteni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
15. §
Közlekedési és közmű területek és létesítmények (KÖu)
(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a Szabályozási Terv szerint kell biztosítani.
(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.
(5) Az utak védőtávolságán belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.
(6) Az újonnan nyitott utcákban kábeles közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező, allergiát okozó fajok telepítését kerülni kell.
(7) Külterületi dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.
(8) A vízelvezetési (vízhálózati és szennyvízhálózati bővítések, szennyvízhálózati előtisztítók, csapadékvíz tisztítók) tervekre a Dél Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a 18/1996 (VI.) KHVM rendeletben foglaltak figyelembevételével vízjogi engedélyt kell kérni.
16. §
Zöldterületek (Z)
(1) Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven „Z” jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület. Közparkok az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyeket közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – meg lehet közelíteni.
(2) Zöldterületen az OTÉK 27. §-a szerinti létesítmények, illetve a pihenést, szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló építmények, valamint a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.
(3) Zöldterület létesítése, alakítása a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozatánál tagként nyilvántartott táj- és kertépítész által készített kiviteli terv alapján történhet.
(4) Zkp közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem haladhatja meg.
(5) A közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján kiadott építési hatósági engedéllyel lehetséges.
(6) Közpark területén és egyéb közterületen fa kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha
a., a fa egészségi állapota,
b., balesetelhárítás,
c., és közegészségügyi szempontok
azt feltétlenül szükségessé teszik.
(7) Közpark területén és egyéb közterületen a területek folyamatos fenntartásáról, az építmények (különösen a gyermek játszószerek) karbantartásáról, a balesetveszély elkerülése érdekében gondoskodni kell.
(8) A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.
17. §
Erdőterület (E)
(1) Erdőterületek (erdőállomány fenntartása és telepítése céljára szolgáló területek) elsődleges rendeltetésük szerint:
a) védelmi (véderdő) célúak (Ev)
b) gazdasági és egyéb célt szolgáló erdők (Eg)
c) egészségügyi, turisztikai erdők (Ee)
rendeltetésű lehet.
(2) Az erdőterületek területfelhasználási egységébe tatoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévő erdőművelési ágú területek és a tervezett erdők. A területfelhasználási egységre elsősorban az erdőtörvény (1994. évi LIV. tv.), a természetvédelmi törvény – védelmi célú erdő- (1996. évi LIII. tv.), és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok mellett az OTÉK 28. § (1-4) bekezdések előírásai vonatkoznak.
Magyaratád erdőterületei az alábbi helyi övezetekbe soroltak: Eg, Ev, Ee.
(3) Az Ev övezethez tartozó véderdők és védő zöldsávok területe min. 85%-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Az övezet nem építhető be.
Az Ev jellel szabályozott erdőterületek telken belüli védő zöldfelületként is kialakíthatók.
(4) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az OTÉK 28. § szerint helyezhetők el a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények.
Egészségügyi, turisztikai erdőterületen (Patalommal közös közigazgatási területen létesítendő tó körül) 5%-os beépíthetőséggel pihenőhely, turisztikai kiszolgáló létesítmény, horgásztanya létesíthető
(5) Az erdőterületi földrészletek tovább nem oszthatók, igény és lehetőség szerint összevonhatók. Az OTÉK 28. § (4) bekezdés szerinti épületek szabályozási terv alapján helyezhetők el a 10 ha-nál nagyobb erdőrészleteken. Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. Természeti területnek minősülő erdőterületen, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó erdőterületen szabályozási terv előzetes környezeti hatástanulmány alapján készíthető. Az erdőterületeken a gazdálkodás erdészeti üzemterv alapján folytatandó. Az erdőterületek művelési ágának változtatása az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatóság engedélye és a természetvédelmi szakhatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása alapján lehetséges.
18. §
Mezőgazdasági terület (M)
(1) Mezőgazdasági terület növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági területek használatát szabályozó országos előírások szerint ezen területek művelési ágnak megfelelő hasznosítását, művelését biztosítani kell. A művelési ág megváltoztatása engedélyköteles.
(2) A mezőgazdasági. területekre elsősorban a termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. sz .tv.) és az OTÉK 29. § (1-5) bekezdései vonatkoznak.
A mezőgazdasági területek beépíthetőségét helyi övezeti előírások szabják meg.
Magyaratád mezőgazdasági rendeltetésű külterületei a következő helyi övezetekbe soroltak:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),
c) kertes mezőgazdasági terület (Mk),
(3) A mezőgazdasági területeken építmény engedélyezési terv alapján kiadott építési engedély szerint létesíthető.
(4) Az engedélyezhető épületek paraméterei feleljenek meg a terület jellegének, művelési ágának és a tájba illesztés követelményeinek.
Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a szabályozási tervlapon feltüntetett környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokra.
(5) Üzemi méretű 150 m2-nél nagyobb gazdasági épületek létesítési igénye esetén (pl.: állattartó telep) elvi engedélyezési terv készítése szükséges. Az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni más szakhatóságok (pl.: környezetvédelmi, tisztiorvosi, állategészségügyi, stb) engedélyeit és állásfoglalásait az építési engedélyezés eljárás szabályainak megfelelően.
(6) A beépített földrészlet a minimális területnagyságnál kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai – megállapodás alapján – egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el.
(7) A kárpótlás során szerzett földrészletek fekvése és művelési ága a szerzéstől számított 5 évig nem változtatható.
(8) A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények esetében is be kell tartani az OTÉK 31-45 §-ában foglalt feltételeket.
(9) A természeti területek, természetszerű állapota nem károsítható, művelési ága csak extenzívebb irányba változtatható, fenntartásukra a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv készítendő.
(10) Gondoskodni kell a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeinek megőrzéséről és kiegészítéséről a fasorok, mezőgazdasági védősávok visszaállításával, telepítésével.
19. §
Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
(1) Az MÁ jelű általános mezőgazdasági terület lehet:
a) általános mezőgazdasági terület (Má1, Má2),
b) korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),
(2) Az általános mezőgazdasági terület nagyüzemi övezetén (Má1) belül a beépíthető legkisebb földrészlet 15 ha , a kialakítható legkisebb telekméret: 5 ha .
(3) Az általános mezőgazdasági nagyüzem övezetének területein növénytermesztéssel, állattartással, terményfeldolgozással és –tárolással összefüggő építmények helyezhetők el.
(4) Az általános mezőgazdasági területen a maximális beépítés 1,5 %-os, építménymagasság 4,5m. (Kivéve mezőgazdasági technológiai épületek, silók)
(5) Az Má-2 övezetben a beépítés feltételei:
a. a beépíthető telek területe min. 50 000 m 2 ( 5 ha ),
b. a kialakítható telek területe min. 10 000 m 2 ( 1 ha ),
c. a beépítettség mértéke 1,5% ill. max. 1000 m 2 , amely magában foglalja a gazdasági épületek alapterületét
d. az építménymagasság max. 4,5 m .
e. az épületek szabadonállóan, legalább 10 m elő- oldal- és hátsókert biztosításával alakíthatók ki,
f. az épületeket elhelyezésénél figyelemmel kell lenni ezek tájba illesztésére, építési engedély csak a DDNPI által jóváhagyott kertépítészeti engedélyezési terv alapján adható.
g. az Má-2 övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el.
(6) Az Má-n jelű, gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a felszíni vizek védelme, a vízfolyások mentén kialakult ökológiai rendszerek védelme, valamint a táj és természet védelme érdekében
Az Má-n jelű övezetben épület nem létesíthető.
Művelési ága nem változtatható meg. Az övezetben 5,0 ha-nál kisebb új földrészlet nem hozható létre és önállóan nem keríthető le közterület felé sem.
20. §
Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)
(1) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági terület övezete lehet:
a.) az Mk jelű,
b.) az Mk-p jelű, kisparcellás kertes mezőgazdasági terület.
Kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek) (Mk)
(2) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetének 720 m2-t el nem érő területű telkein építményt elhelyezni nem szabad.
(3) A 720 m2-t meghaladó telkek beépítettsége legfeljebb 3%, de a gazdasági épület beépített alapterülete 60 m2-nél nagyobb nem lehet.
(4) Az övezetben 1500 m2-nél kisebb és 14 m-nél keskenyebb földrészlet nem hozható létre.
(5) A kertes mezőgazdasági övezet 720 m2-t meghaladó telkein egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, max. 4,5 m-es átlagos építmény magassággal.
(6) Az övezetben meglévő, engedéllyel épült gazdasági célú épületek megtarthatók és felújíthatók.
(7) Az Mk övezetben állattartáshoz szükséges gazdasági építmények nem helyezhetők el.
(8) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.
Kisparcellás kertes mezőgazdasági területek (Mk-p)
(1) A beépített területhez közel eső szalagparcellás területeken (Rácegres 0151 hrsz-ok, Szürük, Szürük alja) a kertészeti termesztést (biogazdaság, fűszer és gyógynövénytermesztés) szolgáló kertövezet.
(2) A kialakítható legkisebb telek 1500 m 2 .
21. §
Vízgazdálkodási terület (V)
(1) Vízgazdálkodási terület a vízfolyások, a tervezett tavak medre és parti sávja, valamint a vízművek területe. Tervi jelük: V.
(2) A vízfolyások medrének területei vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől 6- 6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, melyet gyepterületként, útként szükséges kialakítani.
(3) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(4) Vízfolyások rendezéséhez, a meder bármilyen beavatkozásához vízjogi engedély szükséges.
(5) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
(6) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
III. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT FELADATOK
Környezetvédelem
22. § A levegő védelme
(1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a kibocsátási határértéket teljesíteni tudja.
(2) Az említett rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő, illetve diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot okozó tevékenység Magyaratád területén nem engedélyezhető.
(3) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási terven beültetési kötelezettséget előíró helyeken – a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(4) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
(5) Deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken és a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése szükséges.
23. §
.
A felszíni és felszín alatti vizek védelme
(1) Csatornázatlan területek rákötése szennyvízcsatornázás esetén kötelező, a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető (csatornázásig közműpótló, zárt tároló). Szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.
(2) Vízfolyások medrének rendszeres karbantartása, ha szükséges hordalékfogó létesítése, ezek tisztítása
(3) Belterület külvizek és belvizek elleni védelme szükséges a felszíni vízrendezés eszközeivel.
(4) Szennyezett felszíni vizek elvezetés előtt előtisztítás, a nem természetes felületekről elfolyó vizek min. ellenőrzés után engedhető befogadóba.
(5) Feltöltés esetén csak szennyeződésmentes töltőanyag használható.
(6) Nem burkolt felületen a talajt, vagy a talajvizet szennyező anyagok nem tárolhatók.
(7) Vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek hasznosításánál a vonatkozó vízügyi szakmai előírások szerint kell eljárni (46/1999.(III.18.) kormányrendelet). A vízfolyások mentén a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátása érdekében 6 m széles parti sáv biztosítandó.
(8) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet szerint kell eljárni.
(9) Kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos (30/2000.(III.17) kormányrendelet 5. §.(1) bekezdése).
(10) Az új területek beépítésének feltétele a beépítésre tervezett területeken és közterületen a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetésének biztosítása.
(11) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető.
Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
24. §
A termőföld védelme
(1) Erózió és defláció elleni védelem: mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodás, biztosítani a földfelszín minél nagyobb arányú és állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mg területek talajvédő művelése, művelés során eróziós deflációs károk minimalizálása
(2) A műtrágyák és növényvédő vegyszer felhasználás szempontjából védendő terület a kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek befogadó (50- 100 m széles) sávjai.
(3) Mezőgazdasági terület szennyvízzel történő öntözése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.
(4) A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges.
(5) A talajlemosódást az eróziónak kitett területeken a hasznosítás talajvédő szempontú megválasztásával és talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, szükség esetén meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal meg kell akadályozni.
(6) Építkezés esetén a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell.
25. §
Zaj elleni védelem
(1) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy a védendő területre (imissziós), ill. létesítményre (emissziós) megállapított zajterhelési határértéket ne haladja meg.
(2) Meglévő, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a védendő területre, illetve létesítményre vonatkozó védendő határértékeket ne haladja meg.
(3) A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM- rendelet alapján zajvédelmi szempontból csendes övezet:
a. A temető területe,
b. a közpark területe,
ahol az emberi tevékenységből származó zajterhelés határértéke nappal max. 45 dB, éjszaka pedig max. 35 dB.
(4) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület (Vt), és a falusias lakóövezet (Lf).
(5) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) , illetve ipari gazdasági (Gip, Gipe) területek övezetei.
26. §
A természeti értékek védelme
(1) A táj meglévő karakterének, kedvező képének védelme érdekében a távlatilag is külterületben maradó rész jellegét, karakterét megváltoztató beavatkozások kerülendők.
Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak megfelelő építési engedély alapján végezhető. A tervezett belterület bővítés területeinek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.
(2) Önkormányzati rendeletben kell rögzíteni a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét, a természetvédelmi szakhatósággal egyeztetve. A helyi védettségű területek védelme a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó.
(3) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek megóvása, gondoskodni kell a köz-és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról, kerülni kell a kétoldali fásítást a földutak állagvédelme miatt.
27. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján kerülhet a szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és földtakarással történik.
(2) Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem kerülhet.
(3) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. Kommunális és ipari hulladék kijelölt telephelyen ártalmatlanítandó, a veszélyes hulladékok elszállítandók, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
(4) A területen lévő dögkút megszüntetendő, állati tetemek elszállítása a kistérségben szervezett módon, hatóságilag engedélyezett átvevőhelyre történhet.
28. §
Műemlékek és régészeti területek
(1) A településen található műemlékek védelme, megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.
(2) Műemléki védelem alatt álló objektumok esetében, illetve a műemléki környezetben lévő ingatlanok esetében a HÉSZ 1. §.(10) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.
(4) A Szabályozási Terven jelölt nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához és fakitermeléshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági engedélye szükséges. (A védelemmel érintett ingatlanok a HÉSZ mellékletében kerültek felsorolásra.)
(5) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
(6) Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értékesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
29. §
Helyi építészeti értékek védelme
(1) A Településrendezési Terv és Értékvizsgálata ill. az értékvizsgálati adatlapon szereplő önkormányzati javaslat és korrekciós előírás alapján kell eljárni a H1, H2, építészeti alkotásokra és képzőművészeti alkotásokat érintő építési engedélyezési ügyekben.
(2) A mellékletben felsorolt objektumokat az önkormányzat helyi védelemben részesíti.
30. §
Az épített környezet védelme
(1) Biztosítani kell az élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását, tevékenységek káros hatásainak megszűntetésével, vagy hatályos előírások szerinti visszavonásával.
(2) Meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(3) A terven meghatározott zöldfelületek, erdőterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(4) A településrendezési terv környezet-, táj- és természetvédelmi előírásai együttesen alkalmazandók a település helyi környezetvédelmi, köztisztasági, állattartási és értékvédelmi tárgyú rendeleteivel.
(5) A belterületi és belterület közeli állattartás feltételeiről és ezek érvényesítéséről külön helyi rendeletben kell intézkedni, melynek rendelkezései együttesen alkalmazandók a helyi környezetvédelmi tárgyú rendeletek vonatkozó higiéniai, környezeti és állategészségügyi előírásaival.
(6) A környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos az OTÉK 38 §-ában és Függelékében, valamint a vonatkozó ágazati szabványokban előírt tiltásokon és korlátozásokon túl az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok nem teljesen zárt rendszerű tárolása, feldolgozása, ezt szolgáló építmények elhelyezése.
IV. Fejezet
EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYEI
31. §
Építési tilalmak illetve korlátozások
Közművezetékek védőtávolságán belül az idevonatkozó szakági szakmai előírások betartásával kell eljárni.
32. §
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
(1) A rendezési terv által javasolt, közérdekből szükséges helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az Önkormányzat javára lejegyeztetheti.
(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a legyezésért nem jár kártalanítás.
(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybevett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatan érték-növekedés összegét.
33. §
Útépítési és közművesítései hozzájárulás.
(1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.
34. §
Településrendezési és építésjogi követelmények
(1) A tervszerű telek gazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében elrendelheti a magán és közterületeken elhelyezett 1,0 m2-t meghaladó reklámtáblák lebontását, és létesítését engedélyhez köti.
(4) A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosa a közműre való rákötésre kötelezhető.
(5) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képez ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen és erdőterületen történő építés.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
(7) Az önkormányzat a szabályozási tervben szereplő telken belüli beültetési kötelezettséget környezetvédelmi, városképi szempontból elrendelheti.
V. Fejezet
35. §
Záró rendelkezések
(1) Aki jelen rendelet előírásait megszegi, de más szabálysértési vagy súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és külön rendeletben meghatározott összegű pénzbírsággal sújtható. Szabálysértést követ el:
a.) aki jelen rendeletben foglalt előírásoktól eltérő területfelhasználási, telekalakítási, építési, tereprendezési, közmű-építési, növényzettelepítési, földművelési tevékenységet folytat,
b.) aki jelen rendeletben szereplő környezetvédelmi előírásokat megszegi.
c.) Építési bírsággal sújtható az az építtető – külön jogszabályi előírás alapján – aki engedélyhez kötött építést, vagy bontást engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végez.
(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása Magyaratád település Jegyzőjének hatásköre.
(3) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a Hivatalnál folyamatban lévő építési hatósági ügyekben nem kell alkalmazni.
(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyaratád község önkormányzati képviselőtestületének alábbi rendelkezései:
- Az 1972-ben készült és 1992-ben felülvizsgált Általános Rendezési Terv
- Az építészeti örökség védelméről szóló 9/2000.(VII.07.) önkormányzati rendelet
Melléklet a 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Kül- és belterületi szabályozási tervek
1. melléklet a 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Védelemre javasolt épített és táji értékek listájaa.) Műemléki védettség, M és hozzá tartozó Mk kategória:
01. |
Hősök tere tere 6. (M4478-MIII) |
268 |
M |
Református templom |
268 |
Mk |
Parókia és kerítése |
||
67 |
Mk |
Kultúrház |
||
265/3 |
Mk |
Orvosi rendelő |
||
269 |
Mk |
Üres telek |
||
Bethlen G. u. 14. |
172 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 13. |
179 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 12. |
180 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 11. |
182 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 10. |
184/2 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 9. |
185 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 8. |
188 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 7. |
189 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 6. |
191/2 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
02. |
Béke utca (M4479-MIII) |
40 |
M |
Nepomuki Szent János szob. |
Béke utca 4. |
56 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Béke utca 3. |
57 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Béke utca 2. |
58 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Béke utca 1. |
59/1 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Mátyás király u. 17. |
19 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
022/5 |
Mk |
Üzemi terület |
b.) Épített örökség helyi védelem H1 kategória:
03. |
Kossuth Lajos u. 4. |
168/1 |
H1 |
v. Népi kovácsműhely |
04. |
Pázmány Péter köz |
66/5 |
H1 |
Fülkés Mária-szobor |
05. |
Pázmány Péter köz |
70 |
H1 |
Római katolikus templom |
06. |
Tátompuszta |
054 |
H1 |
Kúriaépület |
c.) Épített örökség helyi védelem H2 kategória:
07. |
Pázmány Péter köz. |
66/3 |
H2 |
Iskola (v. Berta kúria) |
d.) Védelemre javasolt egyedi táji értékek listája
Neve |
Tipusa |
Helye |
Hrsz. |
|---|---|---|---|
Tátompusztai kúria kertje |
Kultúrtörténeti, kertépítészeti |
Tátompuszta |
054 |
Nyárfasor |
Közlekedéssel kapcsolatos, útmenti fasoros |
Tátompuszta |
043 |
Nyárfasor |
Közlekedéssel kapcsolatos, útmenti fasoros |
Magyaratád |
0130 |
Baté-Magyaratádi-vízfolyás völgye |
Természeti, migrációs útvonal, gyep |
021/14, 032/1, 028 |
2. melléklet a 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Régészeti lelőhelyek kataszterezéseA Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Osztályának Adattárában a községre vonatkozó régészeti adatok a IV/41 tételszám alatt találhatók. Ezek alapján az alábbi területeken találhatók régészeti lelőhelyek:
Lelőhely címe |
Kora |
Hrsz. |
Fedettsége |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Kéri-határi-dűlő (Peres/Pörös-sűrű): |
Bronzkori, római kori avar kori |
019/1 |
Mezőgazdasági ter. |
2. |
Buvári tanya |
Kelta és római kori |
033/3 |
Mezőgazdasági ter. |
3. |
Nagy irtás-dűlő |
meghatározatlan őskori kultúra |
032/1 |
Mezőgazdasági ter. |
4. |
Rácegres határa Patalom és Zimány közötti területen |
későbronzkori |
0175/4 |
Beépítetlen terület |
5. |
Magyaratád és Patalom közötti út |
bronzkori |
0135 |
Mezőgazdasági ter. |
6. |
Kossuth u. 24, 25, 26 |
barokk kori |
83 |
Lház+udvar |
7. |
Béke utca |
középkori |
42 |
Lház+udvar |
3. melléklet a 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
Közművek korlátozási és tilalmi előírásai
1. Vízellátás:
A 123/1997.(VII.18.) sz. kormány rendelet a vízvezetékek és víztározók védősávját ill. védőterületét határozza meg. Vízvezetékeknél a védősáv a vezetéktől vízszintes irányban 2- 2 m , zárt felszíni tározóknál a fal külső szélétől 1 m , víztornyoknál nincs védőterület. A védőterületen belül semmiféle olyan jellegű tevékenység nem végezhető, mely a vízminőségét befolyásolhatja ( pl. állattenyésztés). A tilalmakat a rendelet részletesen tartalmazza.
2. Csapadék-víz-elvezetés:
A csapadékvíz-elvezető művekre és az MSZ-7487/2-80 vonatkozik. Gravitációs csatornáknál 3 m , nyílt ároknál 7 m , nyomóvezetékeknél 300 mm , átmérőik 3 m , távolság nem építhető be.
3. Földgáz ellátás:
A gázvezeték hálózat védőtávolságairól az SZ/8/2002/SZ.K.8./MSZT. Számú közlemény rendelkezik. Ennek megfelelően a nagyközépnyomású gázvezeték módosított védőtávolsága 5- 5 m . Magáningatlanon áthúzódó gázvezeték esetében a védőtávolság ( biztonsági övezet) szolgalmi joggal védett. Középnyomású földgázvezeték védőtávolsága 4- 4 m . Közterületen húzódó gázvezeték esetében biztonsági övezet igen, de szolgalmi jog nem értelmezendő.
4. Villamos energia:
A 20 kV-os földkábel nyomvonalától 1-1 m-es sávban épület nem lehet. A 20 kV-os légvezetéknél a szélső vezetéknél mért 3-3 m-es sávban, nem lehet 3 m-nél magasabb építmény, növény stb. Lakás célját szolgáló épület sem lehet ezen belül. A szabadvezetéki OTR állomásoknál ugyanez a tilalom, azaz a szélső vezetékek 3 m-es körzetében nem létesülhetnek az előbb felsoroltak. A telepített házas transzformátor állomásoknál nincs kijelölt védőterület, általában az építési engedély jelöli ki annak a helyfoglalását, ami minimum az épület körül 1-1 m-es sáv.
5. Távközlés:
A mobiltársaságok tornyainál 100 m-es körzetben az antenna magasságát megközelítő építményeknél egyeztetni kell a tornyok üzemeltetőivel. Távközlési földkábelek épületektől mért távolsága 1 m , védőcsőben 0,5 m (MSZ-7487/2-80).