Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelete

Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2016. 05. 26- 2017. 02. 15

Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelete

Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2016.05.26.

A1 Magyarország Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, vagy választott helyi képviselői útján a törvények keretei között, önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag, szervezetileg, jogilag biztosító önkormányzatbarát környezetben, a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé váltak arra, hogy a településen fejlődési folyamatokat indítsanak el és a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei és a helyi önkormányzás általános szabályai

1. § (1)2 A képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Magyaratád Községi Önkormányzat (továbbiakban önkormányzat).

b) címe: 7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

c) illetékességi területe: Magyaratád község közigazgatási területe.

(3) A képviselő-testületnek öt tagja van, négy fő képviselő és a polgármester.

(4) A képviselő-testület hivatalának

a) 3megnevezése: Magyaratádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) és

b) címe: 7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

2. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az önkormányzatnak a Magyaratád község jelképeiről és a jelképek használatáról szóló rendelete rendelkezik.

3. § (1) A község történeti múltjának és jelenlegi helyzetének, főbb adatainak rövid áttekintését az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A polgármester és a képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4. §4 Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, mely hatásköröket – az Mötv. 42. §-ában foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására átruházhatja.

5. § (1)5 A települési önkormányzat feladatát és hatáskörét az Mötv. 40. §-sa tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3)6 A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. § (1)7 Az alakuló ülés összehívásáról a választás jogerős eredményének megállapítását követő tizenöt napon belül a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról.

(3) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(4) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek.

(6) Ha a polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen háromszor ismételhető meg. Ha a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

7. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések számába az évente kötelező egy közmeghallgatás nem számít bele.

(2) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat tanácstermében, a közmeghallgatásokat a faluházban tartja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselő-testület összehívását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) a képviselőket,

b)8 a jegyzőt,

c) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit az intézményeket érintő napirendekre,

d) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart és

e) a helyi társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, valamint egyéb civil szervezetek képviselőit, amennyiben az őket érintő napirendek tárgyalásánál a részvételt igénylik.

(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(6) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan

a)9 a jegyzőt és

b) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét, vagy annak megbízottját.

(7) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra vonatkozóan

a) a napirend előkészítőit,

b) a téma szerint érintett szerv vezetőit és

c) a polgármester vagy a képviselő-testület által indokoltnak tartott, meghívott személyt.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy a meghívókat az ülés előtt legalább négy nappal korábban megkapják.

(9) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a testületi ülések helyét, időpontját és napirendi pontjait tartalmazó meghívót.

(10)10 A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület ülését telefonon is össze lehet hívni, a sürgősség okát azonban közölni kell.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában szabályozott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint egyedi esetekben a jogszabály által az abban meghatározott személy vehet részt.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

(6) A polgármester az ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták-e össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi a határozatképességet,

d) előterjeszti az ülés napirendjeit.

(7) Amennyiben megállapításra kerül az ülés határozatképtelensége az ülést tizenöt napon belül újra össze kell hívni.

(8) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű többség szükséges, amellyel kapcsolatos döntést a jegyzőkönyvben nem kell számmal ellátni.

Az előterjesztés

9. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi javaslat, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni

a) rendeletalkotáshoz,

b) a szervezet kialakítására vonatkozó javaslathoz,

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírásához,

d) költségvetési, zárszámadási előterjesztéshez,

e) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyhöz,

f) Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekhez,

g) intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez.

(4) Az írásos előterjesztés főbb elemei

a) az első rész, amelyben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat az előkészítésben részt vevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

b) a második rész, amely

ba) rendeletalkotást igénylő napirend esetén a rendelet-tervezetet,

bc) határozat hozatalt igénylő napirend esetén az egyértelműen megfogalmazott, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, esetleges részhatáridők megjelölésével ellátott határozati javaslatot

tartalmazza.

(5) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(6) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.

(7)11 A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző véleményezi.

Sürgősségi indítvány

10. § (1)12 Sürgősségi indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be, a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző a napirendek elfogadása előtt.

(2) A sürgősségi indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület hányadik napirendként tárgyalja.

Vita, szavazás

11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatait a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Személyes megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja elosztani. A személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni vele.

(7)13 A vita lezárása után, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a testület a következő ülésén határoz, és mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg döntés nem születik.

(10)14 Amennyiben a képviselő nem tesz eleget az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a mulasztás tudomásra jutását követő soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy az érintett képviselő a döntést követő két hónapra eső, képviselői tisztségére tekintettel járó tiszteletdíja megvonásra kerül.

12. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2)15 Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Zárt ülés tartása esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4)16 Titkos szavazást lehet tartani az Mötv. 48. § (4) bekezdésében foglalt esetekben.

(5)17 A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a jegyző és bármely képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét és aláírását,

c) a szavazás eredményét és

d) a szavazás során felmerült körülményeket.

(8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén ugyanazon a testületi ülésen háromszor ismételhető meg a szavazás. Ha a harmadik szavazási eljárás után is szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet csak megismételni, ekkor azonban a kérdést el kell dönteni.

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni

a) ha azt törvény előírja,

b) ha a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlatását,

c) a település jogi státuszát érintő ügyekben.

(10)18 A név szerinti szavazáskor a körjegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „ nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Az adott választ a jegyző a névsor megfelelő rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(11) A képviselő-testület határozatainak sorszámát naptári évenként egytől kezdődően, folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni.

(12) A képviselő-testületi határozat megjelölése – az alábbi sorrendben –

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/”jelet,

c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

e) Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének rövidítéseként a „Magyaratád Önkormányzat” kifejezést és

f) a „határozata” kifejezést foglalja magában.

(13)19 A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

(14)20 A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

Kérdés, interpelláció

13. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek, tömörnek kell lennie.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz időtartama legfeljebb öt perc lehet.

(3) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől és

c)21 a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül – írásban érdemi választ kell adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület dönt.

A tanácskozás rendjének fenntartása

14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amelynek során

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetés esetén megvonhatja tőle a szót, vagy ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek a rendbontó települési képviselő tiszteletdíjának csökkentésére,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének állampolgár általi megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a rendzavaró állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

15. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2)22 A képviselő-testület nyilvános üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyből

a) az eredeti példányt a körjegyző kezeli,

b) a második példányt tizenöt napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,

c) a harmadik példányt – amely a körjegyzőségen kerül lefűzésre és tárolásra – hozzáférhetővé kell tenni a települési képviselők és az érdeklődők számára.

(2a) Az eredeti jegyzőkönyv

a) szkennelés útján elállított elektronikus példányát, az arra kijelölt elektronikus felületen, tizenöt napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,

b) egy hitelesített másolati példányát – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a hivatalban hozzáférhetővé kell tenni a települési képviselők és más érdeklődők számára.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a megjelent települési képviselők nevét (távolmaradt képviselők névsorát),

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az ülés megnyitását,

e) az elfogadott napirendeket,

f) napirendenként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

g) a határozathozatal, rendeletalkotás módját,

h) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, a rendelet címét és számát,

i) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

j) a polgármester esetleges intézkedéseit, a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

k) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

l) a név szerinti szavazás eredményét a név és a szavazat rögzítésével,

m)23 a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét és

n) az ülés bezárását.

(4)24 A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásban kiküldött előterjesztéseket és azok mellékleteit,

d) a megalkotott rendeleteket és

e) a települési képviselő írásban is benyújtott hozzászólását.

(5)25 A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6)26

(7)27

(8)28

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

16. §29

17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d)30 a jegyző és

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(2) A rendelet-tervezetet a körjegyzőség tárgy szerint érintett köztisztviselője a körjegyző irányításával készíti el, azonban az elkészítéssel kapcsolatos feladatokban való közreműködésre külső szakértő is megbízató.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezet tartalmához – szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, ahol figyelembe kell venni:

a) a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat,

b) a tudományos eredményeket,

c) az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának lehetőségét,

d) a témát már szabályozó jogszabályokat, gazdaságpolitikai irányelveket, a hazai joggyakorlatot,

e) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét,

f) az esetleges lakossági közvélemény-kutatás eredményét és

g) a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit

amelyekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(6) A polgármester a rendelet-tervezetet – amennyiben sor került rá – a véleményezést követően, indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a körjegyző és a polgármester írják alá és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, azt követően a körjegyző gondoskodik arról, hogy az érintettek tudomást szerezzenek az abban foglaltakról.

(8) Az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

a) „Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének” kifejezést

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/”jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét foglalja magában.

(9) A rendelet-tervezet megjelölése – a rendelet sorszáma és a kihirdetés ideje kivételével – a (8) bekezdésben foglalt elemeket az ott meghatározott sorrendben foglalja magában.

(10) A (8) bekezdés g) pontja szerinti címet úgy kell megfogalmazni, hogy a cím utolsó szavához „ról”, „ről” rag kapcsolódjon.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester vagy a körjegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

(12) A körjegyző köteles a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezetni, valamint ötévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, amelynek eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

Munkaterv

18. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelynek tervezetét a polgármester irányításával a körjegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

a) az alpolgármestertől,

b) a települési képviselőktől,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől és

d) a civil szervezetek vezetőitől.

(3) A (2) bekezdés szerint beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeknek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

c) az előkészítésben résztvevők felsorolása,

d) a napirend előterjesztőjének, felelősének a megjelölése és

e) meghívandók felsorolása.

(5) A képviselő-testület munkaterve egy évre készül.

V. Fejezet

A települési képviselő

19. § (1) A települési képviselő (továbbiakban: képviselő) tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(2)31 A képviselőt az Mötv. 32-34. §-ában és e rendeletben rögzített jogok illetik, valamint kötelezettségek terhelik..

A képviselő jogai

20. § (1) A képviselő

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntését,

c) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, a körjegyző a megtett intézkedésről 8 napon belül köteles tájékoztatást nyújtani.

(2) A képviselő az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti tiszteletdíjra jogosult.

A képviselő kötelességei

21. § A képviselő köteles

a) tevékenyen, aktívan részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,

d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésben, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) a tudomására jutott állami, szolgálati titkot megőrizni, valamint figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait,

f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a különböző önszerveződő közösségekkel.

VI. Fejezet

A képviselő-testület szervei

A képviselő-testület bizottsága

22. § (1) A képviselő-testület egy, három tagú állandó bizottságot választ a települési képviselők közül.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak névsorát e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

(4) Az állandó bizottság neve: Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság).

(5) A Bizottság hatáskörébe tartozik

a) vizsgálat lefolytatása a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben,

b) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése és vizsgálata,

c) javaslattétel a polgármester tiszteletdíjának emelésére,

d) titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása,

e) a képviselő-testület által kiírt pályázatok bonyolításával, beérkezett pályázatok bontásával kapcsolatos feladatok ellátása,

f) az SZMSZ felülvizsgálatában való részvétel és

g) javaslattétel az SZMSZ módosítására.

(6) A Bizottság működésére e rendelet 7. § (4)-(8) bekezdésében, a 9. §-ában, 14 §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a bizottsági ülés összehívásával, levezetésével kapcsolatos feladatokat a bizottság elnöke látja el,

b) a bizottság összehívását a polgármester is kezdeményezheti,

c) az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a bizottság megbízott tagja vezeti.

(7) A képviselő-testület hatáskört nem ruház át a bizottságra.

(8)32 A bizottság üléséről jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A feljegyzést a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(9) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a tevékenységéről.

A polgármester

23. § (1) A polgármester a feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2)33 A polgármester hatáskörét, feladatait törvény vagy annak felhatalmazása alapján rendelet állapítja meg.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit, biztosítja az ülés rendjét, részt vesz a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat és

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(4)34 A polgármester a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereivel együtt – a jegyző javaslatainak figyelembe vételével – irányítja a hivatalt az önkormányzat munkájának szervezésével, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokban.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan

a) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

b) a képviselő-testület elé terjeszti a költségvetés és zárszámadás tervezetét,

c) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet az évközi gazdálkodásról,

e) kötelezettséget vállal a helyi önkormányzat nevében.

(6) Egyéb jogszabályban foglalt hatáskörén túl

a) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

b) nyilatkozik a sajtónak,

c)35 a hivatal köztisztviselőivel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol a hivatalt fenntartó polgármesterekkel együtt,

d) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,

e) biztosítja, hogy a választópolgárok részt vehessenek a képviselő-testület ülésein,

f) összehívja és vezeti a lakossági fórumokat,

g) meghatározza a közmeghallgatással összekötött napirendek tárgyait, kitűzi az ilyen tárgyú testületi ülések időpontját.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A (7) bekezdés vonatkozásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

Az alpolgármester

24. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, aki a meghatározott feladatokat a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el.

A jegyző36

25. §37 (1) A jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát, aljegyző nem kerül kinevezésre.

(2) A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogköröket a hivatal székhely településének polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző helyettesítését távollétében, vagy akadályoztatása esetén a hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettese látja el.

(4) A jegyző feladatait és kötelességeit az Mötv. 81. § (3) bekezdése, törvények és rendeletek, valamint e rendelet tartalmazza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

26. §38 (1) Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Patalom, Orci és Zimány Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel közösen működtetik a hivatalt.

(2) A hivatal döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(3) A hivatal vezetője a jegyző, a hivatal képviseletében kötelezettséget a jegyző vállal.

(4) A hivatal önálló költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a fenntartó önkormányzatok az állami támogatáson felül a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszám arányában járulnak hozzá.

(5) A hivatal igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

(6) A települési képviselő a jegyző útján igényelheti a hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(7) A hivatallal kapcsolatos képviselő-testületi döntést igénylő témákat a hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésén (továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni.

(8) Az együttes üléseket a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együtt hívják össze úgy, hogy lehetőség szerint egy naptári éven belül mindegyik önkormányzat székhelyén megtartásra kerüljön legalább egy együttes ülés.

(9) Az együttes ülést az adott együttes ülés megtartásának helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti le.

(10) Az együttes ülésre e rendelet 7. § (4)-(10) bekezdésében, a 8-14. §-ában, valamint 15. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá. A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat-tétel

27. § (1)39 A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatosan az Ügyrendi és Jogi Bizottság az Mötv. 39. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet. Az eljárás eredményéről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni kell.

IX. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

A társulásokra vonatkozó szabályok

28. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás létrehozható

a) közös intézmény fenntartására,

b) nagyobb költségigényű beruházások megvalósítására,

c) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetésére,

d) lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolására,

e) a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatására.

(4) A koordináció fajtái:

a)40 a polgármester, az alpolgármester, a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,

b) együttes testületi ülések tartása,

c) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

(5) Az önkormányzat részvételével működő társulások jegyzékét a 4. számú függelék tartalmazza.

X. Fejezet

A lakossági kapcsolattartás formái

Helyi népszavazás, népi kezdeményes

29. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

30. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2)41 A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 10 nappal előbb hirdetőtáblákon értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó, e rendelet 15. § (1) bekezdésében és a 15. § (3)-(5) bekezdésében foglalt szabályok.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a körjegyzőt

(7) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(8) A lakossági fórumról nem kell jegyzőkönyvet készíteni.

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

31. §42 (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.

Az önkormányzat költségvetése

32. § (1)43 A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait Az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az adott évre vonatkozó Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, amely során

a) az első fordulóban a költségvetés koncepciója kerül elkészítésre, az előzetesen rendelkezésre álló költségvetési irányelvek alapján, figyelembe véve a kötelező és önként vállalt feladatokat,

b) a második fordulóban a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét (költségvetési javaslat), amely tartalmazza

ba) a bevételi előirányzatokat működési és felhalmozási bontásban,

bb) a kiadási előirányzatokat működési és felhalmozási bontásban.

(3)44 A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.

(5) Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(6) Az önkormányzat vonatkozásában a törzskönyvi nyilvántartásban szerepelő alaptevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6)45 Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el a hivatal által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.

Önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

34. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának legmagasabb szintű ellenőrzését az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését

a) folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE)

b) belsőellenőrzéssel

kell biztosítani.

(3)46 Az önkormányzatnál és a hivatalnál a (2) bekezdés b) pontja szerinti belsőellenőrzést a Kaposvár Környéki Belsőellenőrzési Társulás által alkalmazott köztisztviselő végzi.

(4)47

(5)48

Az önkormányzat gazdasági programja

35. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.

(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – a kistérségi területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.

(4) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyaratád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2003. (IV. 30.), valamint az azt módosító 3/2007.(III. 9.) és 7/2007.(X. 30.) rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A hatályba lépő új SZMSZ-t meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére.

1. függelék a 4/2011. (IV. 13.) önkormányzati rendelethez

MAGYARATÁD KÖZSÉG TÖRTÉNETI MÚLTJA

ÉS JELENLEGI HELYZETE

I. Magyaratád község vázlatos története

II. Regionális összefüggései
III. Népesség, foglalkoztatás

I. MAGYARATÁD KÖZSÉG VÁZLATOS TÖRTÉNETE

1. A község legrégibb emlékei

Magyaratád már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, bizonyítva ezt azzal, hogy a Magyaratád és Patalom közötti úton a péceli kultúrába sorolható agyag bögréket találtak. Ezen kívül orsókarikát is (egyik oldalán lapos, másikon domború), amelyet levélbevésések díszítenek, Tátompusztán pedig hosszúkás, kb. 14 cm-es kőeszközt találtak. A község belterületén 4 sírt találtak egymás fölött. Ezek középkoriaknak mutatkoznak.
A honfoglalás utáni első emlékek szerint Magyaratádot „…. 1284-ig királyné hírnökei bírták. IV. László király Főnévi Lukácsnak adományozta, de Lukács testvérei, Kozma és Benedek 1303-ban a pécsi káptalannak adták el. Később, 1377-ben Zámbó Miklós mester óbudai várnagynak a fia vette meg. 1332-37-ben már plébániája is volt. 1339-ben Mindszentbenedek tiszteletére szentelt templomát is említik. …. az 1415. és 1487. években az Atádi család volt a birtokos. 1421-ben a nyúlszigeti apácák kapták. …. 1502-ben Várdai Pál és nővére Kishanyi László özvegye bírták, akiknek a kérésére II. Ulászló király a sümegi konvettel új határjárást tartott, mely alkalommal Ispázi Ambrus, a nyúlszigeti apácák nevében az Igal helység felőli határokra nézve ellentmondott. …. 1580-ban 10 házat írtak össze a török adószedők. A török világban elpusztult és csak 1724-ben települt be újra. Az alapítólevél, melyet Bakacs Benedek, a földesúr fia 1724. június 14-én állított ki, jelenleg is a község birtokában van.” (Azóta elveszett.)
Az előbb említett alapítólevélben már Atád néven szerepel a község. Megtaláljuk benne a szolgáltatásai is. „Atád puszta megszállói szerződésük szerint …. telkenként 4 forintot fizettek és terménykilencedet adtak.” A szerződésben más megkötés nem szerepelt.
E kedvezmény csak csalogató jellegű volt, mert „Az 1740-től 1766-ig terjedő időszakból ránk maradt szerződések másik nagy csoportja a készpénz árendán kívül gyakran meghatározatlan mennyiségben kívánta a robotot.”
A község további történetéről szóló magyaratádi jobbágyok helyzetéről és szolgáltatásaikról az 1727-es conscriptió szolgálhat adatokkal. Ezek szerint Atádon 16 jobbágytelek volt. A jobbágyok használatában:
46 osztályozott hold szántó
92 kapás szőlő
24 kaszás rét volt.
Az összeíráson szereplő családnevek közül a következők ma is megtalálhatók: Molnár, Göndör, Sípos, Nagy, Baksa, Kovács.

2. Úrbérezés 1767-ben

A jobbágyok szolgáltatásait Mária Terézia úrbéri rendelete szabályozta. Atád jobbágyait is összeírták. A Somogy Megyei Levéltárban megtalálható az Úrbárium hiteles okirata, valamint a vele kapcsolatos előzetes összeírás. Így részletesebb adatok állnak erről a nagy eseményről rendelkezésünkre. Az 1767. október 30-án kelt „ÚRBÁRIUMA Atád nevű helyiségeknek” című okirat több részből áll. A részben nyomtatott, részben kézzel írt szöveg első részében (puncium) a „Házhely mivoltáról” szól. A II. szakasza szerint a jobbágy telekhez” …. huszonkét hold szántó föld …. és Rét tíz szekérre való” …. tartozik.
A második rész „A jobbágynak haszonvételéről” 1. szakasza szerint „…. jobbágyoknak bort árulni Szent Mihály naptól fogva karácsonyig (lehet) mivel Szőlő helyek nincsenek.”
A harmadik „puncium” a jobbágyoknak szolgálatairól, vagyis „Robotokról” szól. Az 1. szakasza szerint „…. két marhával szekerével, szántáshoz pedig négy marhával maga ekéivel, avagy boronájával ….” köteles dolgozni, továbbá, a 2. szakasz „…. szántáskor a négy marha mellé ha két személy szükséges, az egyik olyan légyen aki csak marha hajtásra alkalmatos más munkára pedig nem kényszeríthetnek …. 5. szakasza …. kaszálás, aratás avagy szüretkor, akár kézi, akár Marhás szolgálatot duplán veheti az földes Uraság jobbágyaitól.
Fontos adatok vannak az egy telek utáni szolgáltatásokról is:
52 marhás robot vagy 104 napi kézi szolgáltatás
1 Flor Arenda
1 öly tűzrevaló fa
6 Funt fonyás
1 itze kifőzött valy
2 No kappany
12 No tojás
Zsöllérek száma: 2, 18-18 napi kézi szolgálattal tartoznak.
Érdemes összehasonlítást tenni, hogy az előzetes összeírás szerint mennyi belsőség, szántó, rét, volt a jobbágyok használatában, és mennyit biztosít az Úrbári rendelet:
Conscriptó szerint Úrbéri rendelet biztosított
Belsőség 98 ¼ pozsonyi mérő 177 3/8 pozsonyi mérő
Szántó 662 ½ hold 522 ½ hold
Rét 67 szekérnyi 170 7/8 szekérnyi
Mind a Conscriptió, mind az Úrbárium a következő neveket említi: Katona István, Papp Ferenc, Sánta Ferenc, Göndör János, Imre Farkas, Kolosi János, Szíjártó Ferenc, Soós Pál, Göndör György, Dömötör János, Soós János, Kovács János, Sipos András, Sipos György, Nagy Mihály, Sipos Mihály, Kovács Ferenc, Baksa János, Róka János, Sipos János, Farkas János, Szabó András, Balla György Baksa István, Nagy Ferenc.
„Zsöllérek”: Kaszás István, Jakab György.
Kultúrtörténeti szempontból igen értékes adat található 1771-ból és 1789-ből. 1773-ban 33 tanulóból 21 járt iskolába. A tanító neve: Laczházy István. Az észrevételek, javaslatok rovatban, approbálva, németül nem tud. Iskola házat és mesterházat kell építeni.
1828-ban 126 személyt írtak össze, többek között 33 telkes jobbágyot, 3 zsellért, 3 szolgát, 13 apát, 16 fiút, 4 kézművest. Házak száma, amelyek után adóztak: 36. Ezek használatában 539 hold szántó, 245 kaszás rét, 13 2/3 pozsonyi mérőnek megfelelő (kb. 6 hold ) szőlő volt. Állatállományuk: 20 járomba fogott ökör, 5 borjas tehén, 13 meddő tehén, 9 növendék marha, 67 igás ló, 37 sertés. Bár az Úrbéri rendelet rögzíti a jobbágyok szolgáltatásait, túlkapások Magyaratádon is előfordultak. 1834-ben a birtokot bérbevevő árrendátor eltiltotta a jobbágyokat a faizeástól (azaz nem mehettek az erdőbe hulladék fát gyűjteni a tüzeléshez.)
Az 1859-ben megkezdett és 1860-ban befejezett úrbéri rendezések viszonylag békés körülmények között zajlottak le. Ennek eredményei: legelő elkülönítés – telkenként 11 hold , összesen 361 hold . Az úrbéri rendezés egyezség útján történt.
A községbeli régi kúriát (ma iskola) a Bakacs család építette. A római katolikus templom a XIX. század közepén, a református templom 1845-ben épült.
1904-ben Magyaratád községből 1 személy vándorolt ki. 1914-ben 152 ház, a lakosok száma: 865 fő.
A világháborúba bevonult katonák száma: 293 fő, a hősi halottak száma: 39 fő. Az ő emlékükre állították a községben lévő hősi emlékművet.
Az 1932-es adatok szerint a község területe: 2665 kh.
- ebből szántó 2135 kh.
- legelő 132 kh.
- erdő 72 kh.
- szőlő 19 kh.
- kert 21 kh.
- terméketlen len 125 kh.
A házak száma: 236, lakóinak száma: 1049 fő.
Az 1939-es adatok 1054 lakost közölnek, viszont a házak száma: 226. Két iskola van, egy református és egy katolikus. A tanítók száma mindegyikben egy fő. A tanulók száma a református iskolában 30- 40, a katolikus iskolában 100-120 gyermek is volt, akik felváltva délelőtt és délután jártak iskolába.
Közvetlenül a felszabadulás előtt a lakosság foglalkozása főleg a földművelés volt. A lakosság legnagyobb része ebben az időben még helyben dolgozott, mivel a közlekedés mostoha volt. A vasútállomás 7 km-re volt, autóbusz pedig csak néha közlekedett. A várossal (Kaposvár) nem volt nagyon szoros a kapcsolat. A lakosság igényeit a helyben lakó iparosok, kereskedők igyekeztek kielégíteni.
Iparosok száma: 18
Kereskedők: 3
Kocsmáros: 2
Értelmiségiek: 3 a községi jegyzőségen dolgozott
1 orvos
2 tanító
1 református lelkész
Ennyiben lehetne tehát röviden összegezni Magyaratád község történetét a legrégibb időktől kiindulva 1945-ig.

II. Regionális összefüggések

Magyaratád község Somogy megye keleti felének középső részén, Kaposvártól északra fekszik. Közép- és felsőfokú oktatás ellátása egyaránt Kaposváron biztosított. Magyaratád korábban az Igali Közös Tanács társközsége volt. 1990-ben önállósult, 1991-1992-ben a szomszédos Patalom községgel alkotott körjegyzőséget.1993. január 01-től 1999. december 31-ig önálló polgármesteri hivatalt tartott fenn, majd 2000. január 01-től Patalommal, 2009. január 01-től Orcival és Zimánnyal körjegyzőséget tart fenn.
Magyaratád a Külső-Somogyi dombság déli nyúlványainak enyhén hullámos felszínű területén, mezőgazdaságilag értékes adottságú löszhátak térségében fekszik. Legmagasabb pontja a szentgáloskéri-ráksi hármas határon lévő magaslat ( + 181 m . Bf.), legalacsonyabb pontja a Magyaratád-Baté patak völgye (+ 140 m . Bf.) körüli szinten.
A térség vízfolyásai dél felé tartanak a Kapósba. Magyaratádtól keletre folyik a Magyaratád-Baté patak, mely Szentgáloskérnél ered, és Baté mellett ömlik a Kaposba. Tátompusztától keletre folyik a Hársasberki patak Igaltól Nagyberkiig. A Rácegres alól induló Tömörke patak (v. Egresi árok) az Orci patak mellékága.
Magyaratád távolsága közúton Budapesttől 166 km , Kaposvártól 16 km , Igaltól 8 km , Ráksitól 6 km , Patalomtól 3 km , Toponártól 10 km .
A település fejlesztésének egyik összetevője a térség kedvező mezőgazdasági adottsága, másik szempontja a megyeszékhely relatív közelségen és a település kedvező lakóhelyi adottsága, vagyis elképzelhető, hogy a község agglomerációs települési szerepköre (alvótelepülés) felerősödik.

III. Népesség, foglalkoztatás

Magyaratád népessége az elmúlt évtizedekben kisméretű csökkenést mutatott.
A népesség alakulása: év fő
1870 984
1900 1082
1930 1227
1940 1247
1950 1428
1960 1460
1970 1335
1980 1220
1990 1105
1995 1093
2000 1022
2005 951
2010 893
A külterületi és egyéb belterületi népesség alakulása:
Külterületi lakott hely/Egyéb belterület 1960. év 1990. év 1999. év 2002. év 2010. év
Búvár cigánytelep 26 - - - -
Kazsoki út 33 - - - -
Popelka cigánytelep 40 - - - -
Rácegrespuszta* 266 229 215 198 188
Tátomhegy 21 - - - -
Tátompuszta 148 108 103 72 5
Kültelek - 4 4 - -
534 341 322 270 193
Rácegrespuszta az 1990-es évek végén egyéb belterületté lett nyilvánítva.
A népességcsökkenés megállítása Magyaratádon a helyi foglalkoztatási lehetőségek körének bővülésétől és a mezőgazdaság helyzetének alakulásától függ. A közlekedés javítása (autóbuszok), helyi lakóterületek fejlesztése a városból kiköltözni kívánók egy részének letelepítését segítheti.
A foglalkoztatottság mutatói (fő) 1990-ben 1999-ben 2002-ben 2010-ben
Helyben lakó aktív kereső 474 450 441 389
- Eljáró - 282 - 301 -295 - 320
Lakóhelyén dolgozó aktív kereső 192 149 146 79
+ Bejáró + 92 + 25 + 23 +10
Helyben dolgozók 284 174 169 89
A helyi foglalkoztatottak zöme a helyi termelőszövetkezetben, a tátompusztai Gazdász. Kft-ben, valamint az oktatási intézményekben végez munkát.
Az eljárók többsége, 300 fő Kaposváron dolgozik.

2. függelék a 4/2011. (IV. 13.) önkormányzati rendelethez

Magyaratád Községi Önkormányzat polgármesterének és képviselőinek neve

Törzsök Róbert polgármester

Nagy György alpolgármester

Czár Gábor Gergő képviselő

Hilt János képviselő

Ignácz József képviselő

3. függelék a 4/2011. (IV. 13.) önkormányzati rendelethez

Magyaratád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága tagjainak névsora

Czár Gábor Gergő képviselő bizottság elnöke

Hilt János képviselő bizottság tagja

Ignácz József képviselő bizottság tagja

4. függelék a 4/2011. (IV. 13.) önkormányzati rendelethez

Magyaratád Községi Önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások

1. Magyaratád, Patalom, Orci és Zimány Községi Önkormányzatok Körjegyzőségét fenntartó Társulás

7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

2. Építésügyi Hatósági Igazgatási Társulás

7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

3. Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás

7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9.

4. Somogyjádi integrált mikrotérségi közoktatási társulás

7443 Somogyjád, Kossuth Lajos utca 42.

5. Kaposvár és környéke Általános Iskolai Közoktatási intézményfenntartó Társu-

lás
7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

6. Alapszolgáltatási Központot fenntartó Társulás

7443. Somogyjád, Kossuth L. u. 42.

6. Mernyei Integrált Szociális Központot Fenntartó Önkormányzatok Társulása

7453 Mernye, Lenin u. 14.

7. Adóügyi Hatósági Igazgatási Társulás

7453 Mernye, Lenin u. 14.

8. Jogi Segítségnyújtó Önkormányzati Társulás

7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

9. Pénzügyi, Végrehajtási Társulás

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

10. Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

11. Somogy Megyei Önkormányzatok Erdészeti és Vadgazdálkodási Társulása

7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

5. függelék49

1. melléklet50

Az önkormányzatnál alkalmazott kormányzati funkciók felsorolása

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető fenntartás és működtetés

013350

Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

032020

Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041220

Munkavédelmi célú támogatások

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start munkaprogram - Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236

Országos közfoglalkoztatási program

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051010

Hulladékgazdálkodás igazgatása

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes, ömlesztett begyűjtése, szállítása, átrakása

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072312

Fogorvosi ügyeleti ellátás

074013

Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044

Könyvtári szolgáltatások

082091

Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086090

Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092120

Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés

107052

Házi segítségnyújtás

107053

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
1

A 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. § (1)-(2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 2. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

4

A 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

5

Az 5. § (1) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

6

Az 5. § (3) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 4. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

8

A 7. § (4) bekezdés b) pontja a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 7. § (6) bekezdés a) pontja a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 8/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet 1. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2011. április 22-től.

11

Az 5. § (3) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 5. § (3) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 11. § (7) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 4. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

15

A 12. § (2) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 12. § (4) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 12. § (5) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 12. § (10) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 12. § (13) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 12. § (14) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 13. § (4) bekezdés c) pontja a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 6. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

23

A 15. § (3) bekezdés m) pontja a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 7. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

25

A 15. § (5) bekezdése a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 15. § (6) bekezdését a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2014. december 18-tól.

27

A 15. § (7) bekezdését a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2014. december 18-tól.

28

A 15. § (8) bekezdését a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2014. december 18-tól.

29

A 16. §-t a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2014. december 18-tól.

30

A 17. § (1) bekezdés d) pontja a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 7. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

32

A 22. § (8) bekezdése a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 23. § (2) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 23. § (4) bekezdése a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) és n) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 23. § (6) bekezdés c) pontja a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés j) és n) pontja szerint módosított szöveg.

36

Az alcím a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 9. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

38

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 10. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

39

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 11. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

40

A 28. § (4) bekezdés a) pontja a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 30. § (2) bekezdés a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 12. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

43

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 13. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

44

A 32. § (3) bekezdése a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 33. § (6) bekezdése a 10/2014. (XII. 17. ) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 10/2014. XII. 17.) önkormányzati rendelet 14. §--ával megállapított szöveg. Hatályos: 2014. december 18-tól.

47

A 34. § (4) bekezdését a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2014. december 18-tól.

48

A 34. § (5) bekezdését a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2014. december 18-tól.

49

Az 5. függeléket a 9/2014. (IX. 25.) önkormányzat rendelet 1. §-a iktatta be 2014. szeptember 26-i hatállyal. Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (V. 25.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2016. május 26-tól.

50

Beiktatta: a 6/2016. (V. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. május 26-tól