Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (VII.12.) önkormányzati rendelete
„Patalom község Helyi Építési Szabályzatá”-ról
Hatályos: 2005. 08. 01- 2017. 05. 11Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (VII.12.) önkormányzati rendelete
„Patalom község Helyi Építési Szabályzatá”-ról
2005.08.01.
Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános előírások
1. §
.
(1) A rendelet hatálya Patalom Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Kft 2004. szeptember, jsz: 1 /2004) megfelelően szabad.
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-a területfelhasználási módok és határok
-az övezeti és építési övezeti határok és jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség
-a telekalakítási terv készítési kötelezettség
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális kialakítását és építészeti karakterét meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.
(6) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.
(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, a beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.
(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(10) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket – vonatkozó jogszabály1 előírásai szerint – előzetesen fel kell tárni.
Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a hatályos jogszabály1 előírásai szerint eljárni.
A régészeti érdekű területeket érintő művelési ág változtatási valamint tervezési munka során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal előzetes egyeztetést kell lefolytatni, illetve a hozzájárulását be kell szerezni.
(11) A település igazgatási területén – mivel a lejtőket alkotó közettér nemcsak erózióra érzékeny, hanem meredek lejtős területrészeken felszínmozgások kialakulására is hajlamos – kiemelten kell kezelni a földtani adottságokat és folyamatokat. A szabályozási terveken jelölt erózióveszélyes területeken minden esetben, egyéb területeken a bruttó 300 m²-es családi ház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően a talajvíz szintjét is meghatározó talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az igénybevett kőzettér állapotát, az építési feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.
(12) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni, és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait. A pincéket mesterséges béleléssel kell ellátni.
(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
-négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél
-meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor
-5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél
-3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)
-a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel
(14) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni az ásványi nyersanyag – külön jogszabályban2 meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(15) Az illetékes természetvédelmi hatóságot külterületen – a vonatkozó jogszabályok3 értelmében – a művelési ág változtatási, a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni.
(16) Haszonállat-tartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb – a hátsókert felöli részen – kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
2. §
.
(1) A település igazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa., falusias lakóterület (Lf)
ab., kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
ac., ipari gazdasági terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M) területe
ad., különleges terület, ezen belül
- szociális otthon (Kü-SZ)
- sportpálya (Kü-S)
- temető (Kü-T)
b./ beépítésre nem szánt területei – övezetei:
ba., közlekedési és közműterület, ezen belül:
- közút (KÖu)
bb., erdőterület, ezen belül:
- gazdasági (Eg)
- védelmi (Ev)
bd., mezőgazdasági terület, ezen belül:
- általános mezőgazdasági terület (Má)
- általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)
- kertes mezőgazdasági terület (Mk)
be., vízgazdálkodási terület
-folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
-a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (V-kv) területe
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Falusias lakóterület
3. §
.
(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti
b.,nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % |
Építménymag. |
Telekterület |
Lf1 |
O |
30 |
4,5 |
1800 |
Lf2 |
O |
30 |
4,5 |
2000 |
Lf3 |
O |
20 |
4,5 |
3000 |
Szabadon álló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadon álló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi. A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióval kapcsolatos előírás indokolttá teszi. (pl. harangtorony, mezőgazdasági géptároló) Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes lakó- és/vagy üdülőépületek egyaránt építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakótelek alakításánál az átlagos telekszélesség 18,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen
d.,az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése színes kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet
e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével
f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §. (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával tarthatók meg. Új épületek építése esetén a 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történő – csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki, és szélessége a 12 m-t nem éri el. (Jóváhagyásához OTÉK alóli felmentés szükséges.)
Ha a telek ezen építési szabályzat előírásai alapján alakult ki, és új épület építése esetén a szomszédos építmények között nem biztosítható a minimum 6 m távolság, akkor az építményeket tűzfalasan kell kialakítani.
-a hátsókertet
-ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembevételével
-ahol a terv nem jelöli, az OTÉK előírása szerint kell
biztosítani.
(5) Az övezeti előírástól eltérően a lakóépülettel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó” és azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.
(6) A lakóterületen
a./ legalább a részleges közműellátás, és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
4. §
.
(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 pontja és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. maximum |
Telekterület minimum |
Gksz |
SZ |
30 |
5,5 |
2500 |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a., legalább a részleges közműellátás és
b., a burkolt út
biztosítandó.
(6) Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki.
(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Ipari gazdasági terület
5. §
.
(1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.
(2) Az ipari gazdasági terület a jelentős mértékű zavaró hatású mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M) területe
(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(4) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A mezőgazdasági üzemi területen:
a./ legalább a részleges közműellátás
b./ és a burkolt út
biztosítandó
(6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki.
(9) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Különleges terület
6. §
.
(1) A település területén különleges területek a szociális otthon (Kü-SZ), a sportpálya (Kü-S) és a temető (Kü-T) területe.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba történjen, urnafal csak a ravatalozóhoz csatlakoztatva alakítható ki
(4) A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként vagy élő sövényként alakítható ki.
(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
|
|
|
|
|
Zölddel való fedettség (%) |
|
|
|
|
|
50 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt a funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (harangtorony, uszoda, teniszcsarnok, … stb). Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(6) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(7) A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
(8) A területen:
a., legalább a részleges közműellátás, és
b., a burkolt út
biztosítandó.
(9) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(10) A különleges területek lehatárolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza.
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület
7. §
.
(1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.
(4) Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal egyoldali – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(5) A területen – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével – nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.
(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
Erdőterület
8. §
.
(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági (Eg) és a védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.
(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.
(3) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.
(5) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.
Mezőgazdasági terület
9. §
.
(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-általános mezőgazdasági terület (Má)
-általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)
-kertes mezőgazdasági terület (Mk)
(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes kerámia- és betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.
Általános mezőgazdasági terület
10. §
.
(1) Az Má övezeti jelű területen e rendelet 9. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:
a. a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve a 600 m2-t nem haladhatja meg
b. b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg
c. c.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg
d. d.,művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.
(2) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 75 %-án meghatározó.
(3) A mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb területű, 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.
(4) Az Má övezeti jelű területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(5) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
Kertes mezőgazdasági terület
11. §
.
(1) Az Mk övezeti jelű területen e rendelet 9. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:
a.,gazdasági épület csak a (2) bek. előírásainak megfelelő telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t
b.,lakóépületek nem építhetők
(2) Gazdasági épület csak olyan telekre építhető, amelynek teljes területe művelési ágtól függetlenül művelt, és a telek összterületének legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
Vízgazdálkodási terület
12. §
.
(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait és a vonatkozó külön jogszabályokat4,5 kell alkalmazni.
(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, természetes és természetközeli állapotú tavak partjától számított 100 m-en belül épület nem helyezhető el, a meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Állattartó épület a vízfolyásoktól és a tavak partjától min. 100 m-re helyezhető el.
(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
V. Fejezet
Közhasználatra szolgáló területek
13. §
.
(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
VI. Fejezet
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
14. §
.
(1) A beépítésre szánt területeken – belterületen és külterületen egyaránt- legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a.,a közüzemi villamos-energia szolgáltatás
b.,a közüzemi ivóvíz szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban6 meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c.,az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás
d.,a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.
(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.
(3) A terület felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületen a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály7 szerint.
(4) A belterületen, a kertes mezőgazdasági területeken, a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeken, valamint a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
15. §
.
(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása jelenleg – a kaposvári lerakóba – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.
(3) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.
VII. Fejezet
Környezetvédelem
16. §
.
(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./megelőzze a környezetszennyezést
c./kizárja a környezetkárosítást.
(2) A település a vonatkozó jogszabály8 alapján szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem létesíthető, és tevékenység nem engedélyezhető.
A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok9,10 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).
(3) A településre az általános levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok11,,,,12131415 szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.
(4) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(5) A településen a zajvédelem az országos előírások16 szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötőút menti lakóterületen 60/50 dB, egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
(6) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(7) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
Természet- és tájvédelem
17. §
.
(1) A településen – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket a belterület és a külterület szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a művelési ág változtatási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó települési jegyzőt.
(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.
(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.
(5) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély-elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
(6) Táj és településkép-védelmi okokból:
a./ a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;
b./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;
c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és szabályozási tervben javasolt fasorok nyomvonalában.
Művi értékek védelme
18. §
.
(1) Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet17 állapítja meg.
(3) A régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, tételes helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazzák.
VIII. Fejezet
Sajátos jogintézmények
19. §
.
(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.
(5) A taszári repülőtér miatt annak védőövezetén belül építési korlátozás tartandó fenn a rendelet 3. számú melléklete szerint. A védőövezet határát a szabályozási tervek jelölik.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
20. §
.
(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. §. (7) és (8), 4. §. (6), (7) és (8), 5. § (6) és (7), 6. §. (9), 7. §. (4), 12. §. (2) és (3), 13. §. (2), valamint a 15. § (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban18 meghatározott pénzbírsággal sújtható.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet 2005. augusztus 01-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési és szabályozási előírásokról szóló 5/1995 (XII.13) önkormányzati rendelet, valamint az „Építészeti örökség védelméről” szóló 6/2000 (VIII.10.) számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép.
Melléklet az 5/2005. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez
Szabályozási tervek (Kül- és belterület)
1. melléklet az 5/2005. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez
TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM
1. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek helyrajzi számai:
010/1 (megosztva), 010/2, 014/15a (megosztva), 014/15b (megosztva), 014/17b, 014/17c, 014/17d, 014/18 (megosztva), 016, 017/3, 017/4, 017/5a, 017/5b, 017/6a, 017/6b, 017/6c, 52
2. Helyi jelentőségű védett természeti értékek:
Sorszám |
Latin név |
Magyar név |
Hrsz. |
|---|---|---|---|
1. |
Juglans regia |
dió |
93 |
2. |
Aesculus hippocastaneum |
vadgesztenye |
88 |
3. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
88 |
4. |
Juglans regia (3 db) |
dió (3 db) |
72 |
5. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
71 |
6. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
71 |
7. |
Tilia sp.-Acer sp. vegyes fasor (9 db) |
hárs-juhar vegyes fasor (9 db) |
71 |
8. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
024/8 |
9. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
024/8 |
10. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
024/8 |
11. |
Acer platanoides fasor |
korai juhar fasor |
025 |
12. |
Cerasus avium |
cseresznye |
55 |
13. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
49 |
14. |
Cerasus vulgaris |
meggy |
2 |
15. |
Cydonia oblonga |
birs |
11 |
2. melléklet az 5/2005. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez
MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME
1. Helyi jelentőségű művi értékek:
1./ Kőkereszt, Niczky-síremlék és
Szentmiklóssy síremlék temető 25/1 hrsz
2./ Gazdasági épület Szoc. Otthon területe 70 hrsz
3./ Lakóépület Kossuth L. u. 34. 78 hrsz
4./ Lakóépület és gazdasági épület Kossuth L. u. 39. 83 hrsz
5./ Lakóépület Kossuth L. u. 41. 85/1 hrsz
6./ Harangtorony Kossuth L. u. 85/2 hrsz
7./ Gazdasági épület Kossuth L. u. 42. 86 hrsz
8./ Kőkereszt Kossuth L. u. 88 hrsz
9./ Emlékmű Kossuth L. u. 88 hrsz
10./ Lakóépület Kossuth L. u. 44. 89/4 hrsz
11./ Lakóépület Kossuth L. u. 46. 94 hrsz
12./ Faluház és Könyvtár Kossuth L. u. 53. 102 hrsz
13./ Polgármesteri Hivatal és kat. imaház Kossuth L. u. 58. 107 hrsz
14./ Mária szobor külterület 031 hrsz
2. Régészeti érdekű területek helyrajzi számai:
1./ 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35/1, 35/2, 36/1, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 02/6 hrsz
2./ 09/7, 09/8, 09/9, 09/10, 09/11, 09/12, 09/13, 09/14, 09/15, 09/16 hrsz
3./ 04/1, 04/2, 04/3, 04/31, 04/32, 04/33, 04/34, 04/36, 04/37 hrsz
4./ 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6 hrsz
5./ 02/2, 02/4, 02/7, 02/8, 02/9, 02/10, 02/11, 02/12, 02/13 hrsz
6./ 018/2 hrsz
7./ 019 hrsz
3. melléklet az 5/2005. (VII. 12.) önkormányzati rendelethez
A TASZÁRI REPÜLŐTÉR MIATTI ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK
A taszári repülőtér zavartalan működése érdekében az alábbi korlátozások betartása szükséges:
- a repülőtér 037 helyrajzi számú földterületének szélétől mért 5000 méteres légi megközelítési sávba, illetve a 3000 méteres védőövezetbe eső külterületi részeken az építési engedélyezési eljárásba a HM. Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségét szakhatóságként be kell vonni;
- a repülőtér 037 hrsz-ú földterületének szélétől mért 15000 méteren belül (a település teljes közigazgatási területén) 40 m-nél magasabb építményt csak a Honvédelmi Minisztérium és a légügyi hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni;
- a repülőtér 037 hrsz-ú földterületének szélétől mért 5000 m-en belül a légi megközelítési sávban erősáramú szabadvezeték és távközlési légvezeték, illetve terepszint alatti nyomvonal jellegű építmény nem létesíthető;
1
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv.
2
A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§. (e) bekezdés
3
A tájvédelmi szakhatósági jogkörről szóló 166/1999. (XI. 19.) számú Korm. rendelet
4
A parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet
5
A vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet
6
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 46-49§-a
7
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996 (VI.13) KHVM rendelet
8
„ A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes faladatokról” szóló 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet
9
„A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet
10
„ A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet
11
A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
12
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet
13
A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet
14
A 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 7/1999. (VII.21.) KöM rendelet
15
Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001.(IV.19.) KöM rendelet
16
A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet
17
Az építészeti örökség védelméről szóló 6/2000 (VIII.10.) számú önkormányzati rendelet
18
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX: törvény 16.§ (2) bekezdése