1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat

(3) A képviselő-testületnek öt tagja van, négy fő képviselő és a polgármester.

(4) A képviselő-testület hivatalának

2. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az önkormányzatnak a Patalom község jelképeiről és a jelképek használatáról szóló rendelete rendelkezik.

3. § (1) A község történeti múltjának és jelenlegi helyzetének, főbb adatainak rövid áttekintését az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A polgármester és a képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

4. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket – az Ötv. 10. § (1) bekezdésében foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre vagy bizottságára átruházhat.

5. § (1) A települési önkormányzat feladatát és hatáskörét az Ötv. 8. §-sa tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.

6. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a választást követő tizenöt napon belül a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester eskütételéig a korelnök (a legidősebb képviselő) vezeti.

(2) Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról.

(3) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(4) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek.

(6) Ha a polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen háromszor ismételhető meg. Ha a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

7. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések számába az évente kötelező egy közmeghallgatás nem számít bele.

(2) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat tanácstermében, a közmeghallgatásokat a faluházban tartja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselő-testület összehívását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(6) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan

(7) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra vonatkozóan

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy a meghívókat az ülés előtt legalább három nappal korábban megkapják.

(9) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a testületi ülések helyét, időpontját és napirendi pontjait tartalmazó meghívót.

(10) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület ülését telefonon is össze lehet hívni, a sürgősség okát azonban közölni kell.

8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában szabályozott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint egyedi esetekben a jogszabály által az abban meghatározott személy vehet részt.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

(6) A polgármester az ülés vezetése során

(7) Amennyiben megállapításra kerül az ülés határozatképtelensége az ülést tizenöt napon belül újra össze kell hívni.

(8) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű többség szükséges, amellyel kapcsolatos döntést a jegyzőkönyvben nem kell számmal ellátni.

9. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi javaslat, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni

(4) Az írásos előterjesztés főbb elemei

(5) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(6) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.

(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a körjegyző véleményezi.

10. § (1) Sürgősségi indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be, a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a körjegyző a napirendek elfogadása előtt.

(2) A sürgősségi indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület hányadik napirendként tárgyalja.

11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatait a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Személyes megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja elosztani. A személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni vele.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt, a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a testület a következő ülésén határoz, és mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg döntés nem születik.

12. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Zárt ülés tartása esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4) Titkos szavazást lehet tartani az Ötv. 12. § (6) bekezdésében foglalt esetekben.

(5) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a körjegyző és bármely képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

(8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén ugyanazon a testületi ülésen háromszor ismételhető meg a szavazás. Ha a harmadik szavazási eljárás után is szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet csak megismételni, ekkor azonban a kérdést el kell dönteni.

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni

(10) A név szerinti szavazáskor a körjegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „ nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Az adott választ a körjegyző a névsor megfelelő rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(11) A képviselő-testület határozatainak sorszámát naptári évenként egytől kezdődően, folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni.

(12) A képviselő-testületi határozat megjelölése – az alábbi sorrendben –

(13) A testületi határozatokról a körjegyzőség nyilvántartást vezet.

(14) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a körjegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

13. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek, tömörnek kell lennie.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz időtartama legfeljebb öt perc lehet.

(3) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület dönt.

14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amelynek során

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének állampolgár általi megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a rendzavaró állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.

15. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyből

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv első példányához csatolni kell

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá.

(6) Az állampolgárok – a zárt ülés anyagának kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyvébe.

(7) A képviselő-testület zárt üléséről kettő példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből

(8) A zárt ülési jegyzőkönyvre az (1) bekezdésben és a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16. § A képviselő-testület – az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezetet a körjegyzőség tárgy szerint érintett köztisztviselője a körjegyző irányításával készíti el, azonban az elkészítéssel kapcsolatos feladatokban való közreműködésre külső szakértő is megbízató.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezet tartalmához – szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, ahol figyelembe kell venni:

(5) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(6) A polgármester a rendelet-tervezetet – amennyiben sor került rá – a véleményezést követően, indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a körjegyző és a polgármester írják alá és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, azt követően a körjegyző gondoskodik arról, hogy az érintettek tudomást szerezzenek az abban foglaltakról.

(8) Az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

(9) A rendelet-tervezet megjelölése – a rendelet sorszáma és a kihirdetés ideje kivételével – a (8) bekezdésben foglalt elemeket az ott meghatározott sorrendben foglalja magában.

(10) A (8) bekezdés g) pontja szerinti címet úgy kell megfogalmazni, hogy a cím utolsó szavához „ról”, „ről” rag kapcsolódjon.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester vagy a körjegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

(12) A körjegyző köteles a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezetni, valamint ötévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, amelynek eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

18. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelynek tervezetét a polgármester irányításával a körjegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

(3) A (2) bekezdés szerint beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei

(5) A képviselő-testület munkaterve egy évre készül.

19. § (1) A települési képviselő (továbbiakban: képviselő) tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(2) A képviselőt az Ötv. 19. § (2) bekezdés a)-e) pontjában és e rendeletben rögzített jogok illetik és az Ötv. 19. § (2) bekezdése f) pontjában, valamint e rendeletben foglalt kötelezettségek terhelik.

20. § (1) A képviselő

(2) A képviselő az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti tiszteletdíjra jogosult.

21. § A képviselő köteles

22. § (1) A képviselő-testület egy, háromtagú állandó bizottságot választ a települési képviselők közül.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak névsorát e rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

(4) Az állandó bizottság neve: Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság).

(5) A Bizottság hatáskörébe tartozik

(6) A Bizottság működésére e rendelet 7. § (4)-(8) bekezdésében, a 9. §-ában, 14 §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

(7) A képviselő-testület hatáskört nem ruház át a bizottságra.

(8) A bizottság üléséről jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A feljegyzést a bizottság elnöke és a körjegyző írja alá.

(9) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a tevékenységéről.

23. § (1) A polgármester a feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hatáskörét, feladatait törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

(4) A polgármester a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok polgármestereivel együtt – a körjegyző javaslatainak figyelembe vételével – irányítja a körjegyzőséget az önkormányzat munkájának szervezésével, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokban.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan

(6) Egyéb jogszabályban foglalt hatáskörén túl

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A (7) bekezdés vonatkozásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

24. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, aki a meghatározott feladatokat a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el.

25. § (1) A képviselő-testület a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatokkal, együttes ülésen, pályázat alapján, a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki.

(2) A képviselő-testület nem nevez ki aljegyzőt.

(3) A körjegyző helyettesítését távollétében, vagy akadályoztatása esetén a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettese látja el.

(4) A körjegyző feladatait és kötelességeit az Ötv. 36. § (2)-(3) bekezdése és e rendelet tartalmazza.

26. § (1) Patalom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyaratád, Orci és Zimány Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel közösen működtetett körjegyzőséggel látja el az Ötv-ben megjelölt polgármesteri hivatali teendőket.

(2) A körjegyzőség döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(3) A körjegyzőség vezetője a körjegyző, a körjegyzőség képviseletében kötelezettséget a körjegyző vállal.

(4) A körjegyzőség önálló költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a társult önkormányzatok a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszám arányában járulnak hozzá.

(5) A körjegyzőség igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

(6) A települési képviselő a körjegyző útján igényelheti a körjegyzőségtől a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(7) A körjegyzőséggel kapcsolatos képviselő-testületi döntést igénylő témákat a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésén (továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni.

(8) Az együttes üléseket a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok polgármesterei együtt hívják össze úgy, hogy lehetőség szerint egy éven belül mindegyik önkormányzat székhelyén megtartásra kerüljön legalább egy együttes ülés.

(9) Az együttes ülést az adott együttes ülés megtartásának helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti le.

(10) Az együttes ülésre e rendelet 7. § (4)-(10) bekezdésében, a 8-14. §-ában, valamint 15. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a körjegyző írja alá.

(11) A körjegyzőség működésével kapcsolatos részletes szabályokat a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

27. § (1) A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása során az Ügyrendi és Jogi Bizottság Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (továbbiakban: Vnyt.) foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet. Az eljárás eredményéről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni kell.

28. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás létrehozható

(4) A koordináció fajtái:

(5) Az önkormányzat részvételével működő társulások jegyzékét a 4. sz. függelék tartalmazza.

29. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

30. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 10 nappal előbb hirdetőtáblákon értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó, e rendelet 15. § (1) bekezdésében és a 15. § (3)-(5) bekezdésében foglalt szabályok.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a körjegyzőt

(7) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(8) A lakossági fórumról nem kell jegyzőkönyvet készíteni.

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében az Ötv. 80. § (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenység formáját és módját önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ellenjegyzésére a körjegyző vagy a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzatában meghatalmazott helyettese jogosult.

(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz igénybe, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges.

(5) Az önkormányzat – likviditási gondjainak elhárítását szolgáló – működési célú hitelt egy gazdálkodási éven belül legfeljebb egy éves lejáratra egymillió forintig a polgármester is igénybe vehet a körjegyző ellenjegyzésével. A hitelfelvételről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) Fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitel igénybevételéről kizárólag a képviselő-testület dönthet. A polgármester csak a képviselő-testület erre vonatkozó felhatalmazásával, valamint a körjegyző ellenjegyzésével írhat alá fejlesztési célú hitel igénybevételére vonatkozó szerződést.

(7) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.

(8) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját az önkormányzat vagyonkatasztere tartalmazza.

32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, amely során

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.

(5) Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el a körjegyzőség által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján

34. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának legmagasabb szintű ellenőrzését az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti belsőellenőrzési kötelezettség teljesítésére a körjegyzőségen köztisztviselőt nem alkalmaz, a feladatot a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: KTKT) látja el. A KTKT – a társulási megállapodás szerint – a belsőellenőrzési feladatok elvégzéséhez megfelelő végzettségű munkavállalót alkalmaz.

(4) A KTKT a belsőellenőrzési tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.

(5) Az önkormányzatra és intézményeire vonatkozó belső ellenőrzési tervet a KTKT készíti el, amelyben az elvégzendő belsőellenőrzési feladat témáját az önkormányzat határozza meg a tárgyévet megelőző év november 15-ig.

35. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.

(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – a kistérségi területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.

(4) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Patalom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. (IV. 30.), valamint az azt módosító 3/2007.(IV. 13.) és 7/2007.(XI. 15.) rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A hatályba lépő új SZMSZ-t meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére.