Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (IV.12.) önkormányzati rendelete

Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2016. 05. 27- 2017. 02. 15

Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (IV.12.) önkormányzati rendelete

Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2016.05.27.

Bevezető rész¹

A Magyarország Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, vagy választott helyi képviselői útján a törvények keretei között, önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önállóságot anyagilag, szervezetileg, jogilag biztosító önkormányzatbarát környezetben, a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé váltak arra, hogy a településen fejlődési folyamatokat indítsanak el és a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapul véve Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei és a helyi önkormányzás általános szabályai

1. § (1)² A képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Patalom Községi Önkormányzat (továbbiakban önkormányzat).

b) címe: 7463 Patalom, Kossuth u. 58.

c) illetékességi területe: Patalom község közigazgatási területe.

(3) A képviselő-testületnek öt tagja van, négy fő képviselő és a polgármester.

(4) A képviselő-testület hivatalának

a)³ megnevezése: Magyaratádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

b) címe: 7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

2. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az önkormányzatnak a Patalom község jelképeiről és a jelképek használatáról szóló rendelete rendelkezik.

3. § (1) A község történeti múltjának és jelenlegi helyzetének, főbb adatainak rövid áttekintését az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A polgármester és a képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4. §⁴ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, mely hatásköröket – az Mötv. 42. §-ában foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására átruházhatja.

5. § (1)⁵ A települési önkormányzat feladatát és hatáskörét az Ötv. 8. §-sa tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3)⁶ A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. § (1)⁷ Az alakuló ülés összehívásáról a választás jogerős eredményének megállapítását követő tizenöt napon belül a megválasztott polgármester gondoskodik

(2) Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról.

(3) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(4) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek.

(6) Ha a polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen háromszor ismételhető meg. Ha a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

7. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések számába az évente kötelező egy közmeghallgatás nem számít bele.

(2) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat tanácstermében, a közmeghallgatásokat a faluházban tartja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselő-testület összehívását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit az intézményeket érintő napirendekre,

d) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart és

e) a helyi társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, valamint egyéb civil szervezetek képviselőit, amennyiben az őket érintő napirendek tárgyalásánál a részvételt igénylik.

(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(6) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan

a) a jegyzőt és

b) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét, vagy annak megbízottját.

(7) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra vonatkozóan

a) a napirend előkészítőit,

b) a téma szerint érintett szerv vezetőit és

c) a polgármester vagy a képviselő-testület által indokoltnak tartott, meghívott személyt.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy a meghívókat az ülés előtt legalább négy nappal korábban megkapják.

(9) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a testületi ülések helyét, időpontját és napirendi pontjait tartalmazó meghívót.

(10) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület ülését telefonon is össze lehet hívni, a sürgősség okát azonban közölni kell.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

(6) A polgármester az ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták-e össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi a határozatképességet,

d) előterjeszti az ülés napirendjeit.

(7) Amennyiben megállapításra kerül az ülés határozatképtelensége az ülést tizenöt napon belül újra össze kell hívni.

(8) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű többség szükséges, amellyel kapcsolatos döntést a jegyzőkönyvben nem kell számmal ellátni.

Az előterjesztés

9. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi javaslat, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni

a) rendeletalkotáshoz,

b) a szervezet kialakítására vonatkozó javaslathoz,

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírásához,

d) költségvetési, zárszámadási előterjesztéshez,

e) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyhöz,

f) Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekhez,

g) intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez.

(4) Az írásos előterjesztés főbb elemei

a) az első rész, amelyben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat az előkészítésben részt vevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

b) a második rész, amely

ba) rendeletalkotást igénylő napirend esetén a rendelet-tervezetet,

bc) határozat hozatalt igénylő napirend esetén az egyértelműen megfogalmazott, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, esetleges részhatáridők megjelölésével ellátott határozati javaslatot

tartalmazza.

(5) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(6) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.

(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző véleményezi.

Sürgősségi indítvány

10. § (1) Sürgősségi indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be, a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző a napirendek elfogadása előtt.

(2) A sürgősségi indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület hányadik napirendként tárgyalja.

Vita, szavazás

11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatait a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Személyes megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja elosztani. A személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni vele.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a testület a következő ülésén határoz, és mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg döntés nem születik.

(10)⁸ Amennyiben a képviselő nem tesz eleget az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a mulasztás tudomásra jutását követő soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy az érintett képviselő a döntést követő két hónapra eső, képviselői tisztségére tekintettel járó tiszteletdíja megvonásra kerül.

12. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Zárt ülés tartása esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4)⁹

(5) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a jegyző és bármely képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét és aláírását,

c) a szavazás eredményét és

d) a szavazás során felmerült körülményeket.

(8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén ugyanazon a testületi ülésen háromszor ismételhető meg a szavazás. Ha a harmadik szavazási eljárás után is szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet csak megismételni, ekkor azonban a kérdést el kell dönteni.

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni

a) ha azt törvény előírja,

b) ha a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlatását,

c) a település jogi státuszát érintő ügyekben.

(10) A név szerinti szavazáskor a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „ nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Az adott választ a jegyző a névsor megfelelő rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(11) A képviselő-testület határozatainak sorszámát naptári évenként egytől kezdődően, folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni.

(12) A képviselő-testületi határozat megjelölése – az alábbi sorrendben –

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/”jelet,

c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

e) Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének rövidítéseként a „Patalom, Önkormányzat” kifejezést és

f) a „határozata” kifejezést foglalja magában.

(13) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(14) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

Kérdés, interpelláció

13. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek, tömörnek kell lennie.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz időtartama legfeljebb öt perc lehet.

(3) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől és

c) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül – írásban érdemi választ kell adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület dönt.

A tanácskozás rendjének fenntartása

14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amelynek során

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetés esetén megvonhatja tőle a szót, vagy ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek a rendbontó települési képviselő tiszteletdíjának csökkentésére,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének állampolgár általi megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a rendzavaró állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

15. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)¹⁰ A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2a)¹¹ Az eredeti jegyzőkönyv

a) szkennelés útján elállított elektronikus példányát, az arra kijelölt elektronikus felületen, tizenöt napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,

b) egy hitelesített másolati példányát – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a hivatalban hozzáférhetővé kell tenni a települési képviselők és más érdeklődők számára.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a megjelent települési képviselők nevét (távolmaradt képviselők névsorát),

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az ülés megnyitását,

e) az elfogadott napirendeket,

f) napirendenként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

g) a határozathozatal, rendeletalkotás módját,

h) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, a rendelet címét és számát,

i) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

j) a polgármester esetleges intézkedéseit, a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

k) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

l) a név szerinti szavazás eredményét a név és a szavazat rögzítésével,

m) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét és

n) az ülés bezárását.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásban kiküldött előterjesztéseket és azok mellékleteit,

d) a megalkotott rendeleteket és

e) a települési képviselő írásban is benyújtott hozzászólását.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6)¹²

(7)¹³

(8) ¹⁴ .

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

16. §¹⁵

17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a jegyző és

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(2) A rendelet-tervezetet a hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője a jegyző irányításával készíti el, azonban az elkészítéssel kapcsolatos feladatokban való közreműködésre külső szakértő is megbízató.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezet tartalmához – szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, ahol figyelembe kell venni:

a) a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat,

b) a tudományos eredményeket,

c) az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának lehetőségét,

d) a témát már szabályozó jogszabályokat, gazdaságpolitikai irányelveket, a hazai joggyakorlatot,

e) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét,

f) az esetleges lakossági közvélemény-kutatás eredményét és

g) a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit

amelyekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(6) A polgármester a rendelet-tervezetet – amennyiben sor került rá – a véleményezést követően, indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a jegyző és a polgármester írják alá és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, azt követően a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintettek tudomást szerezzenek az abban foglaltakról.

(8) Az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

a) „Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének” kifejezést

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/”jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét foglalja magában.

(9) A rendelet-tervezet megjelölése – a rendelet sorszáma és a kihirdetés ideje kivételével – a (8) bekezdésben foglalt elemeket az ott meghatározott sorrendben foglalja magában.

(10) A (8) bekezdés g) pontja szerinti címet úgy kell megfogalmazni, hogy a cím utolsó szavához „ról”, „ről” rag kapcsolódjon.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester vagy a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

(12) A jegyző köteles a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezetni, valamint ötévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, amelynek eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

Munkaterv

18. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelynek tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

a) az alpolgármestertől,

b) a települési képviselőktől,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől és

d) a civil szervezetek vezetőitől.

(3) A (2) bekezdés szerint beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeknek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

c) az előkészítésben résztvevők felsorolása,

d) a napirend előterjesztőjének, felelősének a megjelölése és

e) meghívandók felsorolása.

(5) A képviselő-testület munkaterve egy évre készül.

V. Fejezet

A települési képviselő

19. § (1) A települési képviselő (továbbiakban: képviselő) tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(2)¹⁶ A képviselőt az Mötv. 32-34. §-ában és e rendeletben rögzített jogok illetik, valamint kötelezettségek terhelik..

A képviselő jogai

20. § (1) A képviselő

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntését,

c) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, a jegyző a megtett intézkedésről 8 napon belül köteles tájékoztatást nyújtani.

(2) A képviselő az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti tiszteletdíjra jogosult.

A képviselő kötelességei

21. § A képviselő köteles

a) tevékenyen, aktívan részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,

d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésben, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) a tudomására jutott állami, szolgálati titkot megőrizni, valamint figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait,

f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a különböző önszerveződő közösségekkel.

VI. Fejezet

A képviselő-testület szervei

A képviselő-testület bizottsága

22. § (1) A képviselő-testület egy, három tagú állandó bizottságot választ a települési képviselők közül.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak névsorát e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

(4) Az állandó bizottság neve: Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság).

(5) A Bizottság hatáskörébe tartozik

a) vizsgálat lefolytatása a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben,

b) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése és vizsgálata,

c) javaslattétel a polgármester tiszteletdíjának emelésére,

d) titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása,

e) a képviselő-testület által kiírt pályázatok bonyolításával, beérkezett pályázatok bontásával kapcsolatos feladatok ellátása,

f) az SZMSZ felülvizsgálatában való részvétel és

g) javaslattétel az SZMSZ módosítására.

(6) A Bizottság működésére e rendelet 7. § (4)-(8) bekezdésében, a 9. §-ában, 14 §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a bizottsági ülés összehívásával, levezetésével kapcsolatos feladatokat a bizottság elnöke látja el,

b) a bizottság összehívását a polgármester is kezdeményezheti,

c) az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a bizottság megbízott tagja vezeti.

(7) A képviselő-testület hatáskört nem ruház át a bizottságra.

(8) A bizottság üléséről jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A feljegyzést a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(9) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a tevékenységéről.

A polgármester

23. § (1) A polgármester a feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hatáskörét, feladatait törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit, biztosítja az ülés rendjét, részt vesz a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat és

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(4) A polgármester a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereivel együtt – a jegyző javaslatainak figyelembe vételével – irányítja a hivatalt az önkormányzat munkájának szervezésével, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokban.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan

a) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

b) a képviselő-testület elé terjeszti a költségvetés és zárszámadás tervezetét,

c) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet az évközi gazdálkodásról,

e) kötelezettséget vállal a helyi önkormányzat nevében.

(6) Egyéb jogszabályban foglalt hatáskörén túl

a) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

b) nyilatkozik a sajtónak,

c) a hivatal köztisztviselőivel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol a hivatalt fenntartó polgármesterekkel együtt,

d) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,

e) biztosítja, hogy a választópolgárok részt vehessenek a képviselő-testület ülésein,

f) összehívja és vezeti a lakossági fórumokat,

g) meghatározza a közmeghallgatással összekötött napirendek tárgyait, kitűzi az ilyen tárgyú testületi ülések időpontját.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A (7) bekezdés vonatkozásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, büntető- vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

Az alpolgármester

24. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, aki a meghatározott feladatokat a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el.

A jegyző

25. §¹⁷ (1) A jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát, aljegyző nem kerül kinevezésre.

(2) A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogköröket a hivatal székhely településének polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző helyettesítését távollétében, vagy akadályoztatása esetén a hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettese látja el.

(4) A jegyző feladatait és kötelességeit az Mötv. 81. § (3) bekezdése, törvények és rendeletek, valamint e rendelet tartalmazza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

26. §¹⁸ (1) Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Patalom, Orci és Zimány Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel közösen működtetik a hivatalt.

(2) A hivatal döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(3) A hivatal vezetője a jegyző, a hivatal képviseletében kötelezettséget a jegyző vállal.

(4) A hivatal önálló költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a fenntartó önkormányzatok az állami támogatáson felül a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszám arányában járulnak hozzá.

(5) A hivatal igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

(6) A települési képviselő a jegyző útján igényelheti a hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(7) A hivatallal kapcsolatos képviselő-testületi döntést igénylő témákat a hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésén (továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni.

(8) Az együttes üléseket a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együtt hívják össze úgy, hogy lehetőség szerint egy naptári éven belül mindegyik önkormányzat székhelyén megtartásra kerüljön legalább egy együttes ülés.

(9) Az együttes ülést az adott együttes ülés megtartásának helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti le.

(10) Az együttes ülésre e rendelet 7. § (4)-(10) bekezdésében, a 8-14. §-ában, valamint 15. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá.

(11) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.”

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat-tétel

27. § (1)¹⁹ A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatosan az Ügyrendi és Jogi Bizottság az Mötv. 39. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet. Az eljárás eredményéről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni kell.

IX. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

A társulásokra vonatkozó szabályok

28. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás létrehozható

a) közös intézmény fenntartására,

b) nagyobb költségigényű beruházások megvalósítására,

c) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetésére,

d) lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolására,

e) a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatására.

(4) A koordináció fajtái:

a) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,

b) együttes testületi ülések tartása,

c) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

(5) Az önkormányzat részvételével működő társulások jegyzékét a 4. számú függelék tartalmazza.

X. Fejezet

A lakossági kapcsolattartás formái

Helyi népszavazás, népi kezdeményes

29. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

30. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 10 nappal előbb hirdetőtáblákon értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó, e rendelet 15. § (1) bekezdésében és a 15. § (3)-(5) bekezdésében foglalt szabályok.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt

(7) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(8) A lakossági fórumról nem kell jegyzőkönyvet készíteni.

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

31. §²⁰ (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.

Az önkormányzat költségvetése

32. § (1)²¹ A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait Az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az adott évre vonatkozó Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, amely során

a) az első fordulóban a költségvetés koncepciója kerül elkészítésre, az előzetesen rendelkezésre álló költségvetési irányelvek alapján, figyelembe véve a kötelező és önként vállalt feladatokat,

b) a második fordulóban a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét (költségvetési javaslat), amely tartalmazza

ba) a bevételi előirányzatokat működési és felhalmozási bontásban,

bb) a kiadási előirányzatokat működési és felhalmozási bontásban.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.

(5) Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(6)²² Az önkormányzat vonatkozásában a törzskönyvi nyilvántartásban szerepelő alaptevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el a hivatal által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.

(7)²³

Önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

34. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának legmagasabb szintű ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését

a) folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE)

b) belsőellenőrzéssel

kell biztosítani.

(3) Az önkormányzatnál és a hivatalnál a (2) bekezdés b) pontja szerinti belsőellenőrzést a Kaposvár Környéki Belsőellenőrzési Társulás által alkalmazott köztisztviselő végzi.

(4)²⁴

(5)²⁵

Az önkormányzat gazdasági programja

35. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.

(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – a kistérségi területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.

(4) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Patalom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. (IV. 30.), valamint az azt módosító 3/2007.(IV. 13.) és 7/2007.(XI. 15.) rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A hatályba lépő új SZMSZ-t meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére.

1. függelék az 5/2011. (IV. 12.) önkormányzati rendelethez

PATALOM KÖZSÉG TÖRTÉNETI MÚLTJA ÉS JELENLEGI HELYZETE

I. Patalom község vázlatos története

II. Regionális összefüggései

III. Népesség, foglalkoztatás

I. PATALOM KÖZSÉG VÁZLATOS TÖRTÉNETE

Patalom község történetét dr. Csánki Dezső szerkesztésében a „Magyarország Vármegyéi és Városai” Somogy Vármegye című kiadvány a következőképpen írta le:

„Az igali járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 37, lakosié 226, akik közül 160 római katolikus és 6 református. Postája Magyaratád, távírója és vasútállomása Répás-puszta. Középkori neve Patalon (Patthlon) volt. A Rátót nemzetség ősi birtoka, melyet az 1328. évi osztás alkalmával Lóránt nádor fiai, Mátyás és Rátót, az ugyanezen nemzettségből származó I. István, II. Lesták és I. Olivér fiainak átengedtek. Az 1378. és 1433. években a nyúlszigeti apácák voltak itt birtokosok. 1407-ben Tolna vármegyéhez számították. Az 1536. évi adólajstrom szerint Nagy Antal volt a földesura. 1625-ben Bakacs Sándor, a keszthelyi vár főkapitánya kapott a pusztára nádori adományt. A később bárói rangra emelt család azonban a XVIII. század közepe táján fiágon kihalván, a birtok leányágon 1749-ben, Niczdy Judit (férj. Bosnyák Mártonné) lett, míg végre ugyancsak női ágon, Szalay Júlia útján Kacskovics Ágoston birtokába került. 1726-ban Nyitray Ádámé, 1733-ban az özvegyé. 1767-től a Bosnyák család bírta. 1856-ban a Bosnyák örökösök és Kacskovics Ágoston voltak itt birtokosok. Jelenleg Gyulai Gaal István cs. kir. kamarásnak van itt nagyobb birtoka. Van a községben ifjúsági daloskör. Idetartozik: Gál –major, Gyulai Gaal István csinos kastélyával.”

A település történetével a községháza melletti múzeumszobában is megismerkedhetünk a helyi lakosok leírásából. A Gál-majori kastély ma szociális otthon.

II. Regionális összefüggések

Kaposvár-Szántód-i 6505 számú közútról Magyaratádtól csatlakozik 3 km-re. Zsákszerű település, közúti kapcsolata tovább nincs.

Az igazgatási terület felszíne erősen szabdalt, dombvidék jellegű, a település útját merőlegesen metszi egy névtelen vizesárok (időszakos vízfolyás).

A község táji, természeti környezete kedvező, azonban a nagyobb településektől való távolsága, közlekedési kapcsolatai, gazdasági adottsága alapján nem lehet arra számítani, hogy népessége lényegesen növekedjen.

Patalom Somogy megye keleti felének középső részén, Kaposvártól északra fekszik. Közép- és felsőfokú oktatás ellátása egyaránt Kaposváron biztosított. Magyaratád korábban az Igali Közös Tanács társközsége volt. 1990-ben önállósult, 1991-1992-ben a szomszédos Magyaratád községgel alkotott körjegyzőséget.1993. január 01-től 1999. december 31-ig önálló polgármesteri hivatalt tartott fenn, majd 2000. január 01-től Magyaratáddal, 2009. január 01-től Orcival és Zimánnyal körjegyzőséget tart fenn Magyaratád székhellyel. Az önkormányzat szinte valamennyi alapellátását társulásban biztosítja a lakosság számára.

III. Népesség, foglalkoztatás

A népesség statisztikai adatit áttekintve megállapítható, hogy Patalom község lakónépessége az utóbbi 40 év folyamán lassan, de folyamatosan csökken, kivéve az 1980-as évet.

1870: 201 jelenlévő népesség

1880: 183

1890: 226

1900: 226

1910: 304

1920: 313

1930: 299

1941: 339

1949: 399

1960: 353 lakónépesség

1971: 302

1980: 415

1990: 356

2000: 335

2005: 382

2010: 363

A népsűrűség jelenleg 50 fő/km² a lakosság 56 %-a nő, 44 %-a férfi, a népesség 1/5-e eltartott.

A település legnagyobb foglalkoztatója a Somogy Megyei Önkormányzat „Park” Szociális otthona. Az aktív lakosság többsége Kaposváron talál munkalehetőséget.

2. függelék az 5/2011. (IV. 12.) önkormányzati rendelethez

Patalom Községi Önkormányzat polgármesterének és képviselőinek neve

Keszler Ferenc polgármester

Kakas Ferenc alpolgármester

Czár Attila képviselő

Skoda Norbert képviselő

Szilágyi József képviselő

3. függelék az 5/2011. (IV. 12.) önkormányzati rendelethez

Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága tagjainak névsora

Skoda Norbert képviselő bizottság elnöke

Czár Attila képviselő bizottság tagja

Szilágyi József képviselő bizottság tagja

4. függelék az 5/2011. (IV. 12.) önkormányzati rendelethez

Patalom Községi Önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások

1. Magyaratád Patalom, Orci és Zimány Községi Önkormányzatok Körjegyzőségét fenntartó Társulás

7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

2. Építésügyi Hatósági Igazgatási Társulás

7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

3. Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás

7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9.

4. Somogyjádi integrált mikrotérségi közoktatási társulás

7443 Somogyjád, Kossuth Lajos utca 42.

5. Kaposvár és környéke Általános Iskolai Közoktatási intézményfenntartó Társulás

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

6. Alapszolgáltatási Központot fenntartó Társulás

7443. Somogyjád, Kossuth L. u. 42.

7. Mernyei Integrált Szociális Központot Fenntartó Önkormányzatok Társulása

7453 Mernye, Lenin u. 14.

8. Adóügyi Hatósági Igazgatási Társulás

7453 Mernye, Lenin u. 14.

9. Pénzügyi, Végrehajtási Társulás

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

10. Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

11. Somogy Megyei Önkormányzatok Erdészeti és Vadgazdálkodási Társulása

7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

12. Somogy Megyei Önkormányzatok Munka- és Tűzvédelmi Társulása

7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

13. Dél-dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

7090 Tamási, Nyírfa sor 15.

1. melléklet

Az önkormányzatnál alkalmazott kormányzati funkciók

011130	Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320	Köztemető fenntartás és működtetés
013350	Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
032020	Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041220	Munkavédelmi célú támogatások
041231	Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232	Start munkaprogram - Téli közfoglalkoztatás
041233	Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236	Országos közfoglalkoztatási program
041237	Közfoglalkoztatási mintaprogram
045160	Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051010	Hulladékgazdálkodás igazgatása
052020	Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
063020	Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010	Közvilágítás
066010	Zöldterület kezelés
066020	Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072312	Fogorvosi ügyeleti ellátás
074013	Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok
074031	Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032	Ifjúság-egészségügyi gondozás
081030	Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
082044	Könyvtári szolgáltatások
082091	Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
086020	Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
091140	Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
091220	Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092120	Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
104037	Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042	Család és gyermekjóléti szolgáltatások
106020	Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051	Szociális étkeztetés
107052	Házi segítségnyújtás
107053	Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
107055	Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

Szövegezését módosította: 11/2014.(XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014.12.19-től.

Módosította: 11/2014.(XII. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-sa. Hatályos: 2014.12.19-től.

⁴

Módosította: 11/2014.(XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-sa. Hatályos: 2014.12.19-től

⁵

Szövegezését módosította: 11/2014.(XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014.12.19-től.

⁶

Szövegezését módosította: 11/2014.(XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos: 2014.12.19-től

⁷

Módosította: 11/2014.(XII. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-sa. Hatályos: 2014.12.18-től

⁸

Beiktatta: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től.

⁹

Hatályon kívül helyezte a 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan: 2014. december 19-től

¹⁰

Módosította: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től

¹¹

Beiktatta: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től

¹²

Hatályon kívül helyezte: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2014. december 19-től

¹³

Hatályon kívül helyezte: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2014. december 19-től

¹⁴

Hatályon kívül helyezte: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2014. december 19-től

¹⁵

Hatályon kívül helyezte: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés b) pontja. Hatálytalan: 2014. december 19-től

¹⁶

Módosította: 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos: 2014. december 18-tól

¹⁷

Módosította: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től

¹⁸

Módosította: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től

¹⁹

Módosította: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től

²⁰

Módosította: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től

²¹

Módosította: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos: 2014. december 19-től

²²

A 32. § (6) bekezdését az 5/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be. Hatályos: 2016. május 27-től.

²³

Beiktatta: 10/2014. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 26-tól. A33. § (7) bekezdését az 5/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2016. május 27-től.

²⁴

Hatályon kívül helyezte: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja. Hatálytalan: 2014. december 19-től

²⁵

Hatályon kívül helyezte: 11/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja. Hatálytalan: 2014. december 19-től