Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása

Az önkormányzat 2024. évi költségvetéséről

Hatályos: 2024. 02. 16

Patalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása

Hatályos: 2024. 02. 16
Az önkormányzat 2024. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. E feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. Az Áht. és az Ávr. szabályai alapján ez évi költségvetésünkben bevételeinket és kiadásainkat kötelező, illetve önként vállalt, államigazgatási és az önkormányzati feladatok szerinti bontásban, kormányzati funkciók szerinti besorolásban kell szerepeltetni. Az ily módon bontott kiadásokat, részletesen a 7. melléklet tartalmazza.
A tervezés során fontos szempont volt az is, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111. § (4) bekezdése kimondja, a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Ennek okán nagyon körültekintő, az előző évek takarékos gazdálkodását szem előtt tartó költségvetést kell tervezni, annak érdekében, hogy valamennyi kötelező feladat ellátását folyamatosan biztosítani lehessen.
Önkormányzati bevételek alakulása
Az önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni a helyi önkormányzat bevételeit, így különösen a helyi adóbevételeket, a normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat, és elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit (Avr 24. §. (1)).
A 2023. évi LV. törvény, (továbbiakban: költségvetési tv.) alapján, mely Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről rendelkezik, a tavalyi évhez hasonlóan feladatalapú finanszírozást szabályoz. A költségvetési tv. a település típusától (város, község) és lakosságszámtól függő kötelező feladataira nyújtja az állami támogatást.
Az 2. melléklet tartalmazza az önkormányzati bevételeket működési és felhalmozási bevételek, ezeken belül a Kincstár számára leadandó elemi költségvetéssel megegyező rovatok szerinti bontásban.
Az 1. melléklet tartalmazza az önkormányzat költségvetési egyenlegét, költségvetési mérlegét.
MŰKÖDÉSI, FELHALMOZÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK
(2. melléklet)
Működési költségvetési bevételek (2.melléklet 1. táblázat 1-23. sor)
Az önkormányzat működési bevételei:
Önkormányzatok működési támogatásai
Működési célú támogatások államháztartáson belülről
Közhatalmi bevételek
Működési bevételek
Működési célú átvett pénzeszközök.
Felhalmozási bevételek (2. melléklet 2. táblázat 1-8. sor)
Az önkormányzat felhalmozási bevételei:
Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről
Felhalmozási bevételek
Felhalmozási célú átvett pénzeszközök.
Finanszírozási bevételek (2. melléklet 3. táblázat 1-3. sor)
Az önkormányzat finanszírozási bevételei:
Belföldi értékpapírok bevételei
A helyi önkormányzatok működésének támogatása 4. melléklet
1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok
1.1. Az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások 2024. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha e melléklet szerint valamely támogatás esetében az elszámolási szabályok lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.
1.2. A települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási státuszát a 2023. november 1-jei állapotnak megfelelő, az állandó lakosságszámra és ezen belül korcsoportokba tartozók esetében pedig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium – 2023. január 1-jei állapotnak megfelelő – adatait kell figyelembe venni.
1.3. Az e melléklet szerinti iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:
1.3.1. Az önkormányzatok 2023. évben adatot szolgáltatnak az iparűzési adóerő-képesség alapjául szolgáló helyi iparűzési adóalapról (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap) és az annak 1,4%-át jelentő iparűzési adóerő-képességről (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képesség).
1.3.2. A 2022. július 1-jén hatályos iparűzésiadó-rendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 22 000 forintot kell figyelembe venni, ezen érték és a lakosságszám szorzata az érintett önkormányzat iparűzési adóerő-képességét meghatározó adóalapja.
1.3.3. Az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2023. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.
1.4. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2024. január 5-éig az önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet szerinti jogcímeken az önkormányzatokat megillető összegeket.
1.5. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait.
1.6. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylése és év közbeni módosítása az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján kiadott tájékoztató és értesítő alapján történik.
1.7. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.
1.8. Amennyiben az önkormányzat az e melléklet szerinti támogatással érintett feladatot intézménye vagy társulás útján látja el, úgy a támogatás és az önkormányzati hozzájárulás összegét a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción biztosítja az intézménye, társulása részére. A támogatással szemben elszámolható szakmai kormányzati funkciókon a ténylegesen a szakmai feladatok ellátásával összefüggő kiadások könyvelhetők.
2. A települési önkormányzatok működésének támogatása jogcím
2.1. A jogcím szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az iparűzésiadó-bevallásokba.
2.2. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:
2.2.1. A támogatások a 2.2.2. pont szerinti támogatás-kiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.
2.2.2. Az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcím és az 1.1.1.3.2. Településüzemeltetés – közvilágítás üzemeltetési támogatása jogcím kivételével a támogatásokra az alábbiak szerint emelt mértékben jogosultak a legfeljebb 15 600 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok.
2.2.2.1. A kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A

B

C

D

Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint
(forint)

Támogatás-kiegészítés mértéke
(%)

alsó határ

felső határ

maximum

minimum

1

1

10 000

50

45

2

10 001

13 300

45

20

3

13 301

15 600

20

0

2.2.2.2. A kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:
KM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)
ahol:
KM = támogatás-kiegészítés százalékos mértéke,
AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a kiegészítés mértékének számítása szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,
A–D = a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó 2.2.2.1. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti értékek.
2.3. Az 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímre, az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímre és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímre vonatkozó közös szabályok:
2.3.1. A kiválással érintett önkormányzatnak az 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímet, az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímet és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó alapadatokat lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az érintett jogcímek szerinti támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
2.3.2. Amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal 2022. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímet, az 1.1.1.4. Településüzemeltetés – köztemető támogatása jogcímet és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó megalapozó adatai eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés 2024. június 30-áig történő javítása alapján az érintett jogcímek szerinti támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.
3. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím
3.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz az Mötv. szerint 2020. november 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy 2023. január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
3.2. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségeinek figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.
3.3. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.
3.4. A számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi paramétertábla szerint kell figyelembe venni:

A

B

C

D

Lakosságszám

Elismert köztisztviselői létszám

alsó határa

felső határa

minimum

maximum

1

Községek

2

2 000

3 000

6

8

3.5. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:
SZAL = C + (ÖL – A)/(B – A) * (D – C) két tizedesre kerekítve
ahol:
SZAL = számított alaplétszám,
ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a községi székhelyű közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,
A–D = az elismert hivatali létszám számításakor alkalmazandó 3.4. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.
3.6. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:
EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve
ahol:
EHL = elismert hivatali létszám,
SZAL = számított alaplétszám,
Ka = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszámától függő korrekciós tényező (3.7. pont szerinti paramétertábla értékei),
Kb = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok területén működő nemzetségi önkormányzatok – 2019. december 1-jei állapotnak megfelelő – számától függő korrekciós tényező. Értéke 0–1 nemzetiségi önkormányzat esetén 0, 2–3 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,04, 4–8 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,07, 9 vagy több nemzetiségi önkormányzat esetén 0,1,
Kc = amennyiben a közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat, úgy az értéke 0,04, egyébként 0.
3.7. A 3.6. pont szerinti a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok számától és együttes lakosságszámától függő Ka korrekciós tényezőt az alábbi paramétertábla tartalmazza:

A

B

C

Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok

Ka korrekciós tényező

száma

együttes lakosságszáma

1

2–5

3 000 fő alatt

0,13

3.8. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.
3.9. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen megállapított támogatást közös önkormányzati hivatal esetében
a) a nem székhely szerinti önkormányzat esetében az önkormányzat lakosságszámának a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszámához viszonyított arányában,
b) a székhely szerinti önkormányzat esetében a megállapított támogatásnak a nem székhely önkormányzatokra jutó részével csökkentett összege szerint
kell a kiegészítés meghatározásánál figyelembe venni. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elvégzett kiegészítést követően megállapított támogatás – közös hivatalt fenntartó önkormányzatoknál megállapított – együttes összege a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzatot illeti meg.
3.10. A közös önkormányzati hivatal esetében a hivatalhoz tartozó kirendeltségeknél dolgozók személyi kiadásai kizárólag abban az esetben számolhatók el az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatással szemben, ha a dolgozókat a közös önkormányzati hivatali intézmény foglalkoztatja.
4. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím
4.1. A támogatás az önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához, fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.
4.2. A belterületre vonatkozóan az állami alapadatok és adatbázisok kezelésére a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű földmérési és térinformatikai szervezet által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból ingyenesen rendelkezésre bocsátott 2022. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.
5. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím
5.1. Az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímen a támogatás az önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, a 2022. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 Közvilágítás kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.
5.1.1. A támogatás fajlagos összege
a) főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 425 000 forint/km,
b) 10 001–40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 411 000 forint/km,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 335 000 forint/km.
5.1.2. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében az OSAP-jelentés „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.
5.2. Az 1.1.1.3.2. Településüzemeltetés – közvilágítás üzemeltetési támogatása jogcímen a központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított közvilágítási feladattal összefüggésben felmerült kiadásokhoz az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímen kapott támogatás figyelembevételével.
5.2.1. A támogatás összege nem haladhatja meg a közvilágítás teljes éves nettó működési kiadásának az 1.1.1.3.1. Településüzemeltetés – közvilágítás alaptámogatása jogcímen kapott támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.
5.2.2. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
5.2.3. A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2023. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.
5.2.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 064010 Közvilágítás kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
6. Településüzemeltetés – köztemető támogatása jogcím
6.1. A támogatás az önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2022. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével.
6.2. 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak, vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.
6.3. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.
6.4. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.
6.5. A támogatás fajlagos összege
a) megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti település esetében: 85 forint/m2,
b) 10 001–40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 115 forint/m2,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 85 forint/m2.
6.6. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01–04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.
7. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcím
7.1. A támogatás az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2022. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása és 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.
7.2. A támogatás fajlagos összege
a) főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 485 000 forint/km,
b) 10 001–40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 311 000 forint/km,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 245 000 forint/km.
7.3. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.
8. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím
8.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára az Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához.
8.2. A támogatás minimális összege
a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 6,6 millió forint,
b) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 8,5 millió forint,
c) az egyéb települések esetében: 4,8 millió forint.
9. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása jogcím
A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező önkormányzatoknak a külterületi lakosok 2023. január 1-jei száma alapján.
10. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím
10.1. Az előirányzat a polgármesteri illetmény és költségtérítés, valamint az ezekhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetésére használható fel.
10.2. A támogatás a legfeljebb 5 000 fő lakosságszámú önkormányzatokat illeti meg. A támogatás az önkormányzat lakosságszámát és a polgármesteri tisztség betöltésének módját figyelembe véve az alábbi paramétertábla szerinti összeg:

A

B

C

D

1

Önkormányzat/lakosságszám kategória

Támogatás összege főállású polgármester esetén (forint)

Támogatás összege társadalmi megbízatású polgármester esetén (forint)

2

önkormányzat 500 főig

3 443 155

1 721 578

10.3. A támogatás szempontjából a polgármesteri tisztség betöltésének módját az OSAP 1621 önkormányzati törzsadattár című 2022. évi adatgyűjtése szerint kell figyelembe venni, azzal, hogy a betöltetlen polgármesteri álláshelyek esetén a 12.2. pont szerinti táblázat „C” oszlopa szerinti összeget kell figyelembe venni.
Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (2. melléklet 2. sor) 15.989.183,-Ft, amely a 2023. évi támogatáshoz viszonyítva 174.424 Ft-tal magasabb összegű.
11. Települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása
11.1 A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása jogcím
11.1. Az e jogcím alá tartozó támogatásokra vonatkozó közös szabályok:
11.1.1. Az e jogcím szerinti feladatokra támogatás kizárólag
a) a Szoctv.-ben, illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályban, továbbá
b) a Gyvt.-ben, illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályban
foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.
11.1.2. Az önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, az Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím, az 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ – óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím, amelyek esetében az adott feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az az önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.
11.1.3. A 21.1.2. pontban szereplő kivétellel az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatásokat azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
a) az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek és
b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.
11.1.4. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat akkor igényelheti, ha
a) a feladat ellátásáról az Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják (azaz a társulás által történő feladatellátás esetén a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatoknál az adott feladat ellátását szolgáló kormányzati funkción kiadás nem merülhet fel), az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
b) a társult és ellátott önkormányzatok lakosságszáma az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím és az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő és
c) az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.
11.1.5. Egy önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.
11.1.6. Amennyiben az önkormányzat egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 21.1.4.–21.1.5. pont szerinti társulás útján gondoskodik, úgy az önkormányzat az ellátottak után a társulás által történő feladatellátásnak megfelelő, magasabb fajlagos összegű támogatásra jogosult.
11.1.7. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vett ellátást az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
11.1.8. A szociális étkeztetés és az egyes napközbeni étkeztetést biztosító szociális és gyermekjóléti intézmények esetében irányadó eljárás, amennyiben az étel előállítása nem a szolgáltatást biztosító intézmény konyháján történik:
11.1.8.1. Amennyiben az önkormányzat, önkormányzati intézmény, társulás, vagy társulás által fenntartott intézmény (a továbbiakban együtt: megrendelő) az ételt gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolja, úgy az szolgáltatásnak minősül és a megrendelő a külső szolgáltató felé teljesített kiadást a megfelelő szakmai kormányzati funkción könyvelheti.
11.1.8.2. Amennyiben a megrendelő az ételt másik, főzőkonyhával rendelkező önkormányzattól, önkormányzati intézménytől, társulástól, társulás által fenntartott intézménytől veszi át, úgy a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény által az önkormányzat részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás bevételeit és kiadásait az intézmény könyveiben a 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción könyveli le, a megrendelő pedig a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény felé teljesített kiadást a megfelelő szociális vagy gyermekjóléti feladathoz kapcsolódó kormányzati funkción, a vásárolt élelmezés rovaton könyveli.
11.1.8.2.1. Amennyiben a végső kedvezményezett (a továbbiakban: étkeztetést igénybe vevő) részére a főzőkonyha közvetlenül biztosítja az ételt az önkormányzatok közötti megállapodás alapján, azaz az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) értelmében a főzőkonyha áll szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolatban az étkeztetést igénybe vevővel, a számlát a főzőkonyha nevében szükséges kiállítani az étkeztetést igénybe evő felé. Ez esetben a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény által a megrendelő önkormányzat vagy intézménye részére nem történik szolgáltatásnyújtás, számlázás a főzőkonyha és az önkormányzat vagy intézménye között nincs.
11.1.8.2.2. Amennyiben a főzőkonyha nem közvetlenül biztosítja az ételt az étkeztetést igénybe vevőnek, úgy a főzőkonyha és az étkezést biztosító önkormányzat vagy intézmény között az Áfa tv. értelmében szolgáltatásnyújtás történik, így számlát is szükséges kiállítani a felek között.
11.1.9. Ha az önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, – átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
11.1.10. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
11.1.11. Amennyiben az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.
12. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím
12.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.
12.2. A támogatás számított összegének a
a) 30%-át a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők 2022. augusztus és 2022. november havi együttes létszámadataiból számított átlagának az összesített átlagos összegen belüli részaránya,
b) 30%-át a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2022. évi átlagos számának az összesített átlagos számon belüli részaránya,
c) 10%-át a 18–59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2022. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18–59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,
d) 30%-át a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya
szerint kell meghatározni.
12.3. A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A

B

C

D

Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint
(forint)

Támogatási mérték
(%)

alsó határ

felső határ

maximuma

minimuma

1

1

18 000

100

95

2

18 001

24 000

95

60

3

24 001

32 000

60

30

4

32 001

35 000

30

10

12.4. A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:
TM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)
ahol:
TM = támogatási mérték,
AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,
A–D = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó 22.3. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.
12.5. A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:
T = ha SZT < [SZT + ha (SZF2023>0; akkor K2022*1,6, egyébként K2022)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha (SZF2023>0; akkor K2022*1,6, egyébként K2022)]/2
ahol:
T = támogatás,
SZT = támogatás számított összege,
SZF2023 = a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2023. évi költségvetési törvény) 2. melléklet 1.4. pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcímen, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcímen és az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcímen megillető támogatás együttes összege,
K2022 = az önkormányzat által a 2022. évi költségvetési beszámolóban a 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése, a 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások, a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve az önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével, továbbá a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkció kivételével valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített kiadások együttes összege.
12.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:
12.6.1. A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.
12.6.2. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, továbbá
a) a 061030 Lakáshoz jutást segítő támogatások,
b) a 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése,
c) a 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások,
d) a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások,
e) a 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása, valamint
f) az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti támogatásoknál az e melléklet szerint alkalmazható kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
Amennyiben az önkormányzat az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.
13. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím
30.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.
30.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.
Települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása (2.melléklet 3.sor)
11.598.581 Ft (777.779,- Ft-tal magasabb összeg 2023.évhez viszonyítva.)
14. Szünidei étkeztetés támogatása
14.1 A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)–(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.
14.2. A támogatás összege az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.

A

B

Egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség (forint)

Fajlagos összeg korrigált értéke (forint/étkezési adag)

1

0–18 000

570

2

18 001–21 000

542

3

21 001–24 000

513

4

24 001–27 000

485

5

27 001–30 000

456

6

30 001–35 000

399

7

35 001–40 000

342

8

40 001-

285

14.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
14.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:
A támogatás szempontjából kizárólag a 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása (2.melléklet 4.sor)
0,-Ft
15. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím
Fajlagos összeg 2.213 forint/fő, de településenként legalább 2.270.000 Ft.
15.1 A támogatások a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény alapján tett továbbfoglalkoztatási ajánlatot elfogadók számára biztosított differenciált béremeléshez járulnak hozzá. A támogatások szolgálnak a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottak kulturális illetménypótléka, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.
15.2 A támogatás az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg az Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.
15.3. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2025. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
15.4. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,
b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,
c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,
d) a 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,
e) a 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,
f) a 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek, valamint
g) a 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
15.5. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
15.6. Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
15.7. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes vármegyei hatókörű városi könyvtárral szolgáltatási szerződést kötött önkormányzatnak a támogatás legalább 25%-át a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben előírt könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeit biztosító tevékenységre és a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia. Amennyiben az önkormányzat e feltételnek nem tesz eleget, úgy a támogatás 30%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
15.8. Amennyiben az önkormányzat e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.

Működési célú támogatások államháztartáson belülről 2. melléklet 6. sor 1.388.321 Ft, ami a közfoglalkoztatási programok támogatásának összege.
Közhatalmi bevételek a 2. melléklet 9. sorában az összes közhatalmi bevétel található a 10-17-as sorok szerinti bontásban. Az előző évvel megegyezően a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100 %-a központi költségvetést illeti meg.
Működési bevételek 2. melléklet 18. sor 0 Ft.
Működési célú átvett pénzeszközök 2. melléklet 21.sor működési célú visszatérítendő támogatás, kölcsön visszatérülése.
Az önkormányzat működési költségvetési bevételei összesen (2. melléklet 23. sora) 36.005.277 Ft.
Az önkormányzat felhalmozási költségvetési bevételei összesen az 2. melléklet 2. táblázat 8. sora alapján 56.222.922 Ft, amely összeg a VP6-7.2.1.1.1-21 kódszámú 059 hrsz. külterületi út felújítása pályázat 15.217.645 Ft-os támogatását, valamint ezen pályázathoz Magyaratád Községi Önkormányzattól kapott 5.000.000 Ft visszatérítendő támogatást tartalmaz.
Finanszírozási bevételek 2. melléklet 3. táblázat 3.sora 0 Ft.
Az önkormányzat bevételei összesen (bevételi főösszeg) 2. melléklet 5. pont 56.222.922 Ft.
A 3. melléklet tartalmazza az önkormányzat bevételeit feladat szerinti bontásban tartalmazza.
Önkormányzati kiadások alakulása
Az 5. melléklet az önkormányzat működési, felhalmozási és finanszírozási kiadásait, a 6. melléklet a kiadásokat feladat szerinti bontásban, a 7. melléklet az önkormányzat működési kiadásait kormányzati funkciónkénti részletezéssel tartalmazza. .
A működési kiadásokat kormányzati funkció szerint részletezetten tüntettük fel. Ezen kívül megbontásra került az önkormányzati működési kiadások esetében a kötelező – azon belül államigazgatási és önkormányzati – valamint az önként vállalt feladatokra eső kiadások összege is.
Az önként vállalt feladatok között az előző évi adatok, valamint az önkormányzati döntéssel felvállalt kötelezettségekből adódó kiadások szerepelnek.
A felhalmozási kiadásokat beruházási célonként a 8. melléklet, a felújításokat célonként a 9. melléklet tartalmazza. Az egyéb felhalmozási célú kiadások 5.000.000 Ft-os összege a VP6-7.2.1.1-21 kódszámú 059 hrsz. külterületi út felújítása pályázat megvalósításához kapott visszatérítendő támogatás visszafizetése.
A finanszírozási kiadások közül (5. melléklet 3. táblázat 6. sora) az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése a 2023. decemberben kapott 2023. évi állami támogatás előleg, valamint a közfoglalkoztatási bérek következő hónapot terhelő tartozás megelőlegezésének visszafizetendő összege.
Az önkormányzat kiadásai összesen (kiadási főösszeg) 5. melléklet 5. pont 56.222.922 Ft.
Megállapítások
Az önkormányzatnak – az alacsony összegű saját bevételei miatt – az előző évekhez hasonló körültekintő gazdálkodást kell folytatnia annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló bevételekből a tervezett és az előre nem tervezhető esetleges pluszként jelentkező kötelező feladatokat el tudja látni. Ennek ellenére a 2024. évi költségvetés kiegyensúlyozottabb a 2023. évihez viszonyítva tekintettel arra is, hogy nincsenek önerős beruházások. Azonban várható, hogy ez év végén jelennek meg vidékfejlesztési pályázatok, amelyek között jelenlegi információink szerint lesznek olyan kiírások is amelyek esetében támogatás elnyerésével olyan fejlesztések valósulhatnának meg, amelyek az önkormányzat kitűzött céljai között szerepelnek. Az információk szerint Magyar Falu Programos kiírásokra is lehet még számítani. A pályázatok önerő szükséglete még nem ismert, ezért célszerű tartalékot képezni, amelyet a pályázat elnyerése esetén biztosítani kell a beruházás ill.felújítás megvalósítása érdekében.