1. § (1) E rendelet csak az Arker’s Kft. 10-767/2002 jelzőszámú, Lőrincz Ferenc vezető településtervező (TT1 14-0076/2002) által készített SZT-1 jelű és 1:10 000 léptékű külterületi, az SZT-2 jelű és 1:2000 léptékű belterületi és az SZT-3 jelű és 1:4000 léptékű kertgazdálkodási területek szabályozási terveivel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(2) E rendelet hatálya, Teleki község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.

(4) A település területén telket alakítani, felhasználni, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közmű vezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK, és a BTSZ alapján kell eljárni.

(5) A területen építési engedély csak akkor adható ki, ha a telekalakítás megtörtént, valamint az ingatlanok megközelítését biztosító út, illetve az ellátást biztosító közművek kiépítésére, szennyvíz fogadására vonatkozó közműszolgáltatói illetve szakhatósági nyilatkozatok, valamint a kiépítést biztosító beruházói nyilatkozatok rendelkezésre állnak, vagy a főhálózatok kiépítése megtörtént és a csatlakozás vezetékeinek kiépítése biztosított. Használatbavételi engedély csak a fentiek megléte után adható ki.

(6) Építési engedély csak akkor adható ki, ha annak megvalósítását nem teszi lehetetlenné sem a jelen szabályzatban vagy a szabályozási terven vagy a HÉSZ mellékletében feltüntetett védőterület, védőtávolság, védősáv, sem az engedélyezésben eljáró bármely szakhatóság külön véleményében megszabott konkrét védőtávolsági igény.

(7) Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni:

(8) 15-nál meredekebb vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(9) Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt kell bevonni a szabályozási tervben régészeti védettségű területként jelölt (R) ingatlanok beépítésekor, a műemléki védettségű területtel határos szomszédos ingatlanok azaz a műemléki környezetben (MK), melyet a szabályozási tervlap jelöl. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mint építési hatóság jár el a műemlékeket (v. országos védettségű épületeket) és azok telkét érintő építési ügyekben.

(10) Teleki közigazgatási területén állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

- Biztosítani kell a településközpont vegyes építési övezet feltétlen védelmének prioritását.

- Lakóterületen állattartó épületek: a lakást szolgáló épülettől, vagy épületrésztől legalább 10 m távolságra helyezhető el, ettől eltérni csak az állategészségügyi és a közegészségügyi szakhatóság hozzájárulásával lehetséges; falusias lakóterületen 30 m²-t meghaladó állattartó épület engedélyezéséhez állategészségügyi szakhatósági hozzájárulás szükséges.

(11) Azoknak az építési telkeknek, illetve telkeknek az esetében, amelyek közvetlenül határosak vízfolyásokkal, patakokkal, vagy mély fekvésű, vizenyős területekkel, a tervezett beépítés engedélyezését külön vízügyi hozzájáruláshoz kell kötni. Hasonlóan azon építési telkek, amelyek közvetlenül nem határosak a vízfolyásokkal, vizenyős területekkel, de a tervezett beépítés 20 m-nél jobban megközelíti ezeket a helyeket.

A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(12)² Hk.

(13)³ Hk.

(14) Külterületi beépítésnél az építési engedélyezési eljárás során a Földhivatal hozzájárulását be kell szerezni.

(15) A megvalósult épületek, építmények használatbavételi engedélyének kiadását követően az épületfeltüntetést kérelmezni kell a Somogy Megyei Földhivatalnál.

(16) A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.

(17) A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.tv. –ben foglaltak alapján – a Településrendezési Tervvel összhangban – a környezeti problémák megoldása érdekében, önkormányzati helyi környezetvédelmi program készítendő.

2. § (1) A település belterületi határát csak a szabályozási terven jelölt irányban lehet megváltoztatni.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe csatolása csak akkor lehetséges, ha a beépítésre szánt területhasználat egyéb feltételei biztosítottak, és a területileg illetékes földhivatal a művelésből történő kivonásához hozzájárult. A belterületbe vonást ütemezetten kell megvalósítani.

(3) Belterület növelés a BTSZ 16. és 17. §. belterület növelést korlátozó előírásait is betartva lehetséges. Minden belterületbe csatolás esetén vizsgálandó, hogy a fejlesztésből várható többlet szennyvizek tisztítására van e a szennyvíz tisztító műnek megfelelő kapacitása. Belterület növelés esetén a területnek legalább 10%-án zöldterületet kell kialakítani.

3. § (1) A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.

Kötelező szabályozási elem: szabályozási vonal, területfelhasználási egység határa, övezeti határ, övezeti előírások, védett területek, védőterületek és védősávok.

Irányadó szabályozási elem: javasolt telekhatár.

(2) A kötelező erejű elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

(3) Irányadó jelleggel szabályozott elemek tájékoztató jellegűek, ezek az I. fokú építési hatóság által módosíthatók, szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és települési főépítészi egyeztetéssel. Ilyen a telekhatár. Ezek a Szabályozási Tervben meghatározott tömbökben előírt Telekalakítási terv (TATK) alapján határozandók meg.

(4) A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók, a KÖH szakhatóságként való közreműködésével.

(5) Építménymagasság kialakult beépítésnél, foghíj esetén az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni. Ezt utcaképpel kell igazolni, a szomszédos épületek ábrázolásával.

4. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4,0 méterig történő csökkentése csak akkor lehetséges, ha a telek szélessége a 14 métert nem éri el. Ilyen esetekben az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát legalább I.- III. tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagból kell készíteni, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén lehet legfeljebb 0,36 m2 felületű szellőző ablakokat kialakítani. Nem kell tűztávolságot tartani olyan épületek között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.

(2) Meglévő épület rekonstrukciója esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az övezeti előírásban megengedett mértéket, tetőtérbeépítés engedélyezhető a meglévő építménymagasság növelése nélkül.

(3) A megadott minimális telekméretek csak az újonnan kialakított telkekre vonatkoznak. Itt a telek területét és szélességét biztosítani kell. Az előírt telekméretnél kisebb szélességű meglévő telek a telekszélesség megtartásával az egyéb előírások betartásával megosztható.

A minimális méretűnél kisebb meglévő telkek is beépíthetők az egyéb előírások betartásával.

(4) A Szabályozási Terv előkertet nem határoz meg, ott az előkert minimálisan 5m, vagy a kialakult építési vonalnak megfelelő lehet. Kötelező beépítési vonalat a terv nem tartalmaz. Az épületnek az építési helyen belüli elhelyezését a környezeti adottságoknak, terepviszonyoknak megfelelően az építési hatóság állapítja meg. A telken épület csak az építési határvonalon belül az építési helyen helyezhető el.

(5) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott övezetben érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

(6) Az oldalkertben történő építmények létesítésénél az OTÉK 35. § (6) bekezdésének előírásait kell figyelembe venni. Szint alatti építmény (pince) az oldalkertben elhelyezhető.

(7) Az oldalhatáros beépítési módnál, az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető.

(8)⁴ Hk.

(9) A telek beépítettségénél csak az építési határvonal és az utcavonal közti terület vehető alapul mint telekterület.

(10) a)A pincékkel érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

b) Az Eg övezetekben a Szerkezeti Tervlapon felszínmozgásra érzékeny területrésznek jelölt területeken beépítés előtt az építészeti tervek ismeretében geotechnikus szakértőnek kell vizsgálni az építési hely felszínmozgásra való hajlamát.

(11) A település beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.

(12) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(13) A település beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki 2005. december 31-e után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.

(14) Szennyvízhálózatra való rákötés a hálózat elkészülte után kötelezhető.

(15) A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

(16) Ahol új épület építését e törvény nem engedi, a meglévő épületek bővítése e törvény hatálybalépése után - a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek, legfeljebb 25 m2-rel - egy alkalommal engedélyezhető.

(17)⁵ Hk.

(18) A település beépítésre nem szánt részén terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(19)⁶ Hk.

(20) A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek

5. § (1) A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:

(2) A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.

6. § Lakóterületek (L)

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Teleki belterületén falusias (Lf) lakóterületet tartalmaz a Szabályozási Terv.

(3) Lakóterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, sport és egyéb gazdasági létesítmények elhelyezhetők az övezeti előírásnak megfelelő beépítettséggel.

(4) Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető.

7. § Falusias lakóterület (Lf)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

8. § Vegyes területek (V)

(1) A vegyes terület a település igazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi alapellátását kiszolgáló intézményeinek.

(2) Teleki területén kialakított vegyes területek (Vt) településközpont vegyes területi besorolásúak.

9. § Településközponti vegyes területek (Vt)

10. § Gazdasági területek (G)

(1) A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Gazdasági terület Teleki területén kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz), ahol nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység folytatható.

11. § Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

12. § Ipari területek

(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari terület Telekiben nem zavaró hatású ipari terület lehet, egyéb ipari terület (Gipe) közműlétesítmények telekigényes területe, településgazdálkodási terület.

13. § Ipari terület

Nem zavaró hatású egyéb ipari terület (Gipe)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

14. § Különleges területek (K)

A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK 10-23. §-a szerinti területektől eltérő területek.

Különleges területek Teleki közigazgatási területén lehetnek

(K)temető terület,

(Kkp) kemping terület.

(Kb) bánya terület

15. § Különleges területek: Temető (Kt)

(2) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt, ezek az alábbiak:

16. § Különleges területek: Kemping (Kkp)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, illetve a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandó ki.

17. § Különleges területek: Bánya területek (Kb)

(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt, ezek az alábbiak:

18. § Közlekedési és közmű területek és létesítmények (KÖu)

(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a Szabályozási Terv szerint kell biztosítani.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

(5) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.

(6)⁸ Hk.

(7) A beépítésre szánt területen a telkek beépítésének feltétele, az alapközművek: víz, szennyvízcsatorna, vagy zárt közműpótló műtárgy, az elektromos energiaellátás, valamint nyílt árkos, vagy zárt csatornás csapadékvíz elvezetés kiépítése.

(8) A területen a szennyvizet elhelyezni a csatornahálózat kiépültéig csak zárt csatornahálózatban lehetséges.

(9) Hk.

(10)⁹ Hk.

(11) A vízelvezetési (vízhálózati és szennyvízhálózati bővítések, szennyvízhálózati előtisztítók, csapadékvíz tisztítók) tervekre a Dél Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a 18/1996 (VI.) KHVM rendeletben foglaltak figyelembevételével vízjogi engedélyt kell kérni.

19. § Zöldterületek (Z)

(1) Zöldterület (közpark) a szabályozási terven „Z” jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület. Közparkok az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyeket közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – meg lehet közelíteni

(2) Zöldterületen az OTÉK 27. §-a szerinti létesítmények, illetve épületek helyezhetők el.

(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozatánál tagként nyilvántartott táj- és kertépítész által készített kiviteli terv alapján történhet.

(4) A meglévő közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem haladhatja meg. Megengedett építménymagasság 4,5 m-nél nagyobb nem lehet. Tervezett zöldterület beépítettsége max. 4% lehet.

(5) A közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján kiadott építési hatósági engedéllyel lehetséges.

(6) Közpark területén és egyéb közterületen fa kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha

(7) Közpark területén és egyéb közterületen a területek folyamatos fenntartásáról, az építmények (különösen a gyermek játszószerek) karbantartásáról, a balesetveszély elkerülése érdekében gondoskodni kell.

(8) A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.

(9) A területek folyamatos fenntartásáról, az építmények (különösen a gyermek játszószerek) karbantartásáról, a balesetveszély elkerülése érdekében a tulajdonos(ok)nak és kezelő(k)nek kell gondoskodni.

20. § Erdőterület (E)

(1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve erdősítésre javasolt, jelenleg mezőgazdasági művelési ágban lévő ingatlanok területe.

(2) Teleki közigazgatási területén található erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint, illetve az elhelyezhető építmények szerint

- Ev - védelmi ,

- Eg - gazdasági,

- Ee - egészségügyi, turisztikai rendeltetésűek.

(3) Az erdőterületek területfelhasználási egységébe tatoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévő erdőművelési ágú területek és a tervezett erdők. A területfelhasználási egységre elsősorban az erdőtörvény (1994. évi LIV. tv.), a természetvédelmi törvény – védelmi célú erdő- (1996. évi LIII. tv.), és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok mellett az OTÉK 28. § (1-4) bekezdések előírásai vonatkoznak.

(4) A védelmi rendeltetésű Ev, területeken a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. A védelmi rendeltetésű területeken épület nem helyezhető el.

- Az OTÉK 32. §-ban felsoroltak az erdészeti és a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén elhelyezhetők.

- ¹⁰ Hk.

- Erdőterületet érintő művelési ágváltoztatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokban az Állami Erdészeti Szolgálatot és – védett területeken – a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is be kell vonni.

(5) A gazdasági Eg jelű erdőterületen legkevesebb 20 ha összefüggő erdőterület esetén építhető 0,2%-os beépítéssel legfeljebb 400 m²-es, az erdő- és vadgazdálkodást, a természetvédelmet, illetve közjóléti célt szolgáló épület.

(6) Az Ee jelű turisztikai erdőkben legkevesebb 10 ha esetén építhető 0,3%-os beépítettséggel legfeljebb 400 m²-es épület.

A 10 ha-nál kisebb területű telkeken a meglévő épületek – alapterületi bővítés nélkül – felújíthatók, átépíthetők.

(7)¹¹ Hk.

(8) Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó üzemterv alapján folytathat (az 1996. évi LIV. Erdővédelmi törvény (ETV) 26. §.(1)) Az üzemtervet a területileg illetékes erdészeti hatóság hagyja jóvá, az illetékes szakhatóságok előzetes szakhatósági hozzájárulásával.

(9) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok, az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira.

21. § Mezőgazdasági területek (M)

(1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a termelési adottságok, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint a településrendezési szempontok figyelembevétele alapján a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

22. § Általános mezőgazdasági terület (Má)

(1) Az általános mezőgazdasági területbe az - Má₁, illetve Má₂ jelű – árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükséges, e tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás, illetve agroturizmus építményei létesíthetők.

(2) Az általános mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tájhasznosítás mellett erdő, sportolási célú gyep, vízfelület létesíthető megfelelő hatósági engedélyek alapján.

(3) Az általános mezőgazdasági terület „Má₁” jelű övezetében az építmény-elhelyezés feltételei az alábbiak:

(4) Állattartó épület a felszíni vizektől (patakoktól) 200 méternél távolabb helyezhető csak el.

(5) A beépíthető telkek minimális szélessége 50 méter.

(6)¹² Hk. Az építménymagasság a 4,0 m-t a homlokzatmagasság az 5,0 m-t nem haladhatja meg.

(7) Az Má₂ jelű általános mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.

23. § Kertgazdálkodási terület (Mk)

(1) A kertes mezőgazdasági terület – Mk jellel szabályozott terület – a kisüzemi jellegű termelés, valamint a saját ellátást biztosító kertészeti jellegű tevékenységek színtere.

(2) Kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények présház, pince, gyümölcs, illetve terménytároló helyezhetők el.

(3) A Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben az építmény-elhelyezés feltételei az alábbiak:

(4)¹⁴ Hk.

24. § Vízgazdálkodási terület (V)

(1) Vízgazdálkodási terület a vízfolyások, a tervezett tavak medre és parti sávja, valamint a vízművek területe. Tervi jelük: V.

(2) A vízfolyások medrének területei vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől 6-6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, melyet gyepterületként, útként szükséges kialakítani.

(3) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(4) Vízfolyások rendezéséhez, a meder bármilyen beavatkozásához vízjogi engedély szükséges.

(5) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(6) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(7) A vízgazdálkodási területek övezetét érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

25. § A levegő védelme

(1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a kibocsátási határértéket teljesíteni tudja.

(2) Az említett rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő, illetve diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot okozó tevékenység Teleki területén nem engedélyezhető.

(3) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási terven beültetési kötelezettséget előíró helyeken – a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(4) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(5) Deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken és a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése indokolt.

26. § A felszíni és felszín alatti vizek védelme

(1) Teleki közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FvM-KHvM együttes rendeletben előírt határértékek teljesíthetők.

(2) Csatornázatlan területek rákötése szennyvízcsatornázás esetén kötelező, a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető (csatornázásig közműpótló, zárt tároló). Szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók. E folyékony hulladékok begyűjtése és elszállítása – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (1), (2) bekezdése alapján – csak a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékkezelési engedély birtokában végezhető. A törvényben rögzített határidőt követően új szennyvízkibocsátással járó létesítmények akkor létesíthetők, ha a szennyvízcsatorna hálózat kiépül és a létesítmény arra ráköthető.

(3) A mezőgazdasági területeken lévő szennyvizet kibocsátó létesítmény csak zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóval együtt üzemeltethető.

(4) A felszíni vízfolyások bármilyen jellegű szennyezése tilos, állattartó épület a patakok medrétől számított 200 m-es távolságon belül nem építhető.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a természetközeli nádas, ligetes, fás társulások védelmét biztosítani kell.

(6) Vízfolyások medrének rendszeres karbantartását biztosítani kell, ha szükséges hordalékfogó létesítésével, ezek tisztításával.

(7) Belterület külvizek és belvizek elleni védelmét felszíni vízrendezés eszközeivel. Kell biztosítani.

(8) Szennyezett felszíni vizek elvezetése előtt előtisztítás után engedhetők befogadóba.

(9) Nem burkolt felületen a talajt, vagy a talajvizet szennyező anyagok nem tárolhatók.

(10) Vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek hasznosításánál a vonatkozó vízügyi szakmai előírások szerint kell eljárni (46/1999.(III.18.) kormányrendelet). A vízfolyások mentén a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátása érdekében 6 m széles parti sáv biztosítandó.

(11) A vizek és közcélú vízlétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet szerint kell eljárni.

(12) Kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos (49/2001. (IV. 3.) kormányrendelet 8. § - a és annak kiegészítése: 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 42. § (5)).

(13) Az új területek beépítésének feltétele a beépítésre tervezett területeken és közterületen a felszíni vizek és csapadékvizek akadálytalan és eróziómentes elvezetésének biztosítása.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető.

Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(15) Teleki település a felszíni víz állapota szerint érzékeny terület, ezért az állattartás során a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait be kell tartani.

27. § A termőföld védelme

(1) Mezőgazdasági terület szennyvízzel történő öntözése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

(2) A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges.

(3) A talajlemosódást az eróziónak kitett területeken a hasznosítás talajvédő szempontú megválasztásával és talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, szükség esetén meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal meg kell akadályozni.

(4) Építkezés esetén a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(5) Erózió és defláció elleni védelem: mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodással kell, biztosítani a földfelszín minél nagyobb arányú és állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése során eróziós deflációs károk minimalizálása szükséges

(6) A műtrágyák és növényvédő vegyszer felhasználás szempontjából védendő terület a kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek befogadó (50-100 m széles) sávjai.

(7) Mezőgazdasági terület szennyvízzel történő öntözése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

(8) A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges.

(9) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bk. Engedélye ill. más hatóság engedélye esetén a Bk. Szakhatósági állásfoglalása szükséges.

28. § Zaj elleni védelem

(1) A zaj elleni védelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a védendő területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2) Meglévő, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a védendő területre, illetve létesítményre vonatkozó védendő határértékeket ne haladja meg.

(3) A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM- rendelet alapján zajvédelmi szempontból csendes övezet:

- A temető területe,

- a közpark területe,

- a egészségügyi erdők területe

ahol az emberi tevékenységből származó zajterhelés határértéke nappal max. 45 dB, éjszaka pedig max. 35 dB.

(4) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület (Vt), és a falusias lakóövezet (Lf).

(5) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz), illetve ipari területek (Gipe) övezetei.

29. § A természeti értékek védelme

(1) A helyi jelentőségű természeti értékek védelme tekintetében Teleki község Önkormányzatának kt. rendelete alapján kell eljárni. A helyi védettségű területek védelme a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó.

(2) A táj meglévő karakterének, kedvező képének védelme érdekében a távlatilag is külterületben maradó rész jellegét, karakterét megváltoztató beavatkozások kerülendők.

Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak megfelelő építési engedély alapján végezhető. A tervezett belterület bővítés területeinek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(3)¹⁵ Hk.

30. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján kerülhet a hatóságilag kijelölt szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és földtakarással történik.

(2) Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem kerülhet.

(3) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. Kommunális és ipari hulladék kijelölt telephelyen ártalmatlanítandó, a veszélyes hulladékok elszállítandók, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(4) Az elhullott állatok tetemeinek, mint az Európai Parlament és a Tanács 1744/2002/EK rendelete 5. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint 2. kategóriába sorolt állati hulladéknak dögkútban való elhelyezése tilos. A keletkező állati hulladékot az adott hulladékkategória begyűjtésére és ártalmatlanító üzembe történő elszállítására engedéllyel rendelkező vállalkozónak kell átadni, amit dokumentálni kell.

(5) A szelektív hulladékgyűjtés feltételeit a háztartásokon túl az intézményekben is biztosítani kell. Gondoskodni kell a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően. Az újrahasznosításra alkalmas termelési hulladékot (pl. papírgöngyöleg) szelektíven kell gyűjteni. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni az elektromos és elektronikai hulladékok, az elhasznált akkumulátorok, a növényvédő szerek és csomagolóanyagaik gyűjtésére.

(6) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint szükséges ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni. A hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak ezen az úton lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetését helyi rendelet szabályozza.

31. § Műemlékek és régészeti területek

(1) A településen található műemlékek védelme, megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

(2) Műemléki védelem alatt álló objektumok esetében, illetve a műemléki környezetben lévő ingatlanok esetében a HÉSZ 1. §.(9) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.

(4) A Szabályozási Terven jelölt nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához és fakitermeléshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági engedélye szükséges. (Védelemmel érintett ingatlanok a mellékletben kerület felsorolásra)

(5) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

(6) Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értékesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

32. § Helyi építészeti értékek védelme

(1) Helyi érték - a képviselőtestület rendeletével elfogadott - minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, településképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátás, település sziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett.

(2) A helyi értékvédelem célja az (1) bekezdésben meghatározott értékeknek a fokozott megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása az itt élők önbecsülésének, településszeretetének elősegítése érdekében.

(3) A helyi értékvédelemnek ki kell terjednie az értékvizsgálatban felsorolt egyedi védelemre (H1, H2, H3 kategóriák), valamint a helyi értékű területi védelmi kategóriára (He). (A védelemmel érintett ingatlanok a HÉSZ mellékletében kerültek felsorolásra.)

Az egyedi védelem kiterjedhet:

(4) A helyi értékek védelmével kapcsolatos építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat a főépítész látja el.

(5) A védetté nyilvánítás alapja a Településrendezési Terv Örökségvédelmi Hatástanulmányának értékvizsgálata.

(6) További védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy kezdeményezheti a polgármesternél. A védetté nyilvánításra, illetve megszüntetésre a Polgármester tesz javaslatot a képviselőtestületnek.

(7) A jegyző a helyi védelem alatt álló értékekről törzslapot készíttet és nyilvántartást vezet. A törzslap az alábbi adatokat tartalmazza:

(8) Védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről az önkormányzat rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonost és a kezdeményezőt, a Körzeti Földhivatalt. Helyi területvédelem esetén az érintett közművek és utak fenntartóit.

(9) A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg megszűntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(10)¹⁶ Hk.

(11)¹⁷ Hk.

(12)¹⁸ Hk.

(13) A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését – előzetes egyeztetés alapján – az építési hatóság előírhatja.

(14)¹⁹ Hk.

(15)²⁰ Hk.

(16) A helyileg védett értékek fenntartásával, helyreállításával, korszerűsítésével kapcsolatos, részletes előírásokat esetenként és egyedenként az örökségvédelmi hatástanulmány építészeti értékvizsgálata alapján az építési hatóság határozza meg.

(17)²¹ Hk.

(18) A (17) bekezdésben meghatározott munkákra az építési és használatbavételi, bontási engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

(19)²² Hk.

(20)²³ Hk.

33. § Építési tilalmak illetve korlátozások

(1) Közművezetékek védőtávolságán belül az idevonatkozó szakági szakmai előírások betartásával kell eljárni.

(2) Lakótelken épület csak az építési határvonalon belül építhető.

34. § Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

(1) A rendezési terv által javasolt, közérdekből szükséges helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az Önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a legyezésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybevett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatan érték-növekedés összegét.

35. § Útépítési és közművesítései hozzájárulás

(1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.

36. § Településrendezési és építésjogi követelmények

(1) A tervszerű telek gazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)²⁴ Hk.

(3)²⁵ Hk.

(4) A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosa a közműre való rákötésre kötelezhető.

(5) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képez ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen és erdőterületen történő építés.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(7) A környezetvédelmi szempontok érvényesítése miatt az önkormányzat beültetési kötelezettséget írhat elő.

37. § (1)²⁶ Építési bírsággal sújtható az építtető – külön jogszabályi előírás alapján – aki engedélyhez kötött építést, vagy bontást engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végez.

(2)²⁷ Hk.

(3) E rendelet a kihirdetés napján lép érvénybe. Rendelkezéseit a hivatalnál folyamatban lévő építési hatósági ügyekben alkalmazni kell.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kötcse község önkormányzati képviselőtestületének alábbi rendelkezései: 4/1997 (III.25) sz. Kt. rendelete