TELEKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

12/2011.(XII.23.) ÖNKORMÁNYZATAI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL

Teleki Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott a feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Az adókötelezettség

1. §

Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján a következő helyi adókat vezeti be:

1. építményadó
2. telekadó
3. magánszemélyek kommunális adója,
4. helyi iparűzési adó.
5. idegenforgalmi adó,

2. §

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén:

1. az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra;
2. a nem állandó lakosként való tartózkodásra;
3. az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására terjed ki.

3. §

 (1) E rendelet alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

[1](2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és  - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

 (3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) A törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

(6) Ha a törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.

2. Építményadó

4.  §

 (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem   lakás céljára szolgáló épület és épületrész (a továbbiakban együtt: építmény)

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetéséről, illetőleg hasznosításától függetlenül.

(3) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet

5. §.

(1) Az adó alanya (2. §.) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: Tulajdonos)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

6. §

(1) Mentes az adó alól:

a) a szükséglakás;

b) gyógy-vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,

c) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségekhez tartozó teleknek az a része, amely az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú mértéket meghaladja,;

d) a költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, valamint az egyházak tulajdonában álló építményekhez tartozó teleknek az a része, amely az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú mértéket meghaladja,

e) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő- az épület zárt egységén belül vagy kívül eső -, olyan helyiségek, amelyek a rendeltetésszerű használatot kiegészítik, és huzamosabb emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgálnak, (tüzelőtér, tüzelőtaroló, salaktároló, padlás, szerszámkamra, szín, pince) az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület,

f) az újonnan épített lakás a használatbavételi engedély kiadásától számított 5 évig,

g) a lakóház bővítés esetén az újonnan épített lakásrész a használatbavételi engedély kiadásától számított 5 évig, ha az eredeti lakás legalább egy lakószobával bővül,

h) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló,) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.

i) a műemléképület felújításhoz kapcsolódó adómentesség megállapítására a Htv. 13/A §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

7. §

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első félében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

8. §

(1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

(2) Az adó  mértéke:

a./ lakás és üdülő esetén                                                   300,- Ft/m²

b./ üzlet, műhely, raktár, iroda, üzemcsarnok                  400,- Ft/m²

c./ nem lakás céljára szolgáló bel- és külterületi

    építmények helyiségei (garázs, pihenő)                       100,- Ft./m²

9. §[2]

 (1) A magánszemély tulajdonában lévő lakás után járó adót 90%-kal kell csökkenteni, ha az adófizetésre kötelezett a tárgyév teljes időszakában folyamatosan, megszakítás nélkül, életvitelszerűen abban a lakásban tartózkodik.”

 (2) A magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál életvitelszerű lakóhelyéül,

a) ahonnan életét szervezi: rendszeresen munkába vagy oktatási intézménybe indul; ahová hazatér,

b) ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket - étkezés, főzés, mosás – legjellemzőbben folytatja,

c) amely családi élete helyszínéül szolgál,

d) amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat elsődlegesen, nagyobb mértékben vesz igénybe és

e) amely elsődleges számlázási/levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(3) Az adófizetésre kötelezett magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott mentesség igénybevételéhez nyilatkozni köteles az életvitelszerűségről, melyhez csatolja az ezt alátámasztó dokumentumokat.

(4) Az adóhatóság megvizsgálja a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozat valóságtartalmát, szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le, megvizsgálva a közüzemi számlákon szereplő fogyasztás, és az életvitelszerűség arányosságát, összevetve, hogy

a) a dokumentumok, közműszolgáltatói igazolások, számlák miként tartalmazzák az igénybevevő nevét, lakóhelyét, a fogyasztási címet, a számlázási/levelezési címet és

b) a számlázási/levelezési cím mely időponttól érvényes a kérelem benyújtását megelőző egy évről szóló számlákon (részszámla, elszámoló számla).

3. Telekadó

10. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

11. §

Az adó alanya az aki az év első napján a telek tulajdonosa.

Ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 5. §-ban foglaltak az irányadóak.

12. §

Mentes az adó alól:

a) a beépített telek

b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,

c) az építési tilalom alatt álló telek,

d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt építményhez tartozó telek,

e) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magánszemély tulajdonában

    lévő telek,

f) a teleknek a 400 m2-t meghaladó része,

g) a rendezési terv szerint be nem építhető telek.

13. §[3]

A magánszemély tulajdonában lévő telek utáni adót 50%-kal csökkenteni kell, ha az adófizetésre kötelezett a tárgyév teljes időszakában folyamatosan, megszakítás nélkül, életvitelszerűen Telekiben tartózkodik. Az életvitelszerűségre a R. 9. §.-ban foglaltak az irányadók.”

14. §

(1) Az adókötelezettség

a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján,

b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján,

c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,

d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség

a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,

b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,

c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

(3) Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)–(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

15. §

Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.

16. §

Az adó mértéke:

1. a telek 2000 m2-t meg nem haladó területrésze után 2,-Ft/m2
2. A telek 2000 m2 feletti területrésze után : 0,50,-Ft/m2
3. Az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telek setén 0,50 Ft/m2.

4. Magánszemély kommunális adója

17. §

Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő

1. lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény)
2. telek,
3. nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti joga (lakás)

18. §

(1) Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 8. §-ban, illetve a 15. §-ban foglaltak az irányadók

(2) A 17. §-ában foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

(3) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik

19. §.

Az adó mértéke: 4.000,-Ft/év.

20. §

Mentesül a magánszemélyek kommunális adója alól az adóalany, ha a tulajdonában lévő építmény után építményadót, illetve ha a tulajdonában lévő telek után telekadót fizet.

5. Idegenforgalmi adó

21. §

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

22. §

Az adókötelezettség alól mentes:

a)  a 18. életévet be nem töltött, továbbá a 70. életévet betöltött magánszemély,

b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély

c) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély,

d) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság    vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség   

      teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának    (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély,

e) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a

      használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint    lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója.(Ptk. 685. §. b./ pontja.)   

23. §

Az adó alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma.

24. §

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 200,- Ft.

25. §[4]

26. §

(1) A rendelet 24. §-a  alapján fizetendő adót:

a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

27. §

(1) Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett, a beszedést követő hónap 15. napjáig köteles átutalni, vagy befizetni az Önkormányzat 10700172-26020802-52900004 számú, az CIB Bank Rt Kaposvári Fiókjánál vezetett adóbeszedési számlájára.

(2) Az adó beszedésre kötelezettnek az általa beszedett adóról a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell bevallást tennie.

28. §

(1) A vendégekről vezetett nyilvántartást úgy kell összeállítani, illetve vezetni, hogy

    a) az adó alapjának, az adó összegének, a mentességek, a kedvezmények igénybevételének ellenőrzésére alkalmas legyen;

     b) folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adó, valamint a mentességek, kedvezmények megállapítását megalapozó dokumentumok, bizonylatok hivatkozásait,

 így:ba.) az életkor igazolására a személyi igazolvány, útlevél, tartózkodási engedély számát;

                bb.)  a tanulói, hallgatói jogviszony igazolására a diákigazolvány számát;

       bc.) munkavégzési célú tartózkodás esetén a munkáltató megnevezését, pontos teleki székhelyének,   telephelyének címét.

(2) A nyilvántartást az egyes bevallási időszakok végén le kell zárni, s meg kell állapítani a fizetendő adót.

(3) A nyilvántartást úgy kell vezetni és tárolni, hogy az adó megfizetésének, valamint az adó alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegye

6. Helyi iparűzési adó

29. §.

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó a minőségében végzett nyereség-, és jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet véget végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

30. §

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

31. §

Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végezett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

32. §

Az adó alapja:

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

 (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

(3) A vállalkozó a Htv. 39/A és 39/B §-ában foglalt szabályok szerint választhatja az adólap meghatározásának egyszerűsített módját is.

(4) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

33. §

Az adó mértéke:

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adóalap 2 százaléka.

(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 500,-Ft

(3) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz adóévre fizetendő adóból, legfeljebb annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzathoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely/ek szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

34. §

Az Önkormányzati rendezvények alkalmával kitelepülő, alkalmi árusítást végző vállalkozó mentes a napi átalány adózási kötelezettség alól a rendezvény napján (pl. búcsú, falunap, gyermeknap, majális)

35. §

Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41-42. §-ában foglaltak az irányadók.

36. §

E rendelet alkalmazása során a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ban meghatározott „értelmező rendelkezések” szerint kell eljárni.

7. Záró rendelkezések

37. §

A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezménnyel jár (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék).

38. §

(1) E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/2011. (II.17.) rendelettel módosított 6/2009. (III.25.) számú rendelet hatályát veszti.

 (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

Teleki, 2013. november 26.

                                                                                                           Dr. Kiss Pál

                                                                                                        címzetes főjegyző