1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni a szabályozási tervek, az OTÉK, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet együttes alkalmazásával lehet

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

- a település igazgatási határát,

- a belterületi határt,

- beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határát,

- építési, szabályozási és védelmi vonalakat, építési határvonalat,

- a területfelhasználási egységek, építési övezetek, övezetek határait.

(6) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(7)² Közterületet használni, közterület alatt és fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásai szerint lehet.

(8)³

(9) A beépítésre szánt területen a közcsatorna üzembe helyezését követően 1 éven belül a hálózatra történő rákötés kötelező. A felszíni vizeket nyílt árokban kell elvezetni a befogadó vízfolyásokba.

(10) Ahol új épület építését az OTÉK vagy HÉSZ nem engedi, ott a meglévő épület egy alkalommal 25 m²-el bővíthető az övezetre engedélyezett telek beépítettség mértékéig, kivéve ha 1989. január 1-e után ezt már engedélyezték.

(11) A település területén térségi hulladékkezelő telep nem helyezhető el.

(12) A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a BTSZ előírásait (együttesen) kell figyelembe venni.

2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

(3)⁴

(4) ⁴

(5)⁵ Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: az építésre kijelölt területen utcaképi megjelenés szabályait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg. Önálló pince Mk-1 mezőgazdasági övezetben, valamint lakóterület Lf-1,2 építési övezetében, építési telken – az utcai telekhatártól 20 méteren túl - építhető.

(6)⁶ Település- és tájképvédelmi okok miatt a település belterületén, táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. A külterületen a domborzati viszonyokhoz igazodóan létesíthetők, legfeljebb 15 méteres építménymagasságig. A települési tájkarakter védelme érdekében 2500 m²-nél nagyobb összes szintterületű, csarnokjellegű épületek építése nem engedélyezhető.

(7) A 021 és 022/1 hrsz Ev jelű erdőterületen a belterület mellett felhagyott két bányászott terület ökológiai rehabilitációját el kell végezni, az erdősítést vissza kell állítani,megoldására tájrendezési tervet kell készíteni.

3. § A település igazgatási területének tagozódása:

(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet; ettől eltérni a temető és sportterület esetében lehetséges;

(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

4. § (1) A település területén falusias lakó, gazdasági és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.

(2)⁷ A község beépítésre szánt területein, belterületén, ahol a szennyvízcsatorna –hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt adni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. A kiépült szennyvízcsatorna hálózatra rákötni, amennyiben ennek műszaki feltételei megteremthetők,- kötelező.

(3) A beépítésre szánt területeken az egyes építési övezetekre vonatkozó szabályokat, előírásokat a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

(4)⁸ Az állattartás során keletkező trágya tárolásáról megfelelő műszaki védelemmel ellátott trágyatároló létesítésével kell gondoskodni. A trágya ártalommentes elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezze.

5. § (1)⁹ Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK előírásai szerinti építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők, üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(2)¹⁰ A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető.

(3) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 12 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. A korábban felépített – oldalkertben lévő - épületek csak az illetékes tűzoltóság egyetértő véleménye alapján tarthatók meg.

(4) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, „kertek” a rendezési terv módosítása nélkül a szomszédos telkekhez kapcsolhatók zöldterület vagy kert növelése céljából. Nyeles telek lakóház építése céljából nem alakítható ki.

(5)¹¹

(6) ¹¹

(7) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők, max. 100 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.

(8)¹² A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 100 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon az OTÉK szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(9) Az építési használat határai:

(10) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:

(11)¹³ Az épületek tetőhajlásszöge 30-45⁰ közötti érték lehet. A megjelölt értékek között az utcaképhez illeszkedő hajlásszög tervezendő.

A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet.

(12) A belterületi szabályozási terven Tk jellel körülhatárolt területen a további szabályok is betartandók:

- Csak utcára merőleges gerincű nyeregtetős földszintes épület építhető tetőtér beépítés nélkül

- Az utcai homlokzat csak két ablakos, oromfalas lehet.

- Garázskapu az utcai homlokzatra nem helyezhető el.

- Tetőfedésre csak égetett agyag tetőfedő anyag használható natúr vörös színben. A tető hajlásszögét 38 - 42 ⁰ között kell meghatározni.

- Az oldalkertre néző homlokzat csak tornác nélküli, vagy falazott íves záródású tornác lehet.

- Az épület fesztávja ( nyeregtetőt fogadó szerkezet külső falsíkjai közötti távolság ) nem lehet nagyobb 7 méternél, beleértve a tornácot is.

- Keresztszárny építhető, de csak az utca felőli homlokzatsíktól mért 6 méter után, a keresztszárny sem magasságilag, sem szélességében nem haladhatja meg a fő épülettömeg méreteit.

- A homlokzatokon csak fa nyílászárók alkalmazhatók. A falfelületek csak vakolt, simított, festett felületűek lehetnek fehér, vagy sárga színben. Nemesvakolatok nem alkalmazhatók.

- Helyi területi védelem területén egyedileg nem védett épület lebontása esetén annak helyén csak a lebontott épület nagyságrendjével azonos és a terület hagyományos épületeinek arányaival megegyező paraméterekkel épülő új épület építése engedélyezhető.

6. § (1) A szabályozási terven kijelölt gazdasági területek elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település területén több helyen meglévő és megmaradó gazdasági területek vannak. Ezek meghatározása a tervben a következők szerint történik:

- kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)

- egyéb ipari terület (Gip) kerül kialakításra.

A terület lekeríthető, előkertjében max. 20 m² nettó alapterületű portaépület építhető. A telekhatárok mentén zöldsáv telepítendő.

(3) A gazdasági területeken a tevékenység végzése, megváltoztatása vagy új engedélyezése során a felszíni szennyeződésre érzékeny területre vonatkozó szabályokat ki kell elégíteni

(4) A területeket a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, a megépülő szennyvízcsatornára kötelező rákötni. Annak megtörténtéig vagy a rákötés ellehetetlenülése esetén a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt kell létesíteni.

(5)¹⁴ A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.

(6)¹⁵ A terület közúttal határos telekhatára mentén zöldsávot kell kialakítani, melynek sávszélessége min. 10 m. A zöldsávot háromszintes (talajtakaró-cserje, bokor, fa) növényállomány-nyal kell kialakítani. A növényeket a használatbavételi engedély kérelem benyúj-tásáig el kellültetni; használatbavételi engedély csak ennek teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartá-sáról, szükség esetén pótlásáról is.

7. § (1) A szabályozási terven a terület jele: Gksz.

(2)¹⁶ A területen az OTÉK előírása szerinti nem jelentős mértékű zavaró hatású - épületek építhetők.

(3)¹⁷ A területen min. 25 m széles és min. 40 m mélységű és min. 2000 m²-es területű telkek alakíthatók ki. A beépítési mód: szabadon álló lehet.

(4) Az építési használat határai:

8. § (1) A szabályozási terven a terület jele: Gip

(2)¹⁸ A rendelet hatálya alá tartozó területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású - építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló helyezhetők el.

(3) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m². A beépítési mód szabadon álló.

A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.

(4) Az építési használat határai:

9. § ²⁰A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra. A település területén a működő temető (Kt), a különleges idegenforgalmi terület (Ki) és a sportterület (Ksp) tartozik e kategóriába.

10. § (1)²¹ A temető területén belül csak a működéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Az építmény épület jellemzői sajátosságai miatt ennél nagyobb, maximálisan 10 méteres építménymagasság is engedélyezhető a harangláb, a ravatalozóval egybeépített torony, a temetői kápolna tornya esetében. A beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

(2)²² A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben telken belül kell biztosítani.

(3)²³ A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvizzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.

11. § (1)²⁴ A sportterületen (Ksp) belül csak a működéshez szükséges építmények ( pl. parkoló, esőbeálló, WC csoport, öltöző, büfé) helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. A beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

(2)²⁵ A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben telken belül kell biztosítani.

(3)²⁶ A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvizzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.

11/A. § (1) A különleges idegenforgalmi (Ki övezettel jelölt) terület az idegenforgalom, a vadász-, és lovasturizmus sajátos területe, ahol a szállásférőhely, ezek kiszolgáló létesítményei (fürdőmedence, szauna, sportpálya, sportlétesítmények, vendéglátóhely), istálló, takarmánytároló, pince, kilátó, kerítés, valamint a tulajdonos, a személyzet számára szükséges lakóépületek helyezhetők el.

(2) A minimálisan kialakítható telekméret 2 ha.

(3) Építési előírások:

(4) A parkoló szükségletet az OTÉK előírása szerinti mértékben saját területen kell biztosítani.

(5) A területet elektromos hálózattal, a közegészségügyi előírásoknak megfelelő ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas, a vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni. A keletkező hulladék kijelölt hulladék-lerakóhelyre történő elszállításáról gondoskodni kell.

(6) A területen elhelyezhető sajátos, toronyjellegű építmények (kilátó) építménymagassága a (3) bekezdésben előírt mértéket meghaladhatja, maximálisan 10 méter lehet.

(7) A A különleges idegenforgalmi terület beruházásainak megvalósításával egyidejüleg a tulajdonost beerdősítési kötelezettség terheli, melyet a IV. fejezet 27. §.- ban meghatározottak szerint kell teljesíteni.

12. § A Balaton-törvényben meghatározott védelmi övezetek közül az alábbiak érintik a települést:

13. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a terv tartalmazza. A meglévő utak, utcák szabályozási szélessége a meglévőnél kisebbre, a települési utak a külterületen 8 méternél kisebbre nem csökkenthetők.

(2)³⁰ A közutak elhelyezésére szükséges területeket a szabályozási terv és az OTÉK -ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni.

(4) ²⁹A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kivül az OTÉK-ban meghatározott építmények helyezhetők el.

(5)³¹

14. § (1) A zöldterület a szabályozási tervben jelölt, közterület. A területet növényzettel fedetten, közpark céljára kell kialakítani, más célra nem használható.

(2)³² A zöldterület közúttal határos részén 50 cm magasságban tartott élő sövény telepíthető. a területén az OTÉK-ban meghatározott épületek, építmények helyezhetők el, az ott meghatározott feltételekkel. Épület elhelyezése esetén annak építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a R.10. § (3) bekezdésében előírtak szerint gondoskodni kell.

15. § (1)³³ A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre, ahol a Balaton törvény vonatkozó előírásait érvényesíteni kell.”

(2) A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre.

(3)³⁴ A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű,- Ev jelű,- erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

(4)³⁵ A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén . legfeljebb 0,3%-os beépítéssel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az épület építménymagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg. A keletkező szennyvíz szakszerű elhelyezéséről gondoskodni kell a R. 10. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

(5) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges.

(6)³⁶

(6)³⁷ Az épületek tetőhajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet.

16. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági övezetek alakulnak ki:

Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezet (Má-1, Má-2)

Kertterület övezete (Mk-1, Mk-0, Mk-b),

Érzékeny területek (gyep, rét, stb.) mezőgazdasági övezete (Má-0)

(3)³⁸ A területen földrészletet kialakítani, továbbá építményeket elhelyezni, az OTÉK előírásai figyelembe vételével lehet. A földrészletek megközelítését közútról vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról kell biztosítani.

(4)³⁹ Mezőgazdasági területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is

kielégítő épület csak akkor létesíthető, ha:

(5)⁴⁰

17. § (1) Az általános mezőgazdasági területeket (Má-0, Má-1és Má-2) a szabályozási terv jelöli.

(2) Az övezetben építés csak Má-1 és Má-2 övezetben engedélyezhető. Érzékeny mezőgazdasági területen (Má-0) építeni nem szabad. Kivétel: köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek.

(3)⁴¹ - Szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

- szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,3%-át, és az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

- épületet úgy kell elhelyezni, hogy a védelmi célú előírásokat kielégítse;

- épület max. 4,0 m építménymagassággal építhető, mely a legmagasabb pontján sem lehet 6,0 méternél magasabb; környezetbe illő anyaghasználattal és felületképzéssel;az épület szintvonalra merőleges gerincű nyeregtetős lehet, cserépfedéssel

- új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(4)⁴²⁴³

(5)⁴⁴ Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 1,0 %-át és az 1.000 m²-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület esetén legfeljebb 5, 5 m, gazdasági épületnél legfeljebb 6,0 m lehet.

18. § (1) A kert, szőlő, gyümölcsös területeket (Mk-1, Mk-0, Mk-b) a szabályozási terv jelöli.

(2)⁴⁵ Az Mk-1, Mk-0 övezetben kialakítható legkisebb telek 3000 m² lehet. Az Mk-1 övezetben beépíthető legkisebb földrészlet 2000 m². Beépíteni csak az Mk-1 övezetbe tartozó területen az építésre alkalmas telkeket szabad a (3-6) bekezdésben meghatározott feltételekkel. Mk-0 és Mk-b övezet nem építhető be. lakóépület az övezetben nem építhető.

(3)⁴⁶ Az Mk-1 övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Amennyiben az épületet vezetékes vízellátása biztosított, úgy gondoskodni kell a szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a 10. § (3) bekezdés előírásainak alkalmazásával.

(4) A gazdasági épületek az Mk-1 övezetbe tartozó földrészleten szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; max.4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb; környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel. A beépítettség max. 3 %. lehet. Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.

(6) A szabályozás a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.

19. § (1) Az érzékeny területeket a szabályozási terv jelöli (Má-0).

(2) A terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. Elhelyezhetők köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

20. § (1) A vízgazdálkodási (V) területeket a terv tartalmazza

(2)⁴⁷ A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással összefüggő építmények helyezhetők el.

(3)⁴⁸ A vízfolyások partéle mentén a karbantartás részére a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló Kormány rendelet előírásai szerinti szabad parti sávot kell biztosítani.

(4)⁴⁹

21. § A környezet-, táj-, természet-, régészeti, műemléki és helyi védelemmel, kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel. E fejezet alkalmazásánál figyelembe kell venni:

- az OTÉK előírásai szerint készített alátámasztó munkarészben foglaltakat és a kulturális örökségvédelmi tanulmányt;

- a Balaton törvény előírásait is.⁵⁰

22. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3)⁵¹ A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, amely megfelel a levegőtisztaság védelmi előírásoknak.

(4)⁵² Nagycsepely a felszín alatti vizek állapota szempontjából „érzékeny” település. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.

(5)⁵³ Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, szerint történhet.

(6) Állati hullát, kommunális szemetet, szippantott szennyvizet a településen kívül kell elhelyezni hatóságilag engedélyezett helyen.

(7)⁵⁴

(8) Veszélyes hulladék üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel is csak a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

(9) Bármely szennyvizet, trágyát termelő üzemi létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz és a trágya, trágyalé átmeneti tárolása.

(10)⁵⁵ A földutak és vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

(11)⁵⁶ A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban előírt határértékeket biztosítani kell.

(12)⁵⁷ Beépítésre szánt területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve kiadott engedély érvényét meghosszabbítani a szennyvízhálózat kiépítésének hiányában csak akkor lehet, ha az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett szennyvízkezelő berendezés létesült.

23. § (1)⁵⁸

(2) Természetvédelmi szempontból kiemelt védettségű a település déli részén lévő erdőterület és a Csoroszlya patak területe, környezete, amely a NATÚRA 2000 területébe tartozik.

(3) A település külterületén a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. Bármilyen – a HÉSZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(4) A település külterületén vezetékek csak terepszint alatt létesíthetők kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne; ettől eltérni a természetvédelmi és az érintett hatóságok hozzájárulásával lehet.

Az (2) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltő állomás nem létesíthető.

24. § (1) A település műemléki védettségű környezetét építményét a szabályozási terv tünteti fel.

(2)⁵⁹ Műemléki védelem alatt álló épületeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3)⁶⁰

(4) ⁵⁷

(5) ⁵⁷

25. § (1)⁶¹ A helyi védelem alatt álló építményeitket és a településkép-védelmi területeket a belterületi szabályozási terv „Tk”-val jelölten tünteti fel. Helyi védelem alatt állnak az 1. sz. mellékletben felsorolt épületek és építmények.

(2) Védett értékek épületeknél a beépítési mód, az arányrendszer (tetőidom, tetőhajlás, építménymagasság, nyílászárók rendszere), homlokzatdíszítés, anyaghasználat. A meglévő funkció megtartandó vagy az övezetben elhelyezhető közösségi célra váltható az építészeti értékek veszélyeztetése nélkül.

(3)⁶² Az 1.sz. mellékletben felsorolt épületeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:

(4)⁶³ Ahol a hagyományos kerítés megmaradt, a jellege megőrzendő. Ahol új kerítés épül, a belterületen, hagyományos léckerítés építendő.

26. § (1)⁶⁴ A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, régészeti érdekű területeket és környezetüket a 1. számú függelék és a szabályozási terv tartalmazza.

(2)⁶⁵ A régészetileg védett területeken az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden, a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez a régészeti hatósági engedélye szükséges. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha erre nincs mód, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A továbbiakban a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai alapján kell eljárni.

(3)⁶⁶ A régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához, ill. bármilyen talajbolygatással, földmunkával járó munkálatok esetében ki kell kérni a régészeti hatóság véleményét.

(4)⁶⁷ Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti emlék kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a helyszínen a lelet megóvása mellett értesíteni kell a jegyzőt aki a Múzeum és a régészeti hatóság szakmai bevonásáról haladéktalanul köteles gondoskodni.

27. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

- közérdeket nem sért,

- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(3)⁶⁸ A különleges idegenforgalmi területen („Ki” jelű) megvalósuló településrendezési cél megvalósításának feltétele a külterületi szabályozási tervben e területtől északra fekvő, a külterületi szabályozási terven védelmi erdőként (Ev) jelölt ingatlan beerdősítése. A kötelezettséget a különleges idegenforgalmi terület épületei használatbavételi engedélyének megadásáig kell teljesíteni, az önkormányzattal kötött településrendezési megállapodás alapján.

28. § (1)⁶⁹ Lakó és kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az illetékes hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2)⁷⁰ A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület az épített környezet alakításáról szóló törvény előírásai szerint dönt.

(3) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4)⁷¹

29. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából - a 033/3 hrsz ingatlanon a 032 hrsz utca mentén a telekhatáron belül, 10 méter szélességben - meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettséget írhat elő.

(4) ⁶⁸

(5)⁷² A HÉSZ 4. számú mellékletében szereplő ingatlan tulajdonosát az ott felsorolt ingatlanra, és az abban megjelölt cél megvalósítása érdekében meghatározott,- településrendezési szerződésben rögzített,- kötelezettség terheli.”

29/A.  § 2. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv B-SZ jelű tervlapja

3. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv KSZ jelű tervlapjai

30. § (1)⁷⁴

(2) ⁷⁰

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nagycsepely község Önkormányzatának 10/1997. (IX. 29.) sz. és 11/2001 (X. 29.) sz. rendelete hatályát veszti.

(4) E rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon, 2006. április 28.-án lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik