Nagycsepely Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. §. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ 

Nagycsepely Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2006. (III.27.) Kt. rendelet (továbbiakban: R) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

1. „(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni a szabályozási tervek, az OTÉK, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet együttes alkalmazásával lehet.”

2. A R. 1.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Közterületet használni, közterület alatt és fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásai szerint lehet.”

2.§ 

A R 2.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Település- és tájképvédelmi okok miatt, a település belterületén, táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.  A külterületen a domborzati viszonyokhoz igazodóan létesíthetők, legfeljebb 15 méteres építménymagasságig. 

       A települési tájkarakter védelme érdekében 2500 m²-nél nagyobb összes szintterületű, csarnokjellegű épületek építése nem engedélyezhető.”

3.§

A R. 4.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) A község beépítésre szánt területein, belterületén, ahol a szennyvízcsatorna –hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt adni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. A kiépült szennyvízcsatorna hálózatra rákötni,- amennyiben ennek műszaki feltételei megteremthetők,- kötelező.”

A R. 4.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állattartás során keletkező trágya tárolásáról megfelelő műszaki védelemmel ellátott trágyatároló létesítésével kell gondoskodni. A trágya ártalommentes elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezze.

4.§

1. A R. 5.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK előírásai szerinti építmények helyezhetők el, azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.”

2. A R. 5.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén, a belterületen, min. 16,0 méter engedélyezhető.”

3. A R. 5.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 100 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon az OTÉK szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

4. A R. 5.§ (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az épületek tetőhajlásszöge 30-45^o közötti érték lehet. A megjelölt értékek között az utcaképhez illeszkedő hajlásszög tervezendő.

A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet.

5.§

A R. 6.§ a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A terület közúttal határos telekhatára mentén zöldsávot kell kialakítani, melynek sávszélessége min. 10 m. A zöldsávot háromszintes (talajtakaró-cserje, bokor, fa) növényállománnyal kell kialakítani. A növényeket a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak ennek teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.”

6.§

1. A R. 7.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK előírása szerinti, nem jelentős mértékű zavaró hatású épületek építhetők.” 

2. A R. 7.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen min. 25 m széles és min. 40 m mélységű és min. 2000 m² területű telkek alakíthatók ki. A beépítési mód: szabadon álló lehet.”

7.§

1. A R. 8.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású - építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló helyezhetők el.”

2. A R. 8.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   Az építési használat határai:

       a.) legkisebb zöldfelület: 30 %

        b.) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Technológiai jellegű építményeknél (siló, szárító, víztorony, antenna) ennél nagyobb, maximálisan 25 méteres építménymagasság is engedélyezhető.”

8.§

A R. 9.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra. A település területén a működő temető (Kt), a különleges idegenforgalmi terület (Ki) és a sportterület (Ksp) tartozik e kategóriába.”

9.§

1. A R. 10.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A temető területén belül csak a működéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Az építmény sajátosságai miatt ennél nagyobb, maximálisan 10 méteres építménymagasság is engedélyezhető a harangláb, a ravatalozóval egybeépített torony, a temetői kápolna tornya esetében. A beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.”

2. A R. 10.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben telken belül kell biztosítani.”

3. A R. 10.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.”

10.§

1. A R. 11.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sportterületen (Ksp) belül csak a működéshez szükséges építmények (pl. parkoló, esőbeálló, WC csoport, öltöző, büfé) helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. A beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.”

2. A R. 11.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben telken belül kell biztosítani.”

3. A R. 10.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.”

11.§

A R 11.§-át követően a következő 11/A.§-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Különleges idegenforgalmi terület

11/A.§

1. A különleges idegenforgalmi (Ki övezettel jelölt) terület az idegenforgalom, a vadász-, és lovas turizmus sajátos területe, ahol a szállásférőhely, ezek kiszolgáló létesítményei (fürdőmedence, szauna, sportpálya, sportlétesítmények, vendéglátóhely, istálló, takarmánytároló, pince, kilátó, kerítés), valamint a tulajdonos, a személyzet számára szükséges lakóépületek helyezhetők el.

2. A minimálisan kialakítható telekméret 2 ha.

3. Építési előírások:
   1. maximális építménymagasság: 6 méter,
   2. megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %
   3. legkisebb zöldterület:                                   70%
   4. A tető hajlásszögére, a tetőfedés anyagára vonatkozóan az 5.§ (11) bekezdés előírásait kell figyelembe venni.

4. A parkoló szükségletet az OTÉK előírása szerinti mértékben saját területen kell biztosítani.

5. A területet elektromos hálózattal, a közegészségügyi előírásoknak megfelelő ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas, a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni. A keletkező hulladék kijelölt hulladék-lerakóhelyre történő elszállításáról gondoskodni kell.

6. A területen elhelyezhető sajátos, toronyjellegű építmények (kilátó) építménymagassága a (3) bekezdésben előírt mértéket meghaladhatja, maximálisan 10 méter lehet.

7. A különleges idegenforgalmi terület beruházásainak megvalósításával egyidejűleg a tulajdonost beerdősítési kötelezettség terheli, melyet a IV. fejezet 27.§.- ban meghatározottak szerint kell teljesíteni.”

12.§

A R 12.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Balaton-törvényben meghatározott védelmi övezetek közül az alábbiak érintik a települést:

1. magterület terület övezete,
2. ökológiai folyosó területe;
3. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete;
4. történeti települési terület övezete;
5. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete,
6. földtani veszélyforrás terület övezete,
7. vízeróziónak kitett terület övezete;
8. felszíni vízminőségvédelmi terület övezete.

A  Balaton-törvény övezeti előírásait a terület beépítésének engedélyezése során érvényesíteni kell.”

13.§

A R 14.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zöldterület közúttal határos részén 50 cm magasságban tartott élő sövény telepítendő.  A területen az OTÉK–ban meghatározott épületek, építmények helyezhetők el, az ott meghatározott feltételekkel. Épület elhelyezése esetén annak építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a R.10.§ (3) bekezdésében előírtak szerint gondoskodni kell.”

14.§

1. A R 15.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű,- Ev jelű.- erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.”

2. A R 15.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén, legfeljebb 0,3 %-os beépítéssel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az épület építménymagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg. A keletkező szennyvíz szakszerű elhelyezéséről gondoskodni kell a R. 10.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint.”

3. A R 15.§-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az épületek tetőhajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet.”

15.§

1. A R 16.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen földrészletet kialakítani, továbbá építményeket elhelyezni, az OTÉK előírásai figyelembe vételével lehet. A földrészletek megközelítését közútról vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról kell biztosítani.”

2. A R 16.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Mezőgazdasági területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület csak akkor létesíthető, ha:

1. az állandó ott tartózkodást a gazdálkodási körülmények indokolttá teszik,
2. a lakás, vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék kijelölt hulladék-lerakóhelyre történő elszállítását erre jogosult szakszolgáltatóval megoldották és a keletkező szennyvíz a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésre kerül elhelyezésre,
3. a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos, vagy használó biztosítani tudja.”

16.§

3. A R 17.§ a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 1,0 %-át és az 1.000 m²-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület esetén legfeljebb 5 m, gazdasági épületnél legfeljebb 6,0 m lehet.

17.§

A R 18.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Mk-1 övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Amennyiben az épületet vezetékes vízellátása biztosított, úgy gondoskodni kell a szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a 10.§ (3) bekezdés előírásainak alkalmazásával.”

18.§

1. A R 20.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással összefüggő építmények helyezhetők el.”

2. A R 20.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízfolyások part éle mentén a karbantartás részére a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló Kormány rendelet előírásai szerinti szabad parti sávot kell biztosítani.”

19.§

1. A R 22.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, amely megfelel a levegőtisztaság védelmi előírásoknak.” 

2. A R 22.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nagycsepelyes a felszín alatti vizek állapota szempontjából „érzékeny” település. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.”

3. A R 22.§ (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint történhet.”

4. A R 22.§ (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép

„(10) A földutak és vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.”

5. A R 22.§ (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban előírt határértékeket biztosítani kell.”

6. A R 22.§ (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Beépítésre szánt területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve kiadott engedély érvényét meghosszabbítani a szennyvízhálózat kiépítésének hiányában csak akkor lehet, ha az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett szennyvízkezelő berendezés létesült.”

20.§

A R 24.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)    Műemléki védelem alatt álló épületeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.”

21.§

1. A R 25.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi védelem alatt állóépítményeket és a településkép-védelmi területeket a belterületi szabályozási terv „Tk”-val jelölten tünteti fel. Helyi védelem alatt állnak az 1. sz. mellékletben felsorolt épületek és építmények.”

2. A R 25.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1.számú mellékletben felsorolt épületeknél építési munkák a következő szabályok  betartásával végezhetők:     

a) a fő tömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok (téglafalazat, fafödém, cserépfedés, simított vakolat, meszelés), azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók;

b) az épületek bővítése hátsókert felé és oldalszárnnyal az eredeti állapot jellegének (tömeg és arányok) megváltoztatása nélkül lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani (meglévő épületnél nagyobb tömeg nem alakítható ki, a védett homlokzati elemek vagy a telken védett további épületek nem takarhatók el);

c) egész épület bontása vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén engedélyezhető;

d) az épületek homlokzatát érintő beavatkozás engedélyköteles. A homlokzat színezést kivéve minden beavatkozáshoz teljes állapotrögzítő felmérési terv és fotó dokumentáció készítése is szükséges az engedélyezési eljáráskor;

e) az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését biztosítani kell.

A „Tk” jelöléssel lehatárolt területen lévő építményekre az 5.§.(12) bekezdés szabályait is alkalmazni kell.

A tervezett átépítések engedélyezéséhez be kell szerezni a települési főépítész (ennek hiányában a megyei főépítész) szakvéleményét.

3. A R 25.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ahol a hagyományos kerítés megmaradt, a jellege megőrzendő. Ahol új kerítés épül, a belterületen, hagyományos léckerítés építendő.”

22.§

1. A R 26.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, régészeti érdekű területeket és környezetüket a függelék és a szabályozási terv tartalmazza.”

2. A R 26.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A régészetileg védett területeken az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden, a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez régészeti hatósági engedély szükséges. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha erre nincs mód, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A továbbiakban a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai alapján kell eljárni.”

3. A R 26.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti emlék kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a helyszínen a lelet megóvása mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Múzeum és a régészeti szakhatóság szakmai bevonásáról haladéktalanul köteles gondoskodni.”

23.§

A R 27.§ a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A különleges idegenforgalmi területen („Ki” jelű) megvalósuló településrendezési cél megvalósításának feltétele a külterületi szabályozási tervben e területtől északra fekvő, a külterületi szabályozási terven védelmi erdőként (Ev) jelölt ingatlan beerdősítése. A kötelezettséget a különleges idegenforgalmi terület épületei használatbavételi engedélyének megadásáig kell teljesíteni, az önkormányzattal kötött településrendezési megállapodás alapján.”

24.§

1. A R 28.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület az épített környezet alakításáról szóló törvény előírásai szerint dönt.”

2. A R 28.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlan lakó és kiszolgáló út céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.”

25.§

A R. 29.§-át követően a következő IV/A fejezettel, 29/A.§.-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„IV/A. FEJEZET

A rendelet szabályozási terv mellékletei

29/A.§

4. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv BSZ-1 tervlapja,

5. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv KSZ jelű tervlapja.”

26.§

A rendelet

1. 2.§ (5) bekezdésében a „mezőgazdasági övezetben az Ötr.18.§ betartásával” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági övezetben” szöveg lép.
2. 6.§ (5) bekezdésében az „OTÉK 42.§ és 4/b sz. melléklete” szövegrész helyébe az „OTÉK” szöveg lép.
3. 13.§ (2) bekezdésében az „OTÉK 26.§-ban” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban” szöveg lép.
4. 13.§ (4) bekezdésében az „OTÉK 26.§ (3) pontjában felsorolt ” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban meghatározott” szöveg lép.
5. 17.§ (4) bekezdésében az „övezetben lévő 047/4” szövegrész helyébe az „övezetben lévő 047/3” szövegrész lép.
6. 18.§ (2) bekezdésében az „1500 m²” szövegrész helyébe a „2000 m² ” szövegrész lép.
7. 21.§ első francia bekezdésében az „OTÉK 3.§ (3) bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „OTÉK előírásai szerint ” szövegrész lép.
8. 21.§ második francia bekezdésében a „BTSZ 24.§, 26. 27.§, 30.§és 34. 35.§” szövegrész helyébe a „Balaton törvény ” szövegrész lép.
9. 26.§ (3) bekezdésében a „KÖH” szövegrész helyébe a „régészeti szakhatóság” ” szövegrész lép.
10. 28.§ (1) bekezdésében az „építésügyi” szövegrész helyébe az „illetékes” szövegrész lép.

27.§

1. A rendelethez tartozó Külterületi Szabályozási 010 hrsz-ú út-023 hrsz-ú út-022/7 hrsz-ú erdő által határolt tömb által határolt tömbre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 1. számú mellékletének normatartalma lép;

2. A R.  e rendelet 1. számú függelékéneknek megfelelő függelékkel egészül ki.

Záró rendelkezések

28.§

1. E rendelet az állami főépítésznek és az érintett államigazgatási szerveknek történt közlést követő 16. napján, de legkorábban a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, kivéve e rendelet 25.§-a.
2. E rendelet 25.§-a az állami főépítésznek és az érintett államigazgatási szerveknek történt közlést követő 15.napon, de legkorábban a kihirdetést követő 30.napon lép hatályba.

3. Hatályát veszti a rendelet1.§ (8) bekezdése, 2.§ (3) és(4) bekezdése, 4.§ (2) bekezdése, 5.§ (5) és (6) bekezdése, 13.§ (5) bekezdése, 15.§ (5) bekezdése, 16.§ (5) bekezdése, 20.§ (4) bekezdése, 22.§ (7) bekezdése, 23.§ (1) bekezdése, 24.§ (3), (4) és (5) bekezdése, 28.§ (4) bekezdése, 29.§ (4) bekezdése, 30.§ (1) és (2) bekezdése és 2. és 3. számú melléklete.

Nagycsepely, 2014. november 12.