1. § A rendelet célja, hogy Nagycsepely község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, meghatározza az állattartás rendjét, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

2. § (1) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenyéget folytató magánszemélyekre, jogi személyekre valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. E rendelet szabályait kell alkalmazni az egyes ingatlanok használatával, a közterületek tisztántartásával, az állatok tartásával, gondozásával, felügyeletével, valamint a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatosan.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékra és az azokkal összefüggő tevékenységekre. A rendelet nem alkalmazható állatkiállításra, cirkuszra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telephelyre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, gyepmesteri telephelyre, fegyveres testületek állattartására, és a 4. §( 1 ) bekezdésben fel nem sorolt állatokra.

3. § Fogalom meghatározások:

(1) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatállományt gondozza, felügyeli.

(2) Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása gazdasági haszon céljára, munkavégzésre, sportcélok elérésére, mutatványos, vagy bemutatási célra, kedvtelésre irányul.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából

1. mezőgazdasági haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer (hús, tej, tojás, méz), gyapjú toll, bőr, vagy más állati eredetű termék termelésére tenyésztenek, tartanak vagy hizlalnak, az igásállatok, valamint a hátasló

2. nagy haszonállat (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly)

3. közepes haszonállat (sertés, juh, kecske)

4. kis haszonállat (tyúk, gyöngytyúk, kacsa, liba, pulyka, galamb)

5. gazdasági célra tartott prémes állat (nutria, ezüst és kék róka, nyúl stb.)

6. futómadarak (emu, strucc)

7. méhek.

8. kedvtelésből tartott állat: ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, amelynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra.

9. eb, macska

10. kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak stb. (egzotikus fajok, amelyek nem minősülnek veszélyes állatnak)

11. kedvtelésből tartott rágcsálók (pl: aranyhörcsög, tengerimalac stb.)

12. kedvtelésből tartott kistestű ragadozók (görény)

13. veszélyes állat: mindazok a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik miatt (testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás ) az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek (hüllők, majmok, ragadozók stb. ).

14. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

15. Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon történő vezetése.

16. Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen.

17. Őrző-védő eb: az, amelyet magán-vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

18. Vakvezető: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el.

19. Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét

20. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően ( különösen közlekedés biztosítása, pihenő- és emlékhelyek, közművek elhelyezése...stb céljára, beleértve az ilyen zöldterületet is ) bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ( magán ) ingatlanokat a közforgalom számára - arról szóló külön szerződés ( okirat ) keretei között - a tulajdonos ( vagy bejegyzett használó ) által megnyitott és kijelölt része.

21. Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztaságának megőrzése, takarítása, hó- és síkosság mentesítése, portalanítása.

22. Háztartási hulladék: a mindennapi élet során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és területein, illetve az intézményekben keletkező szilárd hulladék (pl.: salak, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, ablaküveg, papír, konzervdoboz, kerti hulladék, falomb, nyesedék stb.)

23. Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, háztartási készülék stb.) valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületen keletkezett szilárd hulladék.

24. Települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék és az egyéb szilárd hulladék.

25. Avar és kertihulladék: az ingatlanon keletkező növényi eredetű hulladék, különösen az ág, nyesedék, levél, fűkaszálék, elszáradt virág, stb.

26. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai, vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés, vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni, vagy felszín alatti vizeket.

27. Veszélyes hulladék: a 2000. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében meghatározott hulladék

28. Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék.

29. Hulladékkezelő: az a gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli.

30. Feljogosított hulladékkezelő: környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező hulladékkezelő.

31. Közszolgáltató: hulladékkezelésre feljogosított azon gazdálkodó szervezet, amellyel a közszolgáltatás ellátására az önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést kötött.

32. Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

33. Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményeken történő – hasznosítás nélküli – elhelyezése, rendezett lerakása vagy égetése.

34. Zárt trágyatároló: építészetileg zárt építmény, amely biztosítja a trágya és trágyalé előírásokban megfelelő tárolását, illetve a környezetre zavaró hatást keltő tényezők (bűz, rovarok, rágcsálók) kiküszöbölését.

35. Sportcélú állattartási tevékenység: az állat versenyeztetés célú tartása és felkészítése, az állat szabadidős, szórakoztató jellegű tevékenységben való részvételére történő felkészítése és foglalkoztatása.

4. § (1) E rendelet hatálya Nagycsepely község közigazgatási területén tartott

(2) Az (1) bekezdés szerinti állatot tartani járványügyi, higiéniai, állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül rendeletben megfogalmazott feltételekkel lehet.

(3) Az e rendeletben foglaltakat a veszélyes ebre csak akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Veszélyes eb a törvényben, kormányrendeletben meghatározott kutyafajta, továbbá amelyet a jegyző veszélyes ebnek minősít.

5. § (1) Közúton és közterületen állatot hajtani csak a közúti közlekedési szabályok betartásával lehet.

(2) Állattartás céljára szolgáló létesítményeket szakhatósági, továbbá a helyi építési szabályzatban és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott beépítési, elhelyezési feltételek betartásával lehet elhelyezni építési engedély alapján.

(3) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (5) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(5) Az állat tulajdonosa az állathullát, vetélt magzatot, magzatburkot, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Ezek ártalmatlanítása az állategészségügyi szabályok betartásával történhet.

(6) Ha a tulajdonos nem szándékozik állatát tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal kiírtatni, és az állati tetem elhelyezéséről saját költségén gondoskodni.

6. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó állatok mérgezése tilos. Öreg, gyógyíthatatlan, emberre, állatra veszélyes állatok szakszerű kiirtása állatorvosi feladat.

(2) Többlakásos lakóház udvarán és közös használatú kertjében állattartás csak az összes lakó beleegyezésével történhet.

(3) Az állat tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek és állatok egészségét nem veszélyeztetheti.

(4) Tilos az állatok kínzása és bántalmazása, a szükségtelen fájdalom, szenvedés okozása, az állat természetét, erejét meghaladó teljesítmény, munka végeztetése, az egymásra uszításuk, kényszertakarmányozásuk, befogásuknál, elriasztásuknál nekik sérülést, fájdalmat okozó eszközök használata.

(5) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, baromfi valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen..

(6) A felsoroltnál nagyobb mennyiségű, illetve a nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó telepre vagy kezelő üzembe kell szállítani.

7. § (1) Az eb tulajdonosa vagy a felügyeletével megbízott köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze, az eb szilárd ürülékét köteles azonnal eltávolítani.

(2) Harapós kutya esetén a telep, ház, lakás bejáratán az e tényre utaló megfelelő figyelmeztető táblát jól látható módon kell elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságos módon megakadályozó módon köteles a tulajdonosa illetve az eb felügyeletével megbízott személy tartani.

(5) Ebet többlakásos ingatlan esetén, közös használatú udvaron és közös helyiségekben csak a szomszédok (többi tulajdonos, kezelő, bérlő stb.) írásbeli beleegyezésével lehet.

8. § 1. Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, az elszabadulást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

2. Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

3. A belterületen kóborló ebek összegyűjtéséről, kíméletes befogásáról a jegyző - megbízott útján - köteles gondoskodni. A befogott ebekről a Hivatal hirdetőtábláján hirdetményt kell kifüggeszteni. Ha a befogott ebért - a befogástól számított 5. napig - az ebtartó vagy megbízottja nem jelentkezik, úgy az eb az állatorvos által kiirtható, vagy önként jelentkező új tulajdonosnak átadható.

4. Az eb befogásával és tartásával kapcsolatos költségeket az eb tulajdonosa viseli, ha ismert, vagy ismertté válik.

5. Amennyiben a befogott eb tulajdonosa ismeretlen, úgy a felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

6. Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére az önkormányzat végezteti el.

9. § (1) Tilos ebet beengedni, illetőleg bevinni (szolgálati, vakvezető és jelző ebek kivételével):

(2) Az (1) bekezdés szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

10. § Veszélyes állat és veszélyesnek minősített eb külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható.

11. § 1. Az eb tulajdonosa vagy tartója (továbbiakban: ebtulajdonos) köteles nyilvántartásba vétel végett a Hivatalnál bejelenteni:

- a 3 hónapos kort betöltött ebet,

- ha az eb elhullott, elveszett, vagy új tulajdonoshoz került,

- tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott,

- az oltási igazolás felmutatásával az oltás megtörténtét, ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén vagy az évi szervezett oltáskor részesült veszettség elleni védőoltásban.

2. A jegyző a bejelentett ebekről nyilvántartást vezet.

3. Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapos koráig ismételten, ezt követően évente – a saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni.

4. A veszettség elleni oltás megszerzéséről a Hivatal gondoskodik.

5. Amennyiben a tulajdonos elmulasztja az eb kötelező oltását, vagy ennek igazolását, és azt a jegyző felhívására a meghatározott időpontig nem pótolja, az eb kiirtását el kell rendelni.

6. Az ebtulajdonos köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz bejelenteni - a sérült személy adatainak közlésével - ha az eb embert mart meg.

7. Aki veszett, veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, az köteles elsősorban a területileg illetékes hatósági állatorvosnak bejelenteni.

12. § Őrző- védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.

13. § (1) Eb- és macskatenyészet létesítéséhez, valamint sportcélú állattartási tevékenység folytatásához a polgármester engedélye szükséges.

(2) Eb- és macskatenyészet létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell

(3) Eb- és macskatenyészet esetében az eb- és macskatartás jelen rendeletben megfogalmazott egyéb szabályait is alkalmazni kell.

(4) Sportcélú állattartási tevékenységhez az e célra szolgáló ingatlan – légvonalban mért – 50 méteres körzetében található ingatlanok tulajdonosainak előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

14. § Veszélyes állat külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható.

15. § 1. Méhek családi háztól, társasháztól, többszintes lakóépülettől, zártkerti gazdasági épülettől 30 m-es védőtávolságon belül nem tarthatók.

2. Többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulása mellett szabad.

3. A méhtartóknak tevékenységüket a jegyzőnek felé minden év február végéig írásban kell bejelenteniük.

(4) A méhek beszállítását –bejelentését- a rendelet 2. számú mellékletében lévő bejelentőlapon kell megtenni, illetve kijelentésükhöz szükséges megfelelő formanyomtatványt a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

16. § 1. A gazdasági haszonállatok trágyájának tárolása az 1. számú mellékletben meghatározott védőtávolság betartásával történhet.

2. A szilárd és almos trágya vízzáró alapzattal és elfolyást gátló oldalfallal ellátott gyűjtőben, a híg trágya pedig vízhatlan módon kiképzett, fedett tárolóban vagy tartályban tárolható, ásott kútba be nem vezethető.

3. Az állattartás során keletkező trágyát és trágyalevet szakszerűen kell tárolni és kezelni. Belterületen – ahol az állattartási, almozási technológia indokolja – zárt trágyatárolót kell létesíteni, a trágya elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell.

4. Mélyalmos állattartás esetén a nevelési időszak befejezését követően a keletkezett trágyát azonnal el kell szállítani.

5. Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani és szükség szerint – de évente legalább egy alkalommal - azokat fertőtleníteni.

6. Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és ezek környékén a rágcsálókat, rovarokat, férgeket és a legyeket az állattartó köteles rendszeresen irtani.

17. § 1. Az állattartás a környezetet nem károsíthatja, az emberek és állatok egészségét nem veszélyeztetheti.

2. A gazdasági állatokat az ingatlan elkülönített, elkerített hátsókerti részén káros környezeti hatások (bűz, szennyvíz, zaj) elkerülésével kell tartani a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 31. § szerinti építmény kiépítésével. A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

3. Az állattartó épületeket az építési és állategészségügyi, valamint higiéniai szabályoknak megfelelően kell elhelyezni, gondoskodni kell azok jó karbantartásáról, tisztításáról, fertőtlenítéséről.

18. § 1. Az állatok kihajtása és legeltetése természetvédelmi területen csak a természetvédelmi hatóság - jegyző - engedélyének beszerzése után lehetséges.

2. Nagycsepely közigazgatási területén a jegyző, a polgármester engedélyezési jogkörébe tartozó esetekben a polgármester, az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja, ha az állattartás nem felel meg a jogszabályban írt feltételeknek. A döntés előtt ki kell kérni a hatósági állatorvos és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban ÁNTSZ) véleményét.

3. Az állattartás körülményeinek, a tartott állatok darabszámának, az ebek közterületen való tartózkodásának, közterületi szennyezésének és az emberre veszélyes vadállat tartásának a folyamatos ellenőrzésére a jegyző illetve a polgármester által feljogosított polgármesteri hivatali dolgozó és a közterület-felügyelők jogosultak és kötelesek.

19. § Minden állattartó köteles a tulajdonában levő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

20. § 1. Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, bérlője illetőleg haszonélvezője köteles gondoskodni.

2. A közterület – ideértve a rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásról az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.

21. § 1. A közparkok, játszóterek, valamint az ezeken keresztülvezető gyalogjárók tisztítása, síkosság mentesítése, a keletkező hulladék összegyűjtése és elszállítása az önkormányzat feladata és kötelessége.

(2) Az önkormányzat ennek keretében gondoskodik:

(3) Ha a közterületen anyag, vagy egyéb áruszállítás esetén a le- és felrakodásnál és egyéb esetekben hulladék, vagy más szennyeződés keletkezik, annak eltakarításáról, helyreállításáról a szállítással megbízott dolgozó és az akinek a részére a szállítás, illetve a munkavégzés történt, egyetemlegesen kötelesek gondoskodni.

22. § (1) Az ingatlan tulajdonosának kötelessége az ingatlan megművelése, rendbetartása, gyomtól, gaztól való megtisztítása. Kötelessége a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás.

(2) Az ingatlan tulajdonos köteles gondoskodni

(3) Ha az önkormányzat egyes utcák járdáinak rendszeres vagy eseti takarítását saját hatáskörében biztosítja, ez az intézkedés nem érinti az ingatlan használójának kötelezettségét.

(4) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált járdát reggel 8 óráig közegészségügyileg veszélytelen szóróanyaggal föl kell hinteni, és ezt szükség szerint meg kell ismételni.

(5) Tilos a járdán lévő hulladékot a járdát szegélyező parksávba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe és annak műtárgyaiba valamint az úttestre seperni. Ha a járda napközben többször beszennyeződik, szemetessé válik, a tisztítást meg kell ismételni.

(6) Az ingatlan használója köteles a járdán felburjánzó gazt, a burkolat rongálása nélkül kiirtani, valamint az úttest vagy gyalogjáró terébe az ingatlanról kinyúló ágak, bokrok nyeséséről gondoskodni.

23. § (1) A használó tisztántartási kötelezettsége kiterjed a járda melletti zöldsávra, annak rendszeres kaszálására a vízelvezető árokra az út széléig.

2. A használó a járdának, valamint a járdához tartozó folyókának hótól, jégtől és lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni.

3. Az ingatlanok előtti nyílt csapadékvíz levezető árkokat feltölteni, betemetni nem lehet. Ha felszólítás ellenére a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja vissza az ingatlan használója, tulajdonosa, úgy a szükséges munkákat az ingatlan használójának (tulajdonosának) költségére a Hivatal elvégezteti.

4. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. Tilos az összerakott hó elhelyezése:

- a gyalogos közlekedési útvonalon,

- az útkereszteződésben,

- az úttorkolatban,

- a kapubejárat elé, annak szélességében,

- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

- a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

5. A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

6. A térkő burkolattal ellátott területek síkosság mentesítésére kötelezettnek az ilyen területet sózni tilos.

7. Amennyiben a község közterületén a nem szabályszerűen elhelyezett hulladék tulajdonosa egyértelműen beazonosítható és felszólításra a megadott határidőre a hulladékot nem szállítja el, úgy a hulladékot a tulajdonos költségére – az ártalmatlanítási díj felszámítása mellett –az önkormányzat elszállíttatja.

8. Amennyiben az ingatlan használója ezen rendeletben foglaltakat nem tartja be és azokat az írásbeli felszólításban megadott határidő leteltéig nem pótolja, az önkormányzat az ingatlan használójának költségére megrendeli és elvégezteti az el nem végzett munkát. Egyidejűleg kötelezi a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos költségek megfizetésére is.

24. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat és a SIÓKOM Kft. 8600 Siófok, Hock J. köz 2. (továbbiakban: közszolgáltató) között létrejött megállapodás alapján köztisztasági köszolgáltatás újtján történik.

(2) Bármiféle hulladékot (háztartási és egyéb nem veszélyes) csak a kijelölt hulladéklerakó és ártalmatlanító telepen szabad elhelyezni.

(3) Nem engedélyezett helyre lerakott hulladékot annak lerakója köteles a kijelölt telepre szállítani, ennek elmaradása esetén az önkormányzat köteles a lerakó költségére a hulladékot elszállíttatni.

(4) Az önkormányzat a közigazgatási területén keletkezett települési hulladék és lom elhelyezésére a somi hulladéklerakó helyet jelöli ki. A lerakó működési rendjét annak üzemeltetője állapítja meg.

(5) Egyéb szilárd hulladék összegyűjtéséről és saját költségén a kijelölt hulladéklerakó telepre történő beszállításáról a használó köteles gondoskodni. Az ilyen hulladékot elszállításáig olyan helyen kell összegyűjteni és tárolni, ahol az a környezetet nem szennyezi és a faluképet nem rontja.

25. § 1. A közterületeket beszennyezni tilos. A köztisztaság megóvása érdekében közterületen bárminemű hulladékot vagy elhasznált tárgyat (hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elszórni, eldobni tilos. Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő mázolása, bekenése tilos. Tilos szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre juttatása, valamint szennyvíznek csapadékcsatornába való bevezetése.

2. A közterületen elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat, fákat és a növényeket beszennyezni tilos.

3. Állati hullát valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhagyni nem szabad.

4. Eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagokat a közcsatorna víznyelő aknájába dobni, önteni, vagy bevezetni tilos.

26. § (1) Kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környezetében (2 m-es útsávot) az üzemeltető, illetve az árus köteles 8 óráig megtisztítani és tisztán tartani.

(2) A kereskedelmi és szolgáltató egységek használói, valamint az egyéb gazdálkodó szervezetek tevékenységük tényleges folytatásának idejére, heti minimum két alkalommal történő elszállításra a közszolgáltatóval szerződést kötelesek kötni. Azon kereskedelmi egységek, ahol élelmiszer feldolgozásával foglalkoznak, a keletkező hulladékot a tevékenységük teljes időtartamára terjedő időszakban naponta kötelesek elszállíttatni.

(3) Mentesülnek a (2) bekezdésben előírt közszolgáltatási szerződés megkötése alól, az önkormányzat által közterületen engedélyezett alkalmi rendezvényeken, vásárokon résztvevő kereskedelmi egységek üzemeltetői.

(4) A község területén levő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari szolgáltató létesítmények külső környezet rendezését az üzemeltetők kötelesek minden év május 15-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (elterelő portál, cégtábla stb.) karbantartásáról gondoskodni.

(5) A kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatokat kötelesek tisztán tartani és az üzlet profiljának megfelelő áru bemutatására használni.

27. § 1. A hirdetési tevékenységet végzők feladataikat kötelesek úgy végezni, hogy az ne járjon a közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak szennyezésével. Ha ez mégis bekövetkezik, úgy kötelesek gondoskodni annak eltakarításáról.

2. Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

3. Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

4. Röplapok utcai terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

28. § 1. Építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlan tisztántartása, valamint a munkálatok során keletkező háztartási és egyéb nem veszélyes hulladék megfelelő kezelése az ott munkát végző kivitelező és a tulajdonos együttes feladata.

2. Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, valamint az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell. Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet.

3. Az építőanyagot a közterület használatra vonatkozó rendelet előírásai szerint kell tárolni. A magasabb szintű jogszabály által meghatározott építtető a veszélyesnek nem minősülő építési és bontási hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek köteles átadni.

4. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (hulladékot, törmeléket, iszapot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot stb.) közcsatorna víznyelő aknájába szórni, önteni vagy bevezetni tilos.

5. Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a polgármester, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

29. § (1) Bűzös anyagokat csak légmentesen zárható tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(2) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak zárt járművön, vagy rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani.

(3) Ha a közterületen szállított anyag a közterületet beszennyezi, a szennyeződést előidéző köteles azonnal az eltávolításáról gondoskodni.

(4) A meghirdetett lomtalanítási időponton kívül keletkező nagydarabos hulladékot a hulladék tulajdonosának megrendelésére a közszolgáltató külön díjfizetés ellenében elszállítja, vagy a tulajdonos a saját hulladékát a jelen rendeletben megjelölt hulladéklerakó helyekre saját költségén beszállíthatja az ártalmatlanítási díj megfizetése mellett.

30. § (1) A lakás (lakás céljára szolgáló helyiség), úgyszintén az ahhoz tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, pince stb.) tisztántartásáról, a szemét eltávolításáról és a lakásban esetleg előforduló rovarok irtásáról a lakás használója köteles gondoskodni.

(2) Ha alaposan feltételezhető, hogy a (2) bekezdésében említett valamely helyiség tisztántartása nem megfelelő, az ÁNTSZ a lakást megszemlélheti és intézkedést kezdeményezhet. A használó az ÁNTSZ dolgozóját köteles a vizsgálat lefolytatása céljából a lakásba beengedni.

31. § (1) A kerti hulladékot elsősorban újrahasznosítás útján kell kezelni. A kerti hulladék elégetésére csak akkor kerülhet sor, ha más újrahasznosítási lehetőség nem alkalmazható.

(2) A kerti hulladék elszállítására az önkormányzat által évente szükség szerint szervezett és meghirdetésre kerülő zöldnyesedék szállítási akció is igénybe vehető.

(3) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék) valamint inert hulladékot.

(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen, az emberi egészséget és környezetet ne károítsa.

(6) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

32. § (1) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(2) ^[1]A Község területén a lakosság érdekeit figyelembe véve, a levegő tisztaságának védelme érdekében egész évben a nyesedéket és egyéb természetes anyagot a belterületen kizárólag szélcsendes időben, szombati napokon 8.00 órától 18.00 óráig lehet égetni a vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartásával.

(3) Az ingatlan tisztítása, karbantartása során az ingatlanon keletkező avar és kerti hulladék csak felügyelet mellett, a tűzrendészeti szabályok szigorú betartásával égethető el, a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett.

(4) Égetéssel avart és kerti hulladékot megsemmisíteni tilos:

- szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúsági, nevelési és oktatási, egyházi és művelődési intézmények 100 m-es körzetén belül, azok működésének időtartama alatt,

- vasárnap és ünnepnapokon,

- szeles, esős, ködös, erősen párás időben,

- ha az erre illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendel el, illetve

- az önkormányzat égetési tilalmat rendel el.

(5) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

33. § (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok kötelesek elvégezni.

(2) A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

34. § (1) A közhasználatú és egyéb zöldterületeken tilos:

(2) A fásított, parkosított területen, továbbá játszótéren állatot áthajtani, legeltetni, gépjárművel áthajtani tilos.

(3) A vízelvezető árokba szennyvizet beleengedni, dugulás, rongálás okozására alkalmas anyagot elhelyezni tilos.

(4) Tilos minden olyan magatartás, ami a környezetet szennyezi vagy arra káros hatással van.

35. § (1) Hatályon kívül helyezésre kerül Nagycsepely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelemről és a településtisztaság egyes kérdéseiről szóló 4/2007.(IV.10.) önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Nagycsepely, 2016. március 29.